Lánczi Tamás még szigorúbban védené a szuverenitást, Kósa sem akarja, hogy Gyurka bá és Putyin versenyezzen
2024. július 26. – 11:21
„A szuverenitás olyan, hogy ha a védelme érdekében folytatott harcban egy fontos lépést elrontunk, annak nagyon nehezen reparálható következményei vannak. Bejön a török Budára, aztán többet nem megy ki. Ez a baj” – így vezette fel Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a szuverenitásvédelemről szóló beszélgetést a tusványosi fesztiválon.
A kormánypártok a választás óta újra ráfeküdtek a szuverenitásvédelem témájára, júliusban már egy háborúellenes akciótervet is elfogadtak, aminek egyes részei ki fognak terjedni a médiára is.
Erről beszélgetett ez a csapat pénteken Tusnádfürdőn:
- Tuzson Bence (miniszter, Igazságügyi Minisztérium),
- Lánczi Tamás (vezető, Szuverenitásvédelmi Hivatal),
- Kósa Lajos (országgyűlési képviselő, elnök, Honvédelmi és Rendészeti Bizottság),
- Panyi Miklós (miniszterhelyettes, parlamenti és stratégiai államtitkár, Miniszterelnökség)
Miért kell a szuverenitás védelme?
Kósa Lajos a szuverenitásvédelmi törvényt magyarázva azzal kezdte, hogy Debrecenben 2017 óta „külső finanszírozók” jelentek meg politikai erőket felépíteni. Példának hozta Amerikát és az OSA-t, pedig Kósa szerint a demokráciában „a demokratikus versenyben egyenlő pályán egyenlő esélyekkel kéne indulni”. A képviselő szerint azért kellett a szuverenitásvédelmi törvény, mert rossz lenne „egy olyan választás, ahol a leggazdagabb nyer”, hiszen Kósa szerint akkor
„Gyurka bácsi majd Putyinnal fog versenyezni, hogy felvásárolja a szervezeteket.”
Kósa arról is beszélt, hogy az okos ember más kárán tanul, szerinte Magyarország pedig tanulhatott olyan országoktól, mint Románia, amely szerinte részben elvesztette szuverenitását. Kósa hozzátette, hogy a szuverenitás nagyon összetett kérdés, „de ebben a szeletben rendet tudtunk tenni. A legfontosabb a nyilvánosság” – utalt arra, hogy szerinte a szuverenitásvédelmi törvény a magyar választásokat tisztázta volna. Kósa azt már nem tette hozzá, hogy a teljes „rendrakás” így sem sikerült, a választási furcsaságokat például nem lehetett elkerülni idén sem: több településen kellett a Fidesz győzelmét újraszámolni vagy frissen bejelentett lakosok miatt meg is kellett ismételni.
Mi védi a szuverenitást?
Decemberben fogadták el a szuverenitásvédelmi törvényt. A törvény része többek között az újonnan létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal is. Ez lényegében bárkit ellenőrizhet, aki a feltételezések szerint Magyarország szuverenitását veszélyezteti: a Szuverenitásvédelmi Hivatal listájára „háborúpártinak” nyilvánítva a Telex is felkerült. Amikor a hivatal létrejött, a kormány azt ígérte, az nem a független sajtót fogja támadni: ehhez képest az első dolguk az volt, hogy vizsgálatot indítottak az Átlátszóval szemben.
Azóta uniós kötelezettségszegési eljárás is indult Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvény miatt. Több mint egy évvel ezelőtt hasonló döntést hoztak az úgynevezett gyermekvédelmi törvény és több más, EU-s alapjogokat sértő jogszabály miatt, az EB jelenleg nagyjából 2,4 milliárd eurót blokkol a Magyarországnak járó kohéziós forrásokból.
Tuzson Bence a magyar belpolitikából kinézve nagytotálban magyarázta, szerintük miért jó a szuverenitásvédelmi törvény. Tuzson szerint egyértelmű, hogy a mostani világunk gyorsan változik, benne „országokat és az országok szuverenitását is folyamatos támadás éri”. Az igazságügyi miniszter szerint a nagyobb hatalmak/csoportok próbálják elnyomni a kisebbeket, „azok, akik nagyok, hatalmasak, nagyobb hadseregük van, ezt a képességüket” tudják is használni.
Tuzson szerint ennek a védelme sokáig jól működött az EU-ban, de most vannak, akik „az EU előtti időkbe” akarják visszavinni az országokat. Tuzson a nagy múltba tekintő óriásként nem Oroszországra gondolt, amely 2022-es békeajánlatában 1997-be vitte volna vissza a világot: hanem az EU olyan „nyomásgyakorlóira”, akik el akarnák venni a vétó jogát, bele akarnak szerinte szólni a bevándorlás kérdésébe, és „valakinek az érdekében” dolgoznak, de „nem a magyar emberekében”.
Panyi Miklós szerint az, amiről ők beszélnek, hogy politikai, katonai eszközökkel, titkosszolgálattal próbálják meg befolyásolni az államokat, nem újkeletű a történelemben. De a Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint ma már egy új jelenség is létezik: a média, a civil társadalom világa, és az ezeken keresztüli befolyásolás. Így aztán minden államnak elemi érdeke, hogy ezekre a törekvésekre reagáljon, „nincs annál elemibb érdeke a tagállamoknak, hogy a szuverenitásuk védelmében egy hatékony eszközrendszert felépítsenek”, mondta.
Panyi Miklós azt is látja, hogy „nemcsak úgy lehet bevenni egy várat, hogy a falakat ledöntjük, hanem úgy is, hogy elbizonytalanítjuk a várvédőket”. Szerinte most olyan ezeréves intézményeket „támadnak a liberális erők”, mint a házasság, a család, a nemzeti identitás.
Mit lát a Hivatal?
A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, Lánczi Tamás „gyakorlatilag maradéktalanul egyetértett” mindazzal, amit előtte addig mondtak. De azért hozzátenné még ezt is: „Létrejött egy szuverenitási szürke zóna, amiben szabadon grasszálnak olyan szervezetek, amik nem államok, nem uniós szervek, hanem mindenfélének nevezik magukat, sajtónak, civil szervezeteknek. Valójában ők politikai nyomásgyakorló szervek, nemzetközi hálózatokba tömörülnek, ez a hálózat pedig arra törekszik, hogy befolyásolja a politikai közbeszédet, a közhatalom gyakorlását. Erről a szürke zónáról szemérmesen eddig nem beszéltünk.”
Lánczi szerint a szuverenitásvédelmi törvény jó, de nem elégséges, az átláthatóság növeléséhez valószínűleg új szabályokat kell hozni, mert szerinte vannak olyan szervezetek, amik megtagadják a velük, tehát a magyar állam egyik szervezetével való együttműködést. Erre példaként a Transparency Internationalt hozta. „Jól látható, hogy mozognak itt olyan szervezetek, amik nem hajlandók alávetni magukat a törvényeknek”, így aztán, hogy ez az átláthatóság megtörténjen, új jogszabályokat is fognak hozni.
„Nemcsak az unió, a birodalmak részéről áll nyomás alatt az ország szuverenitása, hanem olyan szervek által is, amik óriási hatalommal bírnak, hatással vannak a közbeszédre, de hivatalosan nem lépnek be a politikai térbe, miközben százszázalékosan politikát csinálnak. Őket tévesen, hibásan civil szervezeteknek nevezik”. Lánczi más nevet ajánlana: hozzanak létre „politikai nyomásgyakorló szerv” néven egy új kategóriát.
Szerinte ahol mindenképp kell majd még jogszabályt módosítani, az a külföldi adománygyűjtő oldalak kérdése, mert ezek „olyan platformok, akiken keresztül korlátlan mennyiségben lehet pénzt eljuttatni külföldről szervezeteknek, akár pártoknak is. Ez meg is történt, ezt a kiskaput érdemes lesz teljesen bezárni”.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter ehhez azt is mondta, hogy vizsgálják, hogy lehet bővíteni a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogköreit, vagy hogy maga a hivatal „milyen hatásköröket akar”.
Egyelőre a kormány most a háborús propaganda témáján dolgozik: egyrészt, hogy átlátható legyen a politikai pártok finanszírozása, másrészt hogy átláthatók legyenek „azok a médiatermékek, amik valamilyen támogatást kapnak háborús propagandára. Talán ez a legfontosabb szuverenitásvédelmi kérdés”. Pár nap múlva a kormány elé is terjeszti az erről szóló anyagát.
Kik befolyásolnak?
A közönség is kérdezhetett néhányat. Lánczi Tamástól azt kérdezték, hogy bár mindig csak nyugati befolyásolási kísérletekről beszélnek, tapasztaltak-e ilyet Kínából?
Lánczi erre úgy felelt, hogy öt hónapja léteznek, a kínai befolyásolással még nem foglalkoztak. De azért „minden külföldi beavatkozás rossz, mindegyik ellen küzdünk, mindegy, melyik égtáj felől érkezik”.
Kósa Lajos ezzel azért nem értett teljesen egyet. „Vannak adottságaink, Magyarország nem egy szigetállam Indonézia mellett, ahova se ki, se be, se semmi. Az teljesen kizárt, hogy nem lesz olyan hatás, ami megpróbálja a magyarok véleményét befolyásolni, de nem is biztos, hogy ez rossz. Csomó hatás ért minket az elmúlt ezer évben, tudok erre jó példát is hozni. Én református vagyok, a Kálvin János által kezdeményezett egyházmegújulás magyarországi befolyását nem tartom rossznak.”
A Fidesz alelnöke szerint a probléma inkább az, ha ez a befolyásolás nem átlátható, és nem olyan keretrendszerben történik, amivel mindenki tud élni. „Írják csak oda, hogy ezt a cikket Soros György alapítványának támogatásával jelentették meg”, javasolta. De azért a politikai szervezetek külföldi finanszírozásában zéró tolerancia van: „csak magyar állampolgár finanszírozhat bármit, a többieknek meg csoki van”.
Mit jelent a kötelezettségszegési eljárás?
Tuzson Bencének „nincsenek illúziói” arról, hogy az EB döntése „egyértelműen politikai beavatkozás”. Tuzson szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak egyébként sincs döntési helyzete, ezért ő azt látja, hogy az intézménnyel szemben „politikai frázisokon kívül túl sok érv nincs”. Szerinte most már kard helyett ököllel harcolnak az emberek, de ez „nem feltétlen jó irány”.
Tuzson arról is beszélt, hogy „nem új”, hogy az EB-döntései „köszönőviszonyban sincsenek a valósággal” – ilyen volt szerinte a jogállamisági jelentés, ami „azt írja, hogy a magyar ügyészség erőteljesen a magyar kormány befolyása alatt áll”. Az igazságügyi miniszter szerint ebben semmi új nincs, szerinte ez a világon mindenhol így van. Kivéve Magyarországon, mert Tuzson szerint itt egyébként is az országgyűlés alá tartozik. A Szuverenitásvédelmi Hivatal feje, Lánczi Tamás szintén úgy látta, hogy az EB mostani döntése „egy koncepciós eljárás”, amit szerinte előre megírtak.
