EU bírósága: Ellentétes volt az uniós joggal a magyar árstop

Az Európai Unió bírósága szerint ellentétes volt az uniós joggal a magyar kormány 2022-ben bevezetett árstoprendelete. A bíróság a Spar miatt indított perben hozta ezt a döntést, az üzletlánc azután perelt, hogy a magyar hatóságok megbüntették az egyik vidéki áruházat.

A bíróság úgy határozott, hogy ellentétes az uniós joggal az a magyar
szabályozás, amely arra kötelezi a kereskedőket, hogy bizonyos
mezőgazdasági termékeket meghatározott áron és előre meghatározott
mennyiségben árusítson. Ez a magyar szabály 2022 februárjától 2023. július végéig volt érvényben, kezdetben a Covid-járvány, majd az ukrajnai háború okozta inflációra hivatkozva. Az árstop előbb hat, majd nyolc élelmiszerre volt érvényes. A boltokat nemcsak arra kötelezte a rendelet, hogy hatósági áron árulják ezeket a termékeket, de azt is meghatározta, hogy mekkora mennyiségben kell tartani ezeket, bírság terhe mellett.

A bíróság döntése szerint az árstoprendelet sérti a szabad versenyt,

„azon kötelezettség ugyanis, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket hatósági áron és meghatározott mennyiségben árusítsanak, megakadályozza a kereskedőket abban, hogy gazdasági megfontolások alapján szabadon határozzák meg eladási áraikat és az általuk értékesíteni kívánt mennyiségeket.”

A magyar kormány jogászai azzal védték az intézkedést, hogy azt a hátrányos helyzetű fogyasztók védelme indokolta, de a bíróság szerint „még ha feltételezzük is, hogy a kormányrendelet alkalmas e célok megvalósítására, a benne foglalt intézkedések nem arányosak”. A döntés szerint a kormány rendelete, és annak szankciós rendszere is ellentétes az unió 2013-as, a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendeletével. Vagyis az árstop rendelet kapcsán kivetett bírságok, mint az a Spar elleni bírság, ami kapcsán az ügy az EU bírósága előtt kössön ki, szintén nem összeegyeztethetők az uniós joggal, így jogsértő.

Az EU bíróságának döntéséről kérdezték Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető minisztert is a kormányinfón. Gulyás azt mondta, ha Brüsszelen vagy a Sparon múlt volna, akkor nem lett volna árcsökkentő akciózás Magyarországon, és örül neki, hogy mire kimondta az EU bírósága, hogy az árstop ellentétes az uniós joggal, ennek már nem volt semmi jelentősége, mert ha korábban mondja ezt ki, akkor a magyarok nem vásárolhattak volna olcsóbban létfontosságú termékeket a nagy infláció idején. Hogy az ársapkák valóban segítettek-e letörni az inflációt, ahogy a kormány állítja, azt számos közgazdász vitatta az évek során, a Magyar Nemzeti Bank idén februárban megjelent jelentése szerint az árstop inkább rontott a helyzeten.

A Spar bírságával kezdődött az ügy

A Spar azután fordult bírósághoz, hogy a magyar hatóságok 2023-ban bírságot szabtak ki a cégre, mert az egyik értékesítési helyen nem volt akkora napi készlet az árstop alá vont öt termékből, mint amekkorát a kormány rendelete előírt. A hatóság szerint konkrétan 2,8 százalékos UHT tejből és tojásból nem volt akkora készlet a boltban, amennyit a kormány rendelete előírt. A Spar szerint viszont volt annyi tej és tojás, hogy minden fogyasztó hozzájusson elég termékhez, és a kormányrendelet korábbi feltételeinek is megfelelt a készlet, de a kormány többször módosította a rendeletben megadott elvárásait.

A Spar Magyarország a szegedi bírósághoz fordult, hogy semmisítse meg a hatóság büntető határozatát. A szegedi bíróság viszont az Európai Unió Bíróságához továbbította az ügyet, mivel kétségei merültek fel, hogy az árstopos kormányrendelet összeegyeztethető-e az EU 2013-as, mezőgazdasági termékpiacok
közös szervezésének létrehozásáról szóló rendeletével, különösen a
mezőgazdasági termékek eladási árainak a szabad verseny alapján történő szabad
meghatározásának elvével.

A Spar nemcsak az árstop, de a kiskereskedelmi különadó miatt is vitában áll a kormánnyal uniós szinten, a különadó kérdését az Európai Bizottság vizsgálja a holland központú üzletlánc és az osztrák kormány panasza miatt. A Spar idén márciusban panaszolta be a kormány Brüsszelben, mert a cég szerint a főleg külföldi üzletláncoknak 4,5 százalékos különadót kell fizetniük, miközben a franchise-ban működő láncoknak csak 0-1 százalékot.

A panasz benyújtása után nem sokkal Hans Reisch osztrák Spar-vezér azt nyilatkozta a magyar kormányról: „Viszonylag nyíltan azt mondták nekünk, hogy ha az állam részesedést szerezne a vállalatunkban, akkor sokkal könnyebb lenne a helyzet. Mi most Brüsszelben reménykedünk.” Emiatt a magyar kormány nagyon megorrolt a Sparra, a kormány tagjai először tagadták a nyomásgyakorlást, majd nyíltan megfenyegették a céget. Lázár János azt nyilatkozta az ügyben, hogy „Most, hogy az osztrák fűszeres-közértes, a Spar így viselkedett, felvetettem a kormányban, hogy ne tűrjük tovább a hazudozást, alaptalan állításokat tőlük, s inkább vegyük meg őket szőröstül-bőröstül.” Nagy Márton pedig nem sokkal később azt jelentette be, hogy a kormány beperli a Spart. A kormány és a Spar csörtéinek hátteréről és történetéről ebben a cikkben írtunk bővebben.