Indul a parlament, ezek a fontos törvények várhatók ősszel

Orbán Balázs nagy port kavart 1956-os kijelentéséről is kérdezhetik Orbán Viktort hétfő délután 13 órától a parlamentben. A miniszterelnök napirend előtti felszólalásával indul az Országgyűlés őszi ülésszaka, majd mind a kilenc parlamenti frakció képviselője reagálhat, és a végén ismét Orbán kap szót.

A miniszterelnök pénteken hibának nevezte politikai igazgatója szavait, Orbán Balázs pedig elnézést kért, ha valakit megbántott volna azzal a kijelentésével, hogy 1956-ból tanulva mi nem tettük volna azt, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki igyekezett megvédeni az országát az orosz támadás után. Az ellenzéki pártok napok óta Orbán Balázs lemondását vagy menesztését követelik, és minden bizonnyal nem lesz ez másként a parlamentben sem, ahol Orbán Balázs a Fidesz országgyűlési képviselőjeként és a miniszterelnök politikai igazgatójaként szintén jelen lesz.

A nyári szünetben voltak más fontos közéleti témák is, amelyekről szó lehet a parlamentben: ilyen a kánikula és a zsírra szállt por a kórházakban; a kigyulladt mozdonyok és a napokra összeomlott vasúti közlekedés; a magyar szál a libanoni csipogóügyben; a Duna 2013 óta óta nem látott áradása; Bese Gergő, NER-közeli meleg pap lebukása; Iványi Gáborék iskoláinak bezárása, de csak alig pár hete történt az is, hogy az kirúgták a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatóját és lemondott az EP-mandátumáról Győrffy Balázs fideszes politikus, miután részegen bántalmazott egy nőt.

Mindeközben a június 9-i EP- és önkormányzati választás után alapjaiban változott meg a magyar belpolitikai tér: a régi ellenzék gyakorlatilag megszűnt, a Tisza Párt támogatottsága pedig szeptemberre olyan közel került a Fideszhez, amennyire 2010 óta egyetlen ellenzéki pártnak sem sikerült. Gyurcsány Ferenc lemondás helyett ismét aktivizálta magát: írói álnéven könyvet írt, naponta posztol Facebookon, és azt ígéri, hogy mostantól minden meccset lejátszanak.

Hiába borultak fel a politikai erőviszonyok, a parlament összetétele 2026-ig valószínűleg nem változik. A következő hónapokban is olyan pártok vezetői kérdezhetik Orbán Viktort és a kormány többi tagját, amelyek mögött jelenleg nincs érdemi támogatottság. Magyar Péter viszont legfeljebb az Európai Parlament október 9-i ülésén találkozhat Orbán Viktorral.

Az amerikai választók a magyar költségvetésről is döntenek

Kövér László nem tervez hosszú parlamenti szezont az őszre: a mostani tervek szerint csak 18 plenáris ülés lesz, és az utolsó, december 2-i ülés után be is zárják a házat. A menetrend azonban még szinte biztosan változni fog, és több rendkívüli ülést is összehívhatnak decemberben. A hírek szerint például a jövő évi költségvetést is csak december közepén fogadja el az Országgyűlés.

A kormány júniusban leadott törvényalkotási programja szerint 25 javaslatot biztosan átnyomnának a parlamenten ősszel, és még ehhez jöhetnek hozzá az éjszaka benyújtott, kivételes eljárásban tárgyalt salátatörvények, ahogy azt az elmúlt években már megszokhattuk. A terv szerint a Korrupcióellenes Munkacsoport javaslatai alapján módosítanák az uniós források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvényt, és átírnák a munka törvénykönyvét, az adótörvényt, valamint az atomenergiáról szóló törvényt is.

A legfontosabb és legtöbb embert érintő törvényjavaslat azonban a 2025-ös költségvetés lesz. Gulyás Gergely az áprilisi kormányinfón jelentette be, hogy a kormány – szakítva a több mint egy évtizedes hagyománnyal – nem terjeszti be nyár elejére a jövő évi költségvetést, hanem megvárják az amerikai elnökválasztás eredményét.

Érdekes fordulat a szuverenitásvédelmet úton útfélen hirdető kormánytól, hogy Magyarország költségvetése az amerikai választóktól függ, de van egy magyarázatuk. Azt állítják, hogy Donald Trump győzelme esetén gyorsan békét köt Oroszország és Ukrajna, és akkor jöhet a régóta fiókban lapuló „békeköltségvetés”. Az elmúlt hetekben azért Orbán elárult pár részletet a kormány elképzeléseiből:

• 3-5 százalék körüli gazdasági növekedés a cél;
• megdupláznák a gyermekek után járó adókedvezményt;
• a Széchenyi-tervhez hasonló támogatási programot hirdetnének a kis- és középvállalkozásoknak;
• január 1-jétől jön a diákhitel mintájára a szakmunkáshitel, és
• adómentessé tennék a borravalót.

A novemberi időzítés azért is érdekes, mert a kormány az elmúlt években mindig a kiszámíthatósággal és tervezhetőséggel indokolta, hogy már tavasz végére elkészítették a következő évi költségvetést, holott a szakértők szerint akkor még nehezen látni, hogy milyen számokkal érdemes tervezni. Így aztán a nyári szünet előtt elfogadott költségvetést rendre módosítani kellett. A legextrémebb példa a 2022 nyarán elfogadott költségvetés volt, amit december 29-én – a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva – kormányrendelettel teljesen újraírt a kormány, majd januárban bevitt a parlamentbe, ahol csak március végén, negyedévvel a törvény hatályba lépése után szavazták meg.

A hvg.hu információi szerint a parlament házbizottságának pénteki ülésén az hangzott el, hogy november 10. körül, vagyis pár nappal a november 5-i amerikai elnökválasztás után nyújtja be a kormány a jövő évi központi költségvetés tervezetét az Országgyűlésnek, és várhatóan december közepén, egy rendkívüli ülésen szavazzák majd meg.

Több jogkört szeretne magának a Szuverenitásvédelmi Hivatal, jön az új választókerületi térkép

Júliusban jelentette be Gulyás Gergely, hogy a kormány háborúellenes akciótervvel venné fel a harcot a háborús propaganda ellen, és köteleznék a bankokat, multikat, hogy még nagyobb mértékben járuljanak hozzá az ország védelmi költségvetéséhez.

A törvénymódosítás pontos részletei máig nem ismertek, Tuzson Bence igazságügyi miniszternek elvileg július végéig kellett kidolgoznia a javaslatot. A legutóbbi kormányinfón Gulyás megerősítette, hogy a kormány stratégiai kabinetje már tárgyalta az előterjesztést, ám visszadobták. Hogy miért, azt nem árulta el.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a júliusi kormányinfón annyi részletet azért megosztott a készülő javaslatból, hogy köteleznék a pártokat és médiumokat arra, hogy a forrásaikat tegyék átláthatóvá. Sőt, úgy fogalmazott:

„Magyarország fenntartja magának a jogot, hogy a külföldről érkező forrásokat, amelyek a háborús propagandát szolgálják, visszautaljuk a feladónak.”

Ez a miniszter ígérete szerint csak az uniós országokon kívül érkező pénzekre vonatkozhat, de hogy a gyakorlatban milyen módon hajtanák végre, nem derült ki. Gulyás állítja: a szerkesztői szabadság továbbra is biztosított lesz, de a finanszírozási hátteret szerinte nem szabad titokban tartani.

A háborúellenes akcióterv részeként védelmi hozzájárulást kell fizetnie majd minden olyan multinak, banknak és energiacégnek, amely extraprofitra tett szert a háború alatt. Növelni fogják a tranzakciós illeték mértékét és valutaátváltási illetéket vetnek ki a bankokra. Mindeközben stopot vezetnek be a lakossági számlavezetési és kártyahasználati díjra.

Nem kizárt, hogy hozzányúlnak a decemberben elfogadott szuverenitásvédelmi törvényhez is még az ősszel. Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke az elmúlt hónapokban többször is arról beszélt, hogy bár a törvény jó, de a hatékony fellépéshez több jogkörre lenne szükségük. Most csak elemzésekkel, vizsgálatokkal és jelentésekkel tudják felhívni a figyelmet azokra a civil szervezetekre és médiumokra, amelyek szerintük az ország szuverenitását veszélyeztetik.

A tusványosi fesztiválon azt kifogásolta Lánczi, hogy vannak olyan szervezetek – például a Transparency International Magyarország –, amelyek megtagadják az együttműködést a hivatallal. „Jól látható, hogy mozognak itt olyan szervezetek, amelyek nem hajlandók alávetni magukat a törvényeknek” – fogalmazott, majd hozzátette: új jogszabályokra lenne szükség. Tuzson Bence igazságügyi miniszter annyi ígéretet már tett ott, hogy megvizsgálják Lánczi kérését.

Még az idén módosítania kell az Országgyűlésnek a választókerületi beosztást a 2026-os országgyűlési választásra. A törvény szerint az egyéni választókerületek választóinak száma nem térhet el 20 százaléknál nagyobb mértékben az országos átlagtól. A jelenlegi beosztásban hét Pest vármegyei, egy Tolna és egy Somogy vármegyei választókerületben is sérül ez az elv.

A Nemzeti Választási Iroda elnöke a júniusi választás után elkészített beszámolójában ismét felhívta az Országgyűlés figyelmét a módosítás szükségességére. Nagy Attila azt javasolta, hogy kettővel bővítsék a Pest vármegyei választókerületek számát, és ezzel párhuzamosan kettővel kevesebb választókerület legyen Budapesten. A Választási Földrajz elemzése szerint ugyanakkor Pest vármegyében inkább három plusz kerületre lenne szükség az arányosság helyreállításához, és Budapesten elég lenne csak eggyel csökkenteni a választókerületek számát. Legalább ennyire fontos lenne szerintük elvenni 1-1 választókerületet Tolna és Somogy vármegyétől, ahol az utóbbi években jelentősen csökkent a választók száma. Igaz, ez a Fidesznek politikailag már nem érné meg. Bódi Mátyás és Kovalcsik Tamás részletes javaslatot is kidolgozott nyáron az arányosabb választókerületi rendszerre.

Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón azt ígérte, hogy parlament még az idén módosítja a választókerületi beosztást. A törvény szerint jövőre – a választás előtti évben – már nem is lehetne hozzányúlni a választókerületi térképhez. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt tagadta a kormányinfón, hogy egyáltalán felmerült volna a külhoni választókerületek bevezetése, vagy az, hogy a parlamenti bejutási küszöböt 5-ről 3 százalékra vinnék lejjebb az ellenzék megosztása érdekében. Mivel az elmúlt 14 évben a Fidesz szinte minden választás előtt az aktuális politikai érdekeinek megfelelően módosította a választási törvényt, joggal lehet arra számítani, hogy a választókerületek átszabásán túl lesznek még más elemek is a készülő javaslatban.

A parlamenti ülésszak első napja hétfő 13 órakor kezdődik, Orbán Viktor és az ellenzéki képviselők napirend előtti felszólalásait percről percre követjük a Telexen.