2024. június 27. – 13:56
„Úgy látjuk, hogy a mai helyzetben ez a mostani a DK legerősebb felállása, legjobb csapata. Ez akkor is igaz, ha egyikünk sem gondolja, hogy tökéletesek vagyunk. Így aztán az elnök és az elnökség, én és az elnökség, folytatjuk a munkát” – két hét értékelés után erre jutott Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció. A párt elnöke szerda délután egy 43 perces videóban, 33 pontban elemezte a DK választási kudarcát, és sorolta fel az érveit amellett, hogy miért nem szabad lemondania a párt vezetéséről a baloldal összeomlása után sem.
A június 9-i EP-választáson méretes pofonba szaladt bele a DK: az öt évvel korábbi eredményhez képest 8 százalékot zuhant a párt támogatottsága, holott idén közös listát állított az MSZP-vel és a Párbeszéddel. Négy helyett csak két képviselőt: Dobrev Klárát és Molnár Csabát küldhetik az Európai Parlamentbe. Budapesten újrázni tudtak ugyan a kerületi polgármestereik, a Fővárosi Közgyűlésben azonban jóval kisebb súlya lesz a DK-nak októbertől, mint a mostani ciklusban.
A választás óta ismét felerősödtek azok a hangok a közéleti nyilvánosságban, hogy ideje lenne Gyurcsány Ferencnek lemondania, és visszavonulnia a közélettől, mert a baloldalnak nincs esélye jobb eredményre, amíg ő aktív marad, a Fidesz pedig bárkit összegyurcsányozhat.
A DK-alapító gyulai Leel-Őssy Gábor például arról írt Facebook-oldalán, hogy ez a választás volt Gyurcsány Waterlooja, és a pártelnök jobban tenné, ha visszavonulnia a kötcsei nyaralójába. Medgyessy Péter volt miniszterelnök szerint „bármilyen jó képességű” is a DK elnöke, le kellene vonnia a következtetéseket, „látva azt, hogy az emberek nagy részének ő személy szerint taszító”. Lendvai Ildikó a Telex élő műsorában pedig egyenesen úgy fogalmazott: a baloldal jövője múlik azon, hogy Gyurcsány Ferenc marad-e a DK élén.
Múlt hét elején lapunkhoz is eljutott az az érdekes pletyka, amely szerint Gyurcsány a DK elnökségi ülésén felajánlotta a lemondását. Megkeresésünkre Barkóczi Balázs szóvivő cáfolta, hogy ilyen történt volna. A pártelnök ugyanakkor egy múlt keddi videóban elismerte, hogy vereséget szenvedtek, és jogosak azok a kérdések, amelyek ennek okairól, felelőseiről, következményeiről és a lemondásokról szólnak. Azt ígérte, hamarosan válaszolni fog minden kérdésre, csak most még az értékelés közepén tartanak.
Egy héttel később aztán a maratoni videójában elmondta Gyurcsány, hogy két fő kérdésre kerestek választ az elmúlt napokban: követtek-e el olyan súlyú hibát a kampányban, amely indokolttá teszi a lemondásukat, és a távozása utat nyitna-e a DK megerősödésének. Ha mindkét kérdésre nem a válasz, akkor Gyurcsány szerint nem szabad lemondani, „sőt, tilos elmenni.”
Arra jutott a párt vezetése, hogy ha nem is volt mindenben tökéletes a választási kampányuk, de drámai hibát még most utólag sem látnak.
„Szerintünk a DK nem hibátlanul, de lényegében minden tőle telhetőt megtett a jó, az ennél sokkal jobb eredményért.”
A DK elnöke arról is beszélt, hogy a párton kívüli megszólalók tanácsaival nem foglalkoznak, a belső hangulatot pedig leginkább a féltés jellemzi: „ne csináljunk semmi olyat, ami gyengítené a pártot”. Mivel az elmúlt hetekben mindkét kérdésre nemmel válaszolt a DK tagsága, Gyurcsány és a párt elnöksége folytatja a munkát.
Van-e DK Gyurcsány nélkül?
Török Gábor politikai elemző szerint történelmi igazságtétel lehetett volna Gyurcsány lemondása, hiszen korábban miniszterelnökként három évet várt a döntéssel az őszödi beszéd 2006-os kiszivárgása után. „Hogy miért nem tette meg, azt nehéz elemezni, a pszichologizálás felé nem érdemes elindulni. De politikai értelemben racionális lett volna, ha a DK felmutat valamit, amivel jelzi, hogy érti a választók üzenetét” – fogalmazott a politikai elemző a 24.hu-nak adott interjúban.
A választási vereség után leginkább gesztusértéke van, ha egy pártvezető kiáll a nyilvánosság elé, és bejelenti a lemondását. Ezzel azt üzeni a párt tagságának és szavazóinak, hogy következménye van a kudarcnak, és vezetőként vállalja a felelősséget az eredményért. A lemondással az a célja, hogy megszakítson egy negatív tendenciát, és a tisztújítással egy új fejezetet nyissanak a párt életében.
A szimbolikus jelentőségén túl akár teljes irányváltással és stratégiai újragondolással is járhat a tisztújítás. Két út közül választhattak a jobbikosok 2018-ban Vona Gábor távozása után: Sneider Tamás vezetésével mennek-e tovább a megkezdett néppárti vonalon, vagy Toroczkai Lászlóval visszatérnek a korábbi radikálisabb irányba. Az előbbi mellett döntöttek, aminek az lett a következménye, hogy Toroczkai Dúró Dórával és többekkel együtt elhagyta a pártot, és megalapította a Mi Hazánk Mozgalmat, amely ma már jóval erősebb a Jobbiknál.
A DK esetében hasonló irányváltást jelentene például, ha egy új, az eddigi vezetéshez semmilyen módon nem köthető pártelnökkel letérnének a gyurcsányi útról, szakítanának a 2010 előtti világgal, és újraszerveznék a magyar baloldalt.
Gyurcsány Ferenc ugyanakkor amellett érvelt, hogy a lemondások eddig nem hoztak sikert egyik pártnak sem.
„Az elmúlt tíz évben az ellenzéki oldalon a folyamatos lemondások és leváltások egyetlen párt megerősödését sem hozták. Éppen ellenkezőleg.”
Ebben is van igazság, hiszen önmagában a lemondással még nem fog megerősödni egyetlen párt sem. Donáth Anna lemondásával nem lesz hirtelen 20 százalékos a Momentum, Gyöngyösi Márton lemondásával még nincs megmentve a Jobbik jövője.
Ráadásul arra is jó pár példa van az elmúlt évekből, hogy a lemondások után még tovább csökkent a párt támogatottsága: Vona Gábor 2018-as lemondása óta darabjaira hullott a Jobbik. Hadházy Ákos és Szél Bernadett távozása után beleállt a földbe az LMP, de a Momentumnak sem hozott áttörést Gelencsér Ferenc pártelnöki időszaka, sem Donáth Anna visszatérése.
A DK ráadásul speciálisabb helyzetben van: egyrészt Gyurcsány Ferenc az ellenzéki tábor jelentős részének riasztó, és inkább otthon marad, minthogy egy olyan listára szavazzon, amelyen Gyurcsány vagy az ő pártja szerepel. Másrészt a párt tagjainak, magszavazóinak Gyurcsány egyet jelent a DK-val.
A DK pont annyira elképzelhetetlen Gyurcsány nélkül, mint a Fidesz Orbán Viktor nélkül.
Gyurcsány az ország legelutasítottabb politikusaként a semmiből szervezte meg a legnagyobb ellenzéki pártot 13 év alatt, és a további terveinek – az ellenzék dominálása – csak Magyar Péter márciusi berobbanása vetett véget.
A DK a volt miniszterelnök személyére épül, nem véletlen, hogy soha, egyetlen kihívója nem volt Gyurcsánynak a tisztújításokon. Azt is mérlegelnie kellett így a döntés előtt, hogy nem omlik-e össze a DK, ha ő visszavonul. Török Gábor szerint a „lemondásnak olyan üzenete is lehet, hogy becsukjuk a boltot.” Lendvai Ildikó azt elismerte, hogy a DK sorsa kerül veszélybe, ha Gyurcsány lemond. Ha viszont marad, szerinte az egész baloldal jövőjét veszélyezteti.
Lendvai Ildikó szerint a baloldal egyetlen esélye az lehet, ha egy új mozgalmat szerveznek, amely nem a mostani parlamenti pártokra épül. Ebben pedig aligha lenne bármi fajta szerepe Gyurcsánynak.
Teljes sorcsere a Momentumnál és a Jobbiknál
Miközben a Demokratikus Koalíciónál – Gyurcsány tegnap bejelentése szerint – három kétharmados választási vereségnek és a mostani EP-kudarcnak sincs személyi következménye, több ellenzéki pártnál ismét sorcserével próbálják orvosolni a bajokat.
A Jobbik szombaton tartja a tisztújítását: Gyöngyösi Márton a választás másnapján lemondott, de most újra bizalmat kérne a folytatásra. Nagyobb esélye lehet kihívójának, Adorján Bélának, a párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei politikusának, vásárosnaményi önkormányzati képviselőnek.
Adorján az országos politikában eddig kevésbé volt ismert, a mostani kampányban azzal került a hírekbe, hogy Jándon lecserélte a „No Migration, No Gender, No War” táblát „Otthont, Hitet, Békét” feliratra, és ezután állítása szerint halálos fenyegetéseket kapott. Adorján alelnöke Brenner Koloman országgyűlési képviselő lenne, aki az elmúlt hónapokban főpolgármester-jelöltként Karácsony Gergely ellen kampányolt, aztán visszalépett Vitézy Dávid javára.
Az elmúlt napokban felsorakozott Adorjánék mögött a teljes parlamenti frakció, és ott van a képeken Szabó Gábor is, a Jobbik korábbi pártigazgatója, legfontosabb háttérembere, akit Gyöngyösi szorított ki. „Rendet tettünk magunkban, rendet teszünk a Jobbikban!” – ígérik. Kérdés azonban, hogy egy új elnökséggel még ki lehet-e hozni a gödörből a 0,99 százalékos pártot.
Július elején új elnököt választ a Momentum is Donáth Anna és az elnökség távozása után. Információink szerint a vasárnapi határidőre ketten adták be a pályázatukat a pártelnöki tisztségre: Fekete-Győr András és Tompos Márton. Fekete-Győr korábban évekig vezette a pártot, a 2021-es ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztás után bizalmi szavazást kért, amit elbukott, és lemondott, de a Momentum eddigi sikerei (Nolimpia kampány, 2019-es EP-választás) Fekete-Győr nevéhez fűződnek. Tompos Márton irányváltást ígér, és szolgáltatópártot képzel el.
Az ősszel új vezetése lesz az MSZP-nek is. A párt szombati országos választmányi ülésén mondott le a két társelnök, Komjáthi Imre és Kunhalmi Ágnes. Komjáthi pár nappal később az ATV-ben már arról beszélt, hogy szerinte szükség van MSZP-re a jövőben is, és ő szívesen újraindulna az elnöki posztért, de csak akkor, ha megszüntetik a jelenlegi társelnöki rendszert. „A magyar társadalom vezérelvű. Egy vezető után mennek, egy vezető hangjára figyelnek. Azt gondolom, hogy ez is az a tanulság, amit le kell vonnia a Magyar Szocialista Pártnak.”
„Segít az bármit?”- kérdezte Ungár Péter a választás másnapján a Telex riporterétől, amikor az került szóba a parlamentben, hogy lemond-e az LMP társelnöki tisztségéről. Augusztusban lesz az LMP tisztújító kongresszusa, addig már nincs értelme szerinte a távozásnak, de úgy fogalmazott: „természetesen vállalom a felelősséget”.
A Párbeszédnél már döntöttek: a hétvégi tisztújító kongresszuson megerősítették Szabó Rebeka és Barabás Richárd jelenlegi társelnökök mandátumát, nem váltanak elnököt. Barabás a Telex keddi élő műsorában arról beszélt: amikor átvette a párt vezetését pár hónapja, akkor azt vállalta, hogy Karácsony Gergely kérésének megfelelően megerősítik a szövetségpolitikájukat, amellyel „meg tudják védeni Budapestet szabadnak, zöldnek és szolidárisnak”. Ez a projekt sikerült, Karácsony megnyerte a főpolgármester-választást, így nem érzi magával szemben jogosnak a kritikát a rossz választási eredmények miatt.
