Egy csapásra zárójelbe került a mindent felülíró összefogás

2022. május 06. – 16:52

Egy csapásra zárójelbe került a mindent felülíró összefogás
Az ellenzéki oldal az eskütétel után, az alakuló ülés napján – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Több hónapos együttműködés és közös kampány után külön utakon indulnak el az ellenzéki pártok az április 3-i választást követően. A parlament hétfői alakuló ülésén a Jobbik, az LMP és az MSZP képviselői bent maradtak a teremben, a DK, a Momentum és a Párbeszéd politikusai viszont kivonultak az eskütétel után. Milyen jelentősége van ennek, és hogyan fognak együttműködni a pártok parlamentben? Megkérdeztük a pártok vezető szereplőit az ellenzéki összefogás jövőjéről.

Március 28-án még egymás mellett állt a színpadon a hat ellenzéki párt (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) vezető politikusa a siófoki Kálmán Imre Művelődési Központban a régiós kampányzáró rendezvényen. Egy héttel később már csak Donáth Anna és Karácsony Gergely állt ki a vereség után Márki-Zay Péter mellé az ellenzéki eredményvárón.

Nem volt egység az alakuló ülésen

Az előválasztás vége óta kis túlzással napi rendszerességgel tartott közös sajtótájékoztatókat, megmozdulásokat a hat ellenzéki párt, minden létező fórumon igyekeztek szoros egységet mutatni, még ha közben belül parázs viták folytak is. Ezek után szembeötlő volt április 3-án, hogy még meg sem született a végeredmény, már rögtön külön-külön keresték a vereség okait és felelőseit – és nyoma sem volt az addig mindent felülíró összefogásnak.

De az azóta eltelt időszak alapján is úgy tűnik, lezárult az összefogás korszaka.

A választás megmutatta, hogy ebben a formában ezzel a csodafegyvernek tekintett eszközzel sem tudják legyőzni a Fideszt. Ezt a képet erősítette meg a parlament hétfői alakuló ülése is, amelyre nem készültek a pártok közös akcióval, és – hiába egyeztettek informálisan több körben és fórumon – még abban sem sikerült közös nevezőre jutniuk, hogy az eskütétel után bent maradjanak-e a teremben, vagy kivonuljanak. A DK, a Momentum és a Párbeszéd képviselői otthagyták az ülést, a Jobbik, az LMP és az MSZP frakciója azonban bent maradt.

Bár a protokolláris alakuló ülésen minden lépés szimbolikus erejű, egyik pártnál sem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget annak, ki hogy döntött. Legalábbis ez derült ki azokból a beszélgetésekből, amiket az elmúlt napokban folytattunk több ellenzéki képviselővel. „A parlamenti nyitóülés az emberek életére semmilyen érdemi befolyással nem bír. Ez tisztán szimbolikus politika, és az egyik széles körben osztott konklúzió a választások után az volt, hogy a szimbolikus politikát lejjebb kell csavarni, és nem az elit fontoskodásával fárasztani a választókat” – mondta Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezetője.

„A Rubicon átlépése az én szememben a mandátum átvétele volt a fideszes kétharmad után. Az volt a stratégiai döntési helyzet, és mi úgy döntöttünk, hogy egyetlen fegyvernemben sem adjuk fel a már elfoglalt hídfőállásokat” – fogalmazott Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke. Az MSZP-s Molnár Zsolt szerint sem volt markáns különbség az ellenzéki képviselők magatartása között, miután Hadházy Ákos kivételével mindenki letette az esküt. Az lett volna szerinte egy éles határvonal, ha például a Momentum képviselői az eredeti terveiknek megfelelően nem mentek volna be az alakuló ülésre.

Hadházy Ákos utcafóruma a Parlament előtt, az alakuló ülés napján – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Hadházy Ákos utcafóruma a Parlament előtt, az alakuló ülés napján – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

A Momentumnál örültek volna, ha mind a hat párt képviselői egységesen kivonulnak a teremből, de Hajnal Miklós szerint most sokkal nagyobb szabadsága van mindegyik pártnak, és ez meghatározó lesz a következő hónapokban is.

„Szerintem természetes is egy ilyen választási eredmény után, hogy kísérletezünk, és ha nézeteltéréseink vannak, akkor nem feltétlenül kell konszenzusra jutni”

– magyarázta a Momentum hegyvidéki képviselője. Molnár Zsolt pedig arról beszélt: eddig a választók részéről volt egy elvárás, hogy a hat párt mindenben együttműködjön. Mostantól viszont csak akkor várható közös kiállás, ha egy-egy ügy közös fellépést igényel.

Szimbolikus ügyekben lesz csak összefogás

A pártok közti kommunikációs csatornákat, egyeztetési fórumokat ugyanakkor fenntartják, és Tordai szerint továbbra is napi szintű együttműködés van a pártok között. Vannak azonban olyan kérdések (ilyen volt a parlamenti bennmaradás is), amiben nem jutnak egyezségre.

„Egy kampányban ennek nagyobb tétje van, és olyankor az is beáll a sorba, aki nem feltétlenül ért egyet a másikkal. Most nincs ilyen kényszer”

– fogalmazott a Párbeszéd frakcióvezetője. Hajnal Miklós is arra számít, hogy az elmúlt egy-két évben tapasztalttal ellentétben a közeljövőben valószínűleg ritkábban jutnak közös megállapodásra az ellenzéki pártok, ám szerinte annál már szorosabb az együttműködés köztük, mint ahonnan 2018 után indultak. „Nekünk – mint újonnan parlamentbe kerülő pártnak – biztosan jó, hogy ha mi magunk találhatjuk ki, hogy miként nézzen ki a munkánk a parlamentben és azon kívül, és ebben nem kell száz százalékig másokhoz igazodni” – mondta a Momentum politikusa.

Z. Kárpát is arról beszélt, hogy a következő időszakban szeretnék erősíteni a Jobbik arcélét, ami az utóbbi időszakban háttérbe szorult a közös kampány miatt. Felélesztik például a bérunió koncepcióját, és más olyan, hagyományosan jobboldali kérdések tematizálását is tervezik, amiben nem feltétlenül értenek egyet más ellenzéki szereplőkkel.

Toroczkai László, Z. Kárpát Dániel, Jakab Péter, Vadai Ágnes és Gyurcsány Ferenc egy padban – Fotó: Bődey János / Telex
Toroczkai László, Z. Kárpát Dániel, Jakab Péter, Vadai Ágnes és Gyurcsány Ferenc egy padban – Fotó: Bődey János / Telex

Azt azonban minden beszélgetőpartnerünk igyekezett leszögezni, hogy az összefogásnak nincs vége, csak most kicsit zárójelbe kerül.

„Én arra számítok, hogy ha például rabszolgatörvény- súlyosságú szimbolikus ügyek kerülnek elő, akkor képesek és hajlandók lesznek az ellenzéki pártok együttesen kiállni”

– fogalmazott a Jobbik alelnöke.

Tordai Bence szerint ilyen közös ügy lehet a Fudan Egyetemről szóló törvény hatályon kívül helyezéséről és az álláskeresési járadék meghosszabbításáról szóló országos népszavazás, amit pár hét múlva elrendelhet az Országgyűlés.

Az igazságügyi bizottság csütörtöki ülése után azonban korántsem biztos, hogy teljes egység sorakozik fel Karácsony Gergely és a Párbeszéd kezdeményezése mögött. Lukács László György, a Jobbik képviselője el sem ment a népszavazásról szóló bizottsági ülésre, míg a DK-s Sebián-Petrovszki László tartózkodott a szavazásnál. Az ülés előtt a Párbeszéd egyedül tartott sajtótájékoztatót, és a többi párt utána sem szólalt meg az ügyben, miközben a népszavazás decemberben még kiemelt kampánytéma volt az ajánlások gyűjtése közben.

Az EP-választáson külön, az önkormányzatin közösen indulnának

Többen is azt mondják, a következő időszakban minden párt a saját, önálló arculatát építi és a saját táborát erősíti, és majd csak a 2024-es önkormányzati választás előtt kezdenek el ismét közeledni egymáshoz.

Azt azonban még megelőzi tavasszal az EP-választás, amelyen az eddigi nyilatkozat alapján külön-külön mérik fel az erőviszonyokat a szereplők.

Elsőként Tordai Bence jelentette be a Telexnek adott interjúban, hogy a Párbeszéd külön indul az EP-választáson, később pedig Molnár Zsolt is megerősítette, hogy az MSZP készen áll az önálló indulásra. „Az persze kérdés, lesz-e olyan szövetségi politika, ami addigra beérik, ám jelen állás szerint – bár nem feltétlenül ez a kívánatos – mindenki külön indul” – mondta Molnár Zsolt a Mandinernek.

Ungár Péter ugyanakkor arról beszélt a Telexnek, hogy szerinte még nem lehet látni, miként alakulnak a szövetségek, és lesz-e olyan párt, amellyel az LMP közös programot tud építeni az EP-választásra. A Jobbiknál sem döntöttek még az indulás mikéntjéről, és ez nagyban függ a párt hétvégi tisztújító kongresszusától is. Jakab Péter kihívója, Stummer János, a lapunknak adott interjúban úgy fogalmazott, radikálisan megújítaná a Jobbik politikáját, és szerinte újra kell gondolni a párt szövetségi politikáját.

Az EP-választás után azonban kevesebb mint fél évük marad a pártoknak, hogy ismét egymásra találjanak.

Arról ugyanis egyelőre nem hallani vitát, hogy az önkormányzati választáson ismét együttműködnének.

2019-ben a fővárosban és jó pár nagyvárosban bevált ez a recept, és a jelenlegi tudásunk szerint nehéz elképzelni, hogy 2024-ben például Budapesten egymás ellenében indulnának. Az viszont már jóval érdekesebb kérdés, hogy rendeznek-e előválasztást, mint tették 2019-ben a fővárosban. Az LMP-s Ungár Péter például úgy fogalmazott, inspiráló ötletnek tartja a főpolgármester-jelölti előválasztást, és a többi ellenzéki párt sem valószínű, hogy előválasztás vagy más procedúra nélkül csak úgy beállna a 2019-ben győztes Karácsony Gergely mögé, pláne azután, hogy többen őt is felelőssé tették a mostani vereségért.

Az ellenzéki erőviszonyok – amelyek az összefogás jövőjét is meghatározhatják – nagyban függnek attól, hogy mely pártok kötnek átfogóbb szövetséget. A következő hónapok nagy kérdése, hogy például szorosabbra fűzik-e az előválasztáson látott DK–Jobbik-szövetséget az LMP-vel kiegészülve, de még az sem világos, hogy mi lesz az MSZP–Párbeszéd-szövetség jövője, miután Molnár Zsolt is elismerte: a közeljövőben nem a szoros szövetség az útjuk.

A Momentum sajtótájékoztatója a Parlament előtt, az alakuló ülés napján – Fotó: Huszti István / Telex
A Momentum sajtótájékoztatója a Parlament előtt, az alakuló ülés napján – Fotó: Huszti István / Telex

Megőriznék az együttműködést, de a mikéntje még nincs meg

Szerettük volna megismerni a fenti kérdésekben a DK álláspontját is. A párt több képviselőjét is telefonon kerestük a héten, de nem vették fel. Arató Gergelyt sikerült elérnünk, ő a párt sajtóirodájához irányított bennünket. A párt sajtóirodája azonban kedd óta a többszöri megkeresésünkre sem reagált.

Kérdéseinket elküldtük a másik öt párt sajtóirodájának is. Arról kérdeztük őket, hogy milyen együttműködést terveznek más pártokkal a parlamenti munkában, és szerintük a jövőben hogyan működik majd az összefogás. Válaszaikat alább közöljük teljes terjedelmében.

Jobbik: „Az elmúlt két év az ellenzéki pártok közötti összefogásról szólt és mi ennek a választói akaratnak eleget is tettünk. A Jobbik nem kíván letérni a párt elnöksége által kijelölt néppárti útról, és nem kíván letérni az összefogás útjáról sem, meg kell őrizni az ellenzéki együttműködést.”

LMP: „Az LMP – Magyarország Zöld Pártja országgyűlési munkája során, ahogyan eddig is, úgy a jövőben is nyitott az ügyek mentén való együttműködésre.”

Momentum: „Elkötelezettek vagyunk a közös munka folytatása mellett, mert ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk tenni az ellen, hogy a Fidesz folytassa tovább az ország kifosztását és keletre tolását, mindenképpen koordináltan kell az ellenzéknek működnie – de ennek az együttműködésnek a tartalmát és mikéntjét át kell gondolnunk. A pártok eddig is individumként, de koordináltan működtek, ez a jövőben is így lesz. Tehát bizonyosan lesznek olyan ügyek, témák, események, amelyek során együtt fogunk működni más ellenzéki párttal, pártokkal, de a koordináció hogyanja a következő időszakban fog kialakulni.”

MSZP: „Önkormányzati szinten továbbra is együttműködnek az ellenzéki pártok, a parlamenti választás eredményét látva nyilvánvaló – különösen egyes ellenzéki politikusok nyilatkozatai alapján –, hogy most minden ellenzéki párt arra fog törekedni, hogy a saját szerepét felnagyítsa, megőrizze a saját bázisát, és önálló politikát folytasson. Ugyanakkor el fog jönni az a pillanat, amikor mindenki rájön újra, hogy egyedül nem tud megmérkőzni a Fidesszel. Ezért az MSZP és országgyűlési frakciója is arra fog törekedni, hogy az egyeztetési fórumok megmaradjanak, legyen párbeszéd az ellenzéki frakciók között.”

Párbeszéd: „Ahogyan azt korábban a pártvezetők is deklarálták: a hatpárti együttműködés folytatódik. Az egyeztetések – több fórumon – folyamatosak. Jelenleg a választási eredmény értékelése zajlik. A Párbeszéd elkötelezett a zöld-baloldali értékek hiteles képviselete mellett, és elsődleges feladatainak a helyi közösségek szervezését, az alulról építkező, mozgalmi politika megvalósítását, az elnyomott társadalmi csoportok képviseletét és egy rendszerkritikus program kidolgozását tartja.”

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom