Videóban szállt bele a Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszóba

„Az Átlátszó kínos magyarázkodásba kezdett. Törvényszegéssel vádolja a Szuverenitásvédelmi Hivatalt” – kezdődik a hivatal Facebook-oldalára kitett videó. Ebben Lánczi Tamás, a szuverenitásvédelmi törvénnyel létrehozott, széles jogkörrel rendelkező szerv vezetője beszél arról, hogy a hivatal által vizsgált oknyomozó portál, az Átlátszó megtagadta az együttműködést.

A videóban szó esik róla, hogy az Átlátszó dezinformációkat terjeszt, hogy pénzét külföldről kapja, megszerzett információt külföldi szerverekre tölti fel. Még a legendás Sargentini-jelentésről is szó esik, ami elítélően fogalmazott a magyar jogállamiság állapotáról, és alapot szolgáltatott a Magyarország elleni uniós (ún. 7-es cikkelyes) jogállamisági eljárás elindításához. Ehhez téves információkat szolgáltatott a hivatal szerint az Átlátszó. A videóban így fogalmaznak:

„Az Átlátszó szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal, és ezzel eszközt biztosít külföldi befolyásolási kísérletekhez.”

Bodoky Tamás főszerkesztő a hivatal videója szerint azt mondta korábban, a megszerzett információk felkerülnek a KiMitTud oldalra, amit az Átlátszó üzemeltet, de a hivatal megtalálta az egész mögött Soros György egyik intézményét és a USAID amerikai nemzetközi fejlesztési ügynökséget is. Lánczi azt mondja, az Átlátszó azért működik, hogy „átláthatatlan pénzeket felhasználva hírszerzést végezzen, szenzitív adatokat továbbítson külföldi szerverekre”, amivel lehetőséget biztosít beavatkozási kísérletekre.

Az ügyben megkerestük Bodokyt is, aki hamarjában reagált a Telexnek. Azt írja, a hivatal jelentése és a lejárató kampány

„visszatérés az imperialista ügynökökkel riogató pártállami állambiztonsági propagandához, csak ezúttal nem a dolgozó nép hatalmát, hanem a magyar szuverenitást veszélyezteti az előre megírt verdikt szerint a belső ellenség”.

Feltette a kérdést, mit csináltak a magyar titkosszolgálatok az elmúlt 14 évben, ha nyilvános dokumentumok alapján megállapítható, hogy „az Átlátszó a szuverenitásra súlyosan veszélyes hírszerzési és dezinformációs tevékenységet végez egy vagy több idegen ország érdekében”. Bodoky válaszokat is ad, kettőt: az egyik szerint vagy a szolgálatok inkompetensek, vagy Szuverenitásvédelmi Hivatal az. Az ilyen és ehhez hasonló valótlan tényállítások miatt az Átlátszó személyiségi jogi pert indít a hivatal ellen – tette hozzá a főszerkesztő.

Egy régóta tartó történet

November 4-én az Átlátszó egyébként beperelte a hivatalt, mert a lap „alaptalannak és jelentős részükben kifejezetten hazugnak” tartja a hivatal jelentésében megfogalmazott megállapításokat. Az Átlátszó közleményében az állt, hogy a lap szerint a hivatal „önmagában azért vonta vizsgálat alá, mert forrásainak egy része külföldi intézményi támogatóktól származik”, pedig a szuverenitásvédelmi törvény csak más állam vagy külföldi szerv, illetve személy „érdekében” végzett végzett tevékenységeket, illetve külföldről származó támogatásból finanszírozott pártpolitikai tevékenységet enged a hivatal által vizsgálni. A lap szerint a hivatalnak a szuverenitásvédelmi törvény alapján sincs hatásköre sem az Átlátszó tevékenységének vizsgálatára.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal június 25-én indított egyedi vizsgálatot az Átlátszó tevékenysége miatt, és azt állítják, hogy bizonyítást nyert: „a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja, amely a világ minden pontján a finanszírozók érdekeit képviseli a célország érdekeivel szemben”. A hivatal állítása szerint az Átlátszó összetett, több szervezetet érintő finanszírozása nem átlátható, az Asimov Alapítvány, az Átlátszónet Alapítvány és az atlatszo.hu Nkft. pénzügyi elszámolásai „helyenként zavarosak és ellentmondásosak, a támogatások és felhasználásuk összefüggése sok esetben nem követhető”.

Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője a Telexnek múlt héten azt mondta, nem kapták meg előzetesen a hivatal jelentését. Bodoky azt mondta, a tevékenységünk az újságírás, nem pedig a hírszerzés, mint amit a Szuverenitásvédelmi Hivatal sugallni próbál.

Az Európai Bizottság februárban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a szuverenitási törvény miatt, ami a Bizottság szerint sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését.