Republikon: Az ellenzéki szavazók 71 százaléka szerint nincs szükség ennyi pártra
2023. január 5. – 12:59
Az ellenzéki összefogás tavaly áprilisi kudarca ellenére az ellenzéki választók többsége azt szeretné, hogy a pártok közösen induljanak a 2024-es önkormányzati és az európai parlamenti választáson – derült ki a Republikon Intézet kutatásából.
A felmérés adatait még szeptember 15. és 30. között vették fel, a Závecz Research 2 ezer embert kérdezett meg személyesen, akik az áprilisi választáson az Egységben Magyarországért vagy az MKKP listájára szavaztak. A kutatás nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív a magyar ellenzéki szavazókra, a hibahatár 2,2 százalék.
A szavazók többsége nem kér többet az előválasztásból
Az áprilisi választási eredmény azt mutatta, az ellenzéki pártok összefogása sem elég önmagában Orbán Viktor legyőzéséhez. A választás után villámgyorsan zárójelbe került az évekig épített együttműködés, és az utóbbi fél évben megindult a helyezkedés az ellenzéki oldalon, a szavazók 60 százaléka szerint azonban a pártoknak ismét együtt kellene indulniuk az önkormányzati választáson 2024-ben, és 62 százalék az EP-választásra is összefogást sürget.
Utóbbinál technikai értelemben nem lenne szükség közös indulásra, hiszen tisztán listás szavazásról van szó, az ellenzéki választók azonban jobban örülnének az összefogásnak – pláne úgy, hogy jövőre egy napon rendezik a két választást.
A DK (71 százalék) és az LMP (69 százalék) szavazói között a legmagasabb a közös EP-listás indulás támogatói.
Ez azért meglepő, mert az elmúlt hónapokban Gyurcsány Ferencék és Ungár Péterék kritizálták a legtöbbet nyilvánosan az ellenzéki összefogás eddig formáját, és az MSZP kivételével minden pártban amellett érveltek, hogy az EP-választáson külön-külön kellene indulni.
A Jobbik szavazói – úgy látszik – csalódtak az ellenzéki összeborulásban, hiszen a párt szimpatizánsainak csak 43 százaléka támogatja a közös indulást az önkormányzati választáson, és 47 százalékuk örülne, ha az ellenzéki erők egy listát állítanának az EP-választásra.
Bár a Jobbik és az MKKP kivételével minden párt szavazótábora kitart az összefogás mellett, az előválasztás már korántsem ilyen népszerű. Sokan az elmúlt tizenkét év egyik legnagyobb politikai vívmányának nevezték ellenzéki oldalon a 2021-es országos előválasztást, az újabb kétharmados Fidesz-győzelem után sokan átértékelték a véleményüket. A Republikon felmérése szerint
az ellenzéki szavazók több mint fele (53 százalék) szerint a közös jelöltekről a pártoknak egymás között kellene megegyeznie, és csak 43 százalék szeretne a 2024-es választások előtt ismét előválasztást.
Az előválasztást leginkább az LMP szavazói ellenzik, de az MSZP szavazóinak 56 százaléka is inkább a pártokra hagyná a közös jelöltek kiválasztását. Ez azért érdekes, mert tavaly év végén pont az MSZP vezetése kezdett amellett kardoskodni, hogy a következő önkormányzati választás előtt ismét legyen előválasztás azokon a településeken, ahol nem sikerül helyben megállapodni a közös ellenzéki jelöltekről. A szocialista szavazótábor 42 százaléka támogatja ebben a párt vezetését.
Az LMP és az MSZP mellett a DK és Párbeszéd szavazóinak többsége is a pártokra hagyná a döntést. Csak a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szimpatizánsai között vannak többségben az előválasztás támogatói, ami annyiból meglepő, hogy a párt korábban nem vett részt az ellenzéki előválasztásokon.
Nincs szükség ennyi ellenzéki pártra
A választás óta időről időre felmerül az ellenzéki oldalon, hogy túl sok ellenzéki párt van, és ez nehezíti a hatékony működést. Donáth Anna, a Momentum volt elnöke például azt a tanulságot szűrte le az áprilisi választásból, hogy nem jött be a közös indulás, a szavazatok nem adódnak össze. Az EP-képviselő szerint a kampány színtelen-szagtalan lett, mert minden döntéshez hat-hét szereplő egyetértésére volt szükség.
A Republikon kutatása szerint az ellenzéki szavazók túlnyomó többsége (71 százalék) egyetért azzal, hogy nincs szükség ennyi pártra. Abban azonban már megosztottak, hogy
az lenne-e a jó, ha csak egyetlen, erős ellenzéki párt maradna, vagy ha egyes pártok összeolvadnának.
A DK szavazóinak majdnem fele (46 százaléka) gondolja úgy, hogy elég lenne egy erős ellenzéki párt, míg az MSZP-sek több mint harmada (35 százalék) szerint jó, hogy ennyi ellenzéki párt van, mert így minden választó meg tudja találni a számára szimpatikus politikai erőt. Ez azonban nem meglepő, ha azt nézzük, hogy a DK az utóbbi hónapokban lényegében a kisebb pártok bedarálásán dolgozik, míg az MSZP a túlélésért küzd.
A Momentum és az LMP szavazóinak több mint harmada is azt szeretné, hogy egyetlen, erős ellenzéki párt álljon szembe a Fidesszel, a párbeszédesek jelentős része pedig egyes pártok összeolvadását támogatja.
