Árnyékkormány? A britek profin alkalmazzák, nálunk most kezdik próbálgatni

2022. szeptember 23. – 10:50

frissítve

Árnyékkormány? A britek profin alkalmazzák, nálunk most kezdik próbálgatni
A Demokratikus Koalíció árnyékkormánya a kabinetet bemutató sajtótájékoztatón 2022. szeptember 19-én – Fotó: Demokratikus Koalíció

Másolás

Vágólapra másolva

A Demokratikus Koalíció szeptember 16-án jelentette be, hogy Dobrev Klára vezetésével úgynevezett árnyékkormányt alakít azért, hogy megmutassák, van alternatívája Orbán Viktornak és a Fidesznek. Mivel ez egyelőre nem egy közös ellenzéki kezdeményezés, a jövő kérdése, hogy csak az ellenzéki versengés egyik eleme marad-e, vagy valódi alternatíva felmutatása lesz az eredménye. De mi értelme egyáltalán ennek a rendszernek? Hol alkalmazzák, és milyen politikai körülmények között?

Valódi, az angolszász politikai kultúrában elterjedt árnyékkormányt nem alakítottak korábban Magyarországon. Itthon ennek a politikai formátumnak nincs nagy múltja, hiába beszéltek róla sokat a választások környéken, hogy szükség lenne rá. Az ellenzéki tanácsadók esetében sokszor kérdeztek rá, hogy árnyékminiszternek számítanak-e, de vállaltan sosem mondták ki a pártok, azaz nem hoztak létre ilyen pozíciót.

Kérdéses, hogy mennyi értelme van a jelenlegi politikai környezetben egy ilyen rendszernek, és bevezethetőek-e a magyar közéletben azok a szokások, mint például Nagy-Britanniában vagy Ausztráliában. Politikusokból vagy inkább szakértőkből szoktak állni ezek az árnyékkabinetek? Szokás egy éppen kezdődő ciklus elején árnyékkormányt alakítani?

Az Egyesült Királyságban és a Nemzetközösség országaiban

Az árnyékkormány, illetve árnyékkabinetek az angolszász politikai kultúrából erednek. Alapvetően a Westminsterből, azaz Angliából származik a formátum, ott egészen régóta alkalmazzák. Funkciója egyszerű: ellenzéki politikusokból áll, akik a kormány kabinetjének, azaz minisztériumainak alternatív verzióját alkotják. Munkájuk az, hogy az eredeti minisztériumok minden tagjának álláspontját árnyékolják vagy tükrözzék. Röviden: elmondják, hogy ők adott intézkedések helyett mit tennének, illetve miben értenek egyet a regnáló kormánnyal. Az alternatívák felkínálásán kívül az árnyékminisztereknek nincs sok dolguk, azontúl, hogy egyéb politikai szerepeiket végrehajtsák.

A legegyszerűbb és az árnyékkormányok terén legnagyobb múltra visszatekintő példa az Egyesült Királyság. A briteknél jellemzően a legnagyobb ellenzéki párt vezetője az ellenzék vezetője is (leader of the opposition), őt tekintik az árnyék-miniszterelnöknek, aki vezeti a hivatalos ellenzéki árnyékkabinetet. Itt és a brithez hasonló rendszerekben az árnyékkormány egészen a rendes kormány fennállásának napjától annak feloszlásáig működik. Természetesen, mint ahogy egy valódi kabinetben, időközben itt is előfordulhatnak személyi változások.

Margaret Thatcher későbbi brit miniszterelnök és árnyékkormányának tagjai 1978-ban – Fotó: Bettmann / Getty Images
Margaret Thatcher későbbi brit miniszterelnök és árnyékkormányának tagjai 1978-ban – Fotó: Bettmann / Getty Images

Nem meglepő, hogy az Egyesült Királyságban, Kanadában és Ausztráliában, azaz a Nemzetközösség országaiban ezt az ellenzéki kabinetet hivatalosan őfelsége ellenzékének hívják, ezzel utalva arra, hogy bár őfelsége kormányával szembeszállnak, az éppen aktuális uralkodó trónhoz való jogát nem kérdőjelezik meg, így pedig a kormány legitimitása sem kérdés. Ebben az úgynevezett westminsteri rendszerben – úgy ahogy most a DK-s esetben is – gyakran előfordul, hogy nem pontosan azokat a árnyékminisztériumokat hozzák létre, mint amivel a kormány dolgozik: így be tudják mutatni, hogy kormányra kerülésük után milyen rendszerben képzelnék a kormányzást. De olyan is előfordul, hogy összevonják az árnyékminisztériumokat, hogy megfeleljen a tényleges kabineti posztoknak.

És ez működik a gyakorlatban is?

A brit példánál egyértelműen látható, hogy a rendszer működése stabil, és része a napi parlamenti működésnek. Az Egyesült Királyságban 2010-ben váltotta a hosszú ideje kormányzó Munkáspártot a Konzervatív Párt, azaz a toryk. 2010-es kormányra kerülésük előtt – a szokásokhoz híven – a toryk vezették az árnyékkormányt, melynek élén a 2010-ben miniszterelnökké is választott David Cameron állt.

Megvizsgálva a britek 2010-es kormányváltás előtt működő utolsó árnyékkormányát, látszik, hogy az árnyék- és a valódi minisztériumok száma teljes mértékben megegyezik, a nevükben és funkciójukban is csak minimális az eltérés, sőt még a plusz, az árnyék- és a valódi kabinetüléseket látogató képviselők száma is azonos volt. Az árnyékminisztériumok vezetői egytől egyig a Konzervatív Párt tagjai voltak, kizárólag parlamenti képviselőkből és párttagokból állt össze a testület.

David Cameron 2010-es kormányra kerülésekor az árnyékkormányában részt vevő politikusok közel fele pozíciót is kapott, sok esetben pedig azt a minisztériumot kapták meg, amit árnyékminiszterként is vezettek. Ez a fontosabb vezetői pozíciókban különösen jellemző. Az árnyékkormánytól eltérő, „új” tagok pedig jellemzően a minimális konzervatív többség miatt létrejövő kormánykoalíciói miatt kerültek be a kormányba.

Ez most csak olyan országokban divat, ahol (már) III. Károly az uralkodó?

A rendszer legjobban és folyamatosan a Nemzetközösség országaiban, így például Ausztráliában, az Egyesült Királyságban és Kanadában működik. Itt ugye történelmi hagyományokra is visszavezethető az árnyékkormányzás. Azonban nem csak ezekben az országokban próbálkoztak már árnyékkabinettel, de egyértelmű, hogy itt a legstabilabb és legműködőképesebb a rendszer. 2018-ban például Franciaországban alakítottak árnyékkormányt a helyi republikánusok, de itt sem számít bevett szokásnak, hogy ilyet hozzanak létre. Ennek ellenére korábban már több is volt az országban. Az olaszok is próbálkoztak már vele, de a Demokraták kísérlete alig ért meg egy évet, a párt új vezetése meg is szüntette az árnyékkormányt. Időszakos próbálkozások voltak Hollandiában, Szerbiában és Lengyelországban is, de afrikai országokban is előfordult már, itt főleg azokban az országokban, amelyek a Brit Nemzetközösséghez tartoznak.

De mi a helyzet Magyarország esetében?

A legutóbbi, 2022-es országgyűlési választáson és az azt megelőző időszakban sem volt Magyarországon kimondott árnyékkormány. A közösen indult ellenzéki pártok próbálkoztak hasonlóval, de csak minimális volt a hasonlóság az árnyékkabinetekkel. Úgynevezett szakpolitikai kabinetvezetőket neveztek meg Márki-Zayék is, de esetükben hangoztatták, hogy a listán szereplők nem feltétlenül lesznek kormánytagok, különösen nem miniszterek. Így ez a felállás inkább tekinthető egy szakpolitikai tanácsadó és programíró testületnek, mintsem árnyékkormánynak.

Az Egységben Magyarországért sajtóreggelije 2022. január 31-én, melyen bemutatkoztak az ellenzéki összefogás következő szakpolitikai kabinetvezetői – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex
Az Egységben Magyarországért sajtóreggelije 2022. január 31-én, melyen bemutatkoztak az ellenzéki összefogás következő szakpolitikai kabinetvezetői – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex

A Magyarországhoz hasonló országokban nehezíti a helyzetet, hogy egy nagy párttal sok kicsi néz szembe, így nem egyértelmű, hogy melyik az a politikai párt vagy tömörülés, amelyik magától értetődő vezetője lehet egy árnyékkormánynak. Különösen úgy, hogy azt a magyarországi ellenzéki pártok is elismerik – köztük a most árnyékkabinetet alakító Demokratikus Koalíció –, hogy külön indulva a választáson biztosan nem tudnák legyőzni az egymás után negyedik kétharmadát megszerző Fidesz–KDNP-t.

A többi árnyékkormányhoz képest szintén különbség, hogy a Demokratikus Koalíciónak nem titkolt célja, hogy ezzel a módszerrel mutassa be, illetve bizonyítsa, hogy ők az ellenzék legerősebb ereje. Dobrev Klára tisztázta is, hogy ez a DK árnyékkormánya, azonban hozzátette, hogy nyitottak az ellenzéki pártok felé. Ezzel azon túlmenően, hogy a kormány ellenében próbálnak alternatívát mutatni, egy ellenzéken belüli versengés eszközévé is tehetik az árnyékkormányzást, mivel azt szeretnék bizonyítani, hogy ők lehetnek a Fidesz–KDNP váltópártja.

Az ellenzéken belüli versengés legjobb példája pedig, hogy a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom már be is jelentette a „tiszták koalícióját”. Ennek részleteiről egyelőre nem sok derült ki, de az biztos, hogy a Dobrev-féle árnyékkormány konkurenseként határozták meg magukat. Ennek fényében az a következő hónapok és évek kérdése, hogy egy ellenzéki versengés vagy a valódi alternatíva felmutatása lesz-e az eredménye.

Kövess minket Facebookon is!