Benyújtották a költségvetést, mégis maradnak jövőre az extraprofitadók

Varga Mihály pénzügyminiszter virtuálisan adta át Kövér László házelnöknek a 2024-es költségvetés törvénytervezetét az Országházban. A tervezet már fel is került a parlament honlapjára. A költségvetés benyújtásáról szóló sajtótájékoztatót Varga a Portfolio szerint azzal kezdte, hogy a 2024-es egy védelmi költségvetés, amiből a családok, a gazdasági szereplők jó előre megismerhetik a kormány szándékait. Szerinte ezért tart ki a kormány a korai költségvetés mellett. Varga a költségvetés főbb számait is ismertette, ezek a következők:

• 2,9 százalékos hiánycél az idei 3,9 százalékról;
• 66,7 százalék lesz a GDP-arányos adósságráta;
• 6 százalék körüli szintre csökkentett infláció;
• 4 százalék körüli GDP-növekedés.

Varga azt mondta, hogy Magyarország jövőre visszatérhet a fenntartható növekedési pályára, és beszélt arról is, hogy a kormány megkezdi az extraprofitadók kivezetését.

„Ahogyan azt korábban ígértük, megkezdjük az extraprofitadók kivezetését”

– jelentette be Varga Mihály. A Portfolio szerint azt nem említette meg, hogy tavaly decemberben a kormány nem éppen ezt ígérte meg az Európai Bizottságnak, hanem hogy a 2022-ben bevezetett plusz különadók jövőre már nem élnek velünk. Tartalékot is képez a kormány, ez 220 milliárd forintot tesz ki – mondta Varga.

6 százalékos nyugdíjemelés lesz, a béremelések az uniós forrásoktól függnek

A pénzügyminiszter azt mondta, 1360 milliárd forint lesz a Rezsivédelmi Alap, 3307 milliárd forint áll rendelkezésre a családok támogatására, megmarad a négygyerekes anyák szja-mentessége és a 25 év alattiak adómentessége is. Varga Mihály kiemelte, hogy jövő év elején 6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, a nyugellátások összege 6542 milliárd forint lesz, 392 milliárd forinttal több, mint idén, lesz 13. havi nyugdíj is, 449 milliárd forint értékben, valamint 20,5 milliárd forint lesz nyugdíjprémium kifizetésére.

A tanárok, orvosok és ápolók béremeléséről azt mondta, a kormány mindent megtesz az uniós forrásokért.

Ahogy arról Varga Mihály már a múlt heti kormányinfón is beszélt, a 2024-es költségvetésben több forrás jut majd honvédelemre. A mai sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy 1310 milliárd forint lesz a Honvédelmi Alap keretösszege, a honvédelmi kiadások GDP-arányos szintje 2,1 százalék lesz. Nominálisan 1796 milliárd forintot tesznek ki, ez 401 milliárd forintos többletet jelent az idei évhez képest. Varga ismertetése szerint a menekülthullám elleni védelem jövőre 650 milliárd forintba fog kerülni.

A Költségvetési Tanács lát kockázatokat

A miniszter a Költségvetési Tanács véleményére is reagált a sajtótájékoztatón. „A tanács jogi lehetősége arra terjed ki, hogy az alkotmányos adósságszabály teljesülését vizsgálja. A jogszabály ennek megfelel, vétóra sem számítunk a tanácstól” – mondta.

A Költségvetési Tanács (KT) még múlt kedden tárgyalta meg a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetét, szerdán pedig közölte, hogy nincsenek alapvető ellenvetései a hitelességére és végrehajthatóságára nézve, a KT is 4,0 százalékos gazdasági növekedéssel számol jövőre, de a prognózist számos kockázat övezi.

A tanács MTI-hez elküldött összegzése szerint a kormányzati prognózis megvalósulásához szükséges, hogy a magánszektor beruházásai képesek legyenek kompenzálni az állami beruházási kiadások visszaesését, és az így létrejövő versenyképes exportkapacitások révén a magyar export dinamikája lényegesen meghaladja az exportpiacok bővülésének ütemét.

A KT azt is jelezte, hogy a törvényjavaslat tervezete nem tartalmazza a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várhatóan szükséges veszteségtérítését, így nincs összhangban az MNB-ről szóló törvényi rendelkezéssel, amely megfogalmazza: „Amennyiben a tárgyév végére vonatkozóan a saját tőke összege a jegyzett tőke alá csökken, a különbözetet a központi költségvetés 5 éven belül, évente egyenlő részletben (...) közvetlenül az eredménytartalék javára megtéríti.”

A tanács komoly kockázatot lát abban, hogy a költségvetési szervek dologi előirányzatai jelentősen elmaradnak a 2022-ben megvalósult és a 2023-ban, valamint 2024-re várható áremelkedések mértékétől. A testület szerint a 2,9 százalékos hiánycél eleve azt jelenti, hogy a kiadások csekély mértékű többlete, illetve a bevételek némi elmaradása a GDP 3 százaléka fölé emelné a hiányt. A KT szerint a pénzforgalmi hiány növekedéséhez vezetne az is, ha az uniós forrásokból 2024-ben tervezett 2479,8 milliárd forint bevételt nem teljes összegben folyósítanák, miközben az uniós programok 3605,5 milliárd forint összegű kiadási előirányzatát nagyrészt felhasználnák.

A költségvetés menetrendjét már Kövér László házelnök ismertette, ez így alakul:

• június 9.: megérkeznek a fejezeti kötetek a költségvetéshez;
• június 13–15.: általános vita;
• június 15. 16 óráig: eddig lehet módosító indítványokat benyújtani;
• június 20–23.: részletes vita;
• június 28–29.: költségvetési bizottság ülése, itt állítják össze az egységes javaslatot;
• július 2.: összegző javaslat benyújtása;
• július 3.: összegző módosító javaslatról szóló döntés;
• július 7.: zárószavazás.

A zárószavazás napja a parlamenti ülésszak utolsó napja is lesz egyben.

A múlt heti kormányinfón a Telex munkatársa az inflációról is kérdezte a pénzügyminisztert, a választ itt nézheti meg újra: