DK: Aki nem fogadja el a DK-t, az nem fog együttműködni a DK-val, senkit nem kényszerítünk semmire
2022. november 14. – 17:55
„A 2026-ig terjedő időszakban vagy a Demokratikus Koalíció tudja hatékony erővé szervezni az ellenzéket, vagy senki” – írta vasárnapi Facebook-bejegyzésében Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke szerint csak egy kérdés van az Orbán-rendszerben: vele vagy ellene. „Most nem lehet két ellenzék” – fogalmazott, és azt is hozzátette, hogy nincs helye sok árnyalatnak.
Bár Gyurcsány nem nevezte meg, elég egyértelműen üzent a többi ellenzéki pártnak és szereplőnek. A DK az utóbbi időszakban látványosan az ellenzék vezető szerepére tör, ezt a pártelnök sem tagadta a Partizánban. Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke Facebookon reagált Gyurcsány vasárnapi bejegyzésére: „Mi a Momentumnál egy, a kormányváltásra valóban képes ellenzéket akarunk megszervezni, nem pedig olyat, ami fölött a múlt miatt vastag és áttörhetetlen üvegplafon húzódik.”
Dobrev Klára még nem döntötte el, hogy elindul-e az EP-választáson
Mivel Gyurcsány Ferenc nem ad interjút a Telexnek, Facebook-posztjáról Dobrev Klárát és Molnár Csabát, a DK EP-képviselőit kérdeztük a párt hétfői, Árnyékkormányinfó címen meghirdetett sajtótájékoztatóján.
A Demokratikus Koalíció (DK) 2022. szeptember 16-án jelentette be, hogy Dobrev Klára vezetésével árnyékkormányt alakítanak azért, hogy megmutassák, van alternatívája Orbán Viktornak és a Fidesznek. Két nappal később Dobrev részletesen beszélt a terveikről, legfontosabb feladatuknak az Orbán-kormány megbuktatását nevezte. Szeptember 19-én a névsort is közzétették, jellemzően kipróbált, tapasztalt politikusok kaptak árnyékminiszteri szerepet, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke nincs a listán. Az árnyékkormány kifejezés nem közjogi fogalom, a Telex ezért a valódi, kézzelfogható funkciókat nevezi meg.
Dobrev szerint alapvetően az Orbán-rendszerről szól a pártelnök bejegyzése. „Az orbáni rendszer egy olyan országot épített itt az elmúlt időszakban, amellyel szemben egységes alternatívára van szükség. Nincsenek árnyalatok, hogy kicsit egyetértek, kicsit nem. Az egész rendszer úgy ahogy van korrupt, (…) és az egész rendszert úgy ahogy van, le kell váltani” – fogalmazott a DK politikusa.
„Szabad akaratából ezt megteheti” – válaszolta később Molnár Csaba arra a kérdésünkre, hogy mi van akkor, ha valaki nem igazodik a DK-hoz, mert nem ért egyet a párt politikájával, vagy egy-egy szereplőjével szemben vannak fenntartásai. A kérdés azért merült fel, mert Gyurcsány egyértelműsítette: szerinte a DK nélkül nincs ellenzék. „Aki nem fogadja el a DK-t, az nem fog együttműködni a DK-val. Azt hiszem, ez olyan egyszerű, mint az egyszeregy.”
„Mi soha senkit nem kényszerítünk semmire, nincs hozzá akaratunk, mi nem ilyenek vagyunk”
– tette hozzá a DK alelnöke.
Kunhalmi Ágnes és Komjáthi Imre, az MSZP társelnökei a Telexnek adott interjúban szorosabb együttműködést szorgalmaztak a pártok között az Orbán-rendszer leváltása érdekében. Azt is mondták, hogy szerintük az ellenzéki pártoknak közös listát kellene állítania a 2024-es EP-választáson.
Molnár Csaba kérdésünkre arról beszélt, a DK természetesen nyitott az ellenzéki együttműködésre, de alapvetően ezt ők csak a parlamenti keretek között képzelik el a jövőben. Az ellenzéki frakciók a DK alelnöke szerint most is rendszeresen egyeztetnek közös parlamenti fellépésekről, akciókról, és több törvényjavaslatot is közösen nyújtottak be. „Nincs jelenleg lényegi véleménykülönbség az ellenzéki pártok között abban, hogy ilyen típusú együttműködésre van most szükség” – fogalmazott Molnár, majd megerősítette, hogy
a Momentumhoz és a Jobbikhoz hasonlóan a DK is önállóan tervez indulni a 2024-es EP-választáson.
„Nekem úgy tűnik, hogy a szocialista párt társelnökének véleménye most inkább kisebbségben van az ellenzéki pártok között” – reagált a DK EP-képviselője Kunhalmi nyilatkozatára.
Az még nem dőlt el, hogy Dobrev Klára rajta lesz-e a DK EP-listáján 2024-ben. „Nagyon messze van még, nagyon sok feladat áll előttünk” – tért ki a válasz elől Dobrev. Azt mondta, kell még egy kis idő, hogy eldöntsék, kinek „milyen pozícióban kell küzdenie az Orbán-rendszer ellen”. Ő is leginkább azt mérlegeli, hogy hol tud a leghatékonyabban küzdeni az Orbán-rendszer megbuktatásáért. Ugyanezt válaszolta akkor is, amikor arról kérdezték, hogy főpolgármester-jelöltként elindulna-e az önkormányzati választáson.
Kunhalmi Ágnes azt is kifogásolta a lapunknak adott interjúban, hogy a DK-s árnyékkormány egypárti, és nem vonták be a többi pártot. Ez azonban Dobrev szerint nem igaz, mert például Kazincbarcika MSZP-s polgármestere, Szitka Péter is tagja az árnyékkormányának.
A DK EP-képviselője arról beszélt, ő rendkívül nyitottnak képzelte el az árnyékkormányt, és más pártokból is többeket megkeresett korábban. Voltak, akik elvállalták volna a feladatot, végül azonban a pártjuk döntésére nem csatlakoztak.
„Ezt tudomásul veszem, nagy türelemmel, elfogadással. Haladunk szépen lassan előre. Nem rajtunk múlt”
– mondta Dobrev. Azt nem árulta el, hogy kiket keresett meg, az azonban már korábban kiderült, hogy köztük volt Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke is, aki pártja döntése után nem vállalt pozíciót az árnyékkormányban.
Áfacsökkentés és lakásfelújítási program
A sajtótájékoztató elején Dobrevék beszámoltak arról, hogy a DK frakciója milyen javaslatokat fog benyújtani az Országgyűlésnek. A DK szerint március végéig nulla százalékra kellene csökkenteni az alapvető élelmiszerek áfa-kulcsát, majd április elejétől kezdve is csak öt százalékos áfa-kulcsot kellene alkalmazni ugyanezeknél a termékeknél.
Az energiaárak áfáját április végéig 5 százalékra vinnék le, és befagyasztanák a rendszerhasználati díjat is. A párt szerint ezen felül hatályon kívül kell helyezni a népegészségügyi termékadó idei módosítását, amely például a müzlik és tésztaételek árát emelte meg.
Dobrev arról is beszélt a hétfői sajtótájékoztatón, hogy a költségvetési egyensúly javítása érdekében különadót vetnének ki a valóban extraprofitot termelő cégekre, így például a kaszinók üzemeltetőire. Ezen kívül vissza kell szerezni szerinte a piacok bizalmát a magyar gazdaságban. A DK szerint ehhez „csatlakozni kell az Európai Ügyészséghez, fel kell számolni a rendszerszintű korrupciót, helyre kell állítani az igazságszolgáltatás függetlenségét és a demokráciát, a valóságnak megfelelő, hiteles költségvetést kell benyújtani az Országgyűlésnek, valamint ki kell tűzni az euróbevezetés céldátumát”.
A DK öt éves országos lakásfelújítási programot indítana, amely keretében másfél millió lakást újítanánk fel. Nagyjából 4500 milliárd forintból félmillió panellakást, és egymillió társasházi lakás vagy családi házat újítanának fel. Dovrev szerint ezt jelentős részben uniós forrásokból, a lakosság önrésze nélkül lehetne megvalósítani.
A programhoz szükséges alapanyagoknak áfáját öt százalékra csökkentenék, és átfogó átképzési rendszerrel biztosítanák a szakembereket.
