Egyetlen ábrán, hogy vált el évekkel ezelőtt, mennyit keresnek és mennyit fogyasztanak hazai boltokban a magyarok

Hiába keresnek egyre többet a magyarok, csak nem vásárolnak a hazai boltokban – írtuk meg hétfői cikkünkben. A kiskereskedelmi forgalom ugyanis már hosszú ideje egyáltalán nem növekszik olyan ütemben, mint a fizetések – már ha egyáltalán nő:

Az ábrán látszik, hogy a koronavírus-járvány előtti szinthez képest a kiskereskedelmi forgalom először 2020 áprilisában, a Covid-lezárások első hullámában esett vissza, majd a következő egy évben tartósan alacsony maradt. Egy évvel később a bázishatás miatt van egy kiugrás, de 2021-ben is jóval lassabban nőtt a kiskereskedelmi fogyasztás, mint mondjuk a fizetések.

2022 februárjában, a választások előtt a magyar állam nagy pénzosztásba kezdett, ez látszik a februári fizetésekben és a kiskereskedelmi forgalom március–április–májusi kiugrásában. Innentől kezdve azonban a két mutató végleg elvált egymástól, a nominális fizetések gyakorlatilag folyamatosan évi 15 százalékkal nőttek, miközben a kiskereskedelmi forgalom először csak nem nőtt tovább, majd csökkenni kezdett.

A mélypontot a 2023. március és május közötti időszak jelentette, amikor a bérek végig 15 százalék fölött nőttek, a kiskereskedelmi forgalom azonban 10 százaléknál nagyobb mértékben csökkent, vagyis a kettő között több mint 25 százalékpont különbség alakult ki. Ez azóta folyamatosan szűkült, de az elmúlt hónapokban 13–14 százalékos bérnövekedés mellett 3–4 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, ami még mindig jelentős, 10 százalékpontos különbség.

Azt, hogy ez miért alakult így, hétfői cikkünkben mutattuk be.