Módosításokkal a Tisza, Vitézyék és a DK is támogatná Karácsony költségvetését, a Fidesz szivárványkoalícióról beszél

A Mennyből az angyal és az ajándékozás után többórás, sokszor személyeskedő, Magyar Pétertől egy közös 47-es villamosozásig mindent is érintő vita zajlott a Fővárosi Közgyűlésben Budapest 2025-ös költségvetéséről. A legfontosabb kérdés most az, hogy sikerül-e elfogadni a büdzsét. Szavazás csak nap végén lesz, de a vitából következtetni lehet arra, hogy a Tisza és a Podmaniczky Mozgalom módosítóival átmegy majd a javaslat.

A benyújtott költségvetésnek van egy nagyon szokatlan megoldása, aminek az a célja, hogy kijöjjenek nullára, és a főváros továbbra is biztosítani tudja az idei színvonalon az általa finanszírozott közszolgáltatásokat, például a közösségi közlekedést, a szemétszállítást vagy a közvilágítást. A

terv szerint az egyik kormányzati elvonásból, a 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulásból 50 milliárddal kevesebbet fizetnek be a központi költségvetésbe.

Így csak azt a 39 milliárdot utalják át az államnak, amit a kormány normatívaként ad Budapestnek. Karácsonyék abban bíznak, hogy a szolidaritási hozzájárulás miatt indított perben hamarosan a bíróság is kimondja, hogy nekik van igazuk, nem lehet nettó befizetője a főváros az államnak.

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz frakcióvezetője az ülés elején „levonta a tanulságokat”. Elmondta, hogy mikor öt év kihagyás után visszatért a közgyűlésbe, akkor tapasztalta, mennyit változott a város a rossz irányba. „Ha az ember látja, hogy mi történik ebben a városban, akkor megszakad a szíve, különösen, ha korábban dolgozott érte” – mondta, utalva arra, hogy korábban főpolgármester-helyettes volt.

Szentkirályi szerint most egy „csődköltségvetést” akarnak elfogadtatni. Arról beszélt, hogy kormányzati irányból milyen sok segítség érkezik, de a főváros oldaláról csak a „másra mutogatás megy”. A Tarlós által hagyott 200 milliárdos tartalékból szerinte 200 milliárdos mínuszt csináltak Karácsonyék.

Karácsony Gergely arról beszélt, hogy a Szentkirályi által hiányolt 200 milliárd forintos tartalék jelenleg a központi költségvetésben van, azokat az állam elvonta. „Összesen 227 milliárd forint értékben történtek olyan intézkedések, amik negatívan érintik a város gazdaságát” – mondta. A főpolgármestert felháborítja, hogy a város működőképességének védelmét úgy próbálják beállítani, mintha Budapest nem lenne szolidáris, ezért nem akarnák befizetni a szolidaritási hozzájárulást.

Azt mondta, hogy ez a pénz befolyik a központi költségvetésbe, de semmilyen kapcsolatban nincs a kisebb települések támogatásával. A főpolgármester felidézte, hogy Fővárosi Ítélőtábla „elkobzó jellegűnek” nevezte a szolidaritási hozzájárulást, az Állami Számvevőszék pedig kimondta, hogy Budapest nettó befizetője az államnak.

Vitézy Dávid, illetve a Podmaniczky Mozgalom több módosító javaslatot is benyújtott a költségvetéshez. Ezeknek része, hogy több pénzt adnának a BKK-rendészet működtetésére, mert a most tervezett összeget nem tartják elégnek. Szintén tanácsolják, hogy költsenek többet majd az útfelújításokra, de szánnának a Rákóczi út felújításának részletes előkészítésére és tervezésére is – ezt a módosítót Karácsony Gergellyel közösen nyújtották be. Vitézy szerint utóbbi azért fontos, mert ha Budapest uniós pénzhez fér hozzá, akkor azonnal el tudják kezdeni a munkát.

A közösségi költségvetés is előkerült: Vitézy Dávid elmondta, hogy nem szeretnék megszüntetni azt, a folytatását támogatják, de 2025-ben szeretnék átütemezni az erre szánt pénzt, ezt egyébként Karácsony Gergely is támogatja. A Podmaniczky Mozgalom továbbá azt is javasolta, hogy amíg nincs uniós pénz, addig a főváros saját forrásból kezdje el a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos tervezését, és az állatvédelmi alapra is adnának forrást.

A költségvetést kényszerhelyzetben tárgyaljuk, mert a magyar kormány Budapest és kétmillió budapesti életének ellehetetlenítésére törekszik – mondta Ordas Eszter, a Tisza frakcióvezetője. Szerinte egyértelmű, hogy a szolidaritási hozzájárulás teljes befizetése a budapesti közszolgáltatások teljes ellehetetlenítésével járna.

„A valódi áruló Szentkirályi Alexandra, a Fidesz és Orbán Viktor”

– fogalmazott. A képviselő arról beszélt, hogy a Fidesz el akarja lopni többek közt a vasútállomásokat, a repülőteret is. Ordas szerint ha eleget tennének a kormány elvonásának, akkor leállna a tömegközlekedés, nem működnének a színházak.

A Tisza frakció az előterjesztett költségvetés részleteivel több ponton nem ért egyet, de amennyiben elfogadják módosítójukat, és az alapján felülvizsgálják majd a 2025-ös költségvetést a bíróságok jogerős döntése után, úgy a Tisza is megszavazza a 2025-ös költségvetést. Végül Ordas felszólította Szentkirályi Alexandrát és a teljes Fidesz-frakciót hogy fejezzék be a mellébeszélést, és járjanak el Orbán Viktornál, hogy tegyék vissza Budapest kasszájába a kivett tízmilliárdokat.

Keszthelyi Dorottya, a DK képviselője azt mondta: a kormány a budapestieknek 89 milliárd forint elvonást, elérhetetlen EU-s pénzeket intézett, miközben maguknak autópálya-koncessziót és kaszinókat. A párt egyébként megszavazza a költségvetést, erre kérték a többi fővárosi képviselőt is, mert szerintük ez az alapja annak, hogy Budapest működőképes legyen, járjanak a metrók, a villamosok, el lehessen menni a színházakba.

Szentkirályi reagált Ordas Eszter felszólalására: szerinte Magyar Péter annyira nem tiszteli a nőket, hogy a saját frakcióvezetőjét „felolvasógépnek” használja, mert azt a posztot olvasta fel Ordas Eszter, amit kitettek Facebookra is.

A Fidesz frakcióvezetője szerint most már egyértelmű, hogy felállt a Tisza-DK-Karácsony koalíció, ezzel a Tisza is részt vesz a „csődköltségvetés” elfogadásában. Összességében szerinte Budapest pluszra jön ki, mert többet kap az államtól, mint amennyit befizet. „Hová lett a pénzt? Hová lett a 200 milliárdos tartalék?” – kérdezte. Ezen ponton Karácsony Gergely megjegyezte, hogy Szentkirályi a kerületeknek adott pénzt ideszámolta, de annak semmi köze a Fővárosi Önkormányzat működéséhez.

Bujdosó Andrea, a Tisza képviselője Szentkirályi azon kérdésére, hogy hová lett a pénz, azt mondta: a Fidesz frakcióvezetőjének nincs joga ezt megkérdezni, mert továbbra sem számolt el azzal, hogy a főpolgármesteri kampányát miből finanszírozták.

Döme Zsuzsanna (MKKP) a közösségi költségvetés mellett állt ki. Szerinte hiba másra fordítani ezt a pénzt, mivel szinte csak ez a lehetőségük van az embereknek arra, hogy eldöntsék, mire költsön a főváros. Elismerte, hogy a rendszernek vannak hibái, de nem megoldás az egész beszántása. „Nagyon kérem ne szüntessék meg a közösségi költségvetést, ez az a kevés pénz, amiről nem önök, nem mi, hanem a budapestiek döntenek” – mondta. Szomorúnak tartja, hogy azok a projektek is leállnának, amiket már megszavaztak a budapestiek.

Radics Béla, a Fidesz képviselője arról beszélt, hogy a tiszás képviselők pecsétet nyomtak arra, hogy elárulják a budapestieket. Szivárványkoalícióról beszélt, aminek szerinte Karácsony mellett a DK, a Tisza és Podmaniczky Mozgalom is része. Vitézy erre reagálva meghívta Radicsot, hogy közösen menjenek el a 47-es villamossal Budafokra, ahol szerinte éppen létrejött a Fidesz-DK összefogás: a fideszes polgármester mellé DK-s alpolgármester választottak. A tiszás Porcher Áron pedig azt üzente a Fidesz-frakciónak, hogy hagyják abba az üzengetést és a kampányolást, mert bár „a többi fideszesnek hamarosan vége van”, addig itt a fővárosban még négy és fél évet értelmesen is együttdolgozhatnának.

Karácsony azzal zárta a vitát, hogy „kiváló retorikai magaslatokba” érkeztek. Ezelőtt Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz) arról beszélt, hogy a város gazdasági helyzetéért kizárólag Karácsony Gergely felelős, ő tud arra a kérdésre válaszolni, hogy „hová lett a pénz?”.

Fejlesztés nincs, a működőképességért küzdenek

A benyújtott tervezetben a 412 milliárdos bevétellel szemben egy 424 milliárd forintos kiadási összeg szerepel, amennyiben semmilyen új beruházással nem terveznek. A működést úgy tudnák biztosítani, ha nem fizetik be a szolidaritási hozzájárulás egy részét.

Karácsonyék ötletét nem mindenki értékelte: a Fővárosi Kormányhivatal jelezte, hogy ez törvénytelen, amihez nem fognak asszisztálni. A főpolgármester szerint ők úgy tervezték a költségvetést, hogy az elvonások összege pont annyi lehet, mint amit hozzájárulásként kapnak az államtól, azaz nem lehetnek nettó befizetői az államnak.

A főpolgármester szerint abban, hogy az ilyen elvonás nem szabályos,

több „ellenzéki kötődéssel nem vádolható” szerv is megerősítette őket, köztük az Állami Számvevőszék és a Fővárosi Ítélőtábla is, ami „elkobzó jellegűnek” nevezte a szolidaritási hozzájárulást.

A bíróság azért foglalt álláspontot, mert Karácsonyék perre mentek a hozzájárulás mértéke miatt, már az Alkotmánybíróságon is járt a kérdés, ami most visszadobta az ügyet a Fővárosi Ítélőtáblának.

Budapest jövő évi költségvetésének a főpolgármester elmondása szerint is az a legfontosabb célja, hogy fenntartsák a város működőképességét. Ennek része a közösségi közlekedés, illetve a többi rájuk bízott közszolgáltatás (szemétszállítás, közvilágítás stb.) színvonalának biztosítása az idei szinten. A reálbérek értékének megőrzését garantáló béremeléssel is terveznek, ennek részleteiről már meg is egyeztek a szakszervezetekkel. A fővárosnál és cégeinél dolgozók bére a jövő évi várható inflációnál nagyobb mértékben, 8 százalékkal emelkedik. Nagy beruházások saját forrásból jövőre sem férnek bele Budapestnek, a legnagyobb költés a Fővárosi Csatornázási Művek kisebbségi tulajdonosrészének visszavásárlása lesz, emellett felújítják a Flórián téri felüljárót is. Beterveztek egy köztisztasági beruházási programot is, ezt a Budapest Közművek a saját nyereségből finanszírozza majd.

Karácsony Gergely többször is arra kérte a Fővárosi Közgyűlés pártjait, hogy még idén fogadják el a benyújtott költségvetést. Ez szerinte azért is fontos, hogy már januártól biztosítani tudják a cégeikben dolgozóknak a béremelést. Emiatt kérték a a fővárosi tulajdonú cégeknél működő szakszervezetek vezetői a fővárosi képviselőket, hogy minél előbb hagyják jóvá a költségvetést, amennyiben ez nem történik meg, akkor tüntetésekre és sztrájkra készülnek. Magyar Péter, a Tisza elnöke viszont azt mondta, hogy rengeteg probléma van a költségvetéssel, vizsgálták, hogy egyáltalán elfogadható-e így. Hozzátette: „Szerintem senki nem gondolja, hogy első nekifutásra el fogják fogadni ezt a költségvetést”.