Az egekben a magyarok megtakarítási rátája, 2,5 millióan mégsem tudnának kifizetni egy hirtelen kiadást. Hol van akkor a pénz?

Nézzük meg először a bérek kérdését! 2024 első félévében a bruttó medián bérek több mint 16 százalékkal emelkedtek az előző év ugyanezen időszakához képest. Az árak emelkedése ezzel párhuzamosan lassult: az infláció az elmúlt két év két számjegyű értékeiről 4 százalék alá süllyedt. Júliusban így közel 12 százalékkal volt magasabb a medián reálbér, mint 2023 nyarán, azaz ennyivel több termék és szolgáltatás megvásárlására elég a havi fizetés. Igaz, hogy a bérek vásárlóereje 2022–2023-ban visszaesett, de

a dinamikus béremelkedésnek köszönhetően a medián reálbér ma már magasabb, mint az inflációs sokk előtt:

A számok alapján tehát elvileg lenne elkölthető pénzük a magyaroknak. Ennek ellenére a fogyasztás csak lassan növekszik, ami mind az elemzőket, mind a gazdaságpolitikusokat fejtörésre készteti. Az év első felében a jelentős reálbér-emelkedés mellett a fogyasztás éves alapon csupán 4 százalékkal bővült. A háztartások fogyasztásának nagyjából felét kitevő kiskereskedelmi forgalom például a Covid-válság előtti szinten rekedt, annak ellenére, hogy a bérek vásárlóereje ma jelentősen magasabb, mint 2020-ban:

A háztartások ugyanis a megemelt bérekből fogyasztás helyett inkább megtakarításaikat növelték: az Eurostat adatai alapján a magyar háztartások megtakarítási rátája az elmúlt negyedévekben 20 százalék fölé ugrott.

Ez azt jelenti, hogy a magyarok 100 forintból átlagosan több mint 20 forintot megtakarítanak. Összehasonlításképp: az elmúlt 10 év átlaga 15 százalék alatt volt.

A megtakarítási rátának ez a szintje nemzetközi összehasonlításban is jelentős: a magyar adat az egyik a legmagasabb az Európai Unióban.

Amikor azonban a magas megtakarítások témája szóba kerül, a téma gyakran értetlenséget, sőt akár indulatokat is szül: a háztartások egy része nem érzi úgy, hogy kiemelkedő ütemben növekednének a megtakarításai. Felmerül tehát a kérdés: hol a pénz? Hogyan egyeztethető össze a magas megtakarítási ráta és a megtakarítások alacsony szintje (illetve ennek érzete)?

A válasz a statisztikai hivatalok adatközlésében rejlik: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Eurostat csak aggregált, átlagos adatokat közöl a megtakarításokról, amelyek elfedik az egyes háztartások eltérő anyagi helyzetét. Az összkép pontosabb megértéshez az Egyensúly Intézet reprezentatív szegénységkutatását hívtuk segítségül, amelyben 2024 második negyedévében a magyar társadalom tényleges megtakarítási szokásaira is rákérdeztünk. Az eredmények alapján

a magyar válaszadóknak mindössze közel harmada képes félretenni a jövedelméből: 2 százalékuk nagyobb, 30 százalékuk pedig kisebb összeget tud megtakarítani.

Nem okozhat meglepetést az a tény, hogy a legnagyobb arányban (36 százalék) az aktív keresők képesek félretenni, de nagyjából minden negyedik nyugdíjas (28 százalék) is erről adott számot. A magyar társadalom fennmaradó ötödében – amelybe a tanulók, a gyesen lévők, a munkanélküliek, illetve rokkantnyugdíjasok tartoznak – ez az arány már csak 13 százalék.

Jövedelmi bontásban az is látható, hogy a megtakarítások a magyarok leggazdagabb ötödénél koncentrálódnak: 61 százalékuk képes félretenni pénzt. Ezzel szemben a legszegényebbeknél ez az arány már csak 7 százalék. De nemcsak a legfelső és a legalsó rétegek között van nagy eltérés, hanem a középső csoportok között is jelentős a különbség. A negyedik és az ötödik jövedelmi csoport között 18 százalékpont, a harmadik és a negyedik között pedig 14 százalékpont a megtakarítási szakadék:

Az Egyensúly Intézet szegénységkutatása azt is vizsgálja, hogy a magyarok képesek lennének-e megbirkózni egy hirtelen keletkező, 100 ezer forintos kiadással. A kérdés lényegében arra vonatkozik, hogy van-e az illetőnek 100 ezer forintnyi olyan megtakarítása, amelyet szükség esetén gyorsan fel tud használni. A legfrissebb eredmények alapján a magyar társadalom 26 százaléka gond nélkül ki tudna fizetni egy ekkora összeget, 39 pedig nehezen, de még meg tudnák ezt oldani saját erőből, míg a fennmaradó majdnem egyharmad (32 százalék) egyáltalán nem tudna megküzdeni egy ekkora mértékű pénzügyi nehézséggel. Az aktív keresők körében (akiket a dinamikus béremelkedés érint) valamivel jobb a helyzet: 5 százalékponttal többen vannak azok, akik gond nélkül kiegyenlítenének egy 100 ezer forintos számlát.

A kép akkor válik igazán érdekessé, amikor egymásra vetítjük a megtakarítást, illetve a 100 ezer forintos kiadást vizsgáló kérdésre adott válaszokat. Ebből az látszik, hogy a megtakarítani képes megkérdezettek többsége (58 százalék) gond nélkül ki tudna fizetni egy magasabb összegű, hirtelen keletkező kiadást. Mindazonáltal 27 százaléknyian arról adtak számot, hogy ez már gondot okozna, 14 százaléknyian pedig képtelenek lennének megbirkózni a feladattal:

Az eredményekből arra következtethetünk, hogy bár a magyarok szűk harmada képes félretenni pénzt, még az ő 41 százalékuk sem rendelkezik számottevő mennyiségű spórolt pénzzel.

A jövedelmi csoportok közötti különbségek pedig tovább árnyalják a képet: a társadalom leggazdagabb két ötödében 12–13 százalékpontos különbség van a megtakarítók és a 100 ezer forintos költséget könnyedén kiegyenlíteni képesek között. Ebből arra következtethetünk, hogy még a felső jövedelmi csoportokba tartozók között is akadnak olyanok, akik csak kisebb összegeket képesek félretenni:

A megtakarítási ráta ugyanakkor csak feltételes kapcsolatban van azzal, hogy valaki képes lenne-e fedezni egy hirtelen támadt, 100 ezer forintos kiadást. E tekintetben a lényeg a megtakarítások, a likvid vagyon szintje. Noha a háztartások vagyonáról csak aggregált statisztika áll rendelkezésre, ebből az látható, hogy a 2022–2023-as inflációs sokk során a háztartások vagyonának reálértéke jelentős mértékben, közel 10 százalékkal csökkent. Feltételezhetjük tehát, hogy sok család azért nem növelte az elmúlt hónapokban a fogyasztását, hogy az emelkedő bérekből visszaépíthesse a megtakarításait:

Mi több, az inflációs sokk különbözően érintette a különböző jövedelmi helyzetű háztartásokat. A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi inflációs jelentése rámutatott, hogy

minél magasabb jövedelmi ötödbe tartozik valaki, annál többet nőtt (relatív értelemben) a fizetése 2021 óta, valamint annál kevésbé érintette az infláció.

Így az inflációs hullám után az alsó jövedelmi csoportok érték el a legkisebb növekedést a jövedelmük vásárlóerejében. Míg a legfelső jövedelmi ötöd reáljövedelme a válság előtti szint 121 százalékán állt 2024 második negyedévében, a legalsó jövedelmi ötöd esetén csak 111 százalékon.

Hogyan oszlik meg a vagyon a magyar háztartások között? Az erre vonatkozó legrészletesebb adatok az Európai Központi Bank és a KSH közös, Miből élünk? (Household Finances and Consumption Survey) című nagy mintás, reprezentatív felméréséből származnak, amelynek utolsó adatfelvétele 2020-ban készült. A felmérésből kiderült, hogy a magyar háztartások vagyona koncentrált: a legvagyonosabb 20 százalék birtokolja az összes vagyon kétharmadát. A háztartások kevésbé vagyonos fele ezzel szemben összesen közel 10 százalékot birtokol:

Összességében hogyan egyeztethető tehát össze az adatok alapján a magyarok magas megtakarítási rátája és sok háztartás megtakarításainak alacsony szintje? A gazdasági jelenségek megértéséhez érdemes az aggregált adatok mögé nézni. Az Egyensúly Intézet szegénységkutatása alapján a kulcs az, hogy az átlagos megtakarítási rátát mérő adatok eltakarják a jövedelmi különbségeket: a háztartásoknak csak nagyjából harmada képes megtakarítani, ráadásul a megtakarítók jó része az aktívak, közülük is a felső jövedelmi csoportok közül kerül ki.

Így a magas átlagos megtakarítási ráta ellenére a magyarok többsége (saját bevallása szerint) nem tud félretenni, különösen a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a diákok. A 2022–2023-as inflációs sokk során pedig érezhetően csökkent a háztartások vagyona; így fordulhat elő, hogy még a megtakarítók körében is sokan nem tudnának saját erőből kifizetni egy halaszthatatlan 100 ezer forintos kiadást. Egyszerre tud igaz lenni tehát az a két állítás, hogy a magyarok megtakarításai a fizetésükhöz képest átlagosan Európában a legmagasabbak közé tartoznak, és az, hogy a többség nem tudna kifizetni egy hirtelen 100 ezer forintos kiadást.