Itt a 2025-ös „békeköltségvetés”, ami ugyanúgy szétcsúszhat, mint az előző

Hétfőn benyújtotta a parlamentnek Magyarország jövő évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Varga Mihály pénzügyminiszter. A dokumentum azzal számol, hogy jövőre a magyar gazdaság, a fizetések és a fogyasztás is érdemben bővülni fog, ami miatt nőnek az állam adóbevételei, így javul majd az egyensúly, és több pénzt tudnak különböző csatornákon visszaosztani. Az adók közül egyes tételeket kivezetnek, de végeredményben mégis nőni fog az összeg, amit az emberektől beszed a kormány. A Költségvetési Tanács több kockázatot is azonosított a tervezettel kapcsolatban, és már idén is bejött minden, amire felhívták a figyelmet.

Magyarországon korábban rendszerint tavasszal nyújtották be és fogadták el a következő évi költségvetést, idén azonban az amerikai elnökválasztásra hivatkozva őszre halasztotta ezt a kormány. A halasztás olyan értelemben logikusnak tűnik, hogy a gazdasági bizonytalanságok hatására az előző években a kiadások és a bevételek rendre elcsúsztak attól, amit a költségvetésben jósoltak nekik.

A kormány viszont azzal magyarázta a csúszást, hogy az amerikai választás eredményétől függ az orosz–ukrán háború lezárása, és ez határozza meg a magyar költségvetés lehetőségeit is. Ennek fényében érdekes, hogy a megírással végül nem várták meg az elnökválasztás eredményét, vagyis akkor is ez a javaslat kerülne a parlament elé, ha Kamala Harris lenne az Egyesült Államok következő vezetője.

Az amerikai szempont a költségvetésbe végül csak annak paródiaszerűen propagandisztikusra sikerült, felkiáltójelekkel telezsúfolt bevezetőjében jelenik meg, amelyben kijelentő módban írják, hogy „A béke lehetővé teszi, hogy a 2025-ös költségvetésben több pénzt fordítsunk gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre és családtámogatásra! A most benyújtásra kerülő költségvetés a háború lezárásával és békével számol!”.

Ez azt sugallhatja, hogy a kormány valamilyen, a korábbiaktól jelentősen eltérő költségvetést rakott össze, a valóságban azonban a 2025-ös költségvetés nagyon hasonlít ahhoz a 2024-eshez, amelyből végül a fő számok közül semmi nem teljesült, és amelyben a bevételek és a kiadások rendkívüli módon távolodtak el egymástól. Ez pedig előrevetíti azt, hogy ha esetleg mégsem alakul olyan jól a 2025-ös év, mint ahogy az a kormány most látja, majd arra foghatják a kudarcot, hogy Trumpnak ígéretei ellenére nem sikerült egy nap alatt lezárnia az orosz–ukrán háborút.

Az év, amikor minden jó lesz

A 2025-ös költségvetésben a kormány 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel és a lakossági fogyasztás 3,9 százalékos növekedésével számol. A növekedés és az infláció miatt arra számítanak, hogy az állami bevételek jelentősebb adóemelések nélkül is bővülni fognak:

• a fogyasztási adókból származó bevételek 7,5 százalékkal;
• a gazdálkodó szervezetek befizetései 8,9 százalékkal;
• a lakossági befizetések 7,9 százalékkal a szochóból és egyéb járulékokból származó bevételek pedig 9,3 százalékkal.

A bevétel növekedésében annak is része van, hogy a kormány a korábbi ígéretei ellenére jövőre nem vezet ki minden különadót, amelyeket így a cégek részben továbbra is a fogyasztókkal fognak kifizettetni. Néhány adót inflációkövetővé tettek, ezenkívül ott van a megemelt tranzakciós illeték, amit jövőre a bankok a lakosságra terhelnek majd, így közvetve egy 230 milliárdos adóemelésnek tekinthető. A Portfolio összesítése szerint az összes adónemet egybevéve közel 1500 milliárd forinttal magasabb bevételt várnak 2025-ben, mint ami 2024-ben bejött, és ennek egy része adómódosításokra (tehát nem kizárólag az inflációra és a magasabb fogyasztásra) vezethető vissza.

A kormány ezekkel együtt összesen 38 739 milliárd forint bevétellel tervez, ami kicsivel magasabb, mint amivel az idei évet tervezték, de jóval több, mint amennyi bevételt idén végül össze sikerült szedni. Ezzel 42 862 milliárd forintnyi kiadás áll szemben, ami szintén magasabb az idei értéknél, a 4122 milliárdos hiánytervezet pedig ugyan alacsonyabb, mint amennyi mínuszt az előző években Varga Mihály összehozott, de magasabb, mint amennyivel például az idei költségvetést tervezték.

A jövő évi költségvetés ilyen szempontból bátrabb az idei eredeti tervezetnél, mert egy rendkívül kedvező gazdasági helyzettel (GDP-növekedés, reálbérnövekedés) számolva is elég jelentős hiánycélt tűzött ki. Beszédes, hogy 3,4 százalékos gazdasági növekedés mellett arra számítanak, hogy az államadósság 73,2 százalékról csak 72,6 százalékra csökken, vagyis

ha valamiért megint elcsúszik a költségvetés, akkor borítékolható, hogy újra nőni fog a GDP-arányos államadósság.

Ezt egyébként az is alátámasztja, hogy a kormánytól független szereplők nem nagyon hiszik el, hogy sikerül majd tartani a kormány 3,7 százalékos hiánycélját. A Portfolio gyűjtése szerint az MNB-t leszámítva különböző hazai és külföldi intézetek mind 4,3-4,9 százalékos költségvetési hiányt jósolnak jövőre – ha tényleg így alakul, akkor az államadósság csökkentésétől is el kell majd búcsúzni.

A nagy nyertesek és a nagy vesztesek

Ha végignézzük a költségvetés egy-egy minisztériumra eső részét, azt látjuk, hogy komoly kormányátalakítás nélkül is vannak jelentős átcsoportosítások. A Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda költségvetése például jelentősen csökken a 2024-es eredeti tervhez képest, az előbbi feltehetőleg azért, mert közben létrejött a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, amibe átpakolták a feladatköreit – utóbbi jövőre 411 milliárd forinttal gazdálkodhat. Az Építési és Közlekedési minisztérium által elkölteni tervezett pénz jócskán megugrik, mert többet elindítanak a korábban elhalasztott nagy állami beruházásokból.

A legnagyobb költségvetése továbbra is az oktatási-, egészségügyi- és szociális minisztériumként is funkcionáló Belügyminisztériumnak van, amely jövőre már majdnem 5000 milliárd forintból gazdálkodhat. Uniós programokból jövőre a kormány több mint háromszáz milliárd forinttal kevesebb bevételt remél, mint amennyivel az idei költségvetést számolták. Az idei becslés egyébként nagyon nem jött be, a PM legutóbbi közlése szerint az év első tíz hónapjában mindössze 999,8 milliárd forint uniós pénz érkezett a magyar költségvetésbe. A kormánynak muszáj lesz rendeznie a kapcsolatát az Európai Bizottsággal, ha 2025-ben nem akar hasonlóba beleszaladni, jelenleg is százmilliárdok elbukása a tét.

A jövő évi költségvetés egyik leginkább szembetűnő tétele az, hogy megszűnik a még 2022-ben létrehozott Rezsivédelmi Alap, valamint az orosz–ukrán háborúra hivatkozva létrehozott Honvédelmi Alap, ezek költségvetése pedig bekerül az Energiaügyi- és a Honvédelmi Minisztériumok költségvetésébe. Rezsivédelemre a kormány az idei 917 milliárd forint helyett jövőre 880 milliárd forintot tervez, az Energiaügyi Minisztérium költségvetése ezt is beleszámolva 1300 milliárd forint lesz.

Az idénre tervezett költségvetésben a Honvédelmi Minisztérium még csak 675,5 milliárd forintból gazdálkodott, míg a Honvédelmi Alap költségvetése 1300 milliárd forint volt. Jövőre az alap megszüntetésével 1939,3 milliárd forintból gazdálkodik majd a minisztérium, amelynek nagy része a honvédségre, kisebb része a sporthoz kapcsolódó költségek fedezésére megy. Az ideihez hasonlóan a jövő évi költségvetést is úgy rakták össze, hogy a GDP több mint két százalékát fordítjuk a hadseregre, ami a NATO egy olyan elvárása, amelyet korábban több európai ország nem tartott be, és Donald Trump volt és következő amerikai elnök gyakran kritizálta érte őket.

A jövő évi költségvetés egyik nagy nyertese az oktatás lesz: míg a Klebelsberg Központ idén 603 milliárd forintot kapott személyi juttatásokra, jövőre már 819 milliárdot.

Az egyéb kiadásaikra szintén több forrás jut: az idei 150 milliárd forint helyett jövőre 187 milliárd forint. Feltehetőleg ezek a kiadásnövelések fedezik majd a pedagógusok három év alatt megvalósuló béremelésének következő, januártól érkező lépcsőjét. A szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer finanszírozása ugyanakkor alig változik: hiába volt 2024 egyik nagy témája a rendszer súlyos alulfinanszírozottsága, a személyi kiadásokra mindössze 10 milliárddal, az egyéb kiadásokra pedig mindössze 1 milliárddal terveznek többet fordítani.

A rendőrség költségvetését 41 milliárd forinttal emelik meg, ami valószínűleg összefüggésben van azzal, hogy a szervezet idén szeptemberig 23 milliárd forintnyi adósságot halmozott fel. A tömeges bevándorlás kezelésére előirányzott összeg idén 1 milliárd forint volt, jövőre 18 milliárd forintra növekedhet.

A kormány nemrég egy 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervet jelentett be, ebben olyan intézkedések vannak, amelyekkel jövőre a gazdaság növekedését segítenék elő. A jövő évi költségvetésben már szerepelnek az erről szóló tételek, vállalkozásfejlesztésre például összesen 409 milliárd forintot szánnak, míg a munkáshitelre (vélhetően kamattámogatás formájában) mindössze 10,5 milliárd forintot. Lakástámogatásra a kormány idén 34,5 milliárd forintot tervezett költeni, jövőre azonban majdnem kétszer ennyi pénzzel, 65,15 milliárd forinttal számolnak. Az Átlátszóval és civil szervezetekkel háborúban álló Szuverenitásvédelmi Hivatal jövőre 6,24 milliárd forintból gazdálkodhat.

Az idei költségvetés részben azért szállt el, mert a magyar államnak rengeteg pénzt kellett kifizetnie a korábban felvett hitelei kamataira. A legnagyobb tételt a prémium állampapírok után fizették, itt több ezermilliárd forint adósságra kellett 16-17 százalékos kamatokat fizetni. Ez 2025-ben csak kicsivel javul,

míg idén a GDP 4,8 százalékát költöttük kamatokra, jövőre ez 3,8 százalék lehet, amivel 3876 milliárd forint menne el csak erre a célra.

A költségvetési törvényjavaslat részletesen felsorolja azokat az állami beruházásokat, amelyek 2025-ben fejeződnek be, és amelyek akkor kezdődnek majd. Az előbbiek összértéke a tájékoztatásuk szerint 4200 milliárd forint, amiből 770 milliárd forint jut a jövő évi költségvetésre. Ezek között van:

• a Szeged–Röszke, valamint a Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonalak felújítása;
• az M44-es gyorsforgalmi út bekötése az M5-ös autópályához;
• a Samsung gödi, illetve az SK iváncsai akkumulátorgyárához kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztések;
• diósgyőri vár felújítása;
• székesfehérvári kórház
• a Vöröskereszt Egylet épületének újjáépítése a budai várban.

A jövőre induló beruházások összértéke a költségvetési törvényjavaslat szerint 8100 milliárd forint, amiből 480 milliárd forint jut a 2025-ös évre, ezek között van:

• a Debrecen és Nyíregyháza közötti vasútvonal fejlesztése és közút négysávosítása;
• a Pázmány és az Óbudai Egyetem kampuszának kialakítása;
• Debrecen, a Hajdúhátság és Észak-Nyírség víziközmű-, illetve vízgazdálkodásának fejlesztése.

Tavaly egyáltalán nem jött össze

Van Magyarországon egy olyan testület, amelynek feladata a költségvetés előzetes és utólagos véleményezése is. Ez a Költségvetési Tanács, amelynek tagja Matolcsy György jegybankelnök és Windisch László ÁSZ-elnök is.

Ők most is kiadtak egy dokumentumot a 2025-ös költségvetésről, amelyben visszautaltak arra, hogy egy évvel ezelőtt az idei költségvetéssel kapcsolatban több kockázatra is felhívták a figyelmet, az előrevetített veszélyek nagy része pedig valóra is vált. Varga Mihályék akkor a 2024-es költségvetést úgy rakták össze, hogy 4 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak, ami a KT szerint akkor az ismert hazai és nemzetközi előrejelzések átlagánál magasabb volt.

A KT akkor arra figyelmeztetett, hogy az orosz–ukrán háború, a szankciók, az energiabiztonság és az EU-s források folyósításának felfüggesztése negatívan érintheti a magyar gazdaságot, ami miatt a kormány által vártnál kisebb gazdasági növekedés valósulhat majd meg. Ez így is lett, a 4 százalékra várt növekedés helyett végül év közben egy technikai recesszióba csúszott a magyar gazdaság, és várhatóan 1 százalék alatt lesz az éves növekedés.

A KT arra is emlékeztetett, hogy tavaly Vargáék 2,9 százalékos költségvetési hiányt terveztek idénre, amelynek megvalósulását ők – elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételekhez kötődő bizonytalanságok miatt – már akkor is kockázatosnak ítélték. A 2,9 százalékos hiánytól végül nagyon elszakadtunk, év közben 4,5 százalékra emelkedett a tervezet, miközben a költségvetés már az első félévben összehozta az egész évre tervezett hiány 105,6 százalékát.

Az idei költségvetés teljes félrecsúszását jelzi a KT szerint, hogy Vargáék idén egy év alatt a GDP 69,7 százalékáról annak 66,7 százalékára akarták csökkenteni az államadósság mértékét. A valóságban azonban az államadósság aránya tavaly év végén a GDP 69,7 százaléka helyett 73,5 százalékon alakult, ami az idei első félév végére 76,1 százalékra emelkedett – ami már majdnem 10 százalékpontos különbség az eredeti tervezethez képest.

Az ideihez hasonlóan a jövő évi is simán elcsúszhat

Miután a Költségvetési Tanács véleménye részletesen bemutatta, hogy csúszott szét teljesen az idei költségvetés, ahhoz hasonlóan véleményezte a 2025-ös tervezetet is. Erről azt írták: „a törvényjavaslat tervezetének hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetéseik, amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését”, ugyanakkor felhívják a kormány figyelmét a célok elérését érintő kockázatokra.

Az első ezek közül rögtön az, hogy a kormány a tavalyi esethez hasonlóan elég optimista a jövő évi gazdasági növekedéssel kapcsolatban. A KT-nek elemzést készítő intézmények 2,5–3,8 százalékos növekedést jósolnak, a kormány pedig „az előrejelzési sáv felső részén elhelyezkedő” 3,4 százalékos növekedéssel számol. A KT szerint az orosz–ukrán háború és az amiatt meghozott szankciók jövőre negatívan érinthetik a magyar gazdaságot, és ehhez jönnek még az energiabiztonsági problémák, az EU-s pénzek folyósításának akadozása, a közel-keleti konfliktus eszkalációjának lehetősége, valamint a kereskedelmi háborúk kitörésének lehetősége. Utóbbit egyébként fokozta Donald Trump amerikai elnökké választása, de az Orbán-kormány ettől még örül, hogy hozzá politikailag közel álló jelölt nyert.

A KT azt is megjegyzi, hogy az EU-s szabályok és magyar törvények szerint a költségvetés hiánya elvileg nem lehet a GDP 3 százalékánál több. Vargáék jövőre mégis 3,7 százalékos hiánnyal számolnak, amihez a parlamentnek azelőtt meg kell szavaznia az érvényes szabályok módosítását, hogy a költségvetési törvény hatályba lépne (vagyis még idén).

A Költségvetési Tanács szerint a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos egyik legnagyobb kockázat, hogy a magyar állam különböző okokból nem juthat annyi bevételhez, mint amennyivel tervez.

Szerintük ugyanis „az uniós források elérhetőségét övező bizonytalanság továbbra is fennáll”, az ezekből származó bevételek elmaradása pedig változatlan kiadások mellett növelné a pénzforgalmi hiányt.

A KT szerint a kockázatok kezelését az is hátráltatja, hogy a költségvetésen belül a Rendkívüli Kormányzati Intézkedésekre csak 100 milliárd forintos tartalékos irányoztak elő, miközben a jelenlegi szabályozás szerint legalább 220 milliárd forintot kellene ide csoportosítani, hogy ha történik valami váratlan, legyen miből költeni. A PM ezt a szabályt is módosítaná, a KT szerint azonban ez nem jó ötlet, és jövőre amúgy is annyi kockázat van, hogy több pénzre lenne szükség a rendkívüli események kezelésére.

A 2025-ös költségvetés azzal számol, hogy az államadósság a GDP 73,2 százalékáról annak 72,6 százalékára mérséklődik. Ez a KT szerint rendben is van, de ők is felhívják a figyelmet arra, hogy könnyen lehet, hogy év végén nem 73,2 százalékon áll majd az államadósság, hanem ennél magasabban. A csökkenését több tényező akadályozhatja, többek között a forintárfolyam is, az euró drágulása ugyanis az euróban felvett hitelek értékét is növeli, amely így növeli az államadósságot.

Nem érdemes olyan komolyan venni

Összességében az látszik, hogy a kormány a jövő évi költségvetés összeállításakor vért izzadva próbálta összeegyeztetni a növekedési várakozásait, a 2026-os választás elé tervezett állami kiköltekezést és a most éppen kiábrándító gazdasági realitást. A koronavírus-járvány előtti időszakban, a nagy gazdasági- és bérnövekedések közepette sok más országgal szemben Magyarországon érdemben csökkenteni tudták az államadósságot (bár ez főként annak elinflálása miatt valósulhatott meg), de az elmúlt két évben a borzalmas gazdasági helyzet miatt nem nagyon jöttek be Varga Mihály számításai.

A jövő évi költségvetés sorsa is egyértelműen azon múlik, mennyivel tud nőni a magyar gazdaság, ami főleg attól függ, elkezdenek-e fogyasztani a magyarok, és nő-e a kereslet a Magyarországon exportra gyártott termékekre. Nagy Márton és Varga Mihály az elmúlt időszakban „3-6 százalékos” gazdasági növekedésről beszélt, Varga szerint a körülmények kedvező alakulása esetén ez inkább a 6 százalékhoz közelít majd. Különböző elemzők viszont éppen mostanában rontottak a magyar gazdaság növekedéséről szóló előrejelzéseiken.

Nem tudni, hogy Varga komolyan gondolja-e ezt, ismer-e olyan tényezőket, amelyeket más elemzők – például az IMF-nél – nem. Az biztos, hogy az elmúlt években és most rengeteg akkumulátor- és autógyártási kapacitás épült és épül ki Magyarországon, ha ezeknek a gyáraknak a termékeire hirtelen nőni kezd a kereslet, akkor a gyárak kibocsátása is jelentősen nőhet. A költségvetés tervezetében a kormány azzal számol, hogy a jövő évi adatokat a BMW debreceni és a BYD szegedi gyárának elindulása javítja majd, de az utóbbi még az építés fázisában van, és nehéz elképzelni, hogy 2025 végéig megkezdjék a sorozatgyártást.

Az előző évekhez hasonlóan a költségvetést várhatóan jövőre is mindig a pillanatnyi helyzethez igazodva módosítgatják majd, a benne szereplő számokat így nem feltétlenül érdemes nagyon komolyan venni. Az viszont biztos, hogy az itt szereplő számok és eredmények megvalósulása – hasonlóan a kormány bérnövekedési terveihez – a gazdaság teljesítményén múlik majd, ami befolyásolhatja a 2026-os választások eredményeit is.