Gyurcsány Ferenc szerint kiderült, hogy nem volt a legjobb kapitány Márki-Zay Péter, Jakab Péternek elege lett a miniszterelnök-jelölt szennyesének mosásából, Ungár Péter pedig stratégiai hibának tartja, hogy jobboldali jelöltje lett a baloldali centrumú ellenzéknek. Karácsony Gergely, Tóth Bertalan és Donáth Anna szerint ugyanakkor igazságtalan lenne egyedül a miniszterelnök-jelöltön elverni a port, aki viszont arról beszélt: Gyurcsány a Fidesz legnagyobb fegyvere, és a DK elnöke alig várta, hogy elbukják a választást. Összeszedtük, hogyan értékelték az ellenzéki politikusok Márki-Zay szerepét a választás után, és mi következhet mindebből.
A családjával állt színpadra Márki-Zay Péter április 3-án este az ellenzék eredményváróján. A hat összefogott ellenzéki párt egyetlen politikusa sem volt mögötte, amikor a kétharmados vereség után meg kellett szólalni. Később kiderült: ő kérte a pártoktól, hogy először a családjával állhasson ki, mégis szimbolikus lett a kép a Fidesz negyedik kétharmados győzelme után a Műjégpályánál.
Pár perccel később Karácsony Gergely és Donáth Anna is felállt a miniszterelnök-jelölt mellé pár szót szólni, de Márki-Zay elmondása szerint az MSZP tagjai közül is többen ott voltak még az eredményváron. A DK, a Jobbik és az LMP azonban távol maradt, és ennek az okát nem sokkal később el is mondták.
„Épp eleget mostam a miniszterelnök-jelölt úr szennyesét, ebből nekem most már elég volt” – fogalmazott Jakab Péter másnap az ATV-ben, a DK-sok pedig Gyurcsány Ferenc mögött álltak vasárnap este, amikor a volt miniszterelnök lényegében beolvasott Márki-Zaynak az újabb vereségért.
Az utóbbi napokban megosztottá vált az ellenzék a bűnbakkeresésben.
Míg többen Márki-Zayt kiáltották ki egyedüli felelősnek, vannak, akik azt mondják, mindnyájan tehetnek a vereségről. „Ez az ország mindaddig következmények nélküli ország marad, amíg az ellenzékben sincsen következménye a dolgoknak” – írta a Zuglóban mandátumot nyert Hadházy Ákos múlt szerdán. Az első napokban azonban csak az okok és felelősök keresése indult meg az ellenzéki oldalon, a következményeket nem látni.
A pártelnökök múlt hétfői találkozója után közös közleményben azt írták, elkötelezettek a közös munka folytatása mellett, és mindent meg fognak tenni azért, hogy hasonló helyzet többé ne fordulhasson elő. Egyelőre azonban az sem látszik, hogy hosszabb távon miként fog tudni közösen dolgozni a hat párt a következő években.
És nem a bűnbakkeresés az egyetlen erre utaló jel: még a parlamenti munka folytatásáról sincs konszenzus a pártok között. A Momentum frakciója „a Hadházy-modell sokszorosításával” bojkottálja az Országgyűlés alakuló ülését, az LMP-nél viszont a jelenlegi helyzetben nevetségesnek éreznék ezt. „Nem fogunk bojkottálni semmit, mert az ellenzék korlátozott lehetőségeinek a megoldását nem a további önkorlátozásban látjuk” – írta vasárnap Ungár Péter, az LMP képviselője. A DK-nál és a Jobbiknál is úgy vélik: az emberek arculcsapása lenne, ha megtagadnák a parlamenti képviseletüket, és nem ülnének be a parlamentbe.
Jakab eleget mosta már Márki-Zay szennyesét
A választás legnagyobb vesztese egyértelműen a Jobbik volt az ellenzéki oldalon: míg 2018-ban a legerősebb ellenzéki pártként huszonhat képviselőjük ülhetett be a parlamentbe, idén mindössze kilenc mandátumot szereztek, és a jelenlegi feldolgozottság szerint egyetlen egyéni választókerületben sem tudtak nyerni.
Jakab Péter pártelnök a választás napján este gyors értékelést tartott a Facebook-oldalára feltöltött videóban. Nem mondott le az elnöki posztról, mint például Vona Gábor tette négy évvel ezelőtt. Ehelyett más taktikát választott: megpróbálta a felelősséget egy személyben Márki-Zay Péterre hárítani. „Márki-Zay Péter hat ellenzéki párt hadseregét kapta meg októberben, és tetemes előnyt. Ebből mára tetemes hátrány lett, hovatovább fideszes kétharmad. Talán a kevesebb, megfontoltabb, egyértelműbb beszéd most több szavazatot hozott volna” – fogalmazott Jakab a videóban, majd így folytatta:
„Márki-Zay októberben azt mondta, hogy leváltja az ellenzéket. Valójában nem leváltotta, hanem megbuktatta az ellenzéket.”
A Jobbik elnöke arról beszélt, az új Orbán-kormány nem fog kibírni újabb négy évet, mert rájuk fog omlani saját rendszerük, és a népharag elsöpri ezt a rezsimet. Ezért szerinte az ellenzéknek készen kell állnia a kormányzásra. „Erre készülünk, de már Márki-Zay Péter nélkül.”
Később azt mondta, a közös miniszterelnök-jelölt „belerúgott a jobbikos szavazókba és a DK-s szavazókba az előválasztás után”, és neki Márki-Zay mondatai miatt kellett magyarázkodnia a választóknak a kampány alatt. A saját felelősségéről ellenben egyetlen szót sem szólt az elmúlt napokban, a 2018 óta eltűnt több százezer Jobbik-szavazót letudta annyival, hogy a Mi Hazánk Mozgalomhoz vagy a Fideszhez mentek át, és ne kérje rajtuk számon senki, hogy a radikális vonal híveit az ellenzéki összefogás érdekében nem tudták megtartani.
Jakab lényegében megpróbált előremenekülni, ám szemmel láthatóan a saját pártján belül sem mindenki tudott azonosulni az első kijelentéseivel. Stummer János, a párt korábbi alelnöke például egy agresszív kismalachoz hasonlította Jakabot. Az ellenzék békéscsabai jelöltje azt mondta, hogy Jakab megszólalásai és Márki-Zayt hibáztató videója csak a párt elnökének véleményét tükrözte, nem a párttagokét. „Amikor a Jobbik történetének legnagyobb krízisét éli át a vártnál sokkal rosszabb választási eredmény miatt, akkor addig nincs helye a másra ujjal mutogatásnak, míg az önreflexió, az önvizsgálat meg nem történik” – fogalmazott Stummer a Hvg.hu-nak. Az eredményben szerinte mindannyiuknak megvan a maga felelőssége, így a pártelnöknek is.
Hasonlót nyilatkozott Rig Lajos, az ellenzék tapolcai jelöltje is, aki a 24.hu-nak azt mondta, az ellenzéki vezetőknek „először önvizsgálatot kell tartaniuk”, nem pedig „kijelölni egy bűnöst”. Rig szerint „nem szép dolog a másra mutogatás”, és nem Márki-Zay Péterrel kéne elvitetni a balhét.
Jelzésértékű az is, hogy Rig kilépett a Jobbikból a választás után.
2008 óta volt a párt tagja, és ő aratta a Jobbik első győzelmét a 2015-ös időközi választáson Veszprém megye 3. választókerületében. Az most még nem látszik, hogy más is követi-e a tapolcai politikust, de a pártban nemsokára tisztújítás lesz: Jakab elnökségi mandátuma idén június végéig tart. Ő maga erről a Telexnek azt mondta, a párt dönt az ő sorsáról: „rólam majd akkor fognak véleményt mondani a jobbikosok”.
DK: Márki-Zay Péter a kétharmad felelőse
Kevésbé bizonytalan a választási vereség után Gyurcsány Ferenc pozíciója a DK élén. Nehéz elképzelni, hogy visszahívnák a párt elnökét, hiszen a DK legalább annyira a volt miniszterelnökre épül, mint a Fidesz Orbán Viktorra.
Gyurcsány és Márki-Zay között már a kampány kezdetétől leplezetlen feszültség volt.
A hódmezővásárhelyi polgármester az előválasztás alatt legalább annyira kritizálta Gyurcsányt, mint Orbán Viktort, győzelme után pedig egyenesen arra kérte a DK elnökét, hogy maradjon ki a közös ellenzéki kampányból. Gyurcsány ehhez tartotta is magát, de időről időre pikírt vagy épp áthallásosan megfogalmazott bejegyzéseivel nyilvánosan is igyekezett távolságot tartani a miniszterelnök-jelölttől. Október óta egyszerűen csak kapitánynak nevezte Márki-Zayt, ez pedig már előrevetítette, hogy mire készül egy esetleges vereség után.
Nem is kellett rá sokat várni vasárnap este, nagyjából egy időben Jakab Péter videójával, Gyurcsány Ferenc is Márki-Zayra tolta a felelősséget. „Ha valaki nem elég bátor ahhoz, hogy nagyot álmodjon, akkor végül amikor cselekedni kell, erőtlennek, rosszabb esetben gyávának fog bizonyulni. Erőtlent meg gyávát nem bíznak meg, hogy vezessen bármit, különösképpen nem a hazát” – fogalmazott a DK elnöke.
„Kapitány nem attól lesz valaki, hogy megválasztják. Kapitány attól lesz valaki, hogy biztonsággal, biztonságos úton, biztonságos kikötő felé vezeti a hajót.”
„Aki a hajót viharba vezeti, aki nem éri el a kikötőt, aki nem ér oda a kívánt célhoz, az lehet, hogy ott állt a kormánynál, lehet, hogy döntött, de végül azok, akik rábízták a hajó sorsát, ők azt gondolják, hogy talán nem ez a legjobb kapitány. És azt hiszem, hogy igazuk van.”
Gyurcsány szerint végig kell gondolni, hogy jól döntöttek-e az emberek, amikor az ellenzéki előválasztáson Márki-Zayt választották miniszterelnök-jelöltnek. Ő úgy véli: „A Fidesz alternatívája a baloldalon, a szabadelvű világban, a mérsékelt jobbközép világban, a zöld világban van.”
„Ha valaki nem tud, nem mer, nem akar ilyen politikát folytatni, ha ehhez ilyen vezetőt választ, aki nem tud, nem akar ilyen politikát folytatni, akkor az bukni fog.”
Márki-Zayt nem lepte meg Gyurcsány reakciója. Legalábbis erről beszélt a 24.hu-nak adott interjúban. Azt mondta, valaki már jó előre megígérte neki, hogy egyedül kell elvinnie a balhét vereség esetén. „Nevet nem árulok el, de azt mondta az illető, hogy ha elbukunk, akkor én leszek a hibás, és ne számítsak arra, hogy osztozni fog velem a vereségben.” A következő kérdésre adott válaszával pedig lényegében elárulta, hogy a DK elnökéről van szó.
Azt is állította ebben az interjúban, hogy szerinte Gyurcsány alig várta, hogy elbukják a választást.
„Múlt vasárnap nem rám mondtak nemet a választók, hanem Gyurcsány Ferencre, aki sajnos súlyos tehertétel az ellenzéken, milliók rettegnek tőle, és ha föltűnik az egyik oldalon, a választók jelentős része fut a másik irányba”
– fogalmazott Márki-Zay, hozzátéve, a Jobbik négy évvel ezelőtti szavazóinak zöme szerinte „egész biztosan Gyurcsány miatt fordult el az összefogástól”.
„Gyurcsány-kampányból négy is volt a választások során: a Gyurcsány-show, a mini Feri, a 100 százalék Gyurcsány és a veszélyesek. Hihetetlen, hogy 12 év után is Gyurcsány a legnagyobb fegyvere a Fidesznek” – írta később Instagram-oldalán a miniszterelnök-jelölt.
Az újabb gyurcsányozás pedig kiverte a biztosítékot a DK tagjainál. Elsőként a DK szóvivője sietett védelmébe venni a volt miniszterelnököt pénteken. Barkóczi Balázs Facebook-oldalán azt írta, „van itt egy Gyurcsány-szál a háttérben, csak nem úgy, ahogy elsőre gondolják, meg nem is annyira a háttérben”.
Szerinte a 2019-es önkormányzati választás előtti kampányban Márki-Zay nélkül Gyurcsány felszántotta az országot, és „masszív ellenzéki győzelem” lett a vége Budapesten és több vidéki nagyvárosban. 2022-ben ellenben nem folytathatott országos kampányt a DK elnöke, mert erre kérte Márki-Zay. „Eredmény: kétharmados Fidesz-győzelem, a 2019-ben megnyert városok jelentős többségében veszített az ellenzék” – fogalmazott Barkóczi, majd így folytatta:
„Tessék levonni a következtetéseket! Ha nem nézünk szembe az igazsággal, tanulni sem fogunk belőle: Márki-Zay Péter a kétharmad felelőse.”
Gyurcsány a Demokratikus Koalíció (DK) politikai tanácskozásán szombaton pedig egyenesen odáig jutott, hogy Dobrev Klárával győzni tudott volna az ellenzék a választáson, de beszédében arra is utalt, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelöltről nem a választóknak kellett volna dönteniük az előválasztáson, hiszen a miniszterelnököt is a parlament választja meg. „A kormányfő nem a választóknak tartozik, hanem a parlamentnek” – fogalmazott a DK elnöke, aki szerint az előválasztási kormányfőjelölt-választás „kiveszi a jelölés jogát abból a világból, amelynek a feladata lesz a megválasztás” – azaz a pártokéból.
Gyurcsány szerint alapvetően korlátozta az előválasztáson győztes kormányfő-jelölt politikai mozgásterét és győzelmi esélyeit az a tény, hogy jobboldali jelöltként nyert megbízatást egy alapvetően baloldali közösség képviseletére. „Ilyen nincs. Képzeljétek el, hogy a demokraták republikánus jelöltet választanak elnökjelöltnek. Hát ilyen nincs!”
Kanász-Nagy is csatlakozott Jakabhoz és Gyurcsányhoz
A DK és a Jobbik narratívájához harmadikként az az LMP is csatlakozott, amelynek mindössze négy képviselője jutott a parlamentbe, és az előzetes megállapodás értelmében a DK-nak kell kisegítenie, hogy egyáltalán frakciót alakíthasson a következő Országgyűlésben.
„Lehet például, hogy nem tett jót, hogy a miniszterelnök-jelöltünk egy végtelen monológgá változtatta a kampányunkat”
– jelentette ki Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke. Úgy tudjuk, a párt stratégiai együttműködésre készül a DK-val a következő időszakban, ennek a közeledésnek lehet az egyik jele a társelnök nyilatkozata is.
Ungár Péter a vereség okait elemezve kicsit korábbra ugorva stratégiai hibának nevezte az ATV-ben Karácsony Gergely visszalépését az előválasztás két fordulója között. Szerinte a mostani eredmény azt mutatja: az ellenzéki oldalon nem igazán ismerik azt az országot, amiben politizálnak, és nem ismerik azokat a kérdéseket, amik az embereket foglalkoztatják. „A fő gond az volt, hogy a globalizáció nyerteseinek csináltunk egy elitista kampányt” – írta Facebook-oldalán, hozzátéve: nem foglalkoztak azzal, amivel az emberek többsége.
„Stratégiai hiba, hogy jobboldali jelöltje lett baloldali centrumú ellenzéknek”
– erre a következtetésre jutott Gyurcsány előtt pár nappal Ungár is, ám az LMP-s képviselő elismerte, hogy nem egyedül Márki-Zay tehet a vereségről.
Tóth Bertalan a DK és a Jobbik együttműködését kritizálta
Egészen más álláspontra helyezkedett az utóbbi napokban az összefogás másik három pártja: az MSZP, a Párbeszéd és a Momentum – már ami Márki-Zay Péter felelősségét és a vereség okait érinti.
Tóth Bertalan MSZP-elnök például arról beszélt, a választókat több minden befolyásolta a kampányban: az orosz–ukrán háború mellett „a hatpárti együttműködésből kiszűrődő belső ellentéteket” is megemlítette, de a hatalmas bukáshoz az is hozzátett szerinte, hogy Márki-Zaynak voltak szerencsétlen kijelentései, és későn kezdtek kampányolni a pártok, valamint későn lett meg a közös program. Az MSZP politikusa szerint mindezek mellett
„nem helyes, ha a mostani választáson együttműködő pártok és vezetői egymásra mutogatnak, vagy egy emberen akarják elverni a port”.
A vereség okai között ő is inkább a Jobbik-szavazók eltűnéséről beszélt. „A DK és a Jobbik szorosabb együttműködésének hatására a Jobbik szavazói vélhetően a Mi Hazánkra, a Fideszre és más pártokra szavaztak, vagy nem szavaztak” – értékelte a helyzetet. A szorosabb együttműködés alatt valószínűleg azt értette Tóth, hogy DK és a Jobbik már az előválasztás előtt a választókerületek közel harmadában összefogott, és szélesebb körű megállapodást kötött egymással.
Tóth Bertalan azt is elárulta, hogy nem merült fel a választás utáni első pártelnöki találkozón, hogy a pártvezetőknek le kellene mondaniuk az újabb kétharmados vereség után.
A regnáló pártelnökök közül eddig egyedül Karácsony Gergely jelezte, hogy nem indul újra a Párbeszéd társelnöki posztjáért a párt nyár eleji tisztújításán, más kivár vele.
A főpolgármester azzal indokolta döntését, hogy ráfér a vérfrissítés a pártjára, és a következő időszakban a Párbeszédnek is egy dinamikusabb szemléletű vezetőre van szüksége. A választási eredmény pedig csak még inkább megerősítette abban, hogy szeretne egy kicsit hátrébb lépni, és a főpolgármesteri feladatokra koncentrálni.
Karácsony az utóbbi napokban azt is mondta, hogy szerinte érdemben nem befolyásolta volna az eredményt, ha valaki más vezeti a hat párt alkotta tömböt.
„Márki-Zay Péter jelölésében volt kockázat, de igazságtalan és méltánytalan lenne csak rajta elverni a port”
– fogalmazott a főpolgármester. Nem bánta meg, hogy visszalépett az előválasztás két fordulója között, még ha tudta is, hogy vannak kockázatai a pártpolitikai terepen ismeretlenül mozgó Márki-Zay támogatásának. A miniszterelnök-jelölt támadását viszont nem tartja elegánsnak, „az elkötelezettséget és a belerakott munkát szerintem akkor is becsülni kell, ha esetleg bizonyos ügyekben nem értettünk egyet” – mondta Karácsony az ATV-ben, és megköszönte Márki-Zaynak az elmúlt hónapokban végzett munkáját.
Hasonlóan tett a Párbeszéd másik társelnöke, Szabó Tímea is, aki már a választás másnapján köszönetet mondott a miniszterelnök-jelöltnek azért „az emberfeletti erőfeszítést, amivel felszántotta az országot”. Tordai Bence pedig csatlakozva a sorhoz úgy fogalmazott: „Eddigi szövetségeseinket nem rugdosni vagy köpködni kell, hanem tisztelettel kell bánni velük, azzal a felelősséggel, hogy tudjuk, lesz még közösen dolgunk.”
Donáth Anna: Egy politikai vezetőnek elsősorban magában kell keresnie a hibát
„Nem szabad most egy-egy bűnbakot keresnünk. Ezért a bukásért ugyanis ellenzéki politikusként mindannyian felelősséggel tartozunk” – írta Facebook-oldalán Donáth Anna, a Momentum elnöke hétfőn, később pedig bocsánatot kért a választóktól, mert „az Orbán-rendszer ellenzékeként nem tudtunk élni azzal a bizalommal, amit belénk fektettetek az elmúlt években, egészen az utolsó órákig”.
A Momentum több politikusa is követte ebben Donáthot, Fekete-Győr András és Hajnal Miklós is elnézést kért az ellenzéki választóktól a héten.
Donáth a 444-nek adott interjúban – vélhetően Gyurcsány szavaira utalva – azt mondta, nem lehet a szavazókban keresni a hibát, amiért az előválasztáson Márki-Zayt támogatták. „Egy politikai vezetőnek elsősorban magában és a saját politikai közösségének a cselekedeteiben kell keresnie a hibát” – fogalmazott a felelősségvállalásról. Nem biztos szerinte, hogy mindenki felelős, de egy együttműködésben mindenkinek megvan a maga felelőssége. „Azzal sokra nem jutunk, ha elkezdünk egymásra ujjal mutogatni. Nem véletlenül voltam ott egész este az eredményvárón. Függetlenül attól, hogy a többiek eljöttek-e, én aznap este úgy éreztem, hogy igenis mondanom kell valamit annak a pár száz embernek, aki ott fagyoskodott, és borzasztó csalódott volt.”
A Momentumnál május végén lesz tisztújítás, Donáth még nem tudja, hogy elindul-e újra az elnöki székért.
„Van, amikor az azonnali felállás a felelős magatartás, de hat héttel egy tisztújítás előtt ezt tenni nem az, hanem olyan, mintha elhagynánk a süllyedő hajót”
– fogalmazott ezzel kapcsolatban a párt novemberben megválasztott elnöke. Szerinte az igazi felelősséget azzal vállalja, „ha nem hagyom itt az elemeznivalót, a feldolgoznivalót és a vállamat, amin sírni lehet”.
Pár órával a szavazókörök bezárása után vezető nélkül maradt az ellenzéki pártszövetség. A közös folytatásban a nyilatkozatok szintjén egyetértenek, ám a gyakorlatban korántsem lesz ennyire egyszerű. Itt van rögtön a már fentebb is említett parlamenti munka, amiről Karácsony Gergely a Népszavának adott interjúban azt mondta: „közös stratégia kellene, de aligha lesz”.
„Az ellenzéki pártok között versengés lesz a megmaradt szavazókért és az erőforrásokért”
– tette hozzá. Nagyon messze van még szerinte a következő választás, „amikor ismét az összefogás lehet a jó stratégia”.
A következő időszakban várhatóan mindenki azzal lesz elfoglalva, hogy megerősítse a pozícióját a saját pártjában, míg a pártok leginkább a saját arcélüket igyekeznek építeni, amit az utóbbi jó fél évben háttérbe szorítottak az összefogás érdekében. De legalább ugyanennyire elindul majd a helyezkedés a pártok között is az ellenzéki térfélen. A legnagyobb frakcióval rendelkező DK várhatóan megpróbál egyfajta vezető pozíciót kialakítani magának, és meghatározó lehet, hogy hogyan viszonyul Gyurcsányékhoz a többi párt.
Az pedig nagy kérdés, hogy a hat párt a jövőben miként fog tudni együttműködni egy ilyen elsöprő erejű vereség és az azt követő nyilatkozatok után, illetve hogy alakulnak az erőviszonyok a szövetségesi politikában.
Amit most látunk: Jakab Péter és Gyurcsány Ferenc elég gyorsan és elég egyértelműen kifejezte, hogy Márki-Zay vezetői mandátuma a választással lejárt, miközben a hódmezővásárhelyi polgármester azt mondja, nem távozik a politikától, sőt, már a pártalakításon dolgozik. Az MSZP, Párbeszéd és a Momentum jóval óvatosabban helyezkedett ebben a kérdésben a választás utáni első napokban, azt azonban most még nem tudni, hogy ennek lesz-e bármi jelentősége a közeljövőben.