Vitézy szerint évszázados ingatlanpanamára készül Lázár minisztériuma és a MÁV

„Évszázados ingatlanpanama készül Budapest legnagyobb pályaudvarain: Lázár János utasítására a MÁV 99 évre adná ki a teljes Déli, Nyugati, Keleti és Kelenföldi pályaudvarok ingatlanhasznosítását egy 7, azaz hét oldalas pályázati kiírással”

– írta közösségi oldalán Vitézy Dávid fővárosi képviselő. A poszt szerint január végén zárul a pályázat, és tavaszra már gyorsan ki is szerződnék 2025-től 2124-ig szólóan az összes budapesti pályaudvar ingatlanait.

A képviselő szerint a Lázár János által vezetett közlekedési minisztérium hazudik szombati közleményében, amikor azt állítja, hogy a pályázatok célja kizárólag az állomásépületek felújítása, mert ezt maguk a kiírások cáfolják. Ha ez volna a céljuk, ahhoz nem kellene minden egyes helyszínen 15-30 hektáros területeket, az épületektől és az utasperonoktól több száz méterre eső telkeket is magáncégek vagyonkezelésébe adni.

A témával Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere jött elő szombaton. A megjelent pályázati anyagok alapján azt állította, hogy magánkézbe vándoroltatná a kormány a Nyugati pályaudvar környékén lévő vasúti területeket. Ez szerinte ellehetetlenítené a Podmaniczky park létrehozását, amelynek megvalósításáért a VI. kerület évek óta küzd.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium szombaton röviden válaszolt a Telex kérdéseire. Levelükben azt írták: ez „tévhír, ami félreértésen alapul”.

A minisztérium szerint a pályázat csak az állomásépületekre vonatkozik,

ott is csak a vasútüzemtől szigorúan elválasztott részeken lehetne szó kereskedelmi célú hasznosításról. A Nyugati körüli zöldfelületet eszerint nem építenék be, legfeljebb csak rendben tartanák, fejlesztenék, méghozzá a nyertes magánbefektetők.

Ennek eléggé ellentmondanak azok a pályázati térképmellékletek, amiken a zöldfelületek, így a tervezett Podmaniczky park helyrajzi számmal meghatározott ingatlanát is fejlesztési területként kínálták fel a reménybeli befektetőnek.

Írtunk az ügyben ismét a minisztériumnak, oldaná fel az ellentmondást, de választ még nem kaptunk.

Frissítés: A tárca cikkünk megjelenését követő válaszában azt írta, hogy a magyarországi állomásépületek megújítása túl nagy falat a MÁV-csoportnak, sőt jelenleg túlmutat a magyar állam pénzügyi lehetőségein is, viszont nem várhat tovább. A pályázat lehetőséget ad arra, hogy az állam és a vasúttársaság külső forrást vonjon be a feladat végrehajtásába, miközben egyértelműen kizárja a privatizációt, hiszen minden állomást és vasúti ingatlant állami tulajdonban tart, a fejlesztésekkel a közvagyont gyarapítja.

A válaszban megismételték, hogy vasútüzemi területet nem használhat a majdani befektető, valamint hogy a vasútüzem fejlesztéséhez későbbiekben szükséges területet minden együttműködő partnernek biztosítania kell. A Nyugati mellett tervezett Podmaniczky park fejlesztési területté válására vonatkozó konkrét kérdésünkre választ nem kaptunk, ezzel összefüggésben csak annyit írtak, hogy az önkormányzatok a fejlesztési folyamat érdemi részesei lesznek.

A MÁV is nyilatkozott (a 24.hu megkeresésére) az ügyben: miszerint az állomásmegújítási program most zajló első, pályázati szakaszának célja, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló minisztérium, illetve a vasúttársaság megismerje a potenciális ingatlanfejlesztők javaslatait és elképzeléseit. Csak ezután következik a fejlesztők, befektetők kiválasztása – a pályázat legfelső, országos szintjén pedig a MÁV-val közös projektcégek létrehozására. „A koncepciók véglegesítésére és az érintettekkel történő egyeztetésekre az így kialakuló keretrendszerben, a projektcégekkel folytatott párbeszéd során kerül majd sor” – fogalmaztak.

A korábbi Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) és annak egykori igazgatója, Vitézy Dávid régi terve a Nyugati és a Déli pályaudvar föld alatti összekötése, ami sok haszonnal járna, de ellenzői szerint nagyon drága. Ennek a projektnek a részeként írt ki a BFK egy tervpályázatot a pályaudvar átépítésére, amit 2022 márciusában a neves Grimshaw Architects iroda nyert.

A nyertes terv azzal számolt, hogy háromszintes, részben föld alá süllyesztett, modern pályaudvarként születik újjá a Nyugati: az Eiffel-csarnokból (a mostani főcsarnokból) kikerülnek a vonatok, a csarnok melletti parkolót és buszpályaudvart felszámolják, parkosítják, a Nyugati téri felüljárót elbontják. A pályaudvar hosszanti oldalán, a Podmaniczky utca mentén futott volna végig az új, 17 hektáros Podmaniczky park, zöldfolyosóként összekötve a Nagykörutat és a Városligetet, futókörrel, játszótérrel, kutyás élményparkkal fűszerezve.

Az építkezés legalább 12 évig tartott volna, de még egy kapavágás se történt a területen, mert Lázár János egyik első miniszteri ténykedéseként lefújta a pályaudvar fejlesztését. A park ötlete fennmaradt, Soproni Tamás polgármester állítása szerint biztató tárgyalásokat folytattak a kormánnyal. Egészen mostanáig, amikor is az új ingatlanhasznosító pályázattal a polgármester szerint nemcsak a zöldfejlesztés, hanem a közlekedésfejlesztés is a süllyesztőbe került.

Vitézy szerint nemcsak a Nyugati környéke veszélyeztetett, a pályázati kiírás 99 évre magánkézbe adná a többi pályaudvart és annak környékét is.

• Megpályáztatnák a Keleti pályaudvar teljes történelmi csarnokát és Kerepesi útig tartó területét, beleértve a Vágány utca melletti kocsijavító műhely területét is.
• A Déli pályaudvar teljes területét és a Mészáros utca menti területeket, minden vasútüzemi területet a Hegyalja út és a Krisztina körút között.
• A Kelenföldi pályaudvar teljes területét, valamint a Volán-pályaudvartól délre fekvő, rendkívül értékes fejlesztési területeket.

Vitézy szerint ezeken a budapesti területeken óriási fejlesztési potenciál van – elég csak arra gondolni, hogy például a Déli és környéke az ingatlanszempontból rendkívül értékes budai I. kerületben van. Itt „óriási városfejlesztési potenciál kínálkozik” – főleg, ha a síneket és a vasúti forgalmat a föld alá vinnék. Ezek a területek kiválóan alkalmasak lennének iroda- és lakásépítésre, parkosításra. Vitézy szerint a Nyugati mögött akár Budapest új kongresszusi központját, Kelenföld mellett pedig akár az új budai szuperkórház ideális helyét is meg lehetne találni.

A fővárosi képviselő szerint azonban a kiírások semmilyen megkötést nem tartalmaznak a város fejlesztésére és a jövőbeni vasúti forgalomra, funkcionalitásra vonatkozóan. Sőt, valójában azt sem tartalmazzák, a pályázók hol és mit fejlesszenek ezeken a hatalmas területeken, amelyek kiterjedése összesen 89 hektár, vagyis meghaladja a szűken vett Belváros méretét.

Vitézy úgy véli, ha mindez végbemegy, az állam majd alkudozhat egy magánbefektetővel.

Például ha bármit szeretne módosítani a vágányképen, bővítené a vasútállomás utasforgalmi tereit, átépítené a vasútvonalat, egyáltalán foglalkozna saját utasai érdekeivel.

Vitézy nem az alapötletet tartja rossznak, mert így épült ki a bécsi főpályaudvar körülötte hotelekkel, bevásárlóközponttal, parkkal és lakónegyedekkel. Tégláról téglára, tömbről tömbre egy komplex városfejlesztési tervet évtizedeken át következetesen végrehajtva, a város és a vasút közérdekei által vezérelten.

De a megvalósítás elindítása, amelyben „Budapest közepén szinte az összes belvárosi barnamezős területet felkínálják 99 évre egyben, bármiféle megkötés nélkül, egy hétoldalas bevásárlócédula alapján”, az Vitézy szerint a fejlődő világ legkorruptabb országaira jellemző gyakorlat. „Még Afrikában vagy Latin-Amerikában is meglepetést szülne egy ilyen mértékig egyoldalú, az államot, a vasutat és az utasokat 99 évre magánérdekeknek kiszolgáló tender” – olvasható a bejegyzésében.