Karácsony Gergely: Nem fizetjük be a kormánynak az elkobzó jellegű túladóztatást

A jövő évi állami költségvetés értékválasztása egyenlő az önkormányzatok további legyalulásával – mondta Karácsony Gergely Budapest 2025-ös költségvetéséről, amivel „Budapest önrendelkezését” és város pénzét szeretnék megőrizni. Utóbbit úgy tervezik, hogy a kormányzati sarcból, a szolidaritási hozzájárulásból 39 milliárd forinttal kevesebbet fizetnek be a központi költségvetésbe. Bíznak benne, hogy ebben egy bírósági döntés is támogatja majd a fővárost.

Karácsony elmondta, hogy a költségvetéssel kapcsolatban „ellenzéki kötődéssel nem vádolható szervek” is hasonló álláspontot képviselnek. Ide sorolta az Állami Számvevőszék tavalyi jelentését, ami megállapította: a főváros nettó befizetője lett az államnak, külső tényezők szűkítik le a város mozgásterét, ezek között van a kormány forráselvonó politikája is. A főpolgármester arról beszélt, hogy 2020-21 után brutálisan kinyílt az olló a Fővárosi Önkormányzat bevételei és kiadásai között.

Ezért is indították el a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pert, a Fővárosi Ítélőtábla egyszer már ki is mondta, hogy ez „kifejezetten elkobzó jellegű”. A Fővárosi Ítélőtábla az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy megállapítsák: az állam kivonulhat-e a fővárosi közszolgáltatások finanszírozásából, miközben adózás formájában megfosztják saját bevételeitől Budapestet.

Az államtól kapott források tekintetében 2020-ban még 20 milliárd forintos pluszban volt a főváros, 2021-ben negatívba fordultak, idén már 34 milliárdot ők fizettek be az államnak, jövőre már több mint 50 milliárd forintról lenne szó.

A főpolgármester azt mondta, hogy ilyen költségvetést nem szeretnének csinálni, ezért annak összerakásakor az Alkotmánybíróság döntését vették alapul. Ez kimondta, hogy ha egy önkormányzat tartósan nettó befizetője a központi költségvetésnek az Alaptörvénybe ütközik. Az Alkotmánybíróság most visszadobta a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pert, így a bíróság hamarosan újabb döntést hoz majd erről. Karácsonyék egy nekik kedvező ítéletben bíznak, így Budapest költségvetése nem számol azzal, hogy a főváros nettó befizetői pozíciója fennmaradna az állam felé. Csak annyi szolidaritási hozzájárulást fizetnek, ami állami normatíva alapján jár a fővárosnak.

„Úgy tervezzük a költségvetést, hogy az elvonások összege pont annyi lehet, mint amit mi hozzájárulásként kapunk az államtól. Egy forinttal sem több.”

– mondta Karácsony, hozzátette: „nem fogjuk befizetni az elkobzó jellegű túladóztatást a kormánynak”. Karácsony szerint emellett is nagyon feszes lesz a költségvetés, a város működőképességének fenntartása lesz a cél. Ennek része a közösségi közlekedés, illetve a többi rájuk bízott közszolgáltatás színvonalának fenntartása. A reálbérek értékének megőrzését garantáló béremeléssel is terveznek a fővárosi cégeknél.

Beruházás szerény mértékben szerepel: a legnagyobb a Fővárosi Csatornázási Művek kisebbségi tulajdonosrészének visszavásárlása lesz. Emellett végrehajtják a közösségi költségvetést és a Flórián téri felüljáró felújítását. Ennek ellenére Karácsony szerint lesznek beruházások, mivel a főváros 300 milliárd forintnyi EU-s támogatáshoz fog hozzájutni. Ők azzal számolnak, hogy a kormány és így Budapest is hozzájut majd az uniós forrásokhoz.

Karácsony azt is bejelentette, hogy jövőre elindítják Budapest legnagyobb köztisztasági beruházási programját, amit a Budapest Közművek saját forrásaiból, megtakarításaiból fedez majd. Megújítják a tisztaságot biztosító eszközparkot, illetve a ciklus végéig lecserélik a kukákat.

412 milliárdos bevétel vs 424 milliárdos kiadás

Budapest 2025-ös költségvetésének számairól Kiss Ambrus főigazgató már egy interjúban beszélt, az már szinte biztos, hogy jövőre még az ideinél kevesebb pénze lehet a fővárosnak. A fővárosi költségvetés

• az iparűzési adóból és egyéb közhatalmi bevételekből 306 milliárd forint körüli összeget szed be,
• a kötelező feladatok ellátására az államtól kapnak 37-38 milliárdot,
• az egyéb bevételek viszont jelentősen csökkennek, 65 milliárd forintot várnak az idei 84 milliárdos terhez képest.

Az egyéb bevételek a térítési díjakból, szolgáltatások és ingatlanok értékesítéséből, parkolási díjakból és osztalékokból származnak. Budapestnek hitellel nem érdemes terveznie, mivel ahhoz a kormány jóváhagyása kell – ezt már egy korábbi próbálkozásnál is elutasították. Ha az inflációt figyelmen kívül hagyva az ideivel azonos működési kiadással számolnak, akkor is 15 milliárddal több a működési kiadási főösszeg. „A 412 milliárdos bevétellel szemben egy 424 milliárdos kiadási oldal áll, ha nem tervezünk semmilyen új beruházást, béremelést” – mondta Kiss Ambrus.

Egyetlen megoldás van: az Alkotmánybíróság határozatát figyelembe véve nem a kormány által számolt 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulással terveznek, hanem annyival, hogy a költségvetési egyenlet nullára jöjjön ki, vagyis 39 milliárd forinttal. Ez 50 milliárddal kevesebb befizetést jelent az államkasszába a kormány által kiszabottnál. A szolidaritási hozzájárulás miatt indított per következő tárgyalása januárban lesz, a főváros az alkotmánybírósági döntés után abban bízik, hogy meg fogja nyerni a pert.