Az ellenzéki választók összefogást szeretnének, de ez nincs a pártok ínyére
2023. január 15. – 11:10
2023 egyik nagy kérdése ellenzéki oldalon az lesz, hogy a negyedik kétharmados vereség után képesek lesznek-e még együttműködni a pártok. Az EP-választáson a pártok többsége önállóan indulna, az önkormányzati választáson azonban muszáj lesz összefogni. Az együttműködést viszont több tényező is nehezíti. Többek közt az, hogy a két választást egy napon tartják, és több párt nem szeretne már előválasztást. Év eleji összefoglaló az ellenzék helyzetéről.
„Az egyesült ellenzék abban a formában, ahogy a választáson indult, megszűnt. Nincs. Vége. Elhunyt. És ezzel még különösebb probléma sincs, mert azért őszintén szólva nem volt egy olyan sikertörténet, amit vissza kellene sírni” – fogalmazott Ungár Péter, az LMP társelnöke november végén. Az évekig épített hatpárti szövetség az április 3-i országgyűlési választások után egy pillanat alatt hullott darabjaira.
Még a végeredmény sem érkezett meg, amikor a pártelnökök egymás után nekiestek a közös miniszterelnök-jelöltnek. Nemcsak Márki-Zay Pétert tette ki Gyurcsány Ferenc az Elnökök nevű Signal-csoportból, hanem a hatpárti egyeztetések és tárgyalások is megszűntek a választás után.
A pártok külön-külön utakon igyekeztek levonni a tanulságokat és felállni a negyedik kétharmados vereségből. A sebek nyalogatása mellett aztán hamar megindult a küzdelem a megmaradt ellenzéki szavazókért és a túlélésért. Az ellenzék vezetői szerepéért folytatott versenyben pedig az elmúlt hónapokban nem egyszer nyilvánosan is összecsapott a DK és a Momentum, mint ahogy az LMP is jó pár alkalommal támadta a szövetségeseit.
Az MSZP tárgyalóasztalhoz ültetné az ellenzéket
2023-ban azonban ismét napirendre kerül a kérdés: képesek lesznek-e és egyáltalán össze akarnak-e még egyszer fogni az ellenzéki pártok, és ha az akarat meg is lenne, milyen formában működnének együtt. Rohamosan közeledik ugyanis a következő – két – választás, és a Fidesz alaposan feladta a leckét az ellenzéknek azzal a tavaly elfogadott módosítással, amely alapján 2024-ben egy napon lesz az önkormányzati- és az EP-voksolás.
Miközben a tisztán listás EP-választás remek lehetőség lenne az ellenzéki pártoknak arra, hogy külön-külön is megmérettessék magukat, az önkormányzati választáson a 2019-es recept alapján csak közös jelöltekkel van esélyük a győzelemre Budapesten és más nagyvárosokban. Az összefogás azonban az MSZP-t kivéve most valójában senkinek sincs ínyére. Annak ellenére sem, hogy a Republikon napokban publikált felmérése szerint
az ellenzéki választók döntő többsége azt szeretné, hogy az ellenzéki pártok az önkormányzati- és az EP-választáson is közösen induljanak 2024-ben.
Az MSZP az év elején ismét közös tárgyalóasztalhoz ültetné a pártokat, Ungár Péter azonban már jelezte, hogy az LMP nem megy el erre a tárgyalásra, mert pótcselekvésnek tartják a kezdeményezést. „Az elmúlt évek legnagyobb megélhetési válságának közepén sokkal fontosabb feladatai vannak az ellenzéki pártoknak, mintsem egy jövőbeli választás technikai részleteivel foglalkozni” – válaszolták a Momentumtól is a Telex megkeresésére.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke ugyanakkor arról beszélt lapunknak, hogy valamilyen formában el kell kezdeni beszélni az együttműködésről, mert összefogás nélkül még azokat a pozíciókat és önkormányzatokat is elveszítheti az ellenzék, amiket 2019 őszén megszerzett.
„A legtisztább politikai realitás a NER tizenharmadik évében, hogy az ellenzéki pártoknak együtt kell működnie az önkormányzati választáson. Ezt minden egyes választó látja, függetlenül attól, hogy melyik párt a kedvence”
– fogalmazott Kunhalmi, hozzátéve, hogy az összefogás akkor is minden ellenzéki párt és polgármester érdeke, ha többségük most taktikailag időt húz. „Csak ennek nagy ára lesz, mert a Fidesz malmára hajtjuk a vizet. Több mint egy évtizede megy az ellenzékben a »ki a jobb« verseny, és ez soha nem vezetett a Fidesz leváltásához.”
A DK az ellenzék politikai közepe kíván lenni
Abban Gyurcsány Ferenc is egyetért egykori pártjával, hogy az ellenzéki erők „egészen addig együttműködésre kötelezettek, amíg Orbán elvetemült rendszere létezik”. Csakhogy a DK elnöke szerint jelenleg legitim módon versengenek egymással a pártok. „Teljesítményversenyre van szükség” – írta Gyurcsány, aki szerint tehát
„egyszerre van együttműködési kötelezettség és verseny az ellenzéki szereplők között.”
A DK az utóbbi hónapokban leginkább ez utóbbira koncentrált, hogy aztán kellően jó alkupozícióból fordulhasson rá az előbbire. Dobrev Klára ősszel árnyékkormányt állított, amelynek jogi vagy nagypolitikai relevanciája nincs, ám egyértelmű üzenet volt az ellenzék többi részének: a DK egyedül, szövetségesek nélkül is meg tudja mutatni a választóknak, hogy képes lenne kormányozni. „A 2026-ig terjedő időszakban vagy a Demokratikus Koalíció tudja hatékony erővé szervezni az ellenzéket, vagy senki” – fogalmazta meg korábban félreérthetetlenül Gyurcsány az üzenetüket.
Ugyancsak az ellenzéken belüli pozícióharcról szól, hogy a DK sorra csábítja át magához a többi ellenzéki párt politikusát. „Folytatódik az átlépési hullám, ezúttal Bodrozsán Alexandra kecskeméti önkormányzati képviselő csatlakozott a DK-hoz” – írták a novemberi közleményükben. Bodrozsán mellett Déri Tibor újpesti és Juhász Béla sződligeti polgármester, egykori momentumos politikusok is Dobrev Klárában látták meg az esélyt a kormányváltásra. A Párbeszédtől Szücs Balázs erzsébetvárosi alpolgármester, a Jobbikból pedig Szilágyi Szabolcs miskolci önkormányzati képviselő igazolt a DK-ba.
Gyurcsány Ferenc a Partizán szeptemberi műsorában arról beszélt, a DK célja, hogy az ellenzék politikai közepe legyen. Magyarul: ők szeretnék diktálni a tempót a jövőben, hogy ne fordulhasson elő még egyszer olyan, mint amikor Dobrev Klára kikapott a miniszterelnök-jelölti előválasztás második fordulójában. A céljaikhoz pedig a pártelnök szavai szerint „a DK nem fél alkalmazni az erejét”.
A Momentumnál Donáth Anna visszatérésére várnak
Eddig nem is nagyon kellett, komoly kihívója ugyanis nem igen akadt ősszel a DK-nak ellenzéki oldalon. A Momentum szinte teljesen eltűnt Donáth Anna átmeneti visszavonulása óta. A párt vezetését az alig ismert Gelencsér Ferenc vette át, akit a Závecz novemberi felmérése szerint még Gyurcsány Ferencnél is kevésbé szeretnek az ellenzéki szavazók.
Nem véletlen, hogy a pártban szinte messiásként várják vissza az anyasági szabadságáról Donáth Annát, és abban bíznak, hogy az ő arcával meg tudják szorongatni a DK-t az EP-választáson. „A következő két évben fog eldőlni, hogy ki vezetheti az ellenzéket” – írta a Telex év végi körkérdésében Gelencsér Ferenc pártelnök. A korszakváltásra szerinte Donáth Annával van a legnagyobb esély, ezért is indítottak az EP-képviselő arcával úgynevezett igazságkiállítást.
Több forrásunk szerint is Dobrev Klára és Donáth Anna csatájáról szólhat majd az EP-kampány.
Legalábbis a Momentum ebben érdekelt. A DK pedig abban, hogy elkerülje azt a forgatókönyvet, hogy az előválasztás második fordulójához hasonlóan egyedül maradjon a többi ellenzéki párttal szemben. Nem lenne meglepő tehát, ha a háttérben alkukat kötne Gyurcsány a kisebb pártokkal.
Egyelőre ugyanakkor nem látszik, hogy a többi ellenzéki párt komolyabban hozzá tudna szólni a DK és Momentum versenyéhez az EP-kampányban. A Jobbik, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd leginkább azért izgulhat, hogy lesz-e egyáltalán mandátuma 2024-ben. Az EP-választás eredménye évekre meghatározhatja a pártok jövőjét és ellenzéken belüli pozícióját.
Donáth Anna az áprilisi választás után nem sokkal azt írta, hogy szerinte kevesebb pártra van szükség az ellenzéki térfélen. A kétharmados vereség egyik okának ugyanis ő azt látta, hogy az úgynevezett összefogásban résztvevő hat-hét párt nem tudott közösen politizálni és fegyelmezetten kampányolni. A Republikon már említett felmérése szerint az ellenzéki szavazók 71 százaléka is egyetért azzal, hogy nem kell ennyi párt az ellenzéki oldalon. Abban azonban már megosztottak, hogy az lenne-e a jó, ha csak egyetlen, erős ellenzéki párt maradna, vagy ha egyes pártok összeolvadnának.
„Arról (…), hogy mely pártoknak van létjogosultsága, nem a pártok politikusai, hanem a választók döntenek, legközelebb a 2024-es EP-választásokon” – írták a Momentumtól.
„Amely párt valós társadalmi támogatottságot tud felmutatni, arra értelemszerűen szükség van a Fidesz legyőzéséhez”
– tették hozzá. Az EP-választás a Momentum szerint „egy valós erőpróbája lehet a pártoknak arra, hogy lemérjék valós támogatottságukat és a választóknak sem kell kompromisszumokat kötni a szavazatuk leadásakor.”
Zöld EP-listában gondolkodik az LMP és a Párbeszéd
Külön-külön indulna az EP-választáson a Jobbik és az LMP is.
„A Jobbik jelenleg nem lát olyan politikai pártot, amellyel értékrendje és világnézete mentén együtt tudna indulni egy európai parlamenti választáson”
– válaszolták a párttól a Telexnek. Ugyanakkor szinte tény, Jakab Péter távozása óta csak keresi az útját a Jobbik. Gyöngyösi Márton vezetésével megpróbálnak visszatérni a jobboldali gyökerekhez, és szakítanának az eddigi szövetségesekkel. „Úgy véljük, hogy a pártoknak értékrendjük mentén kell szerveződniük,
a Jobbik azokkal akar együttműködni, akik egy valódi rendszerváltó alternatívában gondolkodnak, és nem csak Orbán, de az elmúlt 32 év politikai rendszerét kívánják leváltani”
– írták a Telexnek. Az persze kérdés, hogy a Fidesz mellett van-e még hely egy konzervatívnak mondott pártnak a palettán, és a mostani Jobbik képes-e betölteni ezt a szerepet.
Hasonlóan távol tartja magát a többi ellenzéki erőtől az LMP.
„Világnézeti alapú együttműködésre és világnézeti alapú versengésre van szükség ellenzéki oldalon”
– mondta Ungár Péter a Telexnek. Az LMP társelnöke szerint az ellenzéknek ezt az évet arra kell fordítania, hogy koherens világképet, politikai ajánlatot tudjanak megfogalmazni a választóknak. „Most annak az ideje van, hogy mindenki elmondja, miért van a világon. Az LMP Magyarország zöld pártja” – fogalmazott. Azt ígérte, a zöld mozgalmaknak lesz listája az EP-választáson. Hogy ebbe kik férnek be a civil mozgalmak mellett, egyelőre nem tudta vagy nem akarta megmondani.
A Párbeszéd viszont azt jelezte a lapunknak küldött válaszban, hogy zöld, baloldali, rendszerkritikus pártként leginkább ők is „egy zöld pólust megjelenítő szövetségben” tudják elképzelni magukat. „Az Európai Parlamentben (…) a választópolgárok akaratát elsősorban értékrendi, világnézeti, ideológiai alapon lehet megjeleníteni” – írták, és ebben a szellemben folytatnak egyeztetéseket a következő hónapokban.
Több tényező is hátráltatja az összefogást az önkormányzati választás előtt
Az EP-választással egy napon lesznek az önkormányzati választások is jövőre, ahol együttműködnének a pártok, hogy meg tudják ismételni a 2019-es sikereket, amikor Budapest mellett több megyei jogú várost is elhódított az ellenzék a Fidesztől.
Az egymás közti versengésben azonban nehéz lesz megállapodni olyan településeken, ahol több pártnak is van erősnek vélt jelöltje. Ráadásul – mint egy ellenzéki forrásunk megjegyezte – a polgármesterjelöltek a pártok EP-listájára is hozhatnak plusz szavazatokat, így akár olyan nagyobb településeken is érdekében állhat a pártoknak saját jelöltet állítani, ahol nem sok esély van a győzelemre.
Az MSZP szerint a vitás helyzetekben ismét jó eszköz lehet az előválasztás, amit többen is kritizáltak az újabb kétharmad után.
Kérdésünkre kiderült, hogy a Párbeszéd és a Momentum sem zárkózik el teljesen az előválasztás ötletétől, mint ahogy az LMP sem, bár Ungár Péter szerint őrültség lenne megismételni a 2021-es nagy, országos előválasztást, ezért csak egy-egy helyen – például a fővárosban – támogatnák azt.
„Az előválasztás egy eszköz, amit jól használva sikert lehet elérni, ebben nincs kétségünk” – írták a Momentumtól, és a Párbeszéd is „kész minden olyan formában megméretni magát, ami a zöld ügyek kiemelt és eredményes képviseletét lehetővé teszi”.
A DK az eddigi nyilatkozatok alapján azonban minden áron el szeretné kerülni az előválasztást. Gyurcsány Ferencék tárgyalásokon döntenének a közös jelöltekről, mert szerintük ez vezetett sikerre a 2019-es önkormányzati választáson. „Ha három évvel ezelőtt (…) meg tudtunk állapodni a közös indulás feltételeiről, most miért ne tudnánk? Szerintem most is meg tudunk” – válaszolt korábban Molnár Csaba, a DK alelnöke a Telex kérdésére.
A tárgyalásos megállapodást azonban több tényező is nehezítheti. A DK elképzelése szerint az egyeztetéseken nem egyforma szavazati joguk lenne a pártoknak, hanem a társadalmi támogatottság alapján a DK-nak sokkal nagyobb beleszólása lenne a döntésekbe, mint a kisebb pártoknak. Nem valószínű, hogy a többi párt ebbe egy szó nélkül belemenne.
Mindeközben a Jobbik nyáron megválasztott elnöke, Gyöngyösi Márton teljesen szakítani akar a Jakab Péter-féle iránnyal, és kijelentette, hogy
a Jobbik semmilyen választáson nem fog össze a DK-val.
A Jobbik szerint az önkormányzati választásokon a pártoknak amúgy is háttérbe kell vonulniuk, és „a helyi emberekre kell bízni a döntést, hogy minél hatékonyabban tudjanak együtt dolgozni a településen élők érdekében”. Épp ezért nem látják értelmét egy felülről irányított országos előválasztásnak sem.
Ungár Péter pedig arról beszélt, hogy lesznek olyan települések, ahol az LMP biztosan külön indul az önkormányzati választáson. Ilyen például Székesfehérvár és Debrecen, de valószínűleg saját jelöltje lesz az LMP-nek Pécsen is, ahol 2019-ben is önállóan indultak. Azt nem tudni, hogy esetleg más párt nem dönt-e hasonló módon, pláne, ha valahol nem sikerül megegyezni a közös jelöltről.
A képletet még tovább bonyolítja, hogy az eddigi hat helyett a jövőben nyolc vagy akár még annál is több politikai pártnak kell tárgyalnia. Márki-Zay Péter nemrég ismét bejelentette, hogy az EP-választásra új párttal indulna, a Mindenki Magyarországa Néppárt bejegyzése már a bíróság előtt van.
A Jobbikból nyáron távozó Jakab Péter sem zárta ki, hogy a Nép Pártján Mozgalom a jövőben párttá alakulna. Az elmúlt hónapok történéseit és nyilatkozatait nézve azonban azt nehéz elképzelni, hogy a DK bárhol összefogjon Márki-Zay Péterrel, vagy hogy a Jobbik közösen induljon Jakab Péterrel.
Persze négy éve ilyenkor, 2019 elején sem sokan fogadtak volna valószínűleg arra, hogy a DK és a Jobbik 2021-ben teljes szövetségben indul az előválasztáson.
