Nagy Márton: A magyar kormány ki fogja játszani a Trump-kártyát
2024. december 10. – 11:56
Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert kedd délelőtt hallgatták meg a parlament gazdasági és költségvetési bizottságaiban. A miniszter nagyon optimistán nyilatkozott az ország gazdasági teljesítményéről, és arról beszélt, hogy minden adott ahhoz, hogy jövőre jelentős gazdasági növekedés legyen itthon. A képviselői kérdésekre válaszolva Nagy beszélt a tervezett kollégiumépítésekről és arról is, hogy Magyarországnak új gazdasági kapcsolatokat kell kiépítenie az Egyesült Államokkal.
Az infláció már nem probléma
Nagy Márton gazdasági bizottsági meghallgatásának felvezetőjét azzal kezdte, hogy az elmúlt öt évben három válságot kezelt sikerrel a kormány. Mint mondta, 2025 a visszapattanás és a gazdasági helyreállítás éve lesz, ezt pedig a „béke költségvetés” és a gazdasági semlegesség fogja segíteni.
A miniszter beszélt a kormány gazdaságpolitikai akciótervéről is. A 21 pontból szerinte már csak hármat nem pipáltak ki, ennek eredményeképpen a gazdasági konjunktúra pedig jövőre helyre fog állni. Előadásából azonban kiderült, hogy ezeknél a kipipált elemeknél sok esetben még csak a bejelentés történt meg. Szerinte ezeket viszont már „csak” le kell vezényelni meg kell valósítani, és be fognak épülni a gazdaságba. Ismét elmondta, hogy idén év végére 0,7 százalékos gazdasági növekedést várnak, 2025 végére pedig az NGM szerint már 3 és 6 százalék között fog növekedni a gazdaság.
„Az infláció nem probléma” – mondta Nagy Márton. A reálbérek viszont a korábbi magas infláció miatt vesztettek az értékükből, erre a nemzetgazdasági miniszter szerint sikeresen reagált a kormány, és a következő években is 4 – 5 százalékkal fognak növekedni.
A fogyasztás a miniszter szerint mind a kiskereskedelemben, mind a turizmusban helyreállt. „Az óvatossági motívum véget ért”
– mondta a Nagy, aki szeptemberben egy interjúban még arról beszélt, hogy a gazdasági növekedést gátolja az is, hogy a magyarok nem fogyasztanak eleget. A turizmusnál szerinte mind a külföldi, mind a belföldi turizmus növekedett, és meghaladta a 2019-es szintet is.
A romló exportmutatókért Nagy szerint elsősorban a nyugat-európai piacok, főleg a német piac gyengélkedése a felelős. Nagy azt mondta, hogy a németek olyan gazdasági döntéseket hoztak, amivel teljesen elpusztították a gazdaságukat. A német kormányt szerinte a német ipar buktatta meg.
A francia és a német kormányválságok hatását azzal lehet csökkenteni, ha új gazdasági útvonalakat nyit a kormány. Nagy szerint részben ezért is van most Orbán Viktor az Egyesült Államokban. Nagy azt mondta, hogy kiaknázatlan lehetőségek vannak még az Egyesült Államok és Magyarország gazdasági kapcsolataiban, a magyar kormány pedig „ki fogja játszani a Trump kártyát”.
Az építőiparnál is növekedést várnak 2025-ben. A logisztika mellett, a lakáspiac lesz majd szerinte a támasza ennek a növekedésnek. A kormány a gazdaságpolitikai akciótervében például évi 25 ezer lakás építését tűzte ki célul.
Rosszul számolják az itthoni minimálbért
Több ellenzéki képviselő hosszan kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját. Ez Nagy Mártonnak szemmel láthatóan nem tetszett, többször félbeszakította a képviselők hozzászólásait.
A képviselői kérdéseket Dávid Ferenc, a DK képviselője nyitotta. Dávid arról beszélt, hogy szerinte semmilyen válságkezelés nem történt az elmúlt évben. Ezt mutatja szerinte az is, hogy még a kormány év elején még 4 százalékos gazdasági növekedésről beszélt, mostanra a legjobb esetben is csak 0,7 százalékos lesz a növekedés. „Sok mutatónál még az előjel se stimmel, nem hogy a nagyságrend” – mondta a képviselő. A DK-s képviselő arról kérdezte Nagy Mártont, hogy amikor a miniszter az ország gazdasági teljesítményét sem tudta garantálni az elmúlt években, akkor hogyan fogja a költségvetési egyensúlyt fenntartani jövő márciustól a költségvetésért is felelős gazdasági csúcsminiszterként.
A párbeszédes Mellár Tamást is az érdekelte, hogy gazdasági csúcsminiszterként Nagy fog-e azért tenni, hogy ne teljesen az autóiparra legyen ráutalva az ország gazdasága, várható-e új gazdaságpolitika ebben a tekintetben a kormány részéről.
Gelencsér Ferenc momentumos képviselő arról kérdezte a minisztert egy 18. kerületi lakossági fórumon elhangzott beszéde kapcsán, hogy kik fékezik Nagy szerint a magyar gazdaságot.
Tordai Bence, korábban párbeszédes, most független képviselő azt kérdezte, hogy annak fényében hogy több év kellett a kormánynak ahhoz, hogy felismerjék, hogy lakhatási válság van, tényleg azt gondolja-e Nagy, hogy az általuk bejelentett intézkedésekkel tényleg megoldották ezt a problémát. Arról is érdeklődött a képviselő, hogy a lakhatási szabályozásoknál milyen eszközöket tervez a kormány alkalmazni.
Csárdi Antal, volt LMP-s képviselő arról beszélt, hogy nem igazán lehet hinni az NGM számainak. A képviselő tételesen sorolta, hogy mely élelmiszereknél volt az elmúlt időszakban két számjegyű az infláció. Ezzel kapcsolatban Csárdi azt a kérdést tette fel, hogy tervezi-e Nagy gazdasági csúcsminiszterként csökkenteni az alapvető élelmiszerek áfáját. Arról is kérdezte a minisztert, hogy a jövőben tervezi-e kormány korlátozni a rövid távú (főként Airbnb) lakáskiadást, ezzel teret nyitva a hosszú távú lakáskiadásnak. Csárdi szerint szükség lenne egy albérleti törvényre is, ami rendezné az albérleti helyzetet itthon.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője többek között a bankrendszerrel kapcsolatban arról kérdezte Nagyot, hogy tervez-e a kormány intézkedéseket bevezetni az ingyenes bankolás irányába, csökkenteni, megszüntetni a felesleges banki díjakat, amiket az ügyfeleknek kell megfizetniük. Z. Kárpát utolsó kérdése arra vonatkozott, hogy tervezi-e a kormány megszüntetni a gyermeknevelési cikkek áfáját, ami európai szinten is nagyon magasnak számít.
A fideszes képviselők nem fogalmaztak meg kritikát a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban, csak néhány kérdést intéztek a nemzetgazdasági miniszterhez. Arról kérdezték Nagyot, hogy vidéken is tervez-e a kormány kollégiumokat építeni, hogy milyen hatással lesz a magyar gazdaságra a francia és a német kormányválságok, illetve, hogy a kormány milyen intézkedésekkel tervezi biztosítani, hogy az infláció ne szabaduljon el ismét.
Nagy azzal kezdte válaszát, hogy szerinte az ellenzéki képviselők többsége csak kritikát fogalmazott meg, de olyan javaslatokat, amikre érdemben tudna reagálni csak nagyon kevesen tettek.
Arra a kritikára, hogy a tényleges gazdasági növekedés meg sem közelíti a kormány által év elején tervezett szintet, Nagy azt válaszolta, hogy ennek oka a német gazdaság gyengélkedése, amivel év elején még nem lehetett számolni.
Azzal kapcsolatban, hogy az élelmiszerinfláció jóval meghaladta az NGM által közzétett, a gazdaság egészére vonatkozó inflációs adatokat, azt mondta, hogy egyrészről az áremelkedésért főként a hipermarketek a felelősek, másrészről, ez azért nem probléma, mert a reálbérek jelentősen növekedtek az elmúlt időszakban.
A kollégiumépítésekre vonatkozó kérdésekre válaszolva Nagy Márton arról beszélt, hogy a 13 ezer férőhelyes budapesti diákváros lesz a mintaprojekt, majd az abból megszerzett tapasztalatokat felhasználva fogják kiterjeszteni a programot. A kollégiumépítésbe mindenképpen be szeretne a kormány vonni magánbefektetőket, a kollégiumi szobák árazást pedig még ki kell dolgozni, de mindenképp terveznek valamilyen szociális alapú árazással.
Az autóiparra is kitért a miniszter válaszában. Szerinte itt kell tartani az autóipart, ehhez pedig szükség van az akkumulátorgyárakra is, mert az fogja itt tartani az autógyártókat. Az akkumulátorgyárak mellett pedig szükség van az akkumulátor-újrahasznosító üzemekre is, mert csak így lesz szerinte fenntartható az elektromos autók gyártása. Szerinte a zöldátálláshoz szükség van elektromos autókra.
Nagy néhány napja a KSH-t oktatta ki arról, hogy rosszul számolnak bizonyos gazdasági mutatókat. A bizottsági meghallgatásán a képviselőknek azt magyarázta, hogy szerinte hogyan kell a magyar minimálbért összehasonlítani a külföldi minimálbérekkel.
Mint mondta, miután itthon kétszintű a minimálbér rendszer, a magyar értéket a minimálbérből és a garantált bérminimumból kell számolni, és ezt kell összehasonlítani más országok minimálbéreivel. Szerinte ezzel a módszerrel itthon, egy 750 eurós minimálbér jön ki, ami magasabb mint Romániában.
A tervezett lakhatási szabályozásokkal kapcsolatban Nagy nem árult el részleteket, ugyanakkor hevesen kritizálta az önkormányzatokat. Szerinte az önkormányzatoknak „minden lehetősége meg lett volna arra, hogy szabályozzák a lakhatást, de nem tettek semmit”, ezért a kormánynak kellett közbelépnie.
Nagy lesz az új gazdasági csúcsminiszter
A 2022 májusa óta tartó miniszterségét a gyengélkedő gazdasági teljesítmény fémjelzi. Ennek egyik mélypontjához értünk az idei harmadik negyedévben, amikor 0,7 százalékot esett az ország gazdasági teljesítménye, ezzel pedig két egymást követő negyedévben is csökkent a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági miniszter szerint a kormány gazdaságpolitikájának ehhez semmi köze, máshol kell keresni a felelősöket. Nyilvános beszédeiben rendszerint arról beszélt, hogy a jegybank kamatpolitikája és a magyar gazdaság export piacainak, például Németország gyengélkedése miatt nem tud növekedni a magyar gazdaság.
Október közepén a romló gazdasági mutatókra reagálva 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervet jelentett be a kormány. Az intézkedések a jövedelmek vásárlóerejének növelését, a megfizethető lakhatás biztosítását és a magyar kis- és középvállalatok támogatását célozzák. A legtöbb intézkedés gyakorlati megvalósításáról még nem sokat lehet tudni. A megfizethető lakhatással kapcsolatban van már néhány biztosan megvalósuló intézkedés, ezekkel azonban lakhatással foglalkozó civil szervezetek szerint nem kerülünk közelebb a megfizethető lakhatáshoz. Nemrég pedig Nagy Márton bejelentette a hazai kkv-k támogatására létrehozott Demján Sándor Program elindítását, aminek viszont elég mélyről kéne felrántania a kis magyar cégeket.
A miniszter eddigi kormányzati munkájának másik jellemzője, hogy a gazdasági kormányzat folyamatos konfliktusban van az ország gazdaságára szintén jelentős hatással bíró MNB-vel. Ez a helyzet részben arra vezethető vissza, hogy Nagynak nagyon rossz a kapcsolata korábbi főnökével, Matolcsy György jegybankelnökkel. Nagy Márton nemrég arról is beszélt, hogy miután Matolcsy kirúgta őt az MNB alelnöki pozíciójából, a jegybankelnök „utána akart nyúlni” és el akarta őt lehetetleníteni. A nemzetgazdasági miniszter kijelentéseire az MNB annyit válaszolt, hogy Nagynak „szakmai hibák sorozata, elfogadhatatlan vezetői stílusa és jegybankárhoz méltatlan viselkedése” miatt kellett távoznia a jegybanktól, távozása után pedig „sem Matolcsy György, sem a jegybank más vezetője semmilyen módon nem foglalkozott Nagy Márton jövőjével”.
November végén Orbán Viktor, a várakozásoknak megfelelően Varga Mihály pénzügyminisztert jelölte jegybankelnöknek, a leköszönő Matolcsy György helyére. A bejelentéssel az is biztossá vált, hogy 2025 márciusától Nagy Márton lesz a kormány új gazdasági csúcsminisztere, az ő vezetése alatt fog egyesülni a költségvetéssel foglalkozó pénzügyminisztérium és a gazdasági tervezéssel foglalkozó nemzetgazdasági minisztérium. Varga Mihály jegybankelnökségével Nagy szerint kimozdulhat „mélypontjáról a kormány és a jegybank kapcsolata” és arra számít, hogy Varga képes lesz arra, hogy „a stabilitás megerősítése mellett új javaslatokkal támogassa a gazdaság növekedését”. Azzal, hogy ez milyen hatással lehet a magyar gazdaságra, ebben a cikkben foglalkoztunk.