Elfogadták Budapest 2025-ös költségvetését, élhető beruházást kértek a kormánytól Rákosrendezőre

A Fővárosi Közgyűlés többsége, a Tisza, a Podmaniczky Mozgalom, a DK és a Párbeszéd képviselőivel elfogadta Budapest jövő évi költségvetését, amit úgy terveztek, hogy csak 39 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizetnek be az államnak, 50-et viszont nem. A költségvetés hosszú, sokszor személyeskedő vitájáról itt számoltunk be. A közgyűlés további részében döntöttek az autóelkobzás lehetőségének támogatásáról, de elutasították a budapesti pályaudvarok 99 évre szóló magánkézbe adását is.

Élhető fejlesztést Rákosrendezőre – Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid közös javaslatban követelik a kormánytól, hogy a mini-Dubajként elhíresült rákosrendezői beruházásterv helyett élhető, zöld, emberléptékű fejlesztés valósuljon meg. Azt tudomásul veszik, hogy a nemzetközi megállapodást a kormány már megkötötte az arab beruházókkal, abból nem lehet kihátrálni, viszont garanciákat követelnek arra, hogy egy Budapestnek szerintük előnyösebb verzióban valósul meg a fejlesztés.

Ennek része többek közt, hogy legyen egy legalább 25 hektáros új közpark, ami nem lehet egy tetőkert a vasút felett, hanem valódi, ökológiailag értelmezhető zöldterület; emellett hozzanak létre egy új kulturális, vagy más jellegű, látogatóvonzó közintézményt. Vitézy Dávid azt mondta, hogy Bécsben több ilyen rendezővasút beépítés is zajlik, itt az állam és a város együtt alakítja, hogy mire van szükség, majd bevonják a magánvállalkozókat. Magyarországon ezzel szemben teljesen átengednék a részletek kidolgozását is az arab befektetőnek, a hatáskörök is hozzájuk kerülnének. Vitézy bízik benne, hogy ezt az előterjesztést akár egységesen is megszavazza a közgyűlés. A Fidesz fővárosi frakcióvezetője, Szentkirályi Alexandra szerint most úgy akarnak vitatkozni valamiről, hogy nincsenek konkrét tervek, nincs miről beszélni. Hozzátette: Karácsony azt mondta, hogy majd ő megmutatja, hogy kell parkot fejleszteni a Népligetben. „Na, most láthatjuk milyen állapotban van a Népliget” – jegyezte meg.

Karácsony a vita végén azt mondta, az „nettó hazaárulás”, hogy a magyar állam egy másik ország befektetőjének adja át a fővárosa egyik legértékesebb területét. A főpolgármester felidézte, hogy Belgrádban személyesen is látta, hogy ugyanez az arab befektető hogyan rontott el egy Száva parti területet a városban. Szerinte hasznos lenne, ha az egész Fővárosi Közgyűlés megnézné, hogyan néz ki a belgrádi beruházás, majd aztán döntene. „Én meghívok mindenkit, nézzük meg közösen mi történt, higgyék el, sírva fognak hazajönni” – mondta. Szerinte minél többen támogatják ezt az előterjesztést, annál nagyobb esélyük lesz arra, hogy ezt a vesztes helyzetet „nullára kihozzák”.

Pályaudvarok magánkézbe adása – Közös álláspontot fogadnának el arról, hogy a budapesti fejpályaudvarokat, a Délit, a Nyugatit és a Keletit, illetve a Kelenföldi állomást ne adja az állam 99 évre magánkézbe. Egy salgótarjáni nyilvános vécének a felújítására részletesebb pályázat van, mint a vasútállomások 99 évre szóló magánkézbe adásáról – mondta Vitézy Dávid az előterjesztéssel kapcsolatban. Hozzátette: itt nem csak a pályaudvarokról van szó, hanem a környezetükről is. Úgy adnak 99 évre át másnak értékes barnamezős területeket, hogy semmilyen beleszólást nem kér az állam. „Itt egy ingatlanpanamát látunk, a budapesti vagyon elkotyavetyélését.” Szerinte fontos, hogy a közgyűlés is kimondja: mindezt nem támogatják.

Böröcz László, a Fidesz képviselője szerint „megint politikai csatározás középpontjába került az ügy”, miközben semmit nem tudnak a részletekről, egyelőre senkit nem kötelez semmi. Azt mondta, hogy amennyiben olyan történik, ami sérti a budapestiek érdekét, akkor ők is ki fognak állni, de ilyenről szerinte szó sincs. Szerinte ha magántőke bevonásával rendbe tudják hozni ezeket a ma elhanyagolt területeket, akkor a főváros is jól jár, de Böröcz nem szaladna előre. A tiszás Molnár Dániel szerint az „állampárt”, a kormány a közvagyont magánvagyonba játssza át. „Ugyanazt csinálják, mint az egyetemeknél is: elveszik a jövőnket. Ezt kérem fejezzék be” – mondta.

Vitézyéhez hasonló javaslatot nyújtott be a DK-s Szaniszló Sándor is. A DK arra kéri Karácsony Gergelyt, hogy Budapest jelentkezzen be a négy pályaudvar kezelői jogára, és legyen lehetőség arra, hogy a főváros a hozzá tartozó 89 hektárnyi fejlesztési területen megfizethető szociális bérlakásokat, a maradék területen pedig zöldfelületeket építsen ki. Karácsony a vita végén azt mondta, hogy hiba lemondani azokról az eszközökről, amik a közérdeket biztosítják a magánnal szemben. „Tálcán felkínáljuk Budapest pótolhatatlan területeit” – mondta.

Autóelkobzás – Nem fogadták el Karácsony Gergely javaslatát, ami arról szólt, hogy a sebességhatárok súlyos átlépése esetén kobozzák el a tulajdonos autóját. Erről a főváros önállóan nem dönthet, ezért úgynevezett felterjesztési joggal élve ilyen törvénymódosítást javasoltak volna a kormánynak. A javaslathoz egyébként osztrák mintát vettek alapul, ami azt jelentené, hogy aki lakott területen belül a megengedett sebességet legalább 50 km/h-val túllépi vagy lakott területen kívül 75 km/h-val, annak első alkalommal hat hónapra, második alkalommal már végleg vegyék el az autóját.

A Fidesz szerint az előterjesztés életszerűtlen, Radics Béla kormánypárti képviselő szerint érződik, hogy olyan ember rakta össze az egészet, akinek nincs jogosítványa. A képviselők a sebességtúllépés mértékét kifogásolták, de Karácsony szerint az 50 km/h-s plusz már nem olyan, hogy „jaj, picit gyorsabban mentem”. A Tisza Párt azt kérte, hogy a jelenlegi közlekedési stratégia betartására törekedjenek, az ilyen javaslatokat pedig a parlamenti képviselettel rendelkező pártok vigyék be az Országgyűlésbe.

A trolik útjának biztosítása – Vitézy Dávid javaslata alapján átalakítják a forgalmi rendet ott, ahol elakadnak az erzsébetvárosi trolik a szabálytalan, rossz parkolások miatt. A képviselő szerint mi sem indokolja jobban a javaslat fontosságát, hogy a költségvetési vita alatt egy órán keresztül állt a 78-as troli forgalma. Vitézy korábban arról beszélt, hogy 2024-ben három hónap alatt a 74-es troli 78 alkalommal, a 78-as pedig 66 alkalommal akadt el, mert valaki szabálytalanul várakozott járművel. Azokon a helyszíneken, ahol a legtöbb szabálytalan parkolás történik, ott megszüntetnék ennek a lehetőségét. A javaslatot a VII. kerület észrevételeivel is kiegészítették, ennek részeként például sétálóutcát kialakító forgalmi átalakításokat is kezdeményeznek.

Radics Béla (Fidesz) a VII. kerületi polgármester, Niedermüller Péter forgalmi alakításait kritizálta. Azt mondta, hogy a kerületből különböző táblákkal, behajtási tilalmakkal labirintust csináltak, ezért dugó alakul ki Belső-Erzsébetvárosban. Szerinte a DK-s polgármester egymás ellen hangolta a kerületben a gyalogosokat és az autósokat, módosítójában ezért azt javasolta, hogy ne szüntessenek meg több parkolóhelyet a kerületben.

Folyami uszoda a Dunán – Szintén Vitézy Dávid előterjesztése volt, hogy készítsék elő egy dunai folyami uszoda kialakításának tervét. Egyelőre azt vizsgálnák meg, hol milyen műszaki és üzemeltetési feltételek mellett alakítható ki egy ilyen létesítmény. Vitézy szerint nyáron a budapestiek is előszeretettel időznek a Duna partjainál, és akár meg is fürdenének benne, ha lenne rá mód kiépített, tiszta és biztonságos környezetben. Ezt ma a város belső területein nem lehet megtenni, pedig a 19. században a parlament és az Erzsébet híd között bőven volt erre lehetőség. A képviselő azt írta, hogy szigorú vízminőség-ellenőrzés mellett a Duna még a belvárosi szakaszon is alkalmas lehet fürdésre, úszásra és strandolásra. Példának hozta a Római-part sikerrel működő kis szabadstrandját. Az előterjesztést a képviselők többsége támogatta.

A légszennyezettségi helyzet javítása – Porcher Áron, a Tisza képviselője Budapest légszennyezettségi állapotának javítását célzó javaslatot nyújtott be, a többség viszont ezt nem támogatta. Megvizsgálták volna annak lehetőségét, hogy tízezer lakosonként telepítsenek egy levegőszennyezettséget mérőkészüléket. Az innen származó adatokat összegyűjtenék volna, elemeznék és egyszerűen, online is hozzáférhetővé tennék a lakosságnak. Porcher elmondta, hogy azért most álltak elő a javaslattal, mert télen rosszabbak a szennyezettségi adatok. Fontos szempontnak tartja, hogy az év napjainak 15 százalékában még mindig valamilyen riasztás van érvényben, ezért is kell ez a fejlesztés. A kormánypárti képviselők arról beszéltek, hogy a mérőeszközök kihelyezése önmagában nem jelent megoldást, de szerintük is beszélni kell a kérdésről.

Postahivatalok - Déri Tibor (DK) előterjesztésében azt kérte, hogy utasítsák el a Magyar Posta azon gyakorlatát, miszerint több kerületben is „ultimátumot adott”, azaz csak akkor nem szüntetik meg az adott postahivatalt, ha a kerületi önkormányzatok csökkentik a helyiség bérleti díjat, esetleg el is engedik azt. „Budapest Főváros Közgyűlése nem hagyhatja szó nélkül ezt a helyzetet. A fővárosi közszolgáltatások fenntartása és elérhetősége alapvető felelősségünk, és a jelenlegi helyzet egyértelműen közös fellépést igényel” – írta előterjesztésében Déri. A javaslatot a képviselők végül nem támogatták, a többség tartózkodott.

Szilveszteri petárdázás - Elfogadták a párbeszédes Béres András azon javaslatát, hogy a főváros kezdjen társadalmi egyeztetésbe a pirotechnikai eszközök (petárdák, tűzijátékok) használatáról. Ezek alapján pedig jövő szeptemberig tegyenek javaslatot a pirotechnikai eszközök szigorúbb szabályozására Budapesten. Béres András elmondta, hogy bár a petárdák be vannak tiltva, de szilvesztekor szinte bárhol lehet venni olyan eszközöket, amiknek a hangja a 120 decibelt is meghaladja. A képviselő megérti, ha valakinek ez az ünnepi szórakozása, de sokaknak ez kellemetlenséget okoz, köztük például a kisgyerekeknek és a kutyáknak. „A robbantás nem alapjog, sokkal fontosabb a gyerekek és a háziállatok érdeke” – mondta.