Gulyás Gergely: Kötelezni fogjuk a pártokat és médiumokat, hogy a forrásaikat tegyék átláthatóvá

• Háborúellenes akciótervet fogadott el a kormány, melynek értelmében egyrészt a „háborús propaganda” miatt kötelezni fogják a pártokat és médiumokat, hogy a forrásaikat tegyék átláthatóvá. Elsősorban a nem uniós forrásokat fogják figyelni a médiumoknál, és bár még nincs kész javaslat, az biztos, hogy az átláthatóságot szeretnék garantálni ezzel;
• Az akcióterv másik része, hogy az extraprofitra szert tett multiknak védelmi hozzájárulást kell majd fizetnie, ez alatt azt kell érteni, hogy mégis marad az az érvényben lévő rendelkezés, amit a kormány eredetileg jövőre kivezetett volna. A banki hozzájárulásról Gulyás azt mondta, hogy ezzel bezárnak egy olyan kiskaput, ami eddig nyitva volt, és arról is beszélt, hogy védelmi hozzájárulásból a kormány az idei évre közel 400 milliárdos bevételt vár;
• Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy továbbra sem lehet drágább az üzemanyag, mint a környező országokban, később pedig arról beszélt, hogy azért ragaszkodnak ehhez, mert míg szerinte a forintárfolyam az emberek kétharmadát legfeljebb közvetetten érinti, addig a benzinárak mindenkinek számítanak;
• Akciótervre és bírságokra van szükség ahhoz, hogy az európai légi közlekedésben normalizálódjon a helyzet, szerinte akár százmilliós bírságokat is ki kellene szabnia a fogyasztóvédelemnek ezekben a helyzetekben. Azt is hozzátette, hogy szerinte nagyrészt a légi társaságok felelősek a késésekért;
• Vitályos Eszter azt mondta, egyebek mellett a háború és az energiaválság miatt 2026. július 1-ig kitolja a kormány a babaváró hitel visszafizetését azoknak, akik 2019 és 2021 között vették fel ezt;
• Gulyás Gergely szerint nem zárható ki, hogy Magyar Péter azért vette fel az EP-mandátumát, hogy mentelmi jogot kapjon;
• A főpolgármester-választás újabb epizódjáról Gulyás azt mondta, hogy ha 41 szavazat van két jelölt között, a világon mindenhol újraszámolnak, ahol demokrácia van, és később azt is megpedzegette, hogy ilyen különbségnél jogszabály kötelezzen erre;
• A kormány nem tárgyalta a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépést, de kabinetülésen valóban volt róla szó;
• Gulyás szerint a Patrióták Európáért-tel az EP harmadik legnagyobb frakciója jön majd létre, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az AfD nem lesz a Patrióták része, a Nemzeti Tömörülés viszont igen, 80-90 képviselőjük lehet majd. Arról is volt szó, hogy a frakciót valóban nem kellene az EU-s elnökség logójával reklámozni Orbán közösségi oldalain;
• Gulyás arról, hogy magyar állampolgárságot kapott a szexuális zaklatással vádolt magyarországi orosz ortodox egyház feje, azt mondta, hogy a lehető legszigorúbb átvilágításon kell átesnie mindenkinek, aki állampolgárságot kap, Hilarion Alfejevnél pedig büntetőeljárással kell kideríteni, hogy valóban elkövetett-e ilyen bűncselekményeket.

Milyen tanulságot szűrt le a Fidesz az EP- és önkormányzati választás után abból, hogy egymillió szavazót vesztettek 2022-höz képest? Gulyás szerint nem érdemes összehasonlítani a két dolgot, eleve alacsonyabb volt a részvétel itt, és szerinte egyszerre igaz, hogy 2004 óta a legtöbb szavazatot kapták szám szerint, arányaiban viszont alacsony volt a támogatásuk.

Azt is hozzátette, hogy egyetlen párt sem volt Európában, aki ilyen támogatást kapott volna, mint a Fidesz. Gulyás szerint jó kormányzással mindent meg kell tenni, hogy a lehető legtöbb szavazó támogatását szerezzék meg, szerinte ennek meg is van az esélye.

Az unió soros elnökeként tárgyalni, az ténykérdés, mondta Gulyás. Olyat Orbán nem mondott, hogy az unió nevében tárgyalt volna Putyinnal, de ha Putyin ezt mondta, azért a magyar kormány nem tud felelősséget vállalni a miniszter szerint. Így felelt arra, hogy a Telex azt kérdezte, ezt a különbséget Orbán tisztázta-e Putyinnal.

A közmédia, az Origo, a Magyar Nemzet melyik oldalra tartozik? Háborúellenes vagy háborúpárti narratívát terjesztenek? – kérdezte a Telex Gulyást, aki úgy felelt: „nagy hiba lenne, ha sajtótermékeket kezdenék el elemezni”.

A Telex azt a kérdést tette fel Gulyásnak, hogy a Megafont, a CÖF-öt nem kellene-e vizsgálni a szuverenitásvédelmi törvény értelmében, Gulyás erre azt mondta, egy kategória a magyarországi magánadomány, egy másik a közpénz és egy harmadik a külföldről érkező magánadomány.

Ha a CÖF, vagy bármelyik másik hasonló szervezet támogatást kap a magyar államtól, az közérdekű adat, ha Magyarországról kap támogatást, annak is megvan a módja, ha pedig külföldről érkezik támogatás, annak megfelelően kell eljárni, mondta Gulyás.

Gulyás szerint a külföldi pénzeket fel kell tüntetni, ami teljesen jogos igény, de ez nem jelenti azt, hogy külföldi támogatásokat nem lehet majd fogadni.

Szembe akarnak szállni a háborús propagandával, mondta Gulyás, de mit értenek ez alatt, mely médiumok terjesztik ezt? – kérdezte a Telex Gulyást, aki azt mondta, az igazságügyi miniszter adja majd meg erre a választ.

Gulyás szerint ha elolvassa a tudósításokat, talál háborús és nem háborús propagandát is, de nem érdemes találgatni addig, amíg Tuzson Bence igazságügyi miniszter nem árulja el a részleteket. A miniszter szerint legkésőbb szeptember elején szó lesz erről a kormányülésen.

Bóka János azt mondta, a soros EU-s elnökséget nyugati módon fogják ellátni, és szét fogják választani a kormány kommunikációját az elnökség kommunikációjától, Orbán X-fiókján azonban az EU-s elnökség logójával futnak a videók. Gulyás szerint a moszkvai látogatásnál indokolt volt a logó, a Patriótákról szóló posztnál viszont ő is úgy látja, hogy hiba volt ezt használni.

„Én helytelenítem, ha a 444-et bárhol betiltották”, mondta Gulyás, aki nem tud arról, hogy a magyar kormány ellenezte egyedül az elítélő uniós közös nyilatkozatot. Erről megkérdezi Szijjártó Péter külügyminisztert.

A szuverenitásvédelmi törvény előtt Gulyás azt mondta, hogy csak a pártokra vonatkozik, a sajtóra nem, de most az Átlátszó ellen mégis vizsgálat indult. Gulyás szerint nem változott semmi, a szerkesztői szabadság továbbra is biztosított, de a finanszírozási hátteret szerinte nem szabad titokban tartani. Nem várható eljárás senki ellen, olyan elvárás van, hogy a finanszírozása minden újságnak legyen átlátható, ez a hivatal célkitűzése.

A védelmi akcióterv is felmerült a sajtószabadsággal összefüggésben, Gulyás szerint a sajtószabadság azt jelenti, hogy a sajtómunkások azt mondanak, azt kérdeznek, amit akarnak, szerinte erre semmilyen ráhatása nem lesz a tervnek. Azt is hozzátette, hogy szerinte csak a 444 újságírója értékeli úgy, hogy fél éve Gulyás nem mondott igazat a szuverenitásvédelmi törvényről, hiszen most eljárás indult az Átlátszó ellen, a valóság viszont álláspontja szerint nem ez.

Bárki, aki magyar állampolgárságot kap, a lehető legszigorúbb átvilágításon kell átesnie, mondta Gulyás arról, hogy magyar állampolgárságot kapott a magyarországi orosz ortodox egyház feje, Hilarion Alfejev orosz metropolita, akit szexuális zaklatással vádolnak.

Gulyás elmondta, hogy utoljára EU-s elvárásnak megfelelően növelték az üzemanyag jövedéki adóját, idén biztosan nem lehet adócsökkentésre számítani.

Rá akarja-e venni Orbán Viktor a kínai elnököt a békemissziójában, hogy hagyjon fel az oroszok támogatásával, kérdezték Gulyást Orbán pekingi látogatásáról. „A céljaink ennél mérsékeltebbek, tekintve az országok méretét”, mondta a miniszter. Ha Kína is a mielőbbi béke mellé áll, az nagy segítség, Gulyás azt gondolja, ennek a fontosságát akarta Orbán a kínai elnök elé tárni.

A nap legrandomabb kérdésére a nap legmegúszósabb válaszát adta a miniszter.

A banki hozzájárulásról Gulyás azt mondta, hogy ezzel bezárnak egy olyan kiskaput, ami eddig nyitva volt. Az extraprofitadós rendeletben egyébként a kormány hagyta benne ezt a kiskaput véletlenül, erről bővebben ebben a cikkben írtunk.

A német AfD nem lesz a Patrióták része, jelentette ki Gulyás. Az AfD-hez egyébként a Mi Hazánk közeledik.

Gulyás Gergely korábban többször is az Európai Unió 1428-as tanácsi rendeletéhez hasonlította azt a magyar tervezetet, amely alapján az EU-n kívülről érkező támogatásokról tételesen be kellene számolnia a médiumoknak, most azonban arról beszélt, hogy annyiban hasonlítanak, hogy mindkettő a médiumokat érinti.

Az EU-s rendelet olyan orosz médiumokra vonatkozik, olyan médiumokat tilt be, amelyek hibrid tevékenységet folytatnak Európában. Gulyás szerint az ilyen erős rendelkezés inkább elrettentő példa, ők nem akarnak újságokat betiltani. Arra nem adott egyértelmű választ, hogy a magyar médiumok is hibrid tevékenységet folytatnak-e.

Gulyás szerint a légi irányításnál jelentős létszámbővítés volt, ennek ellenére akciótervet várnak a hazai légi irányításért felelős magyar HungaroControltól, fel kell mérni azt is, minden jól működik-e náluk. De a miniszter szerint kétharmadban a légi társaságok miatt vannak késések, a maradék egyharmad eloszlik a négy tényező között: időjárás, repülőtér, légi forgalmi irányítás, földi kiszolgálás.

Arra a kérdésre, hogy a Nemzeti Színház elé szervezett, Vidnyánszky Attila személye elleni demonstráció után továbbra is támogatja-e őt a kormány, Gulyás elsőre visszakérdezett, hogy kik szervezik a megmozdulásokat. Erre az elmúlt időszak problémáit sorolta fel az RTL újságírója, beleértve ebbe azt is, hogy a balesetet szenvedett Szász Júlia tételesen cáfolta a Nemzeti Színház állításait az ötmilliós kifizetésről, amit állítólag kapott, mire Gulyás arról beszélt, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium nevezte ki őt, és szerinte a személye iránti bizalom töretlen.

Kalocsán is megismételték a választást két szavazókörben, az eredmény megfordult, a fideszes jelöltet legyőzte a korábbi fideszes, ma ellenzéki jelölt. Azt kérdezték Gulyástól, hogy számíthat-e most Kalocsa arra, hogy elvonják tőlük a paksi erőmű iparűzési adóját.

Gulyás szerint az egy régi vita, hogy az iparűzési adóból csak a paksi önkormányzat részesedjen, vagy más önkormányzatok is, ez a vita nem az önkormányzati választással kezdődött szerinte. Ha lesz ilyen kormánydöntés, akkor arról majd beszélnek, létezik erről előterjesztés.

A főpolgármester-választás elhúzódásáról Gulyás azt mondta, a magyar választók az elmúlt 35 évben megszokták a demokráciát, ebben a demokráciában pedig rendkívül ritka, hogy egy választásnál 41 szavazat különbség legyen. A miniszter szerint a választás eredményének legitimációját az érintené, ha nem számolnák újra a szavazatokat, „ez annyira magától értetődő, hogy erről nem is érdemes vitatkozni”.

A moszkvai útról Gulyás azt mondta, hogy azért tekinthető sikeresnek, mert egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy béke legyen. Szerinte a cél az lenne, hogy a frontról a tárgyalóasztalhoz ültesse a feleket, Orbán Viktor pedig olyan helyzetben van, hogy mindkét háborúzó féllel tudott tárgyalni.

Ha az oroszokkal nem beszélünk, ahogy azt Európa teszi jelenleg Gulyás szerint, az nem vezet eredményre, és ha olyan amerikai elnök lesz, aki a békében érdekelt, akkor Európa nélkül fognak megállapodni az oroszokkal. Magyarország ezért próbál más úton járni, és ezért tárgyalt az Európai Unió soros elnökeként Orbán Viktor a felekkel.

Gulyás szerint 80-90 képviselő között lesz a Patrióták alakuló létszáma, de bővebb tájékoztatást hétfőn adnak erről. Vitályos Eszter ehhez hozzátette, hogy most kapta a hírt éppen, hogy a francia Nemzeti Tömörülés is csatlakozik a frakcióhoz.

Az Index több kérdést is feltett az üzemanyagár szabályozásáról, Gulyás pedig ismét elmondta, hogy a környező országoknál a piaci alapon szabályozott árazáshoz képest nem lehetnek magasabb az árak. Arról is beszélt, hogy az üzemanyagár is működhetne ugyanúgy piaci alapon, mint a forintárfolyam, csak az a kérdés, hogy jó-e, ha így működik.

Szerinte a piackorlátozó intézkedéseket nagyon óvatosan érdemes alkalmazni, de vannak olyan termékek, amelyek a magyar családok mindennapi megélhetésének szempontjából kiemelten fontosak. Erre megkapta azt a kérdést, hogy a forintárfolyam nem ilyen-e, mire azt válaszolta, hogy

a forintárfolyam a magyar társadalom kétharmadát csak nagyon közvetetten érinti, a benzinár viszont közvetlenül.

Védelmi hozzájárulásból a kormány az idei évre közel 400 milliárdos bevételt vár, mondta Gulyás. Ezek a szabályok augusztus 1-jétől lesznek majd érvényesek. A Nemzetgazdasági Minisztérium tárgyalt erről a multikkal, Gulyás szerint így nem érte őket meglepetésként a mai bejelentés.

Arra a kérdésre, hogy a Patrióták Európáért akár a héten is bejelenthet még több csatlakozót, és mekkora lehet a hatása az európai színtéren, Gulyás azt mondta, szerinte tíz fölé fognak jutni. Mint mondta, az EP harmadik legnagyobb frakciója jön majd létre, amit figyelmen kívül hagyni nem lehet, és bár az erőviszonyokon ez nem változtat, teremt egy olyan színteret, ahol megszólalhatnak a valóban konzervatív erők, amelyek békepártiak.

Ezzel összefüggésben Orbán békemissziónak nevezett látogatásairól azt mondta, a két háborúzó fél, Kína, Amerika és Európai Unió a fontosak ebben a folyamatban, ennek mentén zajlanak a látogatások.

Soha fel sem merült a nyugdíjak megadóztatása és a Nők 40 program eltörlése. Gulyás szerint ilyesmi Gyurcsányéknál merült fel, de 2010 óta ezen az időszakon már túl vagyunk, tette hozzá.

Gulyás a bankok, multik védelmi hozzájárulásáról: ez az az extraprofit, amit jövőre kivezetett volna a kormány, de ez most mégis marad.

Arról, hogy a kormány kötelezni fogja a pártokat és médiumokat, hogy a forrásaikat tegyék átláthatóvá, Gulyás azt mondta, nincs egyelőre kész javaslat, így nem tud arról sem mondani semmit, hogy ehhez köze lesz-e a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, aminek háborúpárti listájára a Telex, a 444, a HVG és az RTL is felkerült.

Arra a kérdésre, hogy a kormány mit gondol arról, hogy az ázsiai beruházók gyakran a magyar építőipar és alapanyagok igénybe vétele nélkül dolgoznak Magyarországon, Gulyás azt mondta, annak örülnek, ha a magyar építőipar versenyképes. Erre azért is szükség van, mert a közbeszerzéseknél természetesen az nyer, aki a legkedvezőbb árat adja a miniszter szerint, ezt a kormány nem is tudja befolyásolni.

Korábban a magyar kormány 11 pontban megfogalmazta azokat az elvárásokat, amelyek garantálhatnák a magyar kisebbség jogait Ukrajnában. Ha ez megvalósul, az jelentősen javíthatja a két ország közti kapcsolatokat, ha nem, az az EU-s csatlakozásnak is gátja lesz. A magyar kormány eddig sem gondolt úgy a nemzetiségi iskolákra, hogy viszonossági alapon kellene létesíteni őket, fontosnak tartják, hogy a kisebbségeknek lehessenek ilyenjei. Pozitívan tekintenek az őshonos kisebbségekre, nekik is érdekük, hogy azok az ukránok, akik itt dolgoznak, járathassák nemzetiségi iskolába a gyerekeiket.

Azt ki és hogyan állapítja meg, hogy egy médium háborús propagandát közvetít? A külföldről kapott pénzeket hogy fogják megfigyelni, szankciózni? – kérdezték Gulyást. A miniszter úgy felelt, ezek mind olyan indokolt kérdések, amikre az igazságügyi miniszternek kell válaszolni. De szerinte az unióban ennél sokkal durvább példák is vannak az oroszok 2022-es háborús támadása óta.

Annyit elárult, hogy itt nem az uniós országból érkező pénzekre gondoltak, hanem az uniós országokon kívül érkező pénzekre.