Ennyit tudni egyelőre arról, hogy készülnek ellenőrizni a sajtótermékek finanszírozását

Háborúellenes akciótervet fogadott el a kormány, aminek egyes részei ki fognak terjedni a médiára is. Ezt jelentette be Gulyás Gergely a hétfői kormányinfón.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter sok részletet nem árult el, azt állította, nem is tudna, mert azokat az igazságügyi miniszter fogja majd kidolgozni. Egyelőre ennyit lehet tudni a javaslatról:

• A kormány azt állítja, fel akarják venni a harcot a háborúpárti propagandával, ezért kötelezni fogják a pártokat és médiumokat arra, hogy a forrásaikat tegyék átláthatóvá.
• A miniszter szerint jogilag csak a médiumok tudnak külföldről forrásokat kapni. „Magyarország fenntartja magának a jogot, hogy a külföldről érkező forrásokat, amelyek a háborús propagandát szolgálják, visszautaljuk a feladónak”, mondta.
• Annyit elárult a miniszter, hogy itt nem az uniós országból érkező pénzekre gondoltak, hanem az uniós országokon kívül érkező pénzekre.
• Gulyás szerint létezik uniós szabályozás már erre a témára, de szerinte a kormány ennél kicsit jogállamibb megoldást támogat, mert az uniós túl durva és radikális. Az EU-s rendelet olyan orosz médiumokra vonatkozik, olyan médiumokat tilt be, amik hibrid tevékenységet folytatnak Európában. Gulyás szerint az ilyen erős rendelkezés inkább elrettentő példa, ők nem akarnak újságokat betiltani. Arra nem adott egyértelmű választ, hogy a magyar médiumok is hibrid tevékenységet folytatnak-e.
• A miniszter szerint a sajtószabadság azt jelenti, hogy a sajtómunkások azt mondanak, azt kérdeznek, amit akarnak, erre pedig állítása szerint semmilyen ráhatása nem lesz a tervnek. Gulyás szerint a szerkesztői szabadság továbbra is biztosított, de a finanszírozási hátteret nem szabad titokban tartani.
• Azt is mondta, nem várható eljárás senki ellen, csak az az elvárás, hogy minden újság finanszírozás legyen átlátható. Ez szerinte a Szuverenitásvédelmi Hivatal célkitűzése is.
• Bár szerinte a külföldi pénzeket fel kell tüntetni, de ez nem jelenti azt, hogy külföldi támogatásokat nem lehet majd fogadni.
• A részleteket majd Tuzson Bence igazságügyi miniszter fogja elárulni, Gulyás szerint legkésőbb szeptember elején szó lesz erről a kormányülésen.

A Telex is felkerült a Szuverenitásvédelmi Hivatal háborúpárti listájára

A Szuverenitásvédelmi Hivatal pár nappal ezelőtti médiaelemzésében arra a következtetésre jutott, hogy a magyar médiában két narratíva övezi az orosz–ukrán háborút: „nyugati háborúpárti erők által hangoztatott”, valamint „az orosz állami narratíva”. A hivatal elemzésében azt is felsorolja, hogy kik terjesztik ezeket a narratívákat.

Az elemzésben több független sajtóterméket is elemeztek, köztük a Telexet, a 444-et, a HVG-t és az RTL-t. Azokat a cikkeket, amiket nyugati háborúpártinak tartanak, hét oldalon keresztül listázzák, és jelentős részük véleménycikk, háborús tudósítás, közvélemény-kutatások eredményeinek bemutatása vagy interjú. Az orosz narratívát az elemzés alapján szinte csak a Magyar Jelen és az Orosz hírek terjesztik, de erre csak kétoldalnyi példát találtak.

Az SZVH szerint a két narratíva abban megegyezik, hogy mind a kettő azt akarja elhitetni a magyarokkal, hogy az eszkaláció és az egyik fél győzelme jó lenne Magyarország számára.

A nyugati narratívát terjesztők az elemzés szerint azt sugallják a magyarok felé, hogy fegyvert, katonát kell küldeni, valamint azt, hogy azért világháborús fenyegetésről nincs szó.

Az oroszpárti narratíváról azt találták, hogy csak kisebb elérésű médiatermékekben jelenik meg, amik azt terjesztik, hogy Ukrajnában népirtás folyik az orosz kisebbség ellen, hogy az ukránok nácik, valamint azt, hogy Ukrajnában biofegyvereket fejlesztenek és Oroszország csak védekező háborút folytat.

A felvázolt módszertanból az nem derül ki, hogy mi alapján választották ki, hogy melyik sajtótermékeket vizsgálják meg, így nem tudni, hogy miért maradt ki például a folyamatosan világháborúval riogató Origo, a közmédia vagy a KESMA-lapok. Főleg, hogy ezek rendszeresen szemlézték az orosz propagandaoldalakat. Gulyást Gergelyt kérdeztük is arról a kormányinfón, hogy szerinte ezek a lapok a háborúellenes vagy háborúpárti narratívát terjesztők közé tartoznak-e, de csak annyit felelt: „nagy hiba lenne, ha sajtótermékeket kezdenék el elemezni”.

Tavaly év végén fogadta el a parlament a szuverenitásvédelmi törvényt, ami miatt azóta uniós kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. A törvénnyel papíron létrehozták a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelynek élére januárban még Novák Katalin akkori köztársasági elnök kinevezte Lánczi Tamást. Ő korábban a Figyelő főszerkesztője volt, amikor a lap egy „Soros-listát” tett közzé random összeválogatott civilekről, politikusokról, újságírókról és aktivistákról. A Szuverenitásvédelmi Hivatalról itt írtunk bővebben.

Amikor először felmerült a hivatal létrejötte, a kormány megígérte, hogy azt nem azért hozzák létre, hogy a független sajtót támadják, hanem csak azért, hogy feltárják a külföldről finanszírozott szervezetek működését. Ehhez képest az egyik első lépésük az volt, hogy vizsgálatot indítottak az Átlátszó ellen.