2024. augusztus 30. – 04:58
Különböző szóbeszédek keltek szárnyra a június 9-ei választásokat követően, a jelenlegi választókerületi rendszert esetleges módosításáról. A másodlagos nyilvánosságban keringő információk szerint, a Fidesz nem a mostani – amúgy kizárólag általa megalkotott – játékszabályok szerint kíván szembeszállni a Magyar Péter jelentette belpolitikai kihívással, hanem még jobban megnehezítené a 2026-os ellenfele dolgát a rendszer átalakításával.
A Tisza Párt elnöke már július közepén arról beszélt, hogy külhoni magyarok számára létrehozott egyéni választókerületekkel (OEVK) egészítené ki a kormányzat a jelenlegi rendszert, ami a szomszédos országokban nemzeti kisebbségben élő magyarok szavazási szokásait ismerve, biztosan többletmandátumokat jelentene a kormánypártnak. A kormányzat erre másnap, július 15-én úgy reagált az RTL Híradó érdeklődésére, hogy „ostobaságokkal nem foglalkozunk”, majd amikor augusztus 26-án, a Válasz Online hasábjain, kormányzati forrásokra hivatkozva Magyari Péter lényegében ugyanezt megírta, a kormányzat újfent tagadta, hogy készülőfélben lenne ilyen tervezet.
Jelenleg nem rendelkezünk olyan tudással, amely alapján be tudnánk azonosítani a híresztelések forrását, vagy valóságtartamát. Nem tudjuk, hogy tényleges szivárogtatás történt-e, vagy szándékos dezinformációs kampány indult a témában, de a kormányzati kommunikáció konzekvensen tagadja a terv meglétét. Éppen ezért az alábbi rövid elemzés is csak egy gondolatkísérlet, amelyben bemutatjuk, hány többletmandátumhoz juttatná a Fideszt ez az intézkedés, amennyiben a kialakítandó határon túli választókerületek követnék a hazai választókerületek átlagos lakosságszámát, magyarán nem alakulna ki a jelenleginél is súlyosabb aránytalanság.
Ahhoz, hogy tudjuk, hány darab határon túli választókerületre lenne szükség, ismernünk kellene a magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok számát, ez viszont szigorúan titkos. Ennek egyik oka, hogy egyes országok (pl. Szlovákia, Ukrajna), kifejezetten tiltják a kettős állampolgárságot, bizonyos esetekben adminisztratív eszközökkel képesek lesújtani azokra a magyar nemzetiségű állampolgáraikra, akik magyar okmányokért folyamodnak.
Azt tehát nem tudjuk megmondani, hogy pontosan hány ezer magyar iratokkal is rendelkező ember él szerte a Kárpát-medence országaiban. A közelmúlt népszámlálásai adataiból csak azt ismerhettük meg, mennyien vallották magukat magyarnak, vagy magyarnak is, ugyanakkor ezen emberek csupán töredéke szerzett magyar állampolgárságot az elmúlt évek során. A messze legnagyobb határon túli magyar tömb Románia területén él, itt a legutóbbi (2021) népszámlálás szerint valamivel több mint 1 millió magyar nemzetiségű él. Szintén az ekkori népszámlálások adatai alapján Szlovákiában durván 380 ezer, Szerbiában 200 ezer, Ukrajnában 150 ezer magyar nemzetiségű él.
Még ennél is kisebb volt azon magyarok száma, akik magyarországi lakcím megléte nélkül, de magyar állampolgárként részt vettek országgyűlési választásokon. Fontos hangsúlyozni, hogy ők nem kizárólag a szomszédos országok magyarjai lehetnek, hanem például az Egyesült Államokban, Kanadában, Izraelben, vagy bármely más országban élők, akik (már) nem rendelkeznek magyar állandó lakcímmel. Mindezzel együtt természetesen túlnyomó többségben voltak közöttük a kárpát-medencei magyarok, azon belül is legnagyobb számban a Romániában élő választók.
Nehezíti a tisztán látást, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatközlése alapján, kb. 22 ezer választó regisztrált a külhoni névjegyzékbe ún. kettős állampolgárságot tiltó országból, ilyen Szlovákia és Ukrajna mellett Ausztria is. Magyarán, nem tudjuk, hogy ezekből az államokból egyenként pontosan mennyien szerettek volna szavazni, de az biztos, hogy végül csak 13 százalékuk, kevesebb, mint háromezer ember szavazott érvényesen. Növeli a bizonytalanságot, hogy találunk olyan választói csoportot is, amelyik emailben kért értesítést az NVI-től, így róluk azt sem tudjuk, hogy honnan szavaztak 2022 április 3-án. Ugyanakkor ez az egyik legnépesebb kategória. 151 ezer regisztrált választóból 90 ezer le is adta érvényesen a szavazatát. A 2022-es országgyűlési választások előtt a TASZ és a Political Capital annyit elért az NVI-nél, hogy legalább a választást megelőzően beérkezett regisztrációs kérelmek alapján, a kérelmező lakóhelye szerinti összesítését közzé tegye. Így kapjuk talán a legpontosabb képet a csak levélben szavazó magyarok földrajzi elhelyezkedéséről. A 6 legnépesebb külhoni levél szavazatos csoport az alábbiak voltak;
- Románia: 287 128
- Szerbia: 82 972
- Németország: 8 823
- USA: 4 031
- Egyesült-Királyság: 3 357
- Kanada: 2 728
A fentiek alapján világosan látszik, hogy a Románia területén élő magyarság számát egyetlen szomszédos országban élő magyar közösség sem tudta megközelíteni. A 2024 júniusi hazai névjegyzék adatok alapján kb. 7,7 millió magyar szerepelt a névjegyzékben, ez alapján egy átlagos jelenlegi magyar választókerületben 73 ezer választó él. A 2022-es országgyűlési választáson 438 ezer választó regisztrált levélszavazásra a határokon túlról. Amennyiben a törvényalkotó tartani szeretné a saját maga számára írt választási törvényben meghatározott nem túl feszes arányossági elvet (amit amúgy nem tart be) 6 db új egyéni választókerületet kellene kijelölnie a magyar államhatáron kívül, az alábbiak szerint;
- 4 db új OEVK Románia területén,
- 1 db új OEVK Szerbiában,
- 1 db új OEVK a világ összes többi országának
Ezek alapján az elképzelt szerb OEVK választószáma jelentősen meghaladná az átlagot, szóval az itteni választók valamelyest alulreprezentáltak lennének, míg a romániai kerületek lennének a legarányosabbak, a világ minden más részét felölelő „resztli” OEVK lakói számára lenne a legegyszerűbb a közvetlen mandátumszerzés, mert itt élnek a legkevesebben a 6 feltételezett OEVK közül.
A romániai OEVK-k kijelölése viszont jelentős problémákba ütközne, hiszen az itteni magyarság túlnyomó többsége Székelyföldön él. A legutóbbi (2020) romániai parlamenti választásokon is az itt található Hargita és Kovászna megyékből csak az RMDSZ szervezett mandátumot, de relatív többségük volt a szomszédos Maros megyében is. Ezt a tömbmagyarságot leszámítva jelentős szórványmagyarság él Erdély északi részén (Kolozs és Szilágy megyékben), valamint a magyar határ menti megyékben (Szatmár, Bihar és Arad). Az itteni igazságos térszerkezet kialakítása nem biztosítható a román megyei közigazgatási szint (județe) kizárólagos használatával, pontosan a magyar kisebbség térben koncentrált elhelyezése miatt.
Egy rövid nemzetközi kitekintést téve, a fentiekhez hasonlító rendszer 2012 óta használnak Franciaországban, ahol a világot lényegében felosztották 11 választókerületre, ahonnan 1-1 képviselő kerülhet be a törvényhozásba. A legnépesebb ilyen választókerület az USA-t és Kanadát magába foglaló 1-es, míg a legkevesebb francia választó a 2-es sorszámmal jelölt latin-amerikai választókerületben él. Utóbbiban mindössze 88 ezren, előbbiben közel 260 ezren szavazhattak, így az arányosság a francia modell esetében súlyosan sérült idén nyáron is. Lényeges különbség, hogy ebben a rendszerben nincs szükség arra, hogy az államhatáron kívüli ország belsejében húzzanak választókerületi határokat (ami önmagában felvet diplomáciai kérdéseket), habár az arányos népképviseletet akár több képviselős választókerületekkel is lehetne biztosítani.
A szakmai zuhanyhíradók által gerjesztett fenti gondolatkísérlet számos jogi, gyakorlati és morális kérdést is felvet. A határon túli magyarok számára biztosított különböző jogok kérdése legalább 2004 óta fűti a különböző politikai oldalak közötti mérges törzsi szembenállást. Amennyiben a jogalkotó kiterjeszti az egyéni jelöltre való szavazást a magyar lakcímmel nem rendelkezőkre is, adott esetben megtartva a levélszavazás lehetőséget is, a nyugaton élő állandó lakcímmel rendelkező magyar választók szenvednének hátrányos megkülönböztetést, mivel számukra csak a személyes konzulátusi szavazás lehetősége volt eddig felkínálva. Az újonnan létrehozott 6 OEVK-ból minimum 5-t, a korábbi levélszavazásos trendek alapján legalább 90-10 arányban nyerne a Fidesz, ez jelentős többletszavazatot képezne a párt listájára, a győzteskompenzáció mechanizmusának köszönhetően. Ezáltal a Fidesz könnyedén szerezhetne 6, de inkább 8 új mandátumot a 2026-os választásokon.
