- Gulyás szerint Németország többszörösen is szétveri a Schengeni övezetet, azután ugyanis, hogy beengedték a migránsokat, most határellenőrzést vezettek be, amely szembemegy az egyezményben foglalt szabad határokkal;
- Szerinte a német határzár gazdaságilag is rossz többek közt a főleg Németországba exportáló Magyarországnak, de a lengyelek sem véletlenül háborognak miatta;
- A kormány már tárgyal a jövő évi költségvetésről, ahol a cél a minimálbér és a bérminimum jelentős növelése lesz, és folynak a tárgyalások a munkáshitelről is, amellyel azoknak nyújtanának egyszerűbb hitelfelvételi lehetőséget, akik 17-18 éves koruktól dolgoznak, így kimaradnak a diákhitelből;
- Gulyás reagált arra is, hogy az EU bírósága a Spar által benyújtott kereset nyomán kimondta, jogellenes volt a magyar árstop, erről annyit mondott, még jó, hogy akkor mondták ki ezt, amikor már nincs jelentősége;
- A miniszterelnök a híresztelésekkel szemben állítólag nem készül a kormány átalakítására, valamint az iparűzési adóhoz sem akar hozzányúlni és a jegyzőket sem szervezné a kormányhivatalok alá;
- Az sem merült fel Gulyás szerint, hogy határon túli választókerületek legyenek, és máshogy sem fognak belenyúlni a választási rendszerbe;
- A miniszter többször is beszélt arról, hogy a kormány előtt nincs konkrét javaslat arról, hogy ezer forintot kérnének az időpontfoglalásért, szerinte itt az a kérdés, hogy helyes-e, ha valaki nem megy el egy általa lefoglalt vizsgálatra;
- Gulyás nem tart attól, hogy a Tisza Párt felzárkózott a Fideszre a közvélemény-kutatásokban, sőt, szerinte jobbak a kilátások, mint 2018 óta bármikor;
- Gulyás szerint a Bese-ügy aktája nem létezik, az egyházi fenntartású gyermekvédelmi intézményekben ugyanúgy zajlik átvilágítás, az iskolákban pedig szintén vannak erre mechanizmusok;
- Gulyás szerint azon dolgoznak, hogy nyilvános lehessen a kínai hitel kamatszintje, ami eddig a kínai fél kérésére maradt titokban, de amúgy simán nyilvánosságra lehetne hozni;
- A miniszter azt mondta, Magyarország és a magyar kormány tagjai semmilyen függőségi viszonyban nem állnak senkivel, dacára annak, hogy ők is jártak amerikai ösztöndíjjal az Egyesült Államokban, és Orbán pont arról beszélt, hogy ők nem járnak ilyenekre.
Vitályos Eszter kormányszóvivő szigorúan tartotta az előre jelzett időkeretet, 11:30 után pár perccel jelezte, hogy el kell menniük. A kormányinfón így nem minden sajtótermékre jutott idő, többek közt a Telex munkatársa sem tudta feltenni kérdéseit. Vitályos a ma kimaradottaknak azt ígérte, hogy legközelebb majd elsőként szólítja őket.
„Nem Brüsszelben üldögélünk, meg nem szaladunk el Moszkvába, meg nem megyünk amerikai ösztöndíjra, mi itt leszünk, ez a mi legnagyobb erényünk” – mondta Orbán Viktor Kötcsén. A miniszterelnök kijelentéséről, illetve arról, hogy maga Orbán és például Szijjártó Péter is járt az Egyesült Államokban ösztöndíjjal azt vágta közbe Gulyás, hogy ő is járt. Ehhez a 444 újságírója gratulált is. Gulyás szerint a miniszterelnök mondatát úgy kell értelmezni, hogy ők
„szuverén módon, külső befolyás nélkül is tudnak dönteni”.
Hozzátette: Magyarország és a magyar kormány tagjai semmilyen függőségi viszonyban nem állnak senkivel.
Felmerült a kérdés, hogy sikerült-e közvetíteni Varga Mihály felé, hogy kiderüljenek a kínai hitel kondíciói. Gulyás szerint Varga még aznap, vagy másnap adott egy interjút, amikor ez felmerült, ahol elmondta, mire fordítja a magyar kormány a hitelt, és azt is közölte, hogy a kamatot a kínai fél kérésére nem hozták nyilvánosságra.
Gulyás szerint semmi titkolnivaló nincs a kamatszintben, és örülne, ha nyilvánosságra hoznák, kérték is a kínaiakat erre, de egyelőre nem tudni, hogy mit fog erre reagálni a kínai fél. A miniszter hozzátette, valószínűleg azért nem hozza alapból nyilvánosságra a kínai fél a kamatszintet, mert más országoknak is adnak hitelt, és előnytelen lenne számukra, ha kiderülne, hogy ez eltérő.
Az egészségüggyel kapcsolatban azt mondta miniszter, hogy a Magyar Péter által meglátogatott kórházakban nem azért javultak meg a dolgok, mert a politikus ott járt. Szerinte ennek alapesetben is így kell legyen, az a normális, ha a hibákat kijavítják. „Az, hogy a kórházakban rend és tisztaság legyen az kórházigazgatói felelősség” – mondta. Vitályos Eszter hozzátette: voltak olyan problémák, amiket Magyar Péter állított, de nem is léteztek.
A Karsai Dániel alkotmányjogász ügyében született döntésről, miszerint elutasították fellebbezését Strasbourgban, azt mondta a miniszter, hogy a kormány eddig sem tervezett változást, azok most megfelelőek.
Fel sem merült, hogy határon túli választókerületek legyenek, ugyanúgy 106 kerület és 93 listás hely lesz, és a bejutási küszöbhöz sem fognak hozzányúlni, mondta Gulyás. A miniszter szerint nem fognak belenyúlni a választási rendszerbe.
Vitályos azt mondta, hogy az egyházi gyermekvédelmi intézmények átvilágítására vonatkozik az egyházi személyek átvilágítása, de Bese Gergő kapcsán az RTL újságírója szerint iskolákban is indokolt lenne az átvilágítás. Gulyás erre úgy reagált, hogy az iskolákban megvannak a lehetőségek az ilyen esetek kezelésére, szerinte indokolt esetben ez meg is történik.
Gulyás azt is elmondta, hogy nem tud a Bese-ügy kapcsán emlegetett aktáról, és szerinte ilyen nem is létezik. Az ilyen ügyeket szerinte az egyházaknak kell kezelni, ami itt meg is történt, hiszen, mint mondta, a katolikus egyház azonnal fel is függesztette Bese Gergőt.
A német határlezárás Gulyás Gergely szerint Magyarországot csak gazdasági szempontból érinti. „Ez a gazdaságnak rossz, mert Magyarországnak a legnagyobb külkereskedelmi partnere Németország.” A miniszter azt mondta, hogy a német pártok közül a Fidesz a CDU/CSU-val van jó kapcsolatban, szerinte ők sok dologban egyetértenek velük, de „ezt csak egy sör mellett, titokban merik elmondani”.
Gulyás Gergely azt mondta, hogy nincsenek a kormánynak olyan belső felmérései, amelyek csak 2,5 százalék a különbséget mutatnak Magyar Péter Tisza Pártja és a Fidesz között.
A Medián szerdai kutatásáról, miszerint a választani tudó biztos szavazók körében 12-ről 4 százalékpontra csökkent a különbség a két párt között, azt mondta miniszter, hogy nemrég nyertek meg egy nagy mintás felmérést: a június 9-i választást. „Sokkal jobbnak látom a helyzetet, mint 2018 óta bármikor”. Hozzátette: nem a közvélemény-kutatásokat kell megnyerni.
A DK javaslatot tett arra, hogy az egyházi személyeket is át kellene világítani a gyermekekkel dolgozó gondozókhoz, szakemberekez hasonlóan. Gulyás erre annyit mondott, hogy meg kell várni a törvényjavaslatot, hogy kiderüljön, mennyiben tér el a jelenleg érvényben lévő törvényektől, amíg ezt nem látta, addig nem tudja kommentálni a dolgot.
Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről Gulyás azt mondta, Orbán a jelölést megelőzően beszélt a bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel. A miniszter szerint nem állják meg a helyüket azok a hírek, hogy Von der Leyen női biztost kérne, annyiról volt szó, hogy egy női és egy férfi biztos jelölését kérte, de ezt a legtöbb tagállam nem teljesítette, ők abban reménykednek, hogy az elmúlt évek munkája alapján bizalmat fognak szavazni Várhelyinek.
Ha dönteni kell az 1000 forintos egészségügyi időpontfoglalásról, akkor Gulyás meg fogja vizsgálni az előterjesztést, de mivel szerinte nincs ilyen, ezért nincs is miről beszélni. Mint mondta, nincs arról szó, hogy kórházi napidíjat vagy vizitdíjat akarnának bevezetni, arról van szó, hogy helyes-e az, hogy valaki nem megy el egy általa lefoglalt időpontra.
Szerinte erről lehet társadalmi vita, de úgy gondolja, ez nem helyes, kell vele foglalkozni, de jelenleg nincs ilyen a kormány előtt. Gulyás egyébként korábban is beszélt már a csütörtöki kormányinfón arról, hogy szerinte nem helyes, hogy nem mennek el egy időpontra az emberek, és azt is hangsúlyozta már, hogy ennek semmi köze a vizitdíjhoz.
Orbán Viktor strasbourgi meghallgatásáról Gulyás Gergely azt mondta: az a rend, hogy az elnökséget adó ország miniszterelnökét meghallgatják, ennek eleget fog tenni a miniszterelnök. „Ismerjük az Európai Parlamentet, ott magyarellenes hangulat van, de bízzunk benne, hogy lehet értelmes párbeszédet folytatni” – mondta.
„Ha Trump nyer, akkor biztosan profitálunk”
– mondta Gulyás arról, hogy Orbán Viktor és a magyar kormány nyíltan kiállt Donald Trump republikánus elnökjelölt mellett. Szerinte azzal, hogy a magyar kormány sok ügyben elsőként mondott véleményt egyes témákban, azzal „hírnévre tett szert”. Gulyás azt mondta, hogy emiatt a miniszterelnök megszólalásának súlya most nagyobb, mint az ország mérete alapján az normális lenne.
Felmerült, hogy a paralimpikonok díjazásával foglalkozik-e a kormány annak fényében, hogy hatalmas különbség van köztük és az ép olimpikonok között. Vitályos Eszter erre azt mondta, fantasztikus eredményt értek el a paralimpikonok, 15 éremmel zárták a paralimpiát, és kiemelte, már a tokiói paralimpiához képest is volt már egy 10 százalékos emelkedés az egyszeri díjazásban,
az életjáradék mértéke pedig pontosan ugyanannyi a paralimpikonoknál és az edzőiknél, mint az olimpikonoknál.
A jövőre nézve a jutalmazást át fogják tekinteni, de Vitályos szerint a magyar állam most is rendkívül méltányosan jár el az olimpikonok és a paralimpikonok díjazásában, mint mondta, nagyon jogosan.
Egy esetleges 2036-os budapesti olimpiáról azt mondta miniszter, hogy nem foglalkoznak a kérdéssel, mert nem tartozik rájuk. „Az olimpia kérdése a sportvezetésre és a fővárosra tartozik” – mondta Gulyás. Szerinte a kormány „olimpiabarát”, ha ők szeretnék, akkor támogatni fogják őket a rendezésben, de amíg a főváros és a sportvezetés nem döntöttek erről, addig nincs miről beszélni.
Gulyás Gergely azt mondta, hogy ők mindenre számítanak a kőolajszállítással kapcsolatban, de szerinte optimizmusra ad okot, hogy a Mol meg tudott állapodni. „A kockázatok ma csökkentek” – fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy felkészült-e a kormányzat a Paks II. kapcsán érkező ezres nagyságrendű munkavállalókra, Gulyás azt mondta, van együttműködés, és szerinte mindenkit el fognak tudni helyezni, aki ott fog dolgozni.
Gulyás Gergely elmondta, hogy az idei évre a kormány 2 százalékos hiánycsökkentést tervez, szerinte ebben jól állnak. „Mindenkit megnyugtatok, a jövő évben, mikor a gazdasági növekedést az elemzők nagy része 3 százalék fölé teszi, lesz pénz” – mondta, így a családi adókedvezmény módosításával mindenképpen terveznek.
A miniszter azt mondta, hogy reménykednek abban, hogy 2025 a növekedésé lesz majd. „A jövő év szerintem a 2022 óta eltelt időszakot tekintve rekordév lehet gazdasági szempontból.”
Arra a kérdésre, hogy miért nem válaszol a Kulturális és Innovációs Minisztérium állítólag hónapok óta az egyetemi béremelések kapcsán, Gulyás azt mondta, nagyon kevés esetben illetékesek, mert az egyetemek legnagyobb része nincsen állami fenntartásban Gulyás szerint.
Bizarr kérdéseket kapott Gulyás Gergely arról, hogy lesz-e influenszerképzés a kormánytagoknak, és neki személyesen lesz-e TikTokja. Utóbbira nemleges volt a válasz, előbbire pedig úgy reagált a miniszter, hogy nincs tervben ilyesmi, de szerinte a politikának alkalmazkodnia kell a megváltozott médiaviszonyokhoz, és szerinte vannak is jó példák erre, például Szijjártó Péter, aki remekül kezeli a közösségi médiát. Arra a kérdésre, hogy Magyar Péter népszerű videós tartalmaira reagálnának ezzel, azt mondta, erről szó sincs, egyszerűen csak efelé megy a világ.
Az önkormányzatiság ügyében Gulyás azt mondta, a jegyzőknek nem lesz a kormányhivatal a munkáltatója, a helyi iparűzési adóról pedig azt mondta, az egy helyi adó, azt nem tudja a magyar állam beszedni, olyan javaslat pedig soha nem volt a kormány előtt, hogy ez ne a területi fejlesztéseket szolgálja.
„A miniszterelnök kormányátalakításokra nem készül” – mondta Gulyás a felröppent pletykákra reagálva. A Magyar Nemzeti Bank következő elnökét pedig időben be fogja majd jelenti Orbán Viktor, közölte.
EUB döntött a Spar kontra magyar állam ügyben, kimondták, hogy az árstop jogellenes volt. Gulyás szerint ha Brüsszelen múlt volna, akkor nem lett volna egyáltalán árstop, a döntés pedig szerinte egy konkrét esetről szólt, ahol kártalanítaniuk kell a Spart. Arra, hogy magát az árstopot is jogellenesnek nevezte a bíróság, Gulyás annyit mondott, hogy még jó, hogy akkor mondták ezt ki, amikor már nincs semmi jelentősége, hiszen már nincs árstop, korábban pedig meg tudták venni olcsóbban a magyar emberek a termékeket.
Vitályos Eszter elmondta, hogy 84 milliárd forint értékben valósultak meg beruházások, ezek közül a legjelentősebbeket emelte ki. Elmondta többek közt, hogy bölcsődék épültek az országban, befejezték utak felújítását, de Kunszálláson még termelői piacot is átadtak. Majd oktatási beruházásokról is beszélt, végül a hosszú felsorolás után közölte, hogy csak 11:30-ig tart a kormányinfó.
A kormány a munkáshitelről is tárgyal, olyan hitelt is szeretnének bevezetni, amely nem csak szakmunkások számára elérhető. A cél az, hogy egyszerűen, gyorsan juthassanak hitelhez azok, akik 17-18 éves koruktól dolgoznak, és nem áll számukra rendelkezésre a diákhitel, ami Gulyás szerint amúgy szintén az Orbán-kormányok sikeres terméke. Ezt a következő, vagy az azutáni kormányülésen szeretnék megtárgyalni.
A kormány tárgyalt a jövő évi költségvetés egyes elemeiről, Nagy Márton fog tárgyalni a munkáltatókkal és a munkavállalókkal. A cél az, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum jelentősen növekedni tudjon, erről a munkavállalóknak és a munkáltatóknak kell megállapodnia, és ha ez sikerül, akkor a kormány ezt törvénybe foglalja.
A kormány szeretne egy több évre szóló megállapodást kötni a stabilitás jegyében, és szeretnék a bruttó átlagbérhez kötni a minimálbért, mert ez általános béremeléshez vezet. A garantált bérminimumnak még nagyobb jelentősége van, mert 700 ezer ember keresi ezt, szeretnék, ha megállapodás születne erről.
Szerdai ülésén a kormány mandátumot adott Bóka János miniszternek az Európai Bizottsággal való tárgyalásra a Magyarországot a migráció miatt elmarasztaló döntés ügyében. Gulyás Gergely elmondta, hogy a 2016-os, egyébként érvénytelen népszavazás értelmében nem fogják az országot migránsok befogadására kényszeríteni. A kormány az Európai Bizottságtól a határvédelem költségét szeretné megkapni, ezért akár perre is mennek majd. A miniszter szerint a többi schengeni országgal szemben Magyarország határvédelemre egyetlen forintot sem kapott.
Gulyás arról is beszélt, hogy az látszik: a migráció szétveri Schengent, „Németország szétveri Schengent” azzal, hogy visszavezeti a határellenőrzést. Szerinte az EU egyik vívmánya kerül veszélybe, mert „nem hallgattak Magyarországra”.
Szerdán ülésezett a kormány, hogy aztán a szokásos időpontban, csütörtök reggel tartson kormányinfót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A Telex stúdiójában értékeljük az elhangzott állításokat, és átbeszéljük a legfontosabb történéseket Presinszky Judittal és Hanula Zsolttal, a Telex újságíróival. Műsorvezető: Fábián Tamás.
Utoljára három hete, augusztus 22-én tartott kormányinfót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő. Legutóbb a kórházak állapotáról és a „zsírra szállt porról”, túlárazott irodaházakról és a pedagógusok béremeléséről is szó volt.
A nyár utolsó hetei nem teltek eseménytelenül, a politikusok nagy része, köztük a miniszterelnök is visszatért a nyári szünetéről.
- Felerősödött a MÁV szolgáltatásairól és a vasútvonalak állapotáról szóló vita, miután a Keleti pályaudvaron kisiklott egy vonat öt kocsija. Eközben Magyar Péter a kórházak állapotának bemutatása után, most a MÁV helyzetével kezdett el intenzíven foglalkozni. Lázár János építési és közlekedési miniszter még találkozóra is hívta, de a részletekben nem tudtak megegyezni.
- A Belügyminisztérium felmentette a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatóját, miután az iskola tantestülete jelezte: ők az új tanévben sem veszik el a diákok mobiltelefonjait és más digitális eszközeit a tanítás előtt.
- A Nemzeti Választási Iroda beszámolójában azt javasolta, hogy két választókerülettel bővüljön a Pest vármegyei kerületi rendszer, ezt a fővárostól vennék el. Arról, hogy miért a Fidesznek kedvezne az átalakítás, itt írtunk.
- Orbán Viktor hosszú bejegyzésében írt arról, jövő tavasszal összevonhatják a Nagy Márton által vezetett Nemzetgazdasági Minisztériumot és a Varga Mihály által vezetett Pénzügyminisztériumot. A bejegyzésből úgy tűnik, hogy Nagy Márton lesz a gazdasági csúcsminiszter, Varga Mihályra pedig a jegybank vezetését bízhatják.
Az elmúlt hét legforróbb témája kétségtelenül az volt, hogy a többek közt a Karmelitát és a Megafont is megáldó Bese Gergő plébánosról kiderült, melegpartikra járhatott. Mint kiderült, Besét, akiről részletesen itt írtunk, már augusztus végén eltiltotta az egyház a médiaszerepléstől, az ügy nyilvánosságra kerülése után viszont felgyorsultak a dolgok – a Vasárnap.hu szakított a plébánossal, Bese pedig többször is megszólalt, és arra utalgatott, hogy kihasználták, valakinek pedig érdekében állt kirobbantani az ügyet.
A kormánysajtó először nem foglalkozott az üggyel, és volt, ahol a következő napokban is a hallgatás volt a megoldás, mások viszont üzengetésbe vagy hárításba kezdtek. A Mandiner, amelynek korábban Bese volt az egyik podcastos véleményvezére, mostanra odáig jutott, hogy „hulljon a férgese”, Bayer Zsolt pedig azon kesergett, hogy miért nem lehet végre egy olyan jobboldali szexbotrány, ahol egy felnőtt, egészséges férfi megdug egy felnőtt, egészséges nőt mindkettejük beleegyezésével.
Magyar Péter eközben arról írt, hogy az egész ügyben valójában az az aggasztó, hogy a kormány titkosszolgálati információkat használ fel politikai érdekből – mert hogy állítólag van egy legmagasabb kormányzati köröket is megjárt akta Bese ügyeiről. Az viszont nem biztos, hogy ezekre egyáltalán szükség volt a botrány kirobbanásához, a Telex több forrásból is úgy értesült, hogy valójában szerelmi féltékenység vezetett az országos botrányhoz.