Orbán Viktor negyedik kétharmada, az ellenzéki összefogás csődje – a választás legfontosabb eredményei

2022. április 04. – 01:30

Orbán Viktor negyedik kétharmada, az ellenzéki összefogás csődje – a választás legfontosabb eredményei
Illusztráció: Lerch Júlia / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Majdnem teljes feldolgozottság után összegezzük a 2022-es országgyűlési választások legfontosabb eredményeit. A lényeg: Orbán Viktor és a Fidesz–KDNP negyedszer is kétharmaddal győzött, az ellenzéki összefogás minden előzetes méréshez képest sokkal rosszabbul szerepelt, szinte csak Budapesten tudott egyéni választókerületeket nyerni, és bejutott a Mi Hazánk a parlamentbe.

Pár pontban összefoglaljuk, hogy a rengeteg eredmény közül melyek a legfontosabbak. Itt olvashat vissza mindent percről percre.

A részvétel majdnem 70 százalék volt

  • A választók 69,47 százaléka ment el szavazni. Ez majdnem a 2018-as részvételi szintet jelenti.

A 199 mandátum sorsa

  • A Fidesz–KDNP 135 mandátumot szerzett a 199 fős Országgyűlésben. Ez kétharmados többség, vagyis Orbán negyedszer is alkotmányozó többséggel a háta mögött alakíthat kormányt. A Fidesz minden megyében erősíteni tudott 2018-hoz képest.
  • Orbán Viktor az eredményt úgy kommentálta: „Hatalmas győzelmet arattunk. Akkora győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik, de Brüsszelből egészen biztosan.”
  • Az ellenzéki összefogás, vagyis a DK–Jobbik–LMP–MSZP–Momentum–Párbeszéd listája Márki-Zay Péter vezetésével 57 mandátumot szerzett. Ez a mandátumszám hatfelé oszlik, és úgy tűnik, még a legerősebb DK frakciója se éri el a 20 főt.
  • Az ellenzéki pártvezetők nem álltak ki Márki-Zay Péter mögé a színpadra, amikor értékelte az eredményt. A miniszterelnök-jelölt elismerte a Fidesz győzelmét, és azt mondta: „Nem vitatjuk, hogy a Fidesz ezt a választást megnyerte. Azt igen, hogy ez a választás demokratikus és szabad lett volna, továbbra is vitatjuk.”
  • Bejutott az új parlamentbe a Mi Hazánk, amely 7 képviselővel alakíthat frakciót Toroczkai László vezetésével.
  • Toroczkai László pártelnök, aki négy évvel ezelőtt a Jobbikból lépett ki, azt mondta: „Megtörtént a csoda, az a csoda, amiben senki sem hitt, csak azok a magyarok, akik 2018-ban az ásotthalmi pusztán életre hívták ezt a mozgalmat.”
  • A német nemzetiségi listáról mandátumot szerzett Ritter Imre, aki az elmúlt ciklusban a Fideszt segítette a szavazataival. Vagyis Ritter várhatóan a következő ciklusban is a kormánypártokat erősíti.
  • A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 3 százaléknál is többet kapott, ez parlamenti mandátumokat nem jelent, de így költségvetési támogatáshoz jut a párt.
  • A Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom is átlépte az 1 százalékot, amely szintén a parlamenti küszöb alatt van, de azt jelenti, hogy például a kampánytámogatást nem kell visszafizetnie a pártnak. A Gődény György-féle Normális Párt viszont nem érte el az 1 százalékot sem.

Egyéniben a Fidesz–KDNP tarolt, az ellenzék vidéken csak 2 egyéni mandátumot tudott szerezni

  • Egyéni győzelmekben hatalmas a fideszes fölény: 88-18 az ellenzéki összefogással szemben a 106 választókerületben. A Mi Hazánknak az egyéni választókerületekben nem volt esélye, nem is nyert egyet sem.
  • Vidéken gyakorlatilag mindenhol a Fidesz nyert: 86 győzelme van – az ellenzék csak Szegeden (Szabó Sándor) és Pécsen (Mellár Tamás) jut egyéni választókerületi mandátumhoz. Minden más választókerületben a Fidesz nyert.
  • Az ellenzék olyan várost is elbukott, amelyet korábban összefogás nélkül is tudott nyerni: például Dunaújvárost vagy még korábbról Tapolcát.
  • A legnagyobb arányú győzelmet országosan a fideszes Gyopáros Alpár aratta: 71-20-ra verte az ellenzéki ellenfelét.
  • Ha a fontosabb csatatereket nézzük, szintén a Fidesz ünnepelhet több helyen. A fideszes Lázár János simán megverte Márki-Zay Pétert, aki ugye Hódmezővásárhely polgármestere. A harc ráadásul nem is volt kiélezett: Lázár 52-39 százalékos arányban verte Márki-Zayt. A volt miniszter be is jelentette: visszatért.
  • Szombathelyen a fideszes Hende Csaba simán verte a DK-s Czeglédy Csabát (50-39%).
  • Tapolcán Navracsics Tibor 51-43-ra győzte le Rig Lajost.
  • Budakeszin Menczer Tamás 47-44-re győzte le Szél Bernadettet, aki így nem lesz parlamenti képviselő a következő ciklusban.
  • Budapesten a fideszes Fürjes Balázs viszont kikapott 47-42-re a momentumos Hajnal Miklóstól. A Kutyapárt elnöke itt 5,5 százalékot szerzett.

Az ellenzék Budapesten 16-2-re nyert

  • Budapesten az ellenzék a 18-ból 16 választókerületet nyert meg, a Fidesz viszont behúzta a XVII. kerületet (Dunai Mónika) és a XIV–XVI. kerületből álló választókerületet (Szatmáry Kristóf). 2018-ban még 6 budapesti mandátuma volt a Fidesznek.
  • Több budapesti választókerületben az ellenzék az általa vártnál kisebb arányban tud nyerni: pár száz szavazattal győzött Hiller István, Kunhalmi Ágnes és Barkóczi Balázs is.
  • A legnagyobb arányban Budapesten az MSZP-s Hiszékeny Dezső nyert a XIII. kerületben, 60-30-ra győzte le a fideszes ellenfelét.

Végeredmény pár nap múlva

  • Végeredményt csak akkor lehet hirdetni, ha megérkeznek a külképviseletekről a szavazatok, illetve ha a levélszavazatokat is megszámolták. Mivel több olyan egyéni választókerület van, ahol a most 1. és 2. helyen álló jelölt között olyan szoros, néhány száz szavazatnyi a különbség, ez azt jelenti, hogy az átjelentkező és külképviseleti névjegyzékben szereplő szavazók voksai megfordíthatják az eredményt. Ilyen lehet például a budapesti 13. egyéni választókerület, ahol a fideszes Szathmáry Kristóf 336 szavazattal vezet az összellenzéki Vajda Zoltán előtt, a budapesti 15. számú, ahol az ellenzéki Kunhalmi Ágnes előnye nem egészen 500 szavazat a fideszes Lévai István előtt, illetve a baranyai 1. számú körzet, ahol az ellenzéki Mellár Tamás mindössze 190 szavazattal előzi meg a fideszes Kővári Jánost.