Hirdették a békét, majd szankciós bombákkal indítottak újabb kommunikációs háborút

2022. december 30. – 17:02

Hirdették a békét, majd szankciós bombákkal indítottak újabb kommunikációs háborút
Illusztráció: Lerch Julcsi / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Valóságos kommunikációs hullámvasúton van túl az ország. Nem véletlen, hiszen 2022 választási év volt – az áprilisi voksolás a negyedik, az eddigi legerősebb kétharmados többséget hozta a Fidesz–KDNP-nek. A kampány közepén az előre, nem pedig hátra igyekvő kormánypártokból egyik napról a másikra lett a magyarok biztonságát és békéjét megőrző kabinet, hogy aztán az év végére „újra felvehessék a harcot” a szankciós brüsszeliek ellen.

Hogy tették a kampány központi üzenetévé a békét úgy, hogy előtte arról beszéltek, hogy nem is lesz háború Ukrajnában? És hogy harcol most újra Brüsszel ellen – egy nemzeti konzultáció és sok ezer óriásplakát segítéségével – a kormány?

2022 elején már minden attól volt hangos, amit a Fidesz–KDNP politikusai már előre, 2021 végén elkezdtek hangoztatni: Magyarország előre megy, nem hátra. Született erről dal, vicces üzenetek, miniszter játszotta el zongorán a dallamait. Aztán egy olyan világpolitikai fordulat alakította át a kampányt, amit akkori üzenetei alapján sokáig nem is akart komolyan venni sem a kormány, sem a kormánypártok. Az orosz–ukrán háború kitörése az éppen zajló választási kampányt is alapjaiban befolyásolta: a háborúra reagálva a Fidesz, illetve a kormány is teljesen átalakította kommunikációját.

Fidesz = béke, ellenzék = háború

A Fidesz, kormány tagjai és a kormányközeli média is sokáig arról beszélt, hogy egy esetleges orosz–ukrán háborúnak kevés vagy semmi esélye. A történelem persze azóta átalakult: Orbán októberben egy konferencián arról beszélt, hogy amikor február elején Moszkvában találkozott Putyinnal, ő érezte, hogy baj van, látta, hogy ebből háború lesz. Állítása szerint a NATO-főtitkárhoz, Jens Stoltenberghez is elment – annyit maga a főtitkár is megerősített, hogy beszélt a miniszterelnökkel, miután Moszkvában járt.

Bár Orbán utólag már azt állítja, számított a háborúra, itthon erről egyáltalán nem beszélt, sőt a kormány csak az orosz bevonulás előtti utolsó napokban kezdett el igazán foglalkozni a konfliktussal. Arról korábban itt írtunk, hogy mi volt a kampány témája itthon, miközben az amerikai elnök már rég arról beszélt, hogy az oroszok le fogják rohanni Ukrajnát.

Amikor február 24-én a szomszéd országban valóban kirobbant a háború, néhány pillanatra talán úgy tűnhetett, hogy Orbán és a Fidesz–KDNP nem is pontosan tudja, mit kezdjenek az új helyzettel. Valójában azonban a kampányoló kormánypártok és a miniszterelnök a háború kitörésének napjától egyértelmű új üzenetet választott: „a háborúból ki kell maradni” és „Magyarország biztonságát meg kell őrizni”. A rend és a felkészültség kiemelése mellett, az addig a migránsok ellen kampányoló kormány egyik napról a másikra változtatta Magyarországot menedékké.

Végül március első napjaira egyértelművé vált, hogy a biztonság mellé a béke is központi üzenetté válik a Fidesz kommunikációjában. Alig négy nappal a háború kezdete után Orbán Viktor Facebook-oldalán megjelent az első poszt, amit aztán a kampány során végig használtak, sőt az ellenzékkel foglalkozó kommunikációjukat is ezzel állították szembe:

Magyarország nem küld sem fegyvert, sem katonákat háborús övezetbe!

– írta miniszterelnök február 28-án. Március 4-én aztán emellett megjelent az is, hogy a „baloldal a háború oldalán áll”, erről maga Orbán beszélt először aznap. Ezután rendszeresen ismételgetni kezdte a kormányzati kampánygépezet, hogy az ellenzéki pártok katonákat küldenének a háborúba, amivel belesodornák Magyarországot az orosz–ukrán konfliktusba, közösségi felületeiken és kampányrendezvényeiken minden Fidesz–KDNP-s jelölt ezt szajkózta, akárcsak a kormány tagjai.

Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor tárgyalása Moszkvában, 2022. február 1-jén – Fotó: Kreml / MTI
Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor tárgyalása Moszkvában, 2022. február 1-jén – Fotó: Kreml / MTI

Arra, hogy az ellenzék katonákat akar küldeni Ukrajnába, a kormánypártok egy Partizán-interjúban elhangzó, Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölttől idézett mondatot használtak bizonyítékként. „Akár magyar katonákat is kész Ukrajnába küldeni egy lehetséges fegyveres konfliktus esetén” – hangzott el az M1 Híradójában. Márki-Zay még a háború kirobbanása előtt adott interjúját használták fel, amiben annyit mondott, hogy „Amit a NATO eldönt, azon a szövetség keretein belül mindenféle segítséget és támogatást megadhat Ukrajnának”. Erre érkezett a kérdés, hogy „akár katonait is?”, amire az ellenzék miniszterelnök-jelöltje azt mondta, hogy „ha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is”.

Márki-Zay ezután hiába hangoztatta több nyilatkozatában is, hogy nem akar magyar katonákat küldeni Ukrajnába, a kormány és a hozzá közeli médiabirodalom megállás nélkül azt ismételgette, hogy amennyiben az ellenzék nyer, akkor katonákat küldenek Ukrajnába és háborúba sodorják Magyarországot. Ezzel állították szembe a kormány és a Fidesz–KDNP új, békéről szóló üzenetét. A miniszterelnök még április 3-án, a választás napján is kiírta a Facebookra: „A mai választás tétje: kimarad vagy belesodródik Magyarország a háborúba.”

Márciustól az addigra már jól bejáratott üzenet mellé végül országos szinten – plakátokon és hirdetésekben is – megjelent az „Őrizzük meg Magyarország békéjét” elnevezésű kampány, ami nem pártok által finanszírozottként került az utcákra, hanem „kormány információként”,

azaz közvetlenül adófizetői pénzből.

A hirdetések, amelyeken Orbán Viktor arcképe mellett az „Őrizzük meg Magyarország békéjét és biztonságát!” felirat látható, március 9-én árasztották el az országot. A plakátok ezúttal is tökéletesen illettek a Fidesz–KDNP új, központi üzenetéhez, miszerint az ellenzék háborúba vinné Magyarországot. Ezt követően odáig egyszerűsítették a kampányt, hogy háború = ellenzék, béke = Fidesz–KDNP.

Mindenről Brüsszel tehet

Az újabb kétharmados győzelem után a nyári időszakban egy kékplakát-mentes, kormányzati kommunikáció szempontjából nyugodtabb időszak következett. Végül ősszel, vélhetően az időközben egyre erősödő válság, növekvő elégedetlenség hatására a kormány újra beindította kommunikációs gépezetét azzal az üzenettel, hogy „az elhibázott brüsszeli szankciók tönkreteszik Magyarországot”. Szeptember 28-án be is jelentették, hogy nemzeti konzultációt indítanak a szankciókról, mintha azokhoz az EU állam- és kormányfőinek döntéshozatali mechanizmusában Orbán Viktornak köze sem lenne.

A nemzeti konzultáció kitöltésére, mint eddig mindig, most is plakátokon keresztül buzdított a kormány, ezt megelőzően sokasodó nyilatkozatokkal, a kormányfő szavait szokás szerint szajkózva terjesztették a legkülönbözőbb tesztüzeneteket. Hogy a győztes mi lett, még így is meglepetést okozott sokaknak: október 15-én léptek szintet, mikor plakátokon is láthatóvá vált a szankcióellenes kampány:

elkezdték bombaként ábrázolni az „elhibázott brüsszeli szankciókat”.

Október 15-én jelent meg a kormány Facebook-oldalán borítóképként az a plakát, amellyel néhány nappal később az utcákat is elárasztották. A kormány plakátjairól még a szankció ellenzői is azt mondták, hogy azért ezzel reklámozni a nemzeti konzultációt talán túlzás, főként a Magyarország békéjét elvileg garantáló kormánytól.

Az elmúlt néhány hónap tehát most már ismét annak jegyében telt, hogy a kormányzati szereplők – és maga Orbán is – mindent az „elhibázott brüsszeli szankciókra” fogott. A kormány szerint Európa igazából magát bünteti a szankciós politikával, és nem Oroszországot. Hogy ez miért nincs így, arról részletesen itt írtunk.

A kormány uniós szankciókra reagáló kampányának plakátjai 2022 októberében – Fotó: Bődey János / Telex
A kormány uniós szankciókra reagáló kampányának plakátjai 2022 októberében – Fotó: Bődey János / Telex

A kormány egyik legfontosabb intézkedésének eltörlését is a szankciókra fogták. Gulyás Gergely úgy jelentette be, hogy szavai után perceken belül megszüntetik az üzemanyag-árstopot, hogy az uniós olajszankciókat hibáztatta, azokat, amelyek akkor még ki sem fejthettek világpiaci hatást. A Megyei Jogú Városok fideszes vezetője, Szita Károly levelet is írt Ursula von der Leyennek, ebben arra kérték az EU-t, hogy változtasson szankciós politikáján.

Az orbáni háborús retorika – amely egyébként a tavaszi kampányon kívül évek óta meghatározó – ősszel teljes erőbedobással tért vissza: a kormánypárti politikusok arról beszélnek, hogy a szankciókról szóló nemzeti konzultációval akár „ki is tudják kényszeríteni” az uniós politika megváltoztatását.

Persze az Európai Unió, illetve Brüsszel hibáztatása abszolút nem számít újdonságnak a kormány kommunikációjában. Idén bebizonyosodott, hogy ebben a kérdésben akkor sem engednek a kormánypártok, ha éppen az EU-s forrásokról vagy a helyreállítási alaphoz való hozzáférésről van szó. Ha az elmúlt évek kampányait nézzük mindig az EU-t, illetve annak intézményeit „ostorozta” hirdetésekben a kormány: a 2021-es járvány utáni életről szóló konzultációt a „dühíti önt Brüsszel” plakátokkal reklámozták, 2019-ben pedig az Európai Bizottság akkori vezetőjével és Soros Györggyel plakátolta tele az országot a kormány, ezeken annyi szerepelt: önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel.

Guruló dollárok

Miközben egyre több problémát – így például az üzemanyagárstop eltörlését is – az „elhibázott brüsszeli szankciókra” fogna a kormány, az ellenzéket nem könnyű szankciókkal támadni – azontúl, hogy az ellenzéki pártok a Fidesz és a kormány szerint „szankciópártiak”. Ezért egy egészen új, eddig ismeretlen szóösszetételt kreáltak a tavaszi választáson közösen induló ellenzéki pártokra:

a dollárbaloldal.

Mindezt azután, hogy Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt egy interjúban büszkélkedett el azzal, hogy mozgalma több százmilliós támogatást kapott az Egyesült Államokból. Nem kellett sokat várni, Márki-Zay vallomására pillanatok alatt ráugrott az állami propagandagépezet.

A dollárbaloldal kifejezést először Gulyás Gergely használta egy szeptember végi kormányinfón, azóta pedig a kormányzati szereplők és a kormányközeli média egyik legtöbbször ismételgetett szavává vált. Dollárbaloldalozott és szankciópártizott Kövér László házelnök, a miniszterelnököt egy pénteki rádióinterjújában a guruló dollárokról kérdezték, az Origón pedig arról írtak, hogy az amerikai nagykövetet a dollárbaloldal költéseinek ellenőrzésére küldték Magyarországra.

Az üzemanyagárstop eltörlése előtt kialakult hiányt a Fidesz szerint egyenesen a dollárbaloldal és az általuk támogatott szankciók okozták.

Az elmúlt nyolc év, Soros, Gyurcsány, a migránsok és Brüsszel után tehát úgy néz ki, még 2022-ben megtalálták a következő hívószót. Az év így a guruló dollárok és a bombaként az országra hulló szankciók árnyékában zárul – legalábbis a Fidesz és a kormány nézőpontjából. Az ugyanakkor, hogy a most használt kommunikációs panelekkel meddig húzzák majd ki, az egyelőre kérdéses. December 15-én az alacsony kitöltési kedv miatt meghosszabbított nemzeti konzultáció is lezárult, ám minthogy a gazdasági problémákra, így az energia- és más árak emelkedésére nem hozott megnyugtató választ, aligha várható, hogy ez elhozná a szankciókat hibáztató kommunikáció végét.

Az Európai Unió egyelőre nem tervez változtatni a szankciós politikáján, ezt az is mutatja, hogy nemrég fogadták el a kilencedik szankciós csomagot – erre végül Magyarország is rábólintott. Ahogy az sem várható a következő hónapokban, hogy az ellenzék megszabadulhatna új, a Fidesz által kitalált nevétől. Az Amerikából érkező kampánytámogatások ügyét vélhetően még sokáig a választók eszébe fogja juttatni a Fidesz és médiája.

Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!