Kunhalmi Ágnes: Nem az árnyékkormány tényével van a baj, hanem azzal, hogy egypárti

Milyen volt a hangulat az MSZP tisztújító kongresszusán október 22-én?

Kunhalmi Ágnes: Nagyon jól éreztük magunkat. Több mint kétszáz küldött jelent meg, reményteljes, jó hangulat volt, abszolút stabilnak látják a párt helyzetét az MSZP-sek. Nyilván befolyásolta a hangulatot a választási eredmény. Az MSZP-sek rendkívül sokat dolgoztak a kampányban. A mi aktivistáink nem nézték azt, hogy a közös jelölt momentumos, DK-s vagy jobbikos, szívvel-lélekkel tolták a kampányt. Ezek után érthetően nem esik jól nekik az országgyűlési választás eredménye, de levontuk a tanulságokat, és a szocik nagyon szívósak, talpra álltak.

Komjáthi Imre: A kongresszusi beszédemben is elmondtam, hogy én nem szeretnék lehajtott fejű szocikat látni, mert sem az értékrendünk, sem a politikánk nem indokolja azt. Az, amit mi képviselünk, és az, ahogy azt tesszük, semmi okot nem ad arra, hogy lehajtsuk a fejünket. Arra tettem ígéretet, hogy Ágnessel közösen újra büszke és erős közösséggé fogjuk tenni az MSZP-t. Vissza fogjuk nyerni a választóink bizalmát, ezért dolgozunk mindennap.

Mi a feladatuk a következő két évben? Mire kaptak felhatalmazást a kongresszustól?

Komjáthi Imre: Ilyenkor mindig születik egy kongresszusi határozat, amely megszabja az irányt. A cél az, hogy karakteres szociáldemokrata pártként működjünk. Abban szintet lépünk az eddigiekhez képest, hogy rendszerkritikusak is leszünk. El kell mondanunk az embereknek, hogy nem önmagában csak az Orbán-rendszer okozza a válságokat. A multinacionális cégek, a globális nagytőke és a bankok profitéhsége mára odáig jutott, hogy az emberiség létét fenyegetik. Rendszerkritikus pártként válaszokat kell adnunk.

Kunhalmi Ágnes: Annyit tennék még hozzá, hogy a rendszerkritikusságot egy baloldali gazdaságpolitikai fordulattal is megerősítjük. Soha többet nem térhetünk vissza a megszorításokra épülő válságkezeléshez. Azt látjuk, hogy a Fidesz, a NER történetében először, széles társadalmi tömegeket érintő megszorító politikát folytat. A választások előtt szó sem volt arról, hogy adót fognak emelni, vagy hogy megszüntetik a rezsicsökkentést. Szerintünk máshogy kellene ezt a válságot kezelni.

Utoljára talán Botka László szegedi polgármester hirdetett markánsan baloldali politikát az MSZP-ben 2017-ben. Állítása szerint a párton belül megfúrták a terveit, és az lett a vége, hogy visszalépett a miniszterelnök-jelöltségtől, majd egy évvel később a pártból is távozott. Ma már elfogadná az MSZP vezetése a Fizessenek a gazdagok szlogent, amitől Botka szerint sokan megijedtek anno?

Kunhalmi Ágnes: Akkor is elfogadtuk, nem ezzel volt a baj. Olyannyira nem, hogy nemcsak azt mondjuk most, hogy fizessenek a gazdagok, hanem konkrétabban azt, hogy fizessenek az oligarchák, és fizessen a tőke is. Meg kell változtatni az adórendszert Magyarországon. Az nem normális, és mi baloldali, szocdem pártként nem tudjuk elviselni, hogy a tőke ma alacsonyabb kulccsal adózik, mint az állampolgárok. Míg a tőke kilenc százalékon adózik, sőt sok esetben ez csak három-négy százalék, addig a polgárok tizenöt százalékon adóznak. Ezzel sok százmilliárd forintot ereszt ki az állami költségvetés, amit most válságkezelésre lehetne használni.

Komjáthi Imre: Számunkra elfogadhatatlan az, hogy a profitból csak a tőkének jusson. Azok a dolgozók, akik sok esetben a szabadidejük jelentős részét is feláldozzák, hogy többet keressenek, csak a tulajdonost juttatják jelentős profithoz. Konkrétan tudok olyan cégről, ahol a tizenhárom tagú menedzsment összesen annyi bértömeget visz haza, mint a kétezer-nyolcszáz dolgozó. Ez roppantul igazságtalan. Azt gondoljuk, hogy sokkal nagyobb mértékben kellene részesülniük a profitból a munkavállalóknak.

A baloldali fordulat után megpróbálják esetleg visszacsábítani Botka Lászlót az MSZP-be? Látnak-e egyáltalán esélyt arra, hogy Botka visszatérjen a pártba?

Kunhalmi Ágnes: Én azt hiszem, hogy nagyon világosan beszéltünk Imrével a kongresszuson, amikor

azt mondtuk, hogy békét szeretnénk kötni mindazokkal, akik valamilyen módon elbizonytalanodtak az MSZP-ben, és eltávolodtak tőle, de nem mentek át más pártba.

Amikor baloldali politikai, gazdaságpolitikai fordulatról, a munkavállalók helyzetéről beszélünk, nagymértékben támaszkodunk a korábbi vezetők gondolataira, így Botka Lászlóéira is.

Komjáthi Imre: Nagy tisztelettel vagyunk Botka László irányába. Példamutató az, ahogy ő végzi a munkáját. Ugyanígy példamutató minden önkormányzati képviselőnk és polgármesterünk tevékenysége, akikre támaszkodhatunk. Az MSZP-nek több mint negyven polgármestere, háromszázhatvan önkormányzati képviselője, és közel háromszáz helyi szervezete van. Ez nagyon jó alap az építkezéshez. Abban hiszünk, hogy a közvetlen társadalmi kapcsolatok mozdíthatnak ki minket abból a helyzetből, amiben vagyunk. Dönthetnek úgy is egy pártnál, hogy médiapárttá válnak, és sajtótájékoztatókat tartanak, elmennek az ATV-be, és erős mondatokat mondanak. Ez önmagában azonban nem fog minket kisegíteni.

Mi a titka Hiszékeny Dezsőnek (Angyalföld országgyűlési képviselője – szerk.), Tóth Józsefnek (XIII. kerületi polgármester), Szitka Péternek (Kazincbarcika polgármestere), Botka Lászlónak (Szeged polgármestere)? Hetente járnak az Egyenes Beszédbe? Nem. Erős társadalmi kapcsolataik vannak. Ezeket fogjuk mi újraépíteni, megerősíteni.

Hány polgármestere lesz az MSZP-nek a 2024-es önkormányzati választás után?

Kunhalmi Ágnes: Mindenképp szeretnénk megőrizni és bővíteni a negyvennél is több polgármesterünk számát. Azokat a civileket is ide számoljuk, akikről tudjuk, hogy szocialista kötődésűek, vagy korábban szocialisták voltak, csak valamilyen egyesület formájában indulnak a választáson.

Mi a helyzet Budapesten? Azt hallani, hogy nem minden szövetséges párt támogatná Horváth Csabát Zuglóban vagy Gajda Pétert Kispesten. A DK-nak és a Momentumnak pedig elég komoly ambíciói vannak a fővárosban.

Komjáthi Imre: Az elvitathatatlan, hogy a pártoknak vannak ambícióik. Természetesen az MSZP-nek is vannak ambíciói. Mindenhol saját jelöltet tervezünk állítani, ahol csak lehet. Az MSZP a legnagyobb autonómiát fogja biztosítani a helyi szervezeteinek, hogy helyben egyezzenek meg arról, milyen szövetségi keretek között, hogyan induljanak. Ha előválasztást szeretnének, legyen az, ha tárgyalóasztalnál dől el, akkor azt támogatjuk.

Egyvalamit azonban nagyon szeretnék leszögezni: az MSZP nem lesz akkumulátorpárt.

Az nem fordulhat elő még egyszer, hogy más párt rácsatlakozik az MSZP-re, mint egy akkumulátorra, leszív minket, aztán meg azt mondja, el kell dobni minket, mert mérgezőek vagyunk. A tárgyalóasztalnál mindenkinek nyílt lapokkal kell játszania: ki mit hoz a közösbe.

Horváth Csaba és Gajda Péter lesz az ellenzék közös polgármesterjelöltje Zuglóban, illetve Kispesten?

Kunhalmi Ágnes: Igen.

Komjáthi Imre: Jövő év elejétől elindul a kiválasztási folyamat. Az MSZP demokratikus párt, nem egy személyben szoktunk dönteni, de szerintem is ők lesznek.

Horváth Csaba viszont már hetekkel ezelőtt bejelentette az ATV-ben, hogy polgármesterjelöltként ismét elindul Zuglóban 2024-ben.

Komjáthi Imre: Mert támogatja a helyi szervezet.

A többi párt viszont nem feltétlenül.

Kunhalmi Ágnes: Ki fog ez egyenesedni. A Momentumnak, a DK-nak és az MSZP-nek is minimum az az érdeke, hogy a polgármesterei újrázzanak. Ezt csak közösen tudjuk elérni. Nekünk, MSZP-seknek, nem a többi párt az ellenfelünk, hanem a Fidesz, és jó lenne, ha mindenki így állna a választók elé. Azt a formát kell megtalálni mindenhol, amivel a legnagyobb esély van arra, hogy megőrizzük a helyeinket, és még több önkormányzatban tudjunk fordítani. Az MSZP abban érdekelt, hogy az egész ellenzék bővüljön, mi azt szeretnénk, hogy az áprilisi választáson elért közel kétmillió szavazóból két és fél, de leginkább kétmillió-hétszázezer legyen 2026-ra, és ne egy-másfél millió.

Lesz az MSZP-nek főpolgármester-jelöltje? Például Tüttő Katát elindítanák egy esetleges előválasztáson?

Kunhalmi Ágnes: Ez még nem aktuális. Azt azonban el szeretném mondani, hogy egyetlenegy más párthoz tartozó polgármester támogatása sem automatikus.

Így Karácsony Gergelyé sem?

Kunhalmi Ágnes: Karácsony Gergelyé sem. Azt viszont hozzátenném, hogy szerintem egyetlen korábbi főpolgármesternek sem kellett annyi válsággal szembenéznie, mint Karácsony Gergelynek ebben a ciklusban. Nagyon örülök, hogy Tüttő Katát említette, aki a város üzemeltetéséért felelős főpolgármester-helyettes, és aki rendkívül nehéz körülmények között is profin menedzseli a várost. Karácsony Gergely és Tüttő Kata iszonyatosan sokat tett azért, hogy ma Budapesten járnak a villamosok, folyik a csapból meleg víz, és elkezdődött a Lánchíd felújítása.

Milyen feltételek mellett támogatná az MSZP Karácsony Gergely indulását?

Kunhalmi Ágnes: Az elsődleges feltétele, hogy garanciát kapjunk a programunk támogatására. Ezért is figyeljük, hogy Karácsony Gergely mit csinált az elmúlt években, és mit csinál még a hátralévő időszakban. Azt is nagyon fontosnak tartom, hogy a szocialista polgármesterekkel milyen a viszonya a főpolgármesternek. Egyelőre nem látja azt az MSZP közössége, hogy ne kellene elismernünk Karácsony Gergely teljesítményét.

A 2019-es önkormányzati választás után a DK átcsábított két fővárosi szocialista polgármestert, Kiss Lászlót és Szaniszló Sándort, pár hete pedig a Momentum újpesti polgármestere, Déri Tibor ült át a DK frakciójába a Fővárosi Közgyűlésben. Ki lesz a következő MSZP-s polgármester, aki átáll Gyurcsányékhoz? Szitka Péter kazincbarcikai polgármester például ott volt a DK kongresszusán, és tanácsadóként tagja Dobrev Klára árnyékkormányának.

Kunhalmi Ágnes: És mégis maradt MSZP-s, nemrég a kazincbarcikai szervezetünk elnökévé választották. Amióta Szaniszló Sándor és Kiss László átálltak, megállt ez a folyamat.

A DK viszont egyre komolyabb szerepre tör az ellenzéki oldalon belül.

Kunhalmi Ágnes: Azt hiszem, hogy a DK-s szavazók egy jelentős része sem ért egyet azzal a mentalitással, hogy szeleteljük újra a tortát, de ne bővítsük.

Nem az árnyékkormány tényével van a baj, hanem azzal, hogy egypárti.

Azt tapasztalom a DK szavazói részéről, hogy világosan látják, hogyan működik a NER, és világosan látják, hogy a választási szabályok is ugyanazok, mint korábban. Szerintem annak van igaza, aki azt mondja, hogy ebben a rendszerben legalább olyan fölösleges folyamatosan gyurcsányozni, mint egypárti árnyékkormányt alakítani.

Hogy áll ma az MSZP Gyurcsány Ferenchez?

Kunhalmi Ágnes: Politikai vitáink vannak. Én személy szerint azt gondolom, hogy az MSZP-s kormánynak rettentő sok vívmánya volt, amit a NER nem tud felmutatni. Ilyen például a társadalmi és jövedelmi különbségek csökkenése, vagy a középosztály lassú, de fokozatos izmosodása. Azt is el kell ugyanakkor mondani, hogy a felülről a társadalomra erőltetett reformokat – még ha azok bársonyosak is – nem lehet újra megcsinálni, mert nem hoztak pozitívumot a magyar társadalomnak, az MSZP-nek meg kárt okoztak. Az MSZP gazdaságpolitikai fordulata arról szól, hogy nem szabad visszatérni a megszorító politikához, így a 2010 előtti politikát sem lehet ugyanúgy folytatni mindenben.

Ebben van vita a DK elnökével?

Kunhalmi Ágnes: Én azt látom, hogy ők mindent elfogadnak, ami 2010 előtt volt.

Komjáthi Imre: Arató Gergely nemrég a Népszavában írt egy szösszenetet, és úgy aposztrofálta magukat, hogy ők a középbal. Mi meg azt mondjuk magunkról, hogy mi vagyunk az igazi baloldal. A rendszerkritikusságban van szerintem köztünk vita. Vannak olyan baloldali pártok, amelyek elfogadják azt, hogy a kapitalizmus rendszerében működünk, és ki kell szolgálni a multinacionális cégeket is.

Miért, önök szerint nem? Mi lenne akkor sok ezer ember munkahelyével?

Komjáthi Imre: Azt mi is fontosnak tartjuk, hogy jöjjenek multinacionális cégek is az országba, mert munkahelyet teremtenek. Szociáldemokrata pártként ugyanakkor azt gondoljuk, hogy az államnak kötelessége biztosítani a dolgozók munkavédelmi, munkajogi és anyagi biztonságát. Az MSZP régóta követeli, hogy a kormány csak úgy kössön stratégiai partnerségi megállapodást egy céggel, ha a szerződésben garanciák vannak arra, hogy rendezett munkaügyi kapcsolatok lesznek. Ebben például mi sokkal karakteresebbek vagyunk, mint bármelyik ellenzéki párt. Sőt, azt állítom, hogy a munka világában mi vagyunk igazán otthon, nekünk vannak élő, valódi kapcsolataink a szakszervezetekkel, és nemcsak a konföderációs szinten, hanem helyi szinten is.

Térjünk át az európai parlamenti választásra! Az eddigi nyilatkozatok alapján egyedül az MSZP szeretne közös ellenzéki listát. Látnak-e esélyt arra, hogy ez megvalósuljon? Még a párt eddigi legszorosabb szövetségese, a Párbeszéd társelnöke, Tordai Bence is azt mondta a Telexnek, hogy ők most szeretnék megmutatni, mire képesek egyedül.

Komjáthi Imre: Nincsenek éles vitáink uniós kérdésekben, ezért szerintünk a közös lista lenne a célszerű. Arra is fel vagyunk készülve, hogy ha mások külön utakat választanak, az MSZP egy baloldali lista összeállítását kezdeményezze. Ha pedig úgy alakul, akkor természetesen egyedül is el tudunk indulni. A számításaink szerint azonban közös listával több mandátumot szerezhetne az ellenzék, mint külön-külön indulva.

Kunhalmi Ágnes: Ha külön listával indulunk, akkor a mi kalkulációink szerint csupán hat ellenzéki, tizenhárom fideszes és két Mi Hazánk-os jelölt juthat mandátumhoz a szeptemberi adatok szerint.

Milyen adatok alapján?

Kunhalmi Ágnes: A Závecz Research szeptemberi mérése alapján. Ha közös listán indulnánk, akkor kilenc mandátumot is nyerne az ellenzék, tizenegyet a Fidesz, és egyet a Mi Hazánk. Nyilván, ha erősödni tudnak a pártok, akkor együtt jobb eredményt is elérhetünk. Nagyon sok szavazó akkor áll fel a fotelból, ha azt látja, hogy nem egymás rovására politizálnak az ellenzéki pártok.

Azt nagyon nehéz lesz elmagyarázni a választóinknak, hogy közösen kampányolunk egy-egy DK-s vagy momentumos polgármesterjelölt mellett, de közben arra kérjük, hogy a mi EP-listánkra szavazzon. Mindegyik párt küzdeni fog azzal, hogy arra kéri a támogatóit, az EP-listán rá, de az önkormányzatin pedig a közös jelöltekre szavazzanak. Sok választó fog elbizonytalanodni így. Azt is figyelembe kell venni, hogy nem véletlenül tette egy napra az EP- és önkormányzati választásokat a Fidesz, ezért jóval magasabb lesz a részvétel a hagyományosan alacsony EP-választáson. Az ellenzéki pártoknak így több szavazót kell mozgósítaniuk ahhoz, hogy legalább ugyanazt az eredményt elérjék, mint legutóbb. Ha senki nem akar közösködni, akkor azt mi tudomásul vesszük, és az MSZP egyedül elindul. Örömmel jelenthetem be, hogy Andor László, az Európai Bizottság korábbi foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa a mi elnökségünkbe jelentkezett, és meg is választotta a kongresszus.

Ez azt jelenti, hogy Andor Lászlóra épülhet az MSZP EP-kampánya? Ő lesz a listavezető?

Kunhalmi Ágnes: Andor László biztos, hogy egy fontos szereplő lesz a kampányban, de lehet, hogy fontos szereplő lesz Tüttő Kata is, hiszen Kata már most is a Régiók Bizottsága szocialista frakciójának vezetőhelyettese az EU-ban. Jól bejáratott, nagyon magasan kvalifikált jelöltjeink vannak.

Egyedül hány mandátumot nyerhet az MSZP, ha külön indul?

Kunhalmi Ágnes: A mostani számok alapján egy mandátumot biztos, de ha izmosodni tudunk – márpedig ez a célunk –, akkor a két mandátum sem irreális.

A legutóbbi választási kampány a Direkt36 cikke szerint azt mutatta, hogy igen nehezen tud együttműködni a hat párt. A DK részéről pedig többször is elhangzott az elmúlt időszakban, hogy ők még egyszer nem mennek bele abba, hogy ugyanannyi szava legyen a tárgyalóasztalnál minden pártnak.

Komjáthi Imre: A százalékok fognak számítani, vagy az, hogy ki milyen erőforrásokat tud beletenni a kampányba? Odamehet a tárgyalóasztalhoz egy kilenc-tíz százalékos párt, ha helyben nincsenek aktivistái, támogatói? Több kampányban is részt vettem az elmúlt években. Amikor elmentem egy településre, azt láttam, hogy ott vannak a pártok logói szép sorban a plakáton, de ha szétnéztem, csak a piros MSZP-s dzsekiket láttam, és a mi irodánkban gyűltünk össze, a mi aktivistáink szórólapoztak. Amikor megjelent egy másik ellenzéki párttól a közös jelölt, akkor mindig megkérdeztem, hogy hol vannak az ő aktivistái, mit adtak ők a kampányba. Ha azt mondják, hogy kiváló a jelölt, akkor társadalmilag, gondolom, beágyazott. Ha pedig tényleg van mögötte támogatás, akkor miért nem tud aktivistákat hozni?

Kunhalmi Ágnes: Szerintem is nagyon rossz megközelítés ez, egyenrangú félként kell kezelni a szereplőket. Nem győzöm eleget ismételni, hogy ne újra szeleteljük a tortát, hanem bővítsük. Én azt látom, a szavazók világosan látják, hogy együtt kell működni, és egy dolgot azért még nem próbált ki az ellenzék:

azt, hogy ne csak egy-egy projektre álljunk össze, mint legutóbb csináltuk,

hanem, mondjuk, ha két választás között is szóba állnának egymással az ellenzéki pártok, és együtt építenénk bizalmat egymás és a szavazók felé, az sokat lendítene a dolgon. Még demokratikus körülmények között is iszonyatos versenyhátrányban lennénk egy egységes Fidesz-táborral szemben, nemhogy ebben az elképesztően torz és egyre inkább kiteljesedő autoriter rendszerben. Ugyanakkor le kell vonni a 2022-es választás tanulságait, az MSZP úgy látja, hogy ezt az autoriter rendszert csak egy szociáldemokrata-szocialista központú programmal, és egy szocialista-szociáldemokrata miniszterelnök-jelölttel lehet legyőzni.

Ha már nemcsak a választásra állnának össze, hanem két kampány között is, akkor mi szükség van ennyi pártra? Mi szükség például két-három baloldali pártra és két zöldpártra?

Komjáthi Imre: Egyszer azt mondta nekem Gyurcsány Ferenc még a választások előtt, hogy „Imre, amit te csinálsz, azt nem csinálja más, senki nem tud úgy szólni a munkavállalókhoz a mi oldalunkon, ahogy te. Ez nagyon jó, de nekünk a polgári középhez kell szólni.” Mondtam neki, hogy szóljatok ti, Feri. Abban ti vagytok hitelesek, önazonosak. Más-más réteget tudunk megszólítani. Mi tudunk olyan rétegekhez szólni, amikhez ők nem, ők meg olyanokhoz, amikhez mi nem. Ezért van szükség több pártra, ám a választási logika mégiscsak azt mondja, hogy össze kell fognunk, mert csak úgy győzhetünk.

Kunhalmi Ágnes: Az MSZP mindig is koalícióban kormányzott, természetesnek tartjuk, hogy több párt van. A kormányváltáshoz együttműködésre van szükség, és mi ezért mondjuk azt, hogy az árnyékkormányt többpártivá kellett volna tenni, és nem a választás után, hanem választás előtt szoktak ilyet csinálni.

Azt nem látják reálisnak, hogy az MSZP öt éven belül beolvad a DK-ba?

Komjáthi Imre: Nem!

Kunhalmi Ágnes: Nem. Hiába mondanak baloldali mondatokat, ha Bodnár Zoltán az árnyék-pénzügyminiszterük, vagy Dávid Ferenc mást vall. Hallok onnan baloldali hangokat, de azt nem tudom, hogy mivel tudják gazdaságpolitikailag alátámasztani.

Mesterházy Attila, az MSZP volt miniszterelnök-jelöltje nemrég azt mondta a Szabad Európának, hogy az MSZP a haláltusáját vívja. Nincs igaza a volt pártelnöknek?

Kunhalmi Ágnes: Én ott voltam az elnökségben, amikor ő volt az elnök, és hallottam őt emelt hangon bírálni azokat a prominens MSZP-seket, akik elmentek a televízióba, és azt mondták, Mesterházy Attila nem jó elnök, nem tudja igazán megszólítani az embereket. Nagyon egyetértettem akkor Mesterházy Attilával, aki kijelentette, hogy volt elnökök meg a párt korábbi miniszterei nem mondhatnak az MSZP-vel meg a jelenlegi elnökkel szemben ilyet, mert azzal a közösségnek ártanak. Innentől kezdve pedig ítélje meg mindenki azt, hogy Mesterházy most ugyanazt csinálja-e. Sajnálom, hogy idáig jutott.

Maradhat Mesterházy ezek után az MSZP tagja?

Kunhalmi Ágnes: Sokan megkérdőjelezik ezt a pártban, nekem azonban más a véleményem. Az viszont biztos, hogy elnökként anno sokaknak rákoppintott a fejére, ha olyanokat mondott, mint ő most.

Komjáthi Imre: Mesterházy Attila nagyon tapasztalt politikus, szerintem tudna még a közösségért tenni. Minden politikusnak el kell döntenie, hogy a közösség érdekében vagy ellene cselekszik. Mi mindenkit tárt karokkal fogadunk, aki a közösségért tenni akar. Aki viszont a közösségnek árt, annak el kell gondolkodnia rajta, hogy jó helyen van-e.

Ujhelyi István távozott a pártból. Ő is élesen bírálta az MSZP jelenlegi működését, azt mondta például, hogy elhervadt a szegfű. Szerinte az MSZP teljes arculatváltására lenne szükség, új nevet és új logót javasolt a közösségnek. Nem látják jogosnak Ujhelyi kritikáit? Nem lenne szükség megújulásra?

Kunhalmi Ágnes: Elsősorban politikai váltásra van szükség. Meggyőződésem, ha Ujhelyi azzal kezdte volna, hogy milyen politikát szeretne, és szerinte miben kellene az MSZP-nek változtatnia, akkor ma még köztünk lenne. Szembekerült a párt tagságának jelentős részével, és hiába beszélt aztán már tartalmi kérdésekről is, mindenkinek az maradt meg, hogy a szocialista név roncsoló.

Komjáthi Imre: Ha egy politikus el szeretne valamit érni, akkor többséget kell maga mögé szereznie. Mi is végigjártuk a kongresszus előtt a helyi szervezeteket, hogy támogatást szerezzünk az elképzeléseinkhez, és meghallgassuk a javaslataikat. Aki ezt elmulasztja, az falnak fog szaladni. Nem volt megfelelően előkészítve az ő elképzeléseinek a talaj.

Nem lehet olyat mondani egy közösségnek, hogy elhervadt a szegfű, ha harminchárom éve ez a szimbólumuk.

Kunhalmi Ágnes: Utána pedig az európai uniós tagságról akart országos népszavazást kezdeményezni, és ott már nemcsak a párt tagságával került szembe, hanem az ellenzéki oldal jelentős részével is. Ez is fontos oka volt annak, hogy szerintem ő beszűkültnek érezte a helyzetét.

Azt mondta, elfogyott körülötte a levegő.

Kunhalmi Ágnes: Ő volt az, aki elfogyasztotta a levegőt. Mi végig együttműködtünk vele, és azt szerettük volna, hogy maradjon. Én azt gondolom, elhamarkodott döntést hozott, és szívesen várnánk vissza.

Arra látnak esélyt, hogy Ujhelyi neve rajta legyen az MSZP 2024-es EP-listáján?

Kunhalmi Ágnes: Ahhoz nagyon sok beszélgetésre lenne szükség Ujhelyi István és a tagság között.

Komjáthi Imre: Barátok, harcostársak voltunk hosszú éveken keresztül. Az nem kérdés, hogy én meg tudok neki bocsátani. Az a kérdés, hogy a tagság is így gondolja-e.

Négy év múlva lesz még MSZP? A szavazólapon rajta lesz a szocialisták logója?

Komjáthi Imre: Mindenképp. Ha nem így gondolnánk, akkor nem vállaltuk volna a feladatot. Egy hatalmas kihívás, hatalmas felelősség, de ennek tudatában vállaltuk. Újra erős és büszke közösséget akarunk kovácsolni az MSZP-ből.

Kunhalmi Ágnes: Az MSZP-nek most több, mint háromszázharmincezer szavazója van, ha a Závech Research legutóbbi kutatási eredményeit nézzük, de a Republikon is hasonló adatot mért. Nagyon nagy szüksége van az országnak igazi baloldali, szociáldemokrata pártra és közösségre, ezért Magyarországnak ma érdeke az MSZP visszaerősödése. Ez egy élő, fejlődő közösség, és még nagyon sok tervünk van.