NATO-főtitkár: Már tavaly ősszel tudtuk, hogy Putyin támadásra készül, a magyar kormánynak is szóltunk

Interjút adott Jens Stoltenberg a Partizán közéleti-politikai YouTube-csatornának. A kedden publikált videóinterjúban a NATO-főtitkár a csatorna alapítója, Gulyás Márton által feltett kérdésekre rendszerint nagyon diplomatikus választ adott. Így például a magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos NATO-erőfeszítésekhez való hozzájárulásánál kiemelte a szankciók megszavazását, illetve az ukrán menekültek befogadását, a magyar különutasság említésére pedig azt mondta, hogy nem akarja rangsorolni a szövetség tagjait. Ugyanígy nem minősítette érdemben azon, a médiában megfogalmazott gyanút, miszerint Magyarország az elmúlt években az orosz hírszerzés egyik fő beszivárgási pontjának számít, sem pedig a svéd és finn NATO-tagság parlamenti ratifikációjának feltűnő halogatását.

Gulyás Márton rákérdezett a NATO-főtitkárnál Orbán Viktor február 1-ji, Vlagyimir Putyinnal való moszkvai találkozójának egyik fontos mozzanatára is. A magyar miniszterelnök egy októberi berlini fórumon úgy emlékezett vissza: „Láttam rajta, hogy elszánt. Nem mondta, hogy háború lesz. Nem mondta, hogy támadni fog, de láttam, hogy baj van.” Majd – nyilvánvalóan saját történelemformáló szerepét kidomborítva – azt állította: „El is mentem a NATO-központba, Brüsszelbe, és jelentettem a NATO-főtitkárnak, hogy baj van.”

Stoltenberg erre azt mondta, hogy már ősszel tisztában voltak azzal, hogy Putyin Ukrajna megtámadására készül, és az erről szóló hírszerzési információkat a szövetség összes tagjával – így Magyarországgal is – megosztották. A beszélgetés részleteire állítása szerint már nem emlékszik.

Az egész NATO teljesítményét viszont igen jónak tartja; a szövetség ugyanis megmutatta, hogy képes az egységes fellépésre – ami nemcsak Ukrajna támogatásában mutatkozott meg, hanem a keleti tagállamokban való katonai jelenlét megduplázásában is.

Gulyás szembesítette Stoltenberget az orosz–ukrán háború okainak azon, a NER által előszeretettel propagált interpretációjával, miszerint az orosz agressziót a NATO keleti bővítése provokálta ki. A politikus szerint ez a megközelítés teljesen elhibázott, mivel azon a letűnt elven alapul, hogy egy nagyhatalom saját érdekszférájába kényszerítheti szomszédjait. Stoltenberg úgy látja, egy régimódi területszerző, az orosz hatalmi szférát kiterjeszteni akaró agressziót látunk, melyért kizárólag Vlagyimir Putyin a felelős. Emlékeztetett arra, hogy a NATO-bővítést minden országban demokratikus szavazás szentesítette; Magyarország is népszavazás útján erősítette meg a csatlakozási szándékát.

Emmanuel Macron francia elnök azon felvetésére, miszerint a Nyugatnak meg kellene fontolnia, hogyan kezelje Oroszország biztonsági garanciák iránti igényét, ha Vlagyimir Putyin beleegyezik az ukrajnai háború befejezéséről szóló tárgyalásokba, Stoltenberg úgy reagált: Oroszország korábban egyértelművé tette igényeit, melyek szerint a NATO-nak teljesen fel kéne adnia az 1997 után taggá váló országokat, azaz ahogy arról a háború előestéjén részletesen írtunk, lényegében ki kéne zárnia az egykori szovjet blokk országainak nagy részét, beleértve Magyarországot is.