Megalakult az új Országgyűlés, Kövér László rögtön meg is találta a közös nevezőt az ellenzékkel

Délután négy óra után véget ért a parlament alakuló ülése, ahol megalakult az új Országgyűlés. A fontosabb történések:

• Hadházy Ákos kivételével minden képviselő letette az esküjét,
• újra házelnöknek választották a fideszes Kövér Lászlót,
• Áder János miniszterelnöknek Orbán Viktort javasolta,
• kilenc frakció alakult,
• felálltak a különféle bizottságok.

Hadházy Ákos, miután nem tette le a parlamentben az esküt, hanem Kisvaszarra utazott – hogy a településtáblában mondja el saját esküjét, és magyarázza el, hogy szerinte már nem szabad eljátszani a demokráciát, a mandátumot nem szabad kollaborációra használni –, délután Zuglóból jelentkezett be élőben.

Ebben arról beszélt, rágalom, hogy hanyagolni fogja Zuglót, ezért is jelentkezik be már most, az alakuló üléssel egy időben innen, és beszél egy fontos helyi témáról. Az pedig egy Bosnyák téri beruházás, ahol Tiborcz üzlettársa szerinte törvénytelenül kapott építési engedélyt, és csökkenti Zugló zöld felületeit.

Kövér László az alakuló ülés végén bejelentette, hogy a Fudan Egyetemről szóló törvény hatályon kívül helyezéséről és az álláskeresési járadék meghosszabbításáról szóló országos népszavazáshoz összegyűlt a legalább kétszázezer érvényes aláírás.

A házelnök kijelölte az igazságügyi bizottságot az országos népszavazás elrendelésre vonatkozó határozati javaslat elkészítésére és benyújtására, amelyről az Országgyűlés dönt majd a tavaszi ülésszakban.

A nyitóülés indulásával egy időben Kisvaszarból jelentkezett be Hadházy Ákos, aki úgy gondolja, nem a parlament fala között kell látszatmunkát végeznie, inkább alternatív esküt tett. A faluból nem tudott bejelentkezni, csak a várostáblánál volt mobilnet. Alternatív esküt tett: esküszik, hogy minden meg fog tenni azért, hogy az országot fogva tartó bűnszervezettől megszabaduljon az ország, és a következő választás valódi választás legyen. Szerinte egy parlamenti képviselőnek egy valódi demokráciában két munkahelye is van: az egyik a díszes parlament, ahol egy igazi demokráciában valódi viták vannak, a másik az egész ország, amit járnia kell.

Szerinte már nem szabad eljátszani a demokráciát, a mandátumot nem szabad kollaborációra használni. Nem vagyok hajlandó ünneplőben végighallgatni, hogy minden rendben volt ezen a választáson, nem veszek fel díszes kamupozíciókat – mondja többek között a videóban.

• A népjóléti bizottságnak elnöke nem lett, alelnöke Kovács József (Fidesz), Kovács Sándor (Fidesz), Selmeczi Gabriella (Fidesz), Nacsa Lőrinc (KDNP), Komáromi Zoltán (DK),
• A vállalkozásfejlesztési bizottság elnöke Apáti István (Mi Hazánk), alelnökei Bányai Gábor (Fidesz), Szatmáry Kristóf (Fidesz), Kordás László (DK).
• A törvényalkotási bizottság elnöke Hende Csaba (Fidesz), alelnökei Bajkai István (Fidesz), Herczeg Tamás (Fidesz), Salacz László (Fidesz), Vécsey László (Fidesz), Hiller István (MSZP), Komjáthi Imre (MSZP).
• A magyarországi nemzetiségek bizottságának Ritter Imre nemzetiségi képviselő lett az elnöke.

• a mezőgazdasági bizottság elnöke: Font Sándor (Fidesz), alelnökei: Czerván György, Győrffy Balázs (Fidesz), Varga Zoltán (DK)
• a nemzeti összetartozás bizottság elnöke: Pánczél Károly (Fidesz), alelnökei: Bóna Zoltán (Fidesz), Szászfalvi László (KDNP) és Molnár Zsolt (MSZP)
• a nemzetbiztonsági bizottság elnöke: Sas Zoltán (Jobbik), alelnöke: Halász János (Fidesz)

A Mi Hazánk Mozgalom Novák Elődöt szerette volna a nemzetbiztonsági bizottság elnökének, de Kövér László a Jobbik képviselőjét javasolta az Országgyűlésnek, és Novák – úgy tűnik – a bizottságban sem kapott helyet, bár az is lehet, nemzetbiztonsági átvilágítás után bekerül.

• A kulturális bizottság elnöke: Pósán László (Fidesz), alelnökei: Demeter Zoltán (Fidesz), Dunai Mónika (Fidesz), Hoppál Péter (Fidesz), Kállai Mária (Fidesz), Simon Róbert Balázs (Fidesz), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Szabadi István (Mi Hazánk).
• A külügyi bizottság elnöke Németh Zsolt (Fidesz), alelnökei: Balla Mihály (Fidesz), Zsigmond Barna Pál (Fidesz), Juhász Hajnalka (KDNP), Brenner Koloman (Jobbik).
• A mentelmi bizottság elnöke Hargitai János (KDNP), alelnöke Kálmán Olga (DK).

További három bizottság elnökeit és alelnökeit választotta meg az Országgyűlés:

• a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke: Kósa Lajos (Fidesz), alelnökei: Bartos Mónika (Fidesz), Simon Miklós (Fidesz), Lukács László György (Jobbik) és Harangozó Tamás (MSZP)
• az igazságügyi bizottság elnöke: Vejkey Imre (KDNP), alelnökei: Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz), Kovács Zoltán (Fidesz), Vitányi István (Fidesz) és Sebián-Petrovszki László (DK)
• a költségvetési bizottság elnöke: Vajda Zoltán (MSZP), alelnökei: Kara Ákos (Fidesz), Szűcs Lajos (Fidesz), Tilki Attila (Fidesz), V. Németh Zsolt (Fidesz) és Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

Elkezdték megválasztani a bizottsági tisztviselőket:

• az európai ügyek bizottsága elnöke: Hörcsik Richárd (Fidesz), alelnökei: Tessely Zoltán (Fidesz) és Balassa Péter (Jobbik)
• a fenntartható fejlődés bizottság elnöke: Keresztes László Lóránt (LMP), alelnökei: Bencsik János (Fidesz), Turi-Kovács Béla (Fidesz) és Szabó Rebeka (Párbeszéd)
• a gazdasági bizottság elnöke: Bánki Erik (Fidesz), alelnökei: Barcza Attila (Fidesz), F. Kovács Sándor (Fidesz), Molnár Ágnes (Fidesz), Witzmann Mihály (Fidesz), Seszták Miklós (KDNP), Dávid Ferenc (DK) és Mellár Tamás (Párbeszéd)

Az már korábban kiderült, hogy Áder János Orbán Viktort ajánlotta miniszterelnöknek, most Orbán jelezte, hogy ő majd egy másik ülésen akar felszólalni.

Kövér László azt mondta, a honvédelmi és rendészeti, nemzetbiztonsági és külügyi bizottságba csak olyan tagokat tudnak most megválasztani, akik már átestek nemzetbiztonsági átvilágításon.

Az Országgyűlés létrehozta a bizottsági rendszert és megválasztották a bizottsági tagokat.

A szünetben sorban állnak Orbán Viktornál a kormánypárti képviselők, hogy egy szelfit készíthessenek a miniszterelnökkel. Ágh Péter és Zsigó Róbert is sikerrel járt már.

144 igen szavazattal Mátrai Mártát megszavazták háznagynak.

„A veszélyek korát éljük” – fogalmazott Kövér László. Szerinte újra veszély fenyegeti azt, amit az elmúlt 32 évben elért az ország: a gazdasági válságot, az illegális migrációt, a világjárványt és a szomszédben dúló ukrajnai háborút sorolta a veszélyek közé. „Mindez egy önbizalmát és önazonosságát vesztett, gazdaságilag és demográfiailag hanyatlásnak indult európai közösség, ránk uszuló zöld- és szivárványos köntösben tetszelgő, de barna és vörös színt visszaidéző új totalitarizmusok fenyegetése és a szuverenitásunkat egyre aggresszívabban megkérdőjelező, új birodalomépítési törekvések közegében” – mondta a megválasztott házelnök.

„Erőnk és képességeink minden eddigieknél nagyobb mértékű latbavetése, minden eddiginél nagyobb fegyelem mellett lehet csak elégséges, hogy a készülő viharban helyt állhassunk.”

A képviselők felelőssége egyetemleges a házelnök szerint, még ha a kormánypártiaknak nagyobb is. A választópolgárok azt várják a képviselőktől – folytatta –, hogy a történelmi helyzetben mindenki szeme előtt az lebegjen: hol, miben tudja segíteni a közösség erőfeszítéseit. „Ha valaki segíteni nem tud, vagy nem akar, akkor legalább ne ártson” – tette hozzá.

A kampány zajából kihallatszott egy gondolat Kövér szerint, amely akár kiindulópontja is lehetne annak, hogy újjáteremtsék „azt a közös nevezőt, amely nélkül semmilyen demokrácia nem működhet egészségesen”. Ez a hatalom a népé, amely az ellenzéki összefogás kampánydalának címe volt.

A házelnök, tehát Kövér László javasolhatja, ki legyen a háznagy, ő pedig Mátrai Mártát javasolja erre a posztra. A tisztség 2013 óta létezik, azóta Mátrai tölti be.

De ki az a háznagy? Gyakorlatilag azokat a feladatokat látja el, amiket a házelnök – tehát Kövér – a saját teendőiből rábíz. A leírás szerint így például képviseli az Országgyűlést más állami szervek, civil és egyéb szervezetek felé, képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban, képviseli Magyarországot a külföldi partneres tárgyalásokban, utasítást adhat az Országgyűlés Hivatala vezetőinek, Kövér irányítása alatt „ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a házelnöknek az Alaptörvény, más törvény, országgyűlési határozat, illetve a házszabályi rendelkezések előírnak”, valamint „ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az Országgyűlésről szóló törvény alapján számára eseti jelleggel a házelnök meghatároz”.

A háznagyról a szünet után nyílt szavazással döntenek.

Az újonnan megválasztott házelnök, Kövér László megköszönte a támogatóinak, hogy ebbe a „megtisztelő tisztségbe emelték”. Ezután megemlékezett arról, hogy harminckét éve alakult meg az első Országgyűlés, amiben ő már akkor is ott ült.

Kövér szerint tagadhatatlan, hogy „nemzetünk, társadalmunk, benne családunk helyzete” ma jobb, mint a rendszerváltás óta bármikor, ez pedig meghatározta azt, hogy a választásokon a Fidesz nyert.

„Haza, haladás, függetlenség és gyarapodás – még soha nem festettek olyan jó képet, mint az elmúlt évtizedben” – mondta Kövér.

Turi-Kovács Béla korelnök búcsúzik, és átadja az ülés vezetését a házelnöknek választott Kövér Lászlónak, a korjegyzőket pedig a megválasztott jegyzők váltják.

Miközben Kövér László felment az elnöki pulpitusra, a DK és a Párbeszéd képviselői ismét kivonultak a teremből.

Megválasztották az Országgyűlés jegyzőit is: Gelencsér Attila (Fidesz), Szűcs Lajos (Fidesz), Tiba István (Fidesz), Vinnai Győző (Fidesz), Aradszki András (KDNP), Földi László (KDNP), Móring József Attila (KDNP), Z. Kárpát Dániel (Jobbik), Hiszékeny Dezső (MSZP), Szabó Sándor (MSZP), Dócs Dávid (Mi Hazánk Mozgalom), Bakos Bernadett (LMP) látják el a tisztséget a következő négy évben.

Érdekes ülési sorrend alakult ki az új Országgyűlésben: egy padba került a szélsőjobboldal, a néppártosodott jobboldal és a baloldal is.

Balról jobbra: Toroczkai László (Mi Hazánk), Z. Kárpát Dániel és Jakab Péter (Jobbik), Vadai Ágnes és Gyurcsány Ferenc (DK).

Az Országgyűlésnek hat alelnöke lesz: Jakab István (Fidesz), Lezsák Sándor (Fidesz), Latorcai János (KDNP), Oláh Lajos (DK), Dúró Dóra (Mi Hazánk Mozgalom), a törvényalkotásért felelős alelnök pedig Hende Csaba (Fidesz) korábbi honvédelmi miniszter lesz.

Befejezték a szavazatok számlálását, Turi-Kovács Béla korelnök ismertette az eredményeket. 185 képviselő vette fel a szavazólapot a szünetben, közülük ketten érvénytelen szavazatot adtak le.

170 képviselő támogatta szavazatával Kövér Lászlót, 13 képviselő nemmel voksolt, és senki nem tartózkodott. Kövér László letette a házelnöki esküt, majd egymás után gratuláltak neki a képviselők.

Először Áder János köztársasági elnök fogott kezet vele, majd Orbán Viktor és Semjén Zsolt következett, de ellenzéki oldalról Ungár Péter, Tóth Bertalan, Toroczkai László is gratulált a házelnöknek.

Az alakuló ülés előtt/közben Kósa Lajos szelfit lőtt négy fideszes társával, a képhez pedig azt írta, ők öten azok, akik a párt harminckét évvel ezelőtti első, 1990-es frakciójának is tagjai voltak.

A Momentum kivonult az alakuló ülésről, majd a Kossuth téren tartott egy rövid sajtótájékoztatót. Egy részét élőzték, de az újságírói kérdéseket már nem. A Telex kérdésére, miért zajlott olyan furcsán a kommunikáció arról, hogy részt vesznek-e a parlament alakuló ülésén vagy sem, Fekete-Győr András azt mondta, „nagyon örülök annak, hogy parlamenten belül és kívül is dolgozhatnak a Momentum képviselői, elsősorban kívül képzeljük el a parlamenti politizálást. Én nem láttam ebben sok kriksz-krakszot, volt döntésmódosítás, mindenki megváltoztathatja a döntését” – mondta a Momentum elnöke.

A sajtótájékoztatóról itt írtunk bővebben.

Az Országgyűlés elnökét most is a parlament legnagyobb frakciója, a Fidesz jelölheti, ők pedig Kövér Lászlót ajánlották házelnöknek. A házelnököt titkos szavazással választják meg egy 40 perces szünetben.

Kövér 2010 óta az Országgyűlés elnöke.

Megalakultak a frakciók, Koncz Zsófia fideszes képviselő, korjegyző ismertette az Országgyűléssel a frakciók nevét és a frakcióvezetőket.

• Fidesz: 117 képviselő – frakcióvezető: Kocsis Máté
• KDNP: 18 képviselő – frakcióvezető: Simicskó István
• DK: 15 képviselő – frakcióvezető: Gyurcsány Ferenc
• Momentum: 10 képviselő – frakcióvezető: Fekete-Győr András
• Jobbik: 10 képviselő – frakcióvezető: Jakab Péter
• MSZP: 10 képviselő – frakcióvezető: Tóth Bertalan
• Párbeszéd: 6 képviselő – frakcióvezető: Tordai Bence
• Mi Hazánk Mozgalom: 6 képviselő – frakcióvezető: Toroczkai László
• LMP: 5 képviselő – frakcióvezető: Ungár Péter

Minden képviselő és szószóló benyújtotta az összeférhetetlenségi nyilatkozatot – mondta Ungár Péter korjegyző. Azok a képviselők nem szavazhatnak, akiknek még valamilyen önkormányzati tisztsége van (polgármester, képviselő). Harminc napjuk van megszüntetni az összeférhetetlenséget, addig a parlamenti bizottságokban csak tanácskozási joggal vehetnek részt, és nem szavazhatnak a plenáris ülésen sem.

Az Országgyűlés 145 igennel, 38 nemmel megszavazta a Nemzeti Választási Bizottság elnökének beszámolóját, majd 145 igennel és 39 nemmel elfogadta a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját is.

Mivel Hadházy Ákos nem jelent meg a parlamentben, és nem tette le az esküjét, ezért amíg le nem teszi az esküt, addig nem vehet részt az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, nem szavazhat és nem lesz tanácskozási joga, indítványt nem nyújthat be, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságba pedig nem választható meg.

A szünet után visszatértek a parlamenti patkóba a DK és a Párbeszéd képviselői is, a Momentum továbbra sem.

Ezután kiderült, az esküokmányokat rendben találták.

„A mai napon megalakult a magyar történelem első momentumos frakciója tíz képviselővel” – mondta Fekete-Győr András a párt frakcióvezetője a parlament előtt, miután az eskütételt követően kivonultak az ülésteremből.

A Momentum a következő négy évben Fekete-Győr szavai szerint Magyarország felemelkedéséért szeretne dolgozni, energiáit a magyar emberek egészségére, tudására és megélhetésére fogja fordítani. Ezek lesznek azok a kiemelt témák, amelyekkel a parlamentben foglalkozni szeretnének.

A Momentum képviselői letették a parlamenti esküt, mert a frakcióvezető szerint 1,9 millió választópolgár arra kérte őket, hogy legyenek a hangjai a parlamentben és azon kívül is. Az alakuló ülés érdemi részéről ugyanakkor kivonultak, mert „egy olyan választási rendszer, egy olyan médiarendszer működik Magyarországon, ami tudjuk, hogy nem demokratikus”. A Momentum frakcióvezetője szerint ezért sem kapják meg a magyarok az uniós forrásokat, és ezért sem tud olyan mértékben fejlődni az ország, mint ahogy a magyarok szeretnék. „Nekünk azért kell dolgozni, hogy ezek az eu-s pénzek eljussanak a magyar emberek pénztárcájába” – jelentette ki Fekete-Győr.

Azt mondta, azért vonultak ki az alakuló ülésről, mert nem akarták legitimálni a rendszert. „A következő években a munkánkat elsősorban parlamenten kívül, változást akaró közösségek mozgósításával és megszervezésével fogjuk tölteni, és természetesen a parlament falain belül is részt veszünk a munkában. Alternatívát fogunk állítani a rendszerrel szemben, egy hazafias és haladó szellemű alternatívát fogunk állítani” – tette hozzá a Momentum frakcióvezetője, és azt ígérte, minden egyéb bejelentést a következő napokban fognak megtenni.

Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselője osztott meg egy közös képet a parlamenti ülésteremből Boross Péter volt miniszterelnökkel és Schmitt Pál volt köztársasági elnökkel, valamint Harrach Péterrel, a KDNP országgyűlési képviselőjével.