400 forintos euró és benzinpánik: a kampányfőnökök rémálma volt ez a hét – kampány öt pontban

A választásokig minden hétvégén jelentkezik Dull Szabolcs választási hírlevele, minden szombaton öt pontban értesülhetnek az adott hét legfontosabb kampányhíreiről főszerkesztői magyarázattal és politikai minielemzéssel. A hírlevelekből készült cikkeket később az újságban is olvashatják. De ha mielőbb szeretnék elolvasni az elemzést, érdemes a hírlevélre feliratkozni, ehhez csak ide kell kattintani!

Korábbi ötpontos elemzések:

• Lesz-e vita, meglepetés, botrányvideó?
• Az első héten váratlanul összecsapott Orbán és Gyurcsány a Facebookon
• Háború, razzia, gyanúsítás és házkutatás is megérkezett a kampányba
• Új kampány kezdődött a háború kitörése után

1. A 400 forintos euróra jött a benzinpánik

A kampányok előzetes tervezésénél aprólékosan, hétről hétre, napról napra megtervezik a pártok és politikusok, hogy miről szeretnének és miről nem szeretnének beszélni. Hogy hogyan akarják megtartani a szavazókat, hogy tudják meggyőzni a bizonytalanokat, és persze hogy hogyan tudják elbizonytalanítani az ellenfél szimpatizánsait. Ehhez képest okoz mindig felfordulást a kampányban egy váratlan történés, amely kiszámíthatatlanná teszi a választói reakciókat.

A múltkori hírlevélben már foglalkoztunk azzal, hogy az orosz–ukrán háború merőben új helyzetet teremtett, és a kampányok újratervezésére kényszerítette az összes pártot. Az elmúlt napokban ezt a helyzetet fokozta több gazdasági hatás: hétfőn elszabadult a forint árfolyama, és hétfőn délelőtt a magyar fizetőeszköz történelmi mélypontra süllyedt. Azóta némileg visszaerősödött a forint, de a 400 forintos euró egy kampányban szimbolikus erővel bír. Az ellenzék rá is repült a témára, és Orbán Viktort, illetve Matolcsy Györgyöt kezdte el okolni a gyenge forintért. Ahogy ezt ellenzékben a Fidesz is tette a baloldallal – a dologban nincs meglepő. A 400 forintos euróra reagálva ugyanakkor az ellenzék a közleményezésen túl nem indított kampányt, pedig vizuálisan és politikai kommunikációs szempontból is esélye nyílt volna erre.

Igaz, idő amiatt sem volt erre, mert szerdára már nem a gyenge forint, hanem a benzin volt a téma. A 480 forintos áron rögzített benzin és dízel alapvetően a Fidesznek kedvező témakör, ám ez csak addig tart, ameddig kapható az üzemanyag. Épp ez került veszélybe néhány kútnál, és a logisztikai problémák sok helyen azt idézték elő, hogy az autósok megrohamozták a kutakat. Mielőtt az ellenzék rárepült volna a témára, itt a kormányoldal lépett gyorsan, és csütörtök késő estére – este fél tízre (!) – rendkívüli kormányinfót hívtak össze a Mol vezérigazgatójával (!). Itt pedig új intézkedéseket jelentettek be, amelyek várhatóan mérsékelni fogják a felvásárlást.

A fenti történések azért számítanak kampányfőnöki rémálomnak, mert előre nehezen megjósolható, hogy a bizonytalanokra hogy hatnak: nehezen kutatható például, hogy egy szavazó a Fideszt hibáztatja a kiszámíthatatlan benzinhelyzetért, vagy éppen a Fidesznek hálás, hogy továbbra is alacsony a benzin ára.

2. A háború továbbra is megkerülhetetlen

Az orosz–ukrán összecsapásokról érkező hírek sora, a Magyarországra érkező ezernyi menekült és az oroszokat ért gazdasági szankciók sora mind hozzájárul ahhoz, hogy a magyar kampányban is megkerülhetetlen téma maradjon a háború. A lakossági fórumok sorából ezúttal Benkő Tibor kiskunhalasi fellépését emelném ki. A honvédelmi miniszter ugyanis a fideszes Bányai Gábor lakossági fórumán tartott előadást a háborús helyzetről, és országos jelentőségű dolgokat mondott ki: például hogy a NATO nélkül nem tudjuk megvédeni magunkat. A dolognak azért van önmagán túlmutató jelentősége, mert emlékezhetünk, hogy az előző kampányokban a fideszes lakossági fórumok még brüsszelezéssel és a Nyugat szidalmazásával teltek – tehát most már ebben is érzékelhető fordulat.

Az ellenzék a háborúval kapcsolatban azt találta ki, hogy egy rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett, és egy olyan határozati javaslatot akart elfogadni, amely az oroszok katonai agressziójának elítélése mellett Paks II. felfüggesztése és az orosz Nemzetközi Beruházási Bank kiutasítása mellett is kiáll. A Fidesz–KDNP úgy semlegesítette a dolgot, hogy az ülésre nem ment el, előtte pedig a parlament egy másik határozati javaslatot fogadott el az orosz katonai agresszió elítéléséről, de Paks II. és az orosz bank még véletlenül sem szerepel benne.

3. Simán megválasztották a Fidesz–KDNP női köztársasági elnökét

A kampányhéthez mindenképp hozzátartozik, hogy a Fidesz–KDNP-s parlamenti többség első fordulós sikerrel megválasztotta államfőnek Novák Katalin volt családügyi minisztert, volt Fidesz-alelnököt. Az ellenzék hosszas vajúdás után végül Róna Pétert jelölte a posztra. A kampány szempontjából a Fidesz nemcsak annak örülhet, hogy simán keresztülvitte az akaratát, és a következő öt évben egy jobboldali – Orbán Viktorhoz biztosan lojális – köztársasági elnöke lesz az országnak, hanem annak is, hogy maga az elnökválasztás nem lett kampánytéma.

Az ellenzék még tavaly év végén jelezte, hogy a közvetlen államfőválasztás híve, így benne volt a pakliban is, hogy a saját jelöltjének valamilyen előválasztással igyekszik erősebb társadalmi támogatást szerezni, mint Novák Katalin elfogadottsága, de ilyesmi végül nem történt. És az ellenzék végül azt sem tudta elérni, hogy a következő parlament válassza meg a májusig elnökösködő Áder János utódját. Az ellenzék az egész államfőválasztást elengedte mint kampánytémát, a Fidesz sikere ebből a szempontból teljesnek tekinthető.

4. Márki-Zay Pétert régóta gyalulja Fidesz, egy kutatás szerint eredményesen

Régóta készült arra az ellenzék, hogy bemutassa a hat párt által nehezen megszült, több körben többször is átbeszélt, kialkudott programját. Végül szerdán nyilvánossá vált az ígéretcunami, Márki-Zay Péter meghirdette a közös programját. Itt részletesen is írtunk a programról, át lehet olvasni az egyes szakpolitikai elemeit, a kampány szempontjából az időzítésről annyit jegyezzünk meg, hogy azon a héten, amikor a gazdaságról és a pénzügyi piacokról sorra jönnek a negatív hírek, kevésbé hangzott szerencsésnek nagy osztogatásokat ígérni.

A következő napok döntik el, hogy az ellenzék mit emel ki a programból, és hogy Márki-Zay Péter ezzel feljebb tudja-e tornászni a népszerűségét. A kormányoldal mindent megtesz a miniszterelnök-jelölt legyalulásáért, a kormányközeli média pedig ebben partner, íme egy szép példa a hétről. Mindennek a kutatások szerint meg is van az az eredménye, hogy Márki-Zay Péter népszerűsége nem túl acélos, és a teljes népesség körében és a pártnélküliek közt is jócskán népszerűbb Orbán Viktor nála – Márki-Zay még a fővárosban sem előzi meg Orbánt.

A Telex által ismertetett Závecz-kutatás még a háború előtt készült, és Márki-Zay később egy nyilatkozatában egyfajta ellenzéki párti ármányra utalt ezzel kapcsolatban, jelezve, hogy nem hisz ezeknek a számoknak. Majd azt is bejelentette hirtelen – és a kampányhajrában merőben szokatlan módon –, hogy új pártot alapítana.

5. Közben zajlik egy korrupciós nyomozás, politikusok is belekeveredtek

Ha nincs háború, forintesés, benzinpánik valószínűleg a választók és a nyilvánosság is jobban felkapja a fejét arra a nyomozásra, amely egy számlagyár működésének politikát vastagon érintő részleteit igyekszik feltárni. Megírtuk a héten mi és a 444 is, hogy ennek a nyomozásnak nemcsak szocialista politikusokat érintő, hanem bizony NER-es szálai is vannak, kérdés, hogy a következő napokban még mennyi fejlemény lesz az ügyben, amely esetleg átviszi a választói ingerküszöböt.

A héten mindenesetre annyi történt, hogy a parlament felfüggesztette az MSZP-s Tóth Csaba mentelmi jogát, mivel az ügyészség szerint negyedmilliárd forintnyi kenőpénzt vehetett át összesen – a Magyar Nemzet pedig ezzel párhuzamosan totális lejárató kampány indított olyan szocialista politikusok ellen, mint Molnár Zsolt és a régi motoros Baja Ferenc. A következő hetekben dől el, hogy ez a nyomozás tud-e olyan nagyobb kampánytémává válni, mint annak idején Simon Gábor vagy Hagyó Miklós ügye.