Nem tetszik a többi pártnak, hogy a DK csak úgy lesöpörné az asztalról az előválasztást

A tavaly őszi előválasztást minden hibája ellenére az elmúlt tizenkét év legsikeresebb politikai innovációjának szokták nevezni ellenzéki oldalon. Bár kifele a DK-sok is dicsérték az előválasztás intézményét, valójában nem hozta meg számukra a várt sikert: Dobrev Klára kikapott Márki-Zay Pétertől a miniszterelnök-jelölti előválasztás második fordulójában, a fővárosi egyéni körzetekben pedig érzékeny veszteségeket szenvedtek el. Kikapott például Gy. Németh Erzsébet Orosz Annától Újbudán, Kálmán Olga Tordai Bencétől a II–III. kerületben, míg Molnár Gyula Budafok-Tétényben maradt alul Tóth Endrével szemben. Azért is fájhattak különösen ezek a veszteségek a DK-nak, mert áprilisban egy kivételével simán hozták a fővárosi körzeteket az ellenzéki jelöltek a Fidesszel szemben.

Az újabb kétharmados választási vereség után aztán egy csapásra háttérbe szorult az ellenzéki összefogás, és a pártok a saját politikai közösségükkel kezdtek inkább foglalkozni. Április óta a DK kivételével minden pártban szép lassan lecserélődött a vezetés, utolsóként az MSZP tart tisztújítást októberben, amelyen nem indul Tóth Bertalan, a párt jelenlegi társelnöke.

A DK-nál Gyurcsány Ferenc pozíciója megkérdőjelezhetetlen, a pártelnök nyár eleje óta pedig másról sem posztolt Facebookon, mint hogy készülnek valamire. Azt, hogy mi is ez a valami, szeptember 16-án árulták el: Dobrev Klára árnyékkormányt alakított, hogy megmutassák, van alternatívája a Fidesznek. Az árnyékminiszterek bemutatásakor pedig az is kiderült, hogy a kezdeményezésben nem számítanak a többi pártra, ez a DK saját akciója. Dobrev egyenesen ki is jelentette, hogy a DK nem vár másra, hanem elindul a saját útján. Bár nyitottak arra, hogy a többi pártból is csatlakozzanak hozzájuk, az alá-fölé rendeltségi viszony egyértelműnek tűnik.

Az árnyékkormány közjogi értelemben nem létezik, ám a DK ezzel a kommunikációs eszközzel az ellenzék vezető erejévé kíván válni.

Ha pedig ez sikerül nekik a következő hónapokban, akkor számításaik szerint nem lesz szükség előválasztásra, hanem ők diktálhatnak a tárgyalásokon.

Molnár Csaba, a DK alelnöke egy múlt heti sajtóbeszélgetésen már jelezte is, hogy a következő, 2024-es önkormányzati választás előtt előválasztás helyett tárgyalóasztalhoz ülnének a többi párttal. Elképzelésük szerint itt nem egyforma szavazati joguk lenne a pártoknak, hanem a társadalmi támogatottság alapján nekik sokkal nagyobb beleszólásuk lenne a döntésekbe, mint például az LMP-nek vagy Karácsony Gergely pártjának, a Párbeszédnek.

De mit szólnak ehhez az eddigi szövetségesek? Megkérdeztük az öt másik ellenzéki pártot arról, hogy ők is kudarcosnak tartják-e az előválasztást, mint a DK, illetve kitartanak-e amellett, hogy jövőre a szavazók előválasztáson dönthessenek a közös polgármesterjelöltekről és a főpolgármester-jelöltről.

Momentum: Nem szabad elvetni az előválasztás lehetőségét

A Momentumnál úgy látják, hogy az előválasztás volt az általuk kezdeményezett Nolimpia óta az első és talán egyetlen olyan esemény, ami hónapokra képes volt kivenni a kormány kezéből a közbeszéd irányítását. „Az előválasztást kudarcnak tekinteni és ezért annak lehetőségét teljesen elvetni szerintünk semmiképp nem szabad” – válaszolták a párt sajtóosztályától.

Rengeteg embert tudott bevonni szerintük az ellenzék a demokratikus működésbe, és az ország első online választását is sikerült közösen megvalósítani. Ezek olyan pozitívumai voltak az előválasztásnak, amiket nem szabad elvitatni – tették hozzá. „Természetesen, mint minden első próbálkozáson, ezen is lehet, sőt, kellene a jövőben változtatni. Ebben mindenki egyetért.” A Momentum szerint viszont

„az erről való diskurzus jelenleg még egyáltalán nem időszerű”.

Sokkal fontosabbnak tartják most, hogy a tartalomról, Magyarország jelenlegi helyzetéről, a jövőjéről beszélgessenek, vitatkozzanak, „mint ismét technikai megvalósításokon lovagolni”.

„Most annak van itt az ideje, hogy tisztázzuk, merre akarjuk vezetni az országot, és ennek mentén építsük a közösségeinket” – fogalmaztak a válaszukban.

A Párbeszéd szerint az előválasztás egy demokratikus, mozgósító, számos európai országban alkalmazott folyamat, amelynek során a választópolgárok dönthetnek a rájuk is tartozó fontos politikai-személyi kérdésekben.

„Ha ezt az intézményt előre elutasítja egy önmagát demokrataként és európaiként azonosító párt, az mindenekelőtt rendkívül elgondolkodtató”

– reagáltak a DK-s Molnár Csaba szavaira.

Jobbik: Nem lehet egyedül, a szövetségesek nélkül dönteni az előválasztásról

A Jobbik központjában sem repeshettek Molnár mondatait olvasva – erre utal a lapunknak küldött válaszuk is. Azt írták, a Jobbik már korábban felismerte, hogy az ellenzéki szavazók azt akarják, előválasztáson döntsenek a legerősebb ellenzéki jelöltről, aki aztán „egy az egy ellen meg tud mérkőzni és le is tudja győzni Orbán Viktor jelöltjét”.

Ha nem lett volna előválasztás, a Jobbik szerint az ellenzéki képviselők egymásra való indulása miatt még több körzetben nyertek volna a Fidesz jelöltjei. „Az előválasztással kapcsolatban mindenkinek figyelembe kell venni a javaslatait, amely vitában és kompromisszum keresésben a Jobbik is szívesen részt vesz – fogalmaztak.

– Azonban egyedül, a szövetségesek véleményének kikérése nélkül ebben a kérdésben nem lehet dönteni.”

Kulcsfontosságú kérdésnek tartja az MSZP is, hogy az ellenzék megtalálja a legalkalmasabb jelöltet a Fidesszel szemben a 2024-es önkormányzati választás előtt. „Álláspontunk szerint helyben, adott településen kell megállapodni a közös jelöltekről és a kiválasztás módjáról. Ebben komoly segítséget adhat az előválasztás” – válaszolta a párt sajtóosztálya.

Az MSZP szerint „megállapodás nélkül, egymással szemben versengő ellenzéki jelöltekkel a Fidesz egyeduralma térhet vissza az önkormányzatokban, éppen ezért nem lehet megijedni a megmérettetéstől.

Az MSZP rendszerváltó pártként elutasítja az egypártrendszert. Akár kormányon, akár ellenzékben törekszik arra bárki.”

Az LMP szerint a jelenlegi politikai helyzetben teljességgel kiszámíthatatlan, hogy mi történik a következő országgyűlési választásig. Az az álláspontjuk, hogy még a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választások együttműködési stratégiájáról sem lehet felelősségteljesen nyilatkozni.

„Egyet azonban biztosan tudunk: a következő önkormányzati választásokig Karácsony Gergely zöld ígéreteit a létező összes felületen számon fogjuk kérni, és ciklusa végén értékeljük, hogy ezekből mennyit valósított meg” – szúrtak oda végül a főpolgármesternek.

Az áprilisi választás után Ungár Péter arról beszélt, inspiráló ötletnek tartaná a főpolgármester-jelölti előválasztást, és nem látja azt, hogy az LMP ismét beállna Karácsony Gergely mögé, miután a Párbeszéd volt társelnöke az őt támogató pártok megkérdezése nélkül lépett vissza a miniszterelnök-jelölti előválasztás két fordulója között Márki-Zay Péter javára.

A Fidesz alaposan feladta a leckét az ellenzéknek

Mindeközben a Fidesz alaposan feladta a leckét az ellenzéknek azzal a nemrég elfogadott törvénymódosítással, amely alapján 2024 tavaszán egy napon tartják az EP- és az önkormányzati választást.

Az áprilisi választás óta minden ellenzéki pártban arról beszéltek, hogy az EP-választáson külön, az önkormányzatin pedig újra szoros szövetségben indulnának el 2024-ben. Ezt a kettősséget azonban kivitelezhetetlen lesz megmutatniuk, ha egy napon lesz a két választás, mert

egyszerre kellene egymással szemben és egymás mellett kampányolniuk.

Ahogy korábbi elemzésünkben írtuk, a teljes összeolvadás vagy egy újabb kaotikus kampány kockázata lebeghet az ellenzéki pártvezetők szeme előtt, amikor arról kell dönteniük, hogy milyen konstrukcióban induljanak a két választáson.

Ha az EP-választáson is szövetségben indulnak, az gyakorlatilag a pártok teljes összeolvadását jelenti. Az EP-választás ad arra lehetőséget, hogy mindenki megmutassa a saját profilját, a saját programját, és nem kell más pártokhoz igazodni a kampányban, ami az országgyűlési választás előtti hónapokban sem ment zökkenőmentesen.

Ha viszont amellett döntenek, hogy az EP-választáson külön, az önkormányzatin pedig együtt indulnak, akkor könnyedén óriási káoszba fulladhat a kampány. Az ellenzéki pártok az EP-választáson leginkább egymás ellen versenyeznek a megmaradt ellenzéki szavazatokért, és ilyenkor elkerülhetetlen, hogy egymás negatívumaira is rámutassanak. Mindeközben a településeken azt kellene megmutatniuk a választóknak, hogy képesek közösen kormányozni. Márpedig azt nehéz lesz megértetni a választókkal, hogy az egyik szavazólapon miért ne szavazzanak a másik pártra, míg a másik lapon miért támogassák ugyanannak a pártnak a polgármesterjelöltjét.

A DK mostani javaslata azt jelenti, hogy elképzelésük szerint az EP-kampányra készülődve kellene megegyezniük a pártoknak a közös polgármesterjelöltekről. Azt ugyanis senki nem vitatja, hogy az önkormányzati választáson csak egy-egy közös jelölttel van esélye az ellenzéknek a Fidesszel szemben. A kisebb pártok EP-kampányát és politikai jövőjét azonban jelentősen megnehezíti, már-már ellehetetleníti, ha alig lesz saját jelöltjük az önkormányzati választáson, és csak más párt jelöltjét támogathatják.