Az óriási számlagyár, amely miatt állami és NER-es cégeknél volt házkutatás, de ismert MSZP-s politikusok is belekeveredtek

• A győri adónyomozók éveken át üldöztek, majd elkaptak egy számlagyáras maffiát, sokakat megfigyelhettek és lehallgathattak. A bűnözők külföldi állampolgárokat és hajléktalanokat is beszerveztek a papíron informatikai vagy takarítási szolgáltatásokat nyújtó fiktív cégek vezetésére.
• A számlagyár ügyében olyan nagy halaknál, állami cégnél is volt házkutatás, mint az Antenna Hungária, a T-Systems vagy a tőzsdén is jegyzett 4iG.
• Az ügy fókuszában a Sys IT Service Kft. áll, a céghez köthető emberek tartották a kapcsolatot azokkal, akik szintén számlákat vásároltak. Egyikük, Fuzik Zsolt vallotta azt, hogy Horváth Csaba, Molnár Zsolt, Tóth Csaba és Baja Ferenc szocialista politikusoknak kenőpénzt adott át, ezzel bizonyos üzleteket megolajozva a Sys IT-nek és kapcsolódó cégeknek. De a politikusok ezt mind tagadják, és további bizonyíték sem került még elő.

2021. június 15-én országszerte elég sokan részesültek váratlan, kellemetlen korai ébresztésben. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a NAV Merkur Bevetési Egység, illetve a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai, valamint néhány keresőkutya is hadba állt, és reggel 6 és 9 között 80 helyszínen, 250 emberrel végeztek rajtaütést, kezdtek helyszíni kutatást. (Ez az a sztori, amiről ma a 444.hu rendkívül erős cikket hozott. Mivel mi is dolgoztunk a témán, leírjuk, hogy mi mire jutottunk.)

A házkutatási helyszínek javarészt egy hatalmas számlagyár szervezőinek és a számlagyártásra létrehozott fiktív cégek vezetőinek lakásai voltak, köztük a számlagyárat üzemeltető Sz. Szabolcs és közeli hozzátartozóinak ingatlana Szigetszentmiklóson.

De emellett egy nagyon széles és nagyon magasra kalibrált érintetti kör is fennakadt a vizsgálaton. Úgy tudjuk, hogy az említett napon nyomozók jelentek meg olyan jól ismert cégeknél is, mint

• a T-Systems Magyarország Zrt.,
• a 4iG Nyrt.,
• az állami Antenna Hungária Zrt.,
• a reptéren dolgozó Airport Facility Management Kft.,
• a BKV informatikai szolgáltatójaként elhíresült Sys IT Services Kft.,
• a takarítási piacon meghatározó Prisma-csoport;
• illetve információnk szerint ezen a reggelen jelentek meg nyomozók a kevéssé ismert, de az ügyben hangsúlyos szerepet játszó SIS Parking Kft. XII. kerületi székhelyén is, a MOM Parktól nem messze, az egykori Fotex-székházban.

Ez utóbbi, parkolással foglalkozó cég éveken át évi 500–900 millió forintos árbevételt ért el, nyeresége, alkalmazottja azonban alig volt. A cég tulajdonosi köre érdemi átfedésben volt a Sys IT Services nevű, már említett céggel (a Sys IT történetéről a 444 készített részletes videót).

A nyomozóknak hamarosan világossá vált, hogy a Sys IT szerepe kiemelkedő volt a számlagyáros ügyben, a legtovább előzetes letartóztatásban tartott gyanúsítottak e körül a cég körül mozogtak. Ide köthető az az ember is, aki az eddigi sajtóhírek szerint négy szocialista politikusról vallotta azt, hogy kenőpénzeket adott át nekik.

Minderről, a Sys IT szerepéről, a kenőpénzekről kicsit később, előbb lássuk, hogy a Telex birtokába jutott nyomozati iratok szerint hogyan működött maga a számlagyár. Mivel folyamatban levő ügyről van szó, amelyben eddig csak gyanúsítások voltak, így ezeket tudjuk mi is leírni, miközben természetesen mindenkit megillet az ártatlanság vélelme.

Így kezdődött

Még maguk a győri adónyomozók sem sejtették, hogy mibe csöppentek bele, amikor valamikor két és fél évvel ezelőtt az „online számlarendszerben” feltűnt nekik egy gyanús cég. Információink szerint a mezőtúri Nada-Szoft Kft. volt az első, majd sorban több olyan társaság is horogra akadt, amelyek hozták a tankönyvileg gyanús jeleket:

• milliárdos árbevétel, de csak jelképes nyereség;
• nulla, legfeljebb egy alkalmazott;
• a valódi üzleti életben teljesen ismeretlen, olykor külföldi cégtulajdonos;
• bár a profil informatikai, a forgalom hatalmas, de a cégnek még honlapja sincsen, a világhálón sincsenek a társaságra cikkek, szakmai találatok, és a cég hivatalos emailcímei helyett gmailes, freemailes címek lelhetők csak fel a cégregiszterben.

Háttérinformációink szerint szinte biztosra vehető, hogy a bűnbanda régóta folytatta a tevékenységét, de a vizsgálat a 2018 óta történt időszak adócsalásaira fókuszált. Nekünk természetesen nem voltak nyomozati lehetőségeink, de ha egy adócsalással lebukott fiktív cégnek 2018 előtt is hasonló forgalmai voltak, aligha az a képlet, hogy addig legálisan ért el ilyen forgalmat, majd illegalitásba vonult, tehát vélhetően már a 2016-os, 2017-es bevétel is fiktív volt.

A nyomozók elkezdték a terepmunkát, vagyis vélhetően elkezdhették jobban figyelni az először fókuszba kerülő céget:

• kinek számláz;
• kitől van árbevétele;
• kitől fogad be számlát;
• kinek utal.

Nem sokkal később egy rendkívül kiterjedt számlagyár képe sejlett fel. A bűnözők nagyon széles hálózatot működtettek, könyvelővel, készpénzfelvevővel, utalást intéző ügyintézőkkel, HR-ssel vagy éppen a cégbejegyzéseket, a bélyegzőkészítést végző adminisztrátorokkal. A pénz sokat vándorolt, míg valahol valaki „megspórolta” az adók befizetését.

A győri nyomozók mindenesetre lehallgatásokat indítottak, bekérték a banktól a vonatkozó adatokat, és bár biztosan láttak már ilyet, alighanem maguk is meglepődtek. A számlagyárnak ugyanis annyi kliense volt, hogy a bankkártyákat kezelő emberek gyakorlatilag naponta vették fel – jellemzően egymillió forintos adagokban – a készpénzt. „Küldenék egy kis kutyakaját a szomszéd bácsinak.” Nagyjából ilyen primitív üzenetekkel jelezték egymásnak egy hatalmas számlagyár katonái azt, ha korrupciós vagy adócsalásból származó pénzt akartak juttatni a bűnszervezet fejének.

Kiderült az is, hogy nemcsak egy-két ilyen fiktív cég működik, hanem egy rakás. A nagyobbak között említhető az iratok szerint a Wind-Ip 21 Kft., a VFL Informatikai Kft., a Run-IT Kft., ezeknek az volt a jellegzetességük, hogy valójában mindegyikben volt valami furcsaság. Bár milliárdos forgalmuk volt, de vagy csak gmailes címeik voltak megadva elérhetőségként, vagy hirtelen bezárták a boltot, esetleg kényszertörölni kellett a céget. De volt olyan informatikai cég is a láncban, amelyet „Error”-nak, azaz Hibának neveztek el, ma már ez a cég is kényszertörölt.

A nyomozóknak mindenesetre kezdett összeállni a szisztéma. Egy ilyen ügyben mindig a számlagyár működtetői a főbűnösök, azt hamar látta a NAV, hogy kik irányítanak, kik adják a megbízásokat.

Állítólag a számlagyárat működtető, iskolázatlan emberek (vagy négy tucat emberről van szó) között rengeteg személyes kapcsolat volt fellelhető, apák és fiúk, élettársak, sógorok, főnök és beosztott, ők működtették a láncot.

Takarítás és informatika, és nem véletlenül

A hatalmas, hierarchikus lánc fő törekvése az volt, hogy valótlan számlákkal károsítsa meg az államot, egyben jogtalan előnyhöz juttassa az „ügyfeleket”, akik adót spóroltak, ami a költségvetést károsította. Az adóhatóság szerint a több mint 30 cégből álló számlagyár összesen 19 milliárd forintnyi áfát próbált eltüntetni takarításról és informatikai szolgáltatásról kiállított fiktív számlákkal. Az adóhatóság közlése szerint végül 4 milliárd értékben jártak „sikerrel”.

Takarítás és informatika – érdekes, de a számlagyáraknak a homogén termékek (búza, cukor, acél) körbeutaztatása mellett ez a két kedvenc fiktív szolgáltatásuk. Aki ért hozzá, azt meséli, hogy nem is kérdés, hogy miért olyan praktikusak ezek a bűnözőknek.

Hiszen ki tudja megmondani visszamenőlegesen, hogy hány ember és milyen minőségben takarított valahol. Ahogy az informatikában is az a remek bűnelkövetői oldalról, hogy egy úgynevezett „biztonsági audit”, egy „front-end segítség”, vagy bármely más megfoghatatlan informatikai szolgáltatás ellenértéke lehet akár 20 ezer forint, de akár 20 millió forint is.

Adóhivatal legyen a talpán, aki bizonyítja, hogy a szolgáltatás nem történt meg, vagy nagyon túlárazott. Ráadásul a számlagyár rengeteg gagyi fiktív cége mellett mindig volt néhány, ahol azért egy-két szakember is megfordult, így még nehezebb azt bizonyítani, hogy teljesen fiktív egy szerződés, vagy azt, hogy egy utalás mögött semmilyen ellenszolgáltatás nem történt.

Olyan is előfordult, hogy az informatikai és a takarítási profilt ugyanazok a cégek váltogatták, volt olyan cég, amely Supra-Soft, majd Top-Hygiene néven bukkant fel a láncban.

Egy kiterjedt maffia tehát pár ezer forinttal kifizetett hazai hajléktalanok, autószerelő műhelyek kétes egzisztenciái, illetve szlovák, szerb, ukrajnai állampolgárok segítségével felépített egy óriási cégbirodalmat. Ez a vonal nem mutatott túl nagy ellenállást, se képzettsége, se megfelelő ügyvédeik nem voltak, elég hamar többen beismerték a tetteiket.

Nagy, állami számlabefogadók

Ha megnézzük a számlagyár működését, általában a láncban részt vevő cégek (Nada-Szoft, VFL, Wind-IT, Environment, Run-It, Top-Hygiene) teljesen értelmetlenül áramoltattak körbe százmilliós összegeket, de persze nem ők az érdekesek, hanem mindig az egy-egy ponton bekapcsolódó komoly cég is,

amelyek között sok állami cég is van, illetve pár nagyon ismert magáncég.

Ráadásul ezek akár százmilliós tételeket is befogadtak, ilyen

• az Antenna Hungária,
• a T-Systems,
• a 4iG,
• a Hungaro Digitel,
• a Sys IT és
• a SIS Parking.

Maguk a felelősségre vont számlabefogadó cégek különböző védekezési taktikákat szoktak ilyenkor választani, ebben az ügyben is ezek jöttek elő.

• Volt, aki teljesen amnéziás lett, nem emlékezett, hogy került a cégéhez, ki a főnöke, nem ismerte a saját kollégáit, megpróbált semmire sem válaszolni.
• Más nagyon magabiztosan hivatkozott a megfelelő dokumentumokra, vagyis azzal érvelt, hogy volt szerződés és teljesítési igazolás, rendszeresen érkezett egy szabályos beszállítói kapcsolat révén a számla (miközben a nyomozók addigra már pontosan tudták, hogy az adott cég senkinek nem szolgáltatott semmit).
• Más azt az örök kibúvót vette elő, hogy a szerződések teljesültek (például szóbeli tanácsadási teljesítéssel), azt pedig a megrendelő már nem ellenőrizhette, hogy a neki szolgáltatást nyújtó szakemberek milyen céget adtak meg szállítóként.
• De több olyan nagy cég vagy a legjobb ügyvédeket megfizető gazdag vállalkozó is akadt, aki nem annyira próbált meg magyarázkodni, hanem azonnal befizette a korábban elcsalni szánt adót, és ettől reméli azt, hogy ügye utólag enyhébb megítélés alá esik.

A főnöknél is érdekesebb szereplők

A legfőbb gyanúsítottat már említettük: a számlagyár tetején egy Sz. Szabolcs nevű, nagy jólétben élő ember állt, aki a hamis számlák jutalékaiból több luxusautót is vásárolt, ezeket a nyomozók lefoglalták. Ő a közvélemény előtt ismeretlen név.

De gyanúsított lett a börtönviselt Fuzik Zsolt, aki korábban az Axel Springernél, majd a BKV-nál, végül a tettek elkövetése idején a CBA-ban volt informatikai vezető (az általunk látott iratokban nincs arra utaló jel, hogy a CBA-nak bármilyen módon köze lenne az ügyhöz), és egy szintén börtönviselt exügyész, V. Gergely, a Sys IT Services kereskedelmi vezetője is. Ők 2010 környékén a büntetés-végrehajtásnál ismerkedtek meg egymással, és a nyomozók feltételezése szerint ők voltak a főkolomposok.

Az elegáns budai HillSide irodaházban működött a hozzájuk köthető csapat (egy időben itt volt a Sys IT egyik irodája), amely igyekezett a klasszikus számlagyáros gárdával nulla kapcsolatot fenntartani. Sokkal intelligensebben működtek, minőségibb kódnyelven beszéltek, Signalt használtak, de közben azon munkálkodtak, hogy például a hivatalosan a BKV-nak nagy segítséget és megtakarítást jelentő informatikai outsourcing-szerződéssel kapcsolatban eltüntessék a mesés nyereséget. Ehhez a körhöz tartozik a Sys IT-val tulajdonosi átfedésben lévő SIS Parking is, amelyre az említett júniusi napon szintén lecsaptak a nyomozók.

Fuzik Zsolt az elmúlt időszak sajtóhírei alapján a számlagyáras gyanúsítása után vádalku keretében több szocialista politikusról is azt állította, hogy megvesztegette őket:

• Horváth Csaba zuglói polgármester az állítások szerint a zuglói parkolási szolgáltatásokból kaphatott kenőpénzt. Az ügyészség szerint Horváth és társa a fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére kerestek egy gazdasági társaságot, amelytől a nyereségük felére tartottak igényt. A zuglói parkolást végző cég az említett SIS Parking volt.
• Nem sokkal később az ügyészség egy másik zuglói politikus, Tóth Csaba mentelmi jogát is kikérte. Mint írták, Tóth Csaba cselekménye vesztegetés látszatát keltve üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette megalapozott gyanúját kelti.
• A Magyar Nemzet később azt írta, hogy Fuzik Zsolt Molnár Zsolt pártigazgatóra és Baja Ferencre, az MSZP pártalapítványának, a Táncsics Alapítványnak a kuratóriumi elnökére is terhelő vallomást tett.

A szocialista politikusok mindannyian azt állítják, nem igazak az állítások.

Fuzik és V. Gergely egyébként letartóztatásuk után az iratok szerint egymás ellen fordultak, egyikük azzal vádolta meg a másikat, hogy nagy összeget ajánlott neki, ha elviszi a balhét, de arról is van információnk, hogy egyikük állítólag annyira szerette volna elkerülni a börtönt, hogy azt hangoztatta, bármilyen vádalkura hajlandó. Ezek természetesen nem bizonyított információk, de azt támasztják alá, hogy a sokáig makacsul mindent tagadó főnökök szívesen egymásra tolták volna a tényleges felelősséget.

Ami hivatalosan tudható a számlagyárról

Magáról a nagy 2021. júniusi rajtaütési akcióról annak idején a NAV, de a kormánypárti sajtó is beszámolt. Tavaly nyár óta az ügyről több olvasónk is adott jelzést, az informatikai szakmában beszédtéma lett a nagy lebukás, emellett természetesen hivatalosan is kerestük az illetékes intézményeket.

Úgy tudjuk, hogy a gyanús cég, majd az abból felfejtett számlalánc ügye a NAV különböző győri, illetve nyugat-dunántúli egységeit is megjárta, de végül a kiemelt ügyek osztályához került, és a nyomozásnak máig Győr a központja.

Több levelet is váltottunk a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészséggel, amely alapvetően készségesen segítette a munkánkat, de csak nagyon korlátozottan tudott nyilatkozni. Szerettük volna megtudni, hogy kik vannak letartóztatásban, kik a gyanúsítottak, mikor zárulhat a nyomozás.

Mint a hivatal szóvivője a legutóbbi érdeklődésünkre írta:

„Az ügy részleteit az eljárás érdekeire tekintettel sajnos nem áll módomban megosztani Önnel, így fejleményekről sem tudok beszámolni.

Annyi azonban tudható, hogy az eljárásnak több tucat gyanúsítottja van jelenleg. Közülük letartóztatásban már nincs senki, azonban van olyan személy, aki személyi szabadságot korlátozó más kényszerintézkedés hatálya alatt áll.

A nyomozás lezárást illetően nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni, nem is nagyon tudnék. A rendelkezésre álló nyomozati határidő azonban a jövő évben fog letelni, és a hatályos jogszabályok szerint annak meghosszabbítására is van lehetőség, amennyiben az indokolt.”

A korábbi információk alapján azt azért lehet tudni, hogy a NAV üzletszerűen és bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt nyomoz, a bűnszervezet irányítói akár húszéves szabadságvesztésre is számíthatnak.

A NAV munkatársai az első hivatalos közlés idejéig 35 személyt hallgattak ki gyanúsítottként, közülük 8 főt őrizetbe vettek. A Győri Járásbíróság a bűnszervezet három vezetőjének letartóztatását rendelte akkor el.

Azt is közölte az ügyészség, hogy a bűnszervezet egy többszintű, takarítási és informatikai szolgáltatásokat nyújtó céghálózatot és számlagyárat működtetett. Kiderült, a kibocsátott fiktív számlákkal megrendelőik jogosulatlanul csökkentették fizetendő áfájukat, összesen 4 milliárd forint kárt okozva a költségvetésnek. A számlakibocsátó cégek valós tevékenységet szinte egyáltalán nem végeztek, élükön strómanok – többségében nehéz anyagi körülmények között élő személyek – ültek, akik pénzért vállalták a névleges vezetői szerepet.

A társaságokhoz papíron bejelentett alkalmazottak valójában a megrendelőknél dolgoztak, kizárólag azért jelentették át őket a fiktív céghálóba, hogy a megrendelők csökkenthessék adójukat a valótlan számlák befogadása után. A költségvetést ért kár megtérülésére a NAV összesen 3,2 milliárd forint értékben zárolt bankszámlákat és ingatlanokat, továbbá nagy értékű gépkocsikat, részvényeket és készpénzt is foglalt.

Tucatnyi mellékszál

Az ügy jelen szakaszában nagyon sok kérdés merül fel. Ha a nyomozók szeretnének elindulni a számlagyáras cégek körül szerzett további információk mentén (megbuherált közbeszerzések, titkos egyeztetések, kábítószer-fogyasztás), végeláthatatlan bűnlajstrom merülhetne fel.

Valahogy úgy, mint a Schadl–Völner végrehajtói ügyben, ahol hasonlóképpen a végrehajtói korrupció mellett meghekkelt vizsgák, állami pályázatok „lobbija”, indokolatlan diplomata-útlevél vagy szabálytalan kékvillogó-használat is előbukkant.

A számlagyár lebukott vezetői először azt hitték, hogy magas szintű kapcsolataik révén védett pozícióban vannak, ám ahogy néhányan az előzetesben üldögéltek, egy idő után rájöttek, hogy ez nem fog olyan egyszerűen megoldódni, a pénzügyőrökre nem tudnak ráijeszteni a kapcsolataikkal, állítólag ekkor kezdték egyre inkább egymásra tologatni a felelősséget.

De a nagy számlagyárügy mentén több tucat érdekes mikrosztori útján is el tudnak indulni a nyomozók. A szlovák határhoz közeli Letkésről még az Átlátszó is írt korábban: az a bizonyos ingatlantulajdonos, akinek különutat épített az önkormányzat, H. Zoltán és cége a Moriani Consulting például tudomásunk szerint vastagon érintett, e vonal állandó szervezkedéseivel feltárul az egész pályázati rendszer panzióra, játszótérre, a visszaosztás, fiktív bejelentés a településre a mezőgazdasági támogatás miatt.

Évtizedes minta

A döbbenetes az, hogy Magyarországon több nagy korrupciós botrány után gyakorlatilag úgy telhetett el 10-15 év, hogy semmi nem változott a nap alatt, a módszerek, egyes szereplők, de még a kárvallottak is ismerősek lehetnek.

Emlékeznek még a Siemens magyarországi cégét is érintő nagy botrányra, amikor a cég befogadott egy csomó számlát különböző, hajléktalanok birtokolta cégektől?

A hajléktalan cégvezetők aztán egy szervezővel és egy biztonsági ember kísérővel 1,96 millió forintos tételekben vették fel a pénzt mindenféle, javarészt XII. kerületi bankfiókból. Bár a cégvezető urak rendkívül büdösek voltak (elnézést a dehonesztáló kifejezésért), de a 2 millió forint, azaz a pénzmosás szempontjából kritikus összeg alatti pénzfelvételeket senki nem tartotta a bankokban gyanúsnak, senki nem tett bejelentést. Aztán ahogy az ilyenkor lenni szokott, az 5 ezer forintokkal kifizetett cégvezető hajléktalanok később feleltek a tetteikért, a főszervező külföldre szökött, míg a számlákat befogadó cégek vezetőit nem kérték számon.

Nem sokkal később (de még mindig 2010 előtt járunk) robbant ki a Demszky-éra fővárosi cégeit, elsősorban a BKV-t érintő nagy korrupciós botrány, amikor 2007 és 2009 között teljesen idióta tanácsadói szolgáltatásokra fizetett ki 12 milliárd forintot az a cég, amely amúgy örökké jelentős közfinanszírozásra szorul.

Milliókért volt szükség a fénymásoló-állomány felmérésére, vagy milliókért olyan kommunikációs tanácsokat kapott a BKV reklámosztálya, hogy hirdessen szakállas emberekkel, mert ők hitelesebbek. De azok az akkor még ellenzéki Vitézy Dávid által bemutatott esetek is zseniálisak voltak, amikor ciprusi cégek, a Dandy Trading és az Everest Capital az MNB és a KSH nyilvános elemzéseit copy-pastezték, majd adták el súlyos tízmilliókért a BKV-nak.

Az internet korában természetesen azonnal lelepleződött a másolás. Érdekes, hogy már akkor felmerült az is, hogy a BKV rendkívül előnytelen informatikai outsourcing-szerződést kötött az egykoron még tőzsdén jegyzett Synergonnal, amely mára csak utódcégei révén létezik, ezek egyike a Sys IT Sevices. Ez a cég nem keverendő össze a Sys IT Networkkel, amely korábban tulajdonosi átfedésben volt a Sys IT Servicesszel, de ma már Tasnádi László volt belügyi államtitkár és Sípos Gyula tulajdonosi szerepvállalásával szolgáltat a BKV-nak. Erről a helyzetről a HVG írt alapos anyagot.

De az sem téved sokat, akinek az Eclipse Zrt. ügye jut eszébe, ahol volt egy mesés szolgáltatási monopóliumokkal kistafírozott cég, amely a világ pénzét megkereste, de még a nyeresége után sem szeretett volna adót fizetni, így számlákat vásárolt. Annak az ügynek voltak igazán tragikus elemei is, amelyről itt olvashat.