Itt a lista, konkrétan milyen újabb szankciókat fogadtak el az EU kormányai, méghozzá egyhangúlag

Az európai uniós tagállamok elfogadták a kilencedik szankciócsomagot Oroszországgal szemben az Európai Unió miniszteri Tanácsának közleménye szerint is. A korlátozó intézkedésekről – ahogy eddig is – a tagállami minisztereknek egyhangúlag kellett döntenie. Az előzetes megállapodás nagyköveti szinten már egy nappal korábban megszületett, de ezt a minisztereknek még hivatalosan is meg kellett erősítenie, amiről írásbeli eljárással gondoskodtak.

Ez az első szankciós kör, amelyet a korlátozó intézkedésekről szóló „nemzeti konzultáció” kezdete óta fogadtak el. A kérdéssort egy nappal a szankciók hivatalos elfogadása előttig, azaz csütörtök éjfélig lehetett kitölteni.

Nehezítenék a dróngyártást

A Tanács közleménye szerint a döntéssel korlátozzák a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett katonai célra is használható termékek kivitelét Oroszországba, valamint az olyan árukét és szolgáltatásokét, amelyek segíthetik az orosz védelmi ipar fejlődését. Összesen 168 katonai kötődésű céget vettek fel az ágazati korlátozásokkal sújtott listára, így a Tanács szerint többek között olyan kémiai anyagoktól, elektronikai és informatikai termékektől vágják el Oroszországot, amelyeket Ukrajna ellen használ.

Repülőgépekhez és űrhajózáshoz szükséges termékekből is bővítették a szankciós listát – a pilóta nélküli gépekre is. Betiltják például a drónmotorok eladását.

A műtrágya körül ment a vita

Kiterjesztették azon személyeknek a korlátozó szankciós listáját is, akiket kitiltanak az EU-ból, a vagyonukat pedig befagyasztják. Ahogy arról korábbi cikkünkben írtunk, az egyik legnagyobb vita a műtrágyagyáros oligarchák körül alakult ki. Az Európai Tanács közleménye külön kiemeli, hogy „egyetlen elfogadott intézkedésnek” sem „célja bármilyen módon a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek, beleértve a gabonát és a műtrágyát, harmadik országok és Oroszország között”. Ugyanakkor azért, hogy „elkerüljék a zavarokat a mezőgazdasági termékek fizetési csatornáinál”, úgy döntöttek, néhány szankcionáltra kivételeket fogadnak el a listázásuk előtt. Így feloldották például bizonyos vagyontárgyaik befagyasztását. Ők „jelentős szerepet játszanak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek nemzetközi kereskedelmében”.

Emellett

• két további bank vagyonát fagyasztották be, az Orosz Regionális Fejlesztési Banknak pedig teljesen megtiltották az utalásokat;
• négy újabb orosz csatorna engedélyének bevonását kezdeményezték a „szisztematikus, nemzetközi félreinformáló és információ-manipulációs” orosz kampány miatt;
• és kifejezetten betiltották a bányászati befektetéseket, kivéve „bizonyos nyersanyagokét”.

Az eredeti javaslat szerint legalább kétszáz személyre és szervezetre, például az orosz fegyveres erők tagjaira, a védelmi ipart támogató vállalatokra, politikusokra, pártokra, civilek elleni orosz rakétatámadások, ukrán gyermekek és mezőgazdasági termékek elrablásának felelőseire vezettek volna be korlátozásokat.

A magyar kormány leszedetett neveket

A listáról már korábban lehúzatott néhány nevet Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Az EUobserver szerdán arról írt, hogy a magyar kormány további három nevet próbált leszedetni, de ezt volt, aki késeinek érezte, mert már az előkészítő miniszteri és nagyköveti üléseken is meg lehetett volna ezt tenni.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke mindenesetre a csütörtöki állam- és kormányfői csúcstalálkozóra érkezve közölte, hogy nem „feltétlenül” csak Magyarország, hanem több tagállam tartja fel a szankciók elfogadását. A nagykövetek a csúccsal párhuzamosan tárgyaltak az intézkedésekről.