Megszavazták a jövő évi költségvetést, 6 százalékos inflációval számol a kormány

Elfogadta az Országgyűlés a 2024-es költségvetést péntek délelőtt, a javaslatot 121 képviselő támogatta, és 44-en nemmel szavaztak. A szavazáson Orbán Viktor nem vett részt, a miniszterelnök Bécsbe utazott pénteken.

A 2024-es költségvetés első tervét még május 30-án nyújtotta be Varga Mihály pénzügyminiszter. A pénzügyminiszter ekkor ismertette a költségvetés főbb számait is:

• 2,9 százalékos hiánycél az idei 3,9 százalékról;
• 66,7 százalék lesz a GDP-arányos adósságráta;
• 6 százalék körüli szintre csökkentett infláció;
• 4 százalék körüli GDP-növekedés.

Az államháztartás központi alrendszerének jövő évi kiadási főösszege 40 755 milliárd forint, a bevételi főösszeg pedig 38 240 milliárd forint. A hiányt 2514 milliárd forintban állapították meg.

Varga Mihály a törvény általános vitájában azt mondta, a 2024-es költségvetés védelmi költségvetés, mert háborús időkben olyan büdzsére van szüksége Magyarországnak, amely garantálja a biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. Ezért a jövő évi költségvetés fókuszában a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése áll – tette hozzá.

A benyújtott költségvetés összege egyébként nagyon hasonló az ideihez, vannak ugyanakkor területek, amelyek sokkal több, mások sokkal kevesebb pénzt fognak kapni.

A legnagyobb nyertes egyértelműen a katonaság, a Honvédelmi Alap költségvetése ugyanis másfélszeresére, az idei 842 milliárd forintról 1300 milliárd forint fölé emelkedik.

Ezzel Magyarország elég sok idő után először a GDP több mint 2 százalékát költi majd a hadseregére, ami elvileg NATO-előírás, de korábban a legtöbb országhoz hasonlóan mi sem tartottuk be.

A legnagyobb kiadáscsökkentést a Rezsivédelmi Alapnál érték el: míg idén majdnem 2600 milliárd forint volt erre előirányozva, ez jövőre lefeleződik, és majdnem 1300 milliárd forintot tesz majd ki. A terv azzal számol, hogy a lakossági rezsicsökkentés a mai formájában marad meg, az energia beszerzési ára viszont az ideinél jóval alacsonyabb lesz. Ennek a rendszernek a fenntartása egyébként még így is több mint 900 milliárd forintba fog kerülni.

A jövő évi költségvetésre hatalmas terhet rak, hogy az állam kamatkiadásai is jelentősen nőnek, és már több mint 3000 milliárd forintot tesznek majd ki. Az infláció miatt ugyanis (a lakossághoz hasonlóan) az állam is drágábban jut pénzhez. Többek között az is rengetegbe kerül, hogy az állampapírok után 15 százalék körüli kamatot fizetnek a lakosságnak. A Portfolio korábbi összefoglalója szerint jelentősen csökkennek az állami beruházások kiadásai, mérsékelten nő a nyugdíjakra szánt összeg.

A költségvetési törvény persze ma már inkább csak szimbolikus, irányadó jellegű. A kormány az utóbbi években rendszeresen rendelettel, néha egyik napról a másikra módosítja azt. Erre szükség is van, a számok ugyanis mostanában ritkán stimmelnek.

Idén május végén például már az éves hiánycél 81 százaléka teljesült, azaz az állam kevesebb mint fél év alatt több mint 2700 milliárd forint új adósságot halmozott fel. Emiatt nagyon-nagyon valószínű, hogy egy ponton majd jelentősen át kell írni az idei költségvetést. Várhatóan tehát a most elfogadott jövő évi költségvetést is nagyban módosítani kell 2024 végéig.