„Szakmailag hibás” – Nagy Márton alaposan kioktatta a KSH-t, és bemutatta az alternatív számítással kapott pompás gazdasági eredményeit

Váratlan, de annál erősebb közleménnyel jelentkezett a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön, nem sokkal azután, hogy a KSH kiadta az októberi kiskereskedelmi forgalomról szóló közleményét. A KSH szerint idén októberben az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, de ezzel sem értük el például az idén márciusi vagy augusztusi fogyasztási szintet, sőt, a növekedéssel pont a 2021-es átlagra értünk vissza.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnak azonban ez nem tetszik, közleményükben azt írják: „A 2021-es adatokkal történő összehasonlítás szakmai hiba, ugyanis bár követi a statisztikai hivatalok által használt technikai előírásokat, közgazdasági értelemben önmagában téves következtetések levonásához vezet.”

Kifejtik továbbá, hogy „2021 speciális év volt, a koronavírus-járványt követő felpattanás éve. Ekkor a családok, kiszabadulva a járvány okozta bezártságból, bepótolták a korábbi időszakban elhalasztott fogyasztásaikat. A felhalmozott többletkereslet, az extra fogyasztás hirtelen történő megjelenése a kiskereskedelemben is kiemelkedő növekedést” okozott, ami miatt szerintük torzítja a statisztikát, ha a 2021-es bázison számolunk.

Az NGM szerint ezért a koronavírus-járvány előtti, 2019-es adatokhoz kellene a mostaniakat viszonyítani, mivel akkor nem volt se járvány, se energiaválság, se kiemelkedő infláció, se gazdasági válság. 2019-cel összehasonlítva pedig 2024 első tíz hónapjának kiskereskedelmi forgalma 3 százalékos pluszt mutat – ellentétben több európai országgal, amelyeknél még mindig nem érte el a 2019-es szintet.

A minisztérium tehát nagyon leegyszerűsítve két dolgot állít: egyrészt, hogy torzít, ha a 2021-es adathoz hasonlítjuk a mostanit, másrészt, hogy nemzetközi összehasonlításban nem is állunk olyan rosszul. Ebben a cikkben megnézzük, melyik mennyire lehet igaz.

Minden viszonyítási pont kérdése

Az NGM 2021-es évről szóló érvelése első ránézésre jogosnak tűnik, az ugyanis a KSH statisztikáin is pontosan látszik, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási korlátozások bevezetésével – 2020 márciusában – visszaesett a kiskereskedelmi forgalom, azok kivezetésével – 2021 májusában – pedig meglódult.

A statisztika ugyanakkor azt is egyértelműen mutatja, hogy 2022-ben a 2021-es szint felett volt a fogyasztás, vagyis egyáltalán nem igaz az az állítás, hogy a 2021-es átlag nagyon magas lenne. Ha tehát az NGM-nek tényleg a Covid gazdasági hatásai miatt lenne problémája a 2021-es értékkel, akkor javasolhatnák, hogy a 2022-es értékhez mérjük a mostanit – ami durva visszaesést mutatna.

Az is jogos felvetésnek tűnhet, hogy az NGM inkább a 2019-es értékhez viszonyítaná a jelenlegi változásokat, hiszen valóban az volt az utolsó, járvány, válság, háború és infláció nélküli békeév. Érdemes viszont hozzátenni, hogy 2019-hez képest Magyarországon a KSH adatai szerint nagyjából 19 százalékkal nőttek a reálbérek, vagyis közel ötödével ér többet az átlagfizetés, mint akkor – ehhez képest a kiskereskedelmi forgalom NGM által megadott 3 százalékos növekedése egyáltalán nem tűnik jó adatnak, ez ugyanis egy 16 százalékpontos elmaradást jelez.

Megkérdeztük ezekről Virovácz Pétert, az ING elemzőjét, aki idén októberben elég pontos előrejelzést adott a harmadik negyedéves GDP-adatról. Virovácz elmondta, hogy a 2021-es évet nem a sajtó és még csak nem is az adatokat közlő KSH választotta ki összehasonlítási alapul: ez egy európai uniós szabvány, amit a KSH mellett az Eurostat és a legtöbb uniós ország statisztikai hivatala is használ. Az árfolyamváltozások és az infláció miatt ugyanis bizonyos időközönként új bázist kell kijelölni az ehhez hasonló statisztikáknak, ez Európában korábban 2015 volt, amelyről aztán 2021-re ugrottak át.

Vagyis az, amit az NGM szakmai hibának nevez, valójában a megfelelő eljárás.

Az általuk javasolt, a 2019-es értékektől induló statisztika amúgy pont ugyanazt mutatja, mint a 2021-gyel induló statisztika: hogy a kiskereskedelmi forgalom messze elmaradt a fizetésektől.

Nemrég az Egyensúly Intézet szakértői a Telexen megjelentetett véleménycikkükben az alábbi ábrával illusztrálták a kiskereskedelmi forgalom elmúlt négy éves megtorpanását:

Az ábrán látszik, hogy ha nem a 2019-es, hanem a 2015-ös bázishoz hasonlítjuk a mostani értékeket, akkor egész jó adatokat, egészen pontosan 29 százalékos növekedést látunk. Az elmúlt két év ettől viszont nem néz ki jobban.

Virovácz Péter szerint érdemes árnyalni a képet azzal, hogy a kiskereskedelmi forgalom nem egyezik meg a fogyasztással. A kiskereskedelmi forgalomban benne van az, amikor személyesen, vagy a hazai webshopokon keresztül különböző termékeket vásárlunk, de a szolgáltatások nincsenek benne. A boltokban és benzinkutakon ugyanis ott vannak a NAV-nak élőben adatokat küldő pénztárgépek, a szolgáltató ágazatok közül viszont csak a vendéglátásban, a fodrászatokban és egyéb szolgáltatást üzemeltető cégeknél nincsenek. Ezek a szolgáltatók utólag jelentik az üzleti adataikat, amelyekről a KSH nem készít olyan adatsort, mint a kiskereskedelmi forgalomról.

Virovácz szerint emiatt lehet egyszerre igaz az, hogy a kiskereskedelmi forgalom nem nő, és az, hogy az emberek egyre többet költenek. Ez utóbbiról viszont nekünk nincsenek folyamatosan frissülő adataink, leginkább csak az olyan utólagos adatközlésekből tudunk visszafelé következtetni, mint amilyen a GDP-adat. A legutóbbi, 0,7 százalékos visszaesést mutató harmadik negyedéves GDP-adatból azonban inkább az következik, hogy akkor sem nőhetett nagy léptékben a szolgáltatások fogyasztása. (Más szakértők szerint az adatot elsősorban a beruházások visszaesése húzta le, a fogyasztás érdemi növekedésének elmaradása pedig inkább csak nem tudta azt ellensúlyozni.)

A nemzetközi összehasonlítás

Az NGM másik felvetése az, hogy a magyar kiskereskedelmi forgalom nem is olyan alacsony, mivel több európai országban még nálunk is rosszabbul áll ez a mutató. Ők 9 országot sorolnak fel, amelyeknél a kiskereskedelmi forgalom nem érte még el a 2019-es szintet, de az Eurostat 2021-ből kiinduló statisztikája is hasonlót mutat: eszerint ma 11 európai ország kiskereskedelmi forgalma van a 2021-es átlag alatt.

Az ábrán látszik, hogy az EU országai között is jelentős eltérés van a kiskereskedelmi forgalom alakulásában. Belgiumban, Finnországban és Észtországban például majdnem 10 százalékkal vannak a 2021-es adat alatt, míg Luxemburgban, Máltán és Cipruson jóval afölött vannak.

Arról már korábban is sokat cikkeztek, hogy a koronavírus-járvány, az energiaválság és az inflációs sokk miatt egész Európában visszavett a lakosság a költésekből, ami sehol nem tesz jót a gazdaságnak. Virovácz szerint a fogyasztói bizalom az európai országok közül sehol tért vissza a Covid előtti szintre, de ez jobban érinti az olyan iparosodott országokat, mint például Németország, mint az inkább szolgáltatásokban erős országokat, mint például Spanyolország.

Nekünk főleg a régió országai lehetnek érdekesek: itt Ausztria, Szlovénia és Csehország áll a negatív tartományban, míg Szlovákiában kicsivel, Lengyelországban jelentősen, Romániában és Horvátországban pedig egészen megdöbbentő mértékben meghaladták már a 2021-es fogyasztási szintet. Magyarország az uniós átlaggal együtt nagyjából középen, pont a 2021-es átlag környékén mozog.

Ezzel a régión belül a fejlettebb országoknál jobban, a hasonló fejlettségű országok többségénél viszont rosszabbul állunk. Ebben tehát az NGM-nek félig-meddig igaza van: uniós összehasonlításban valóban nem rossz a magyar kiskereskedelmi forgalom, a hasonló fejlettségű országok között viszont igen.

Mikor lesz már jobb?

Azt tehát látjuk, hogy a kiskereskedelmi forgalom 2019-es és 2021-es alapon is elég ramatyul áll, viszont nemzetközi összehasonlításban nem számít különösen rossznak. A kérdés csak az, hogy mikor fog ez megváltozni: Nagy Márton ugyanis idén nyáron először panaszkodni kezdett, hogy a magyarok nem költenek eleget, azóta pedig eljutott oda, hogy közleményben és fórumokon bizonygatja: „erőteljesen bővül” a kiskereskedelmi forgalom. Ennek persze politikai vonzata is van, hiszen a fogyasztás növekedése nélkül nem nagyon van gazdasági növekedés, enélkül pedig nehéz lesz megnyernie a Fidesznek a 2026-os parlamenti választásokat.

Megkérdeztük a kiskereskedelmi forgalom növekedési potenciáljáról Virovácz Pétert, aki szerint a magyarok fogyasztását ma a reálbér-emelkedés ellenére két tényező fogja vissza: egyrészt az, hogy az elmúlt években rendkívül jó befektetési lehetőségek voltak elérhetőek, amelyek közül a prémium állampapír a legfontosabb. Ebbe rengeteg család megtakarításai „beragadtak”, és ők most az alacsony infláció mellett nem is érdekeltek abban, hogy a befektetéseiket feltörjék.

Másrészt az is visszafogja a lakosság költéseit, hogy még mindig viszonylag rossz a fogyasztói bizalom, vagyis az emberek nem érzik jónak a vagyoni, jövedelmi helyzetüket és bizonytalanok a jövővel kapcsolatban, ezért inkább hajlandóak félretenni. Ebben több tényező benne van, az egyik az, hogy az érzékelt infláció jóval magasabb, mint amit a KSH mér, vagyis amikor az emberek azt látják, hogy 600 forint a benzin és 410 forint az euró, nem érzik soknak a fizetésüket.

Emellett fontos az is, hogy a gazdasági bizonytalanság miatt sokan az állásukat sem érzik elég biztosnak. Az autóipar válsága és a nyugat-európai autóipari leépítések híre azokhoz a magyar családokhoz is eljut, ahol valaki az autógyárakban vagy a járműipari beszállítóknál dolgozik, közülük pedig most sokan inkább félretehetnek arra az esetre, ha a helyzet esetleg tovább romlik.

Virovácz szerint érthető, hogy a kormány pozitív üzenetekkel igyekszik fogyasztásra ösztönözni a magyarokat, és több másik európai kormány is ezen dolgozik. A kiskereskedelmi forgalomban azonban szerinte akkor állhat be igazi változás, ha a fenti két tényező megszűnik: vagyis már nem lesznek elérhetőek olyan jól kamatozó állampapírok, és javulnak a gazdaság, azon belül főleg az ipar kilátásai. Az előbbiben valószínűleg jövő év elején változás áll be: a kamatfizetéseken és a lejáró sorozatokon keresztül körülbelül 3000 milliárd forint áramlik majd ki az állampapírokból, ennek a nagy része ráadásul az első negyedévben. Virovácz szerint ez valószínűleg meglátszik majd a kiskereskedelmi forgalmon is.

A második tényező ugyanakkor bizonytalanabb: egyelőre a magyar járműiparból is rossz hírek érkeznek, és a bizonytalan helyzet várhatóan egészen addig kitart, amíg az egész európai autópiac magára talál. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ez mikor történik majd meg.