Novák Katalint választották meg Magyarország új köztársasági elnökének

Az ünnepség végén még elénekelték a Szózatot, és kivitték a teremből a zászlókat.

A levezető elnök félórás szünetet rendelt el a ciklus utolsó parlamenti napján, hamarosan a kormányoldal orosz-ukrán háborús határozatának elfogadásával, valamint Tóth Csaba mentelmi jogával folytatódik az ülés.

Novák Katalin a terem közepén áll, és sorban állnak a miniszterek, képviselők, hogy kezet rázzanak vele. Róna Péter is gratulált a megválasztott államfőnek, de Polt Péterrel is váltott pár szót Novák.

Felállva tapsolják a kormánypárti képviselők Novák Katalint, miután letette az esküt. Az ellenzéki képviselők többsége kivonult az ülésteremből, és már nem hallgatta végig az eskütételt.

Behozzák a díszzászlókat az ülésterembe, majd a Himnuszt éneklik el.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke kihirdette a végeredményt: Novák Katalin 137 szavazattal megnyerte az államfőválasztást, májustól ő lesz az ország új köztársasági elnöke. A mandátuma öt évre szól, és egyszer választható újra.

Kihívója, Róna Péter 51 szavazatot kapott a választáson. Öt érvénytelen szavazatot adtak le összesen.

A szavazás érvényes és eredményes volt – jelentette be Latorcai János. Novák Katalin május 10-én lép hivatalba.

„Elnökként is a békesség embere akarok lenni” – írta Novák Katalin Facebookon, miközben képviselőtársai szavaztak. Pár perc múlva kiderül az eredmény, 11:39-től folytatódik az ülés.

Véget értek a beszédek. 40 perce van a képviselőknek, hogy leadják a szavazatukat, két egymást keresztező ikszet kell tenni Novák Katalin vagy Róna Péter neve mellé a szavazólapon. De ha valaki véletlen elrontaná, kap új lapot – ismertette a szabályokat Szűcs Lajos. 80 perc szünet következik, várhatóan 11:39-től folytatják az ülést, és akkor ismertetik az eredményt.

Isten áldja a hazát, isten áldja a magyarokat – zárta 15 perces beszédét Róna.

„A hatalom korrumpál, az abszolút hatalom pedig abszolút korrumpál” – idézte beszéde eleje felé Róna, később pedig az ellenzék államfőjelöltje felsorolásba kezdett, amely a mai kormány bűnlajstromaként értelmezhető. Itt említette a méltányosság, az emberi méltóság védelme eszményével nössze nem egyeztethető kormányzati intézkedéseket, és hatalmi túlkapásokat. Róna Péter szerint az illiberális válasz, ha a hatalmat mindennel felruházzuk, és engedelmeskedünk neki.

„Az ember szuverenitását hiba a hatalom szuverenitása alá rendelni”

– mondta Róna, aki szerint nem megengedhető például, hogy:

• nem politikai ellenfélként, hanem ellenségként tekintsenek egymásra azok, akik a nép képviseletére szegődtek,
• hogy politikai és a szociális egyenlőtlenség uralkodik Magyarországon, és osztja meg a társadalmat,
• hogy a szegénységben élő magyarság nem jut megfelelő egészségügyi ellátáshoz,
• hogy nemzetünk tagjai kevesebb, mint napi 1770 forintból, vagy annál is kevesebből kénytelenek ellátni szükségleteiket,
• az végképp nem lehet, hogy 30 fegyveres rontson be egy szegényeket segítő egyházi, szociális szervezethez (itt az Iványi Gábor egyháza és civil szervezete elleni, néhány héttel ezelőtti állami fellépésre célzott)
• hogy a magyarok 74 százaléka az Európa Unió szegénységi küszöbe alatt éljen, miközben mások „több milliárd forintos jachtokon napoznak örömlányokkal”,
• hogy „családokat lakoltat ki, és tesz hajléktalanná egy korrupt karhatalom” a devizahitelek és más adósságok miatt.
• vagy hogy tanárok ezreinek kell a polgári engedetlenség eszközeit választani azért, hogy megkapják a minimumot, amit megérdemelnek.

Nyújtsunk kezet egymásnak, törekedjünk a történelmi sebek begyógyítására, akkor is, ha a másik gyarló, esendő, tőlünk nagyon különböző, vagy ha kifejezetten tévúton jár, mondta az államfőjelölt. Szabad és demokratikus államként boldog és sikeres tagja lehetünk az európai nemzetek közösségének, tette hozzá.

„Isten áldja a hazát, Isten áldja a magyarokat”

– zárta a beszédét az ellenzék elnökjelöltje.

Nem a török és orosz modellt akarja a magyar társadalom követni, jelentette ki az államfőjelölt. Anyagi és személyes biztonságunkat szavatolja az Európai Unió és a NATO, tette hozzá, és feltette a kérdést:

miért kellene mindezt félredobni egy orosz diktátor barátságáért?

Megismételte, hogy a magyar társadalomban óriási közmegegyezés övezi, hogy a Nyugathoz akarunk tartozni, oda is tartozunk. Óriási társadalmi megegyezés van Szent István óta, hogy mi magyarok a Nyugathoz akarunk tartozni. Nem Oroszország és nem Törökoszág a mi világunk, ahol a saját ellenzék fellépéseit brutális gyilkossággal és börtönnel torolja meg a hatalom, hanem a keresztény és felvilágosult nyugathoz tartozunk.

Róna Péter szerint azonban nem csak a török, orosz hatalomgyakorlási modellből vett minták riasztóak, hiszen a magyar választási rendszer igazságtalan, ami nem megengedhető.

Amikor szinte az egész világot eluralja az erőszak, amikor járvány söpör végig, amikor a háború és a természet rombolása milliókat tesz földönfutóvá, hol, miben találunk enyhületet? – fogalmazott Róna Péter. Abban, hogy lemondunk emberségünkről, hogy utat adjunk a gyűlöletnek?

„Biztos, hogy nem”

– jelentette ki. A hatalmat mindenre felhatalmazzuk, hogy döntsön mi legyen, mi pedig mindenben követjük? Ez az illiberális demokrácia szerinte, amely nem tiszteli az ember lelkiismeretének és szabad akaratának szuverenitását, hanem mindent a hatalom szuverenitása alá rendeli.

De akkor mi a jó válasz? Ne csorbítsuk, ne rombljuk azt, amiről a közös megegyezés már régen létrejött – fogalmazott Róna.

A gyógyulás útja nem könnyű, de világos. Hiszi, hogy a gyógyulás útja a megbékélés, folytatta hitvallása ismertetését az államfőjelölt. Róna Péter Romsics Ignácot idézve arról beszélt, hogy ő is azt kéri:

magyar a magyarban ne ellenséget, hanem egy másik embert lásson.

Róna szavait az ellenzéki padsorokban taps, a kormánypártiak körében apátia fogadta. Úgy vélte, hogy a sokféleség tiszteletben tartása – ahogyan a természetben, úgy a politikában – fontos, hiszen annak eltűnése leépüléshez vezet. Róna Péter azt mondta,

a társadalmi sokféleség a sikeres országok ismérve. A sokféleség elnyomása pedig biztosan a katasztrófához vezet.

Szerinte a sokféleségből kell és lehet egységet kovácsolni, és a magyar nemzet számára valóban egység kell, ehhez pedig megbékélés. De a jogállam mai helyzete ezt nehezíti, hiszen az alaptörvény nem felel meg a hitelt érdemlő alkotmány általánosan elfogadott ismérveinek. Ugyan Róna kifejezte, elfogadja az alaptörvényt, mint hatályos jogszabályt, amelynek szabályait be kell tartani, de arra emlékeztette a törvényalkotó többséget: a hatalom a népé, az alkotmány feladata pedig a hatalom korlátainak kijelölése kellene, hogy legyen.

Szerinte az alaptörvény nem a hatalom működési kereteit biztosítja, sőt, a „kecskére bízza a káposztát, hiszen minden hatalom, még a legjámborabb is, szereti lerúgni saját korlátait”.

Nem az Országgyűlés hozza létre az alkotmányt, hanem az alkotmány hozza létre az Országgyűlést

– jelentette ki, kifejezve: a hatalom a népé, annak csak gyakorlásával bízza meg időről időre a társadalom a jogalkotókat. Ahogy mondta:

a bebetonozott hatalom a korrupció melegágya.

Róna Péter megköszönte a hat ellenzéki párt jelölését, és úgy gondolta, hogy az államfői tisztség ma messze nagyobb felelősséggel jár, mint korábban. Az Alaptörvény megfogalmazza a köztársaság elnök feladatát: a nemzet egységét jeleníti meg és őrzi a demokráciát.

E feladat ellátása minden nemzet létének sarokköve

– mondta.

Arról beszélt, a kormány ebben a véres háborúban szoros barátságban van a támadó Oroszországgal. Ilyen helyzetben hol van a megjeleníthető egység?

„Most, amikor az egész világ elítéli Oroszország vérengzését, megint képtelenek vagyunk nevén nevezni a tetteket”

– fogalmazott Róna. Az ellenzéki államfőjelölt félünk és szorongunk, hiszen tudjuk, hogy közünk van a szomszédban történtekhez. Hosszasan sorolta a huszadik századi szörnyűségeket, és mindannak tanulságát, a borzalmakat, amelyek magyar emberek életét követelték, majd feltette a kérdést:

kilúgozták volna erkölcsi ítélőképességünket?

Melyik tragédia áldozatait kellene mellőznünk ahhoz, hogy létrejöjjön az a kifejezhető egység, amit az alaptörvény megkövetel a köztársasági elnöktől – tette fel az újabb kérdést. És megrendült hangon folytatta:

„Tényleg nem tudjuk megkülönböztetni a jót a gonosztól, az igazat a hazugságtól?”

róna Péter szinte hihetetlennek tartja, hogy miért nem látta közülünk olyan sokan, hogy

a barátkozás a gonosszal belőlünk is gonoszt csinál. Olyanokat, akik a hatalomért elbúcsúznak saját becsületüktől, és még korábbi önmagukkal is szembefordulnak

– fogalmazott Róna, aki eközben végig Orbán Viktorra vetette tekintetét.

„Hiszem és bízom benne, hogy nem ez a magyar út, még akkor sem, ha küzdelmeink során 1848-ban és 1956-ban elbukott a jóért és igazért folytatott harcunk”

– mondta Róna.

Április 3-án országgyűlési választás lesz és népszavazás. Sorsdöntő pillanat nekem is, mindannyiunknak – mondta Novák Katalin, hozzátéve, hogy alkotmányos feladatának eleget téve megválasztása esetén nem az alkotmányosság lebontásán, hanem annak védelme felett fog őrködni. Azon a fundamentumon fog állni, amit az Alaptörvény jelent.

„Nem a hatályos jogrend lebontásán, hanem annak alkotmányos őreként annak fenntartásán fogok munkálkodni”

– jelentette ki. Szent István intelmeit idézte, majd pedig azzal zárta szavait, hogy „legyen béke, szabadság és egyetértés.”

„Amíg van kezünk, van szabad akartunk, nem tudnak leigázni. Ez szuverenitásunk alapja” – mondta Novák. A szuverenitás bölcsője pedig a család – tette hozzá. A szuverenitásról nemzeti vonatkozásban soha nem lesz hajlandó lemondani, erre legfeljebb a családban képes, ott is csak bizonyos részéről férje, Veres István javára, „akit állítólag first gentleman címmel kellene illetni, de ő Veres István marad”.

Mi, nők gyereket nevelünk, beteget ápolunk, főzünk, kettő helyett is keresünk, tanítunk, Nobel-díjat nyerünk, ablakot pucolunk – mondta Novák. Ismerjük a szavak erejét, de tudunk a háttérbe is húzódni és hallgatni, ha kell, és férfiakat meghazudtoló bátorsággal védjük meg a családunkat, ha veszély fenyegeti – folytatta.

„Nem ahhoz képest, hanem annak is köszönhetően kívánok jó köztársasági elnöke lenni Magyarországnak, hogy nő vagyok” – jelentette ki.

„Felkészültem az ellőttem álló embertpróbáló feladatra” – mondta Novák, és köszönetet mondott a miniszterelnök után Áder Jánosnak és feleségének, Herczeg Anitának, valamint Kövér Lászlónak és Gulyás Gergelynek is a barátságukat.

„Tudom, nekem kell elsősorban megjelenítenem ezt az összetartozást. Elsősorban, de nem egyedül” – fogalmazott. Nekem majd minden magyart képviselnem kell. De hogyan lehetnék minden magyar? – tette fel a kérdést. „Én is maradok, aki vagyok, és a nekem adott talentumokat arra fogom használni, hogy eljussak azokhoz, akinek a békesség és a megértés üzenetére van szüksége”.

Nem akkor tudom azokat is képviselni, akiknek más a hite, ha leveszem a nyakamból a keresztet, hanem ha szívemhez szorítja, és a hitemből merítek erőt mások megértéséhez – mondta a Fidesz jelöltje. Azt ígérte, elmegy a szülőkhöz, jelen lesz a hívő közösségben, elmegy a határon túl élő magyarsághoz, de ott lesz Brüsszelben, és bármely városban, ha ki kell állni az érdekeinkért. Felkeresi a faluvégi cigánytelepeken a roma magyarokat, ott lesz, ahova tartozik. Az egyik első látogatása pedig Varsóban vezet.

„Tettekre készülök. Kész vagyok minden terhet magamra vállalni, amit ez a tisztség rám ró” – fogalmazott Novák. Köztársasági elnökként is a békességet szeretné képviselni, mint anyaként. Beszélt a nemzeti függetlenség békés megszerzéséről.

„Nem fogjuk megengedni, hogy a drágán szerzett függetlenségünkkel bárki orosz rulettet játszon”

Magyar földről magyar szemmel nézzük a világot – mondta, és az ő negyvenes, büszke generációjáról beszélt, amely mer felemelt fejjel járni, nem esik hasra, ha valaki angolul szólal meg, és ha a szíve hazahúzza, haza mer jönni.

Sokan tanultunk, éltünk Nyugat-Európában, nem majmolni akarjuk az ottani világot, de vannak ott jó dolgok, miket elsajátíthatnánk – mondta Novák. „Érdemes az angol gyep titkát megfejteni, még ha egy magyar virágosrét közelebb is áll a szívünkhöz.

Novák Katalin ezt követően szegedi származásáról, családja támogatásáról és örökségéről beszélt. „Nagyszüleim története nélkül nem lennék az, aki. Bárcsak még egyszer meghallgathatnám, amikor nagymamám arról beszél, hogyan szerzett élelmet fél éves kisbabájának, miközben az orosz katona rászegezte a géppisztolyát.”

„Őrzöm magamban a dorozsmai homok forróságát, a frissen szedett ágasi málna ízét, nagyapám erős karjának biztonságát.”

Szüleitől megtanulta a talpraállás képességét, és a tisztességet, becsületet. Köszönetet mondott a családjának, hogy ott vannak vele.

„Amikor éppen húsz évvel ezelőtt igent mondtam a férjemnek, Istvánnak, tudtam, de csak részben értettem, mit jelent életre szóló szövetséget kötni” – mondta a Fidesz jelöltje, és felidézte életútja meghatározó állomásait: gyermekei születésével kezdte, majd a közéleti pályafutásáról beszélt. Köszönetet mondott Martonyi Jánosnak, hogy tőle leshette el a klasszikus diplomácia fortélyait, erre a tudásra köztársasági elnökként is szüksége lesz.

Megköszönte Balog Zoltánnak, hogy minisztériumában szakmai utat nyitott előtte, és megtanította, a legfontosabb erőforrás: az ember.

„Ajándéknak tekintem, hogy 8 éven keresztül kormányzati feladatom a családok jövőjének biztosítása volt. Hálás vagyok azért a 200 ezer gyermekért, akiknek a vállalásához plusz segítséget tudtunk adni”

– mondta, és az eredményeit sorolta, majd pedig köszönetet mondott Orbán Viktornak, hogy erre lehetősége volt:

„Miniszterelnök úr, köszönöm, hogy részese lehettem a nemzetépítésnek.”

A legtöbb magyar ember számára a mai nap egy átlagos csütörtök, és legfeljebb az esti híradásokból értesül, hogy új köztársasági elnöke lesz Magyarországnak. Ma Önökön, demokratikuson választott képviselőkön keresztül választ új köztársasági elnököt az ország – fordult az Országgyűléshez, és leginkább a kormánypárti széksorokhoz Novák. Joguk van tudni, hogy ki az az ember, akire szavazhatnak, milyen mondanivalója van ma a magyarok számára – mondta. Ezzel folytatná, ha nem rúgta volna ránk az ajtót a háború.

Az Oroszország által indított háború „védhetetlen és megmagyarázhatatlan” Novák szerint. A járvány után elszabadult „egy másik pusztító vírus”, egy olyan országban van háború, ahol magyarok aggódnak az életükért, jövőjüket. Elmesélte, hogy a múlt héten a Magyar Református Szeretetszolgálat nagyköveteként a Kárpátalján járt, hogy kifejezze, azok a magyarok, akik ottmaradtak, nekünk legalább ugyanolyan fontosak nekünk, mint akik elmenekültek.

A bajban összefogást látunk, erre békeidőben is nagy szükség lenne – mondta, majd arról beszélt, hogy miként segítik az egyházak, a segélyszervezeteket és az emberek a menekülteket, és „a válságkezelésben sokat tapasztalt kormány minden szükséges emberi és anyagi erőforrást biztosít a katasztrófa következményeinek mérséklésében”. De segítenek a tanárok, a mérnökök, az ápolók, a katonák, a rendőrök. „Egymást segítjük a bajban, köszönet érte” – mondta Novák.

„Nincs rosszabb egy háborúnál. Lángba akarja borítani mindazt, ami értékes számunkra” – fogalmazott, megtámadja a nyugalmat, a hétköznap biztonságát, a ma kiszámíthatóságát és a holnap derűjét. Lelki, szellemi megújulásra van szerinte szükség.

„A magyarok békét akarnak. Mi, nők nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét”

– fogalmazott a Fidesz államfőjelöltje. Teréz anyát idézve azt mondta, a béke egy mosollyal kezdődik.

A házelnök bejelentette a köztársaságielnök-választás folyamatának megkezdését.

Úgy tűnik, sikerült az összes kormánypárti képviselőt mozgósítani, így már a szavazás első fordulójában eldőlhet az államfőválasztás eredménye. Hamarosan a beszédekkel kezdődik az államfőválasztási procedúra.

Köszöntötte Róna Pétert Kövér László. Iványi Gábor és Karácsony Gergely ül mellette a díszpáholyban.

Még a folyosóról osztott meg egy képet a Fidesz államfőjelöltje Facebookon. A férje és gyermekei is elkísérték az államfőválasztásra, ők a díszpáholyban kapnak majd helyet. „Sokat jelent számomra, hogy a családom most is velem van” – írta Novák a kép mellé.

A háború a legrosszabb forgatókönyv – fogalmazott Szijjártó Péter a második felszólalásában. Magyarország elítélte az orosz katonai agressziót, de világossá kell szerinte tenni, hogy ilyenkor mi a kormány feladata.

„Megvédjük Magyarország és a magyar emberek biztonságát.” A Magyar Honvédség jelentős erői települtek az ország keleti részébe, hogy megakadályozzák, hogy militáris vagy paramilitáris csoportok lépjenek az ország területére. Meg kell előzni, hogy Magyarország belesodródjon a háborús konfliktusba – mondta Szijjártó. Épp ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy nem küldünk katonákat és fegyvereket Ukrajnába, és Magyarország nem engedélyezi halálos fegyverek átszállítását területén Ukrajnába.

Fontos az európai egység megtartása – mondta Szijjártó. Magyarország minden egyeztetésen részt vett, és minden szankció részese, támogatjuk ezeket a szankciós döntéseket. A külügyminiszter elképesztőnek tartja, hogy egyes ellenzéki politikusok olyan hazugságokat terjesztettek, amelyek veszélybe sodorhatják a kárpátaljai magyarokat.

Vörös vonalnak tartja Magyarország energiaellátását, szerinte nem engedhetjük meg, hogy bárki ezt kockára tegye. A földgázszállítás nem politikai kérdés, hanem fizikai. Vagy van, vagy nincs – fogalmazott a külügyminiszter, és azt is mondta, Magyarország jelenleg több környező országhoz hasonlóan rá van szorulva Oroszország energiaellátására, és nem tudjuk egyik pillanatról a másikra függetleníteni az országot.

Ma két hete robbant ki az orosz–ukrán háború – mondta a Fidesz képviselője, elítélve a „baloldalt”, amely szerinte nem támogatja a külügyi bizottság szerdán, Az orosz–ukrán háborúról címmel benyújtott politikai nyilatkozatát, amelyet a plenáris ülés eszerint még csütörtökön megtárgyal, és meg is szavazhat.

Németh Zsolt szerint a kormány, illetve Magyarország álláspontja ebben a háborúban egyértelmű, négy szóban összefoglalható:

béke, biztonság, egység, szolidaritás.

Németh Zsolt arról is beszélt, hogy az ellenzéki kritikák ellenére a magyar kormány álláspontja nem okoz feszültségeket a nyugati szövetségesekkel, sőt, üdvözölte a NATO, az EU és a V4-ek higgadt, egységes álláspontját abban is, hogy Magyarország nem fog semmilyen, az energetikai ellátását érintő szankciót támogatni.

Tovább kritizálta az ellenzéket, kijelentve:

egy ponton el kell dönteni: a háború vagy a magyar emberek pártján áll.

Szerinte ugyanis bármiféle katonai részvétel vagy annak támogatása az ellenzék részéről egyértelműen a háború melletti állásfoglalás. Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között szerinte nincs túl szoros kapcsolat, de legalábbis Gyurcsány Ferencnek szorosabb is volt, hiszen kiskutyát ajándékozott az orosz elnöknek.

A külügyi bizottság javaslatáról a napirend módosításával még a mai napon szavazhat a parlament.

„A katonai agressziót elítéljük, kiállunk Ukrajna mellett, kiállunk az ukránok mellett, kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett” – mondta Szijjártó Péter a parlamentben.

A külügyminiszter arról beszélt, a szomszédban háború zajlik, és szörnyű látni, ahogy tömegeknek kell egy-egy bőröndbe vagy hátizsákba belezsúfolnia az eddigi élete gyümölcseit, hogy meginduljon a menedék reményében.

Ma reggelig 201 706 fő lépett be Magyarország területére Ukrajnából a háború kitörése óta

– mondott friss adatokat a külügyminiszter. Romániából ugyanez idő alatt 156 056 ember lépte át a magyar határt.

„Magyarország felkészült arra, hogy minden Magyarországra érkező menekült számára biztosítsák a menedéket és az ellátást” – fogalmazott Szijjártó. Akik hosszabb ideig maradnak, azoknak munkát, a gyerekeknek óvodát és iskolát biztosítunk. Arról is beszélt, hogy a Híd a Kárpátaljáért kezdeményezésre máig 638 millió forint adomány érkezett. Magyarország történetének legjelentősebb humanitárius segélyakcióját folytatjuk – mondta a külügyminiszter. 800 tonna élelmiszert és 200 tonna higiéniai eszközt szállítunk Ukrajnába, hogy a Kárpátalján élő embereknek segítsünk, a kórházi kezelést igénylő gyermekek számára pedig teljes körű ellátást biztosítunk.

A külügyminiszter azt is mondta, ma reggel fél 5-kor az ukrán-magyar határátkelőkön a forgalom az átlagos alatt van.

Amíg a baloldali politikusok nemcsak hogy uszítanak, hanem sokan közülük arra is veszik a bátorságot, hogy ítéletet hozzanak ebben a háborús konfliktusban, addig a magyar kormány az ország történetének legnagyobb humanitárius mentőakcióját hajtja végre – mondta a KDNP frakcióvezetője napirend előtt.

Simicskó István (volt honvédelmi miniszter) szomorú tényként jegyezte fel, hogy ismét háború dúl Magyarország szomszédságában, méghozzá „két testvér nép előtt”. A frakcióvezető arról beszélt, hogy „forradalmakat exportáló szervezetek exportálása” zajlik a hibrid hadviselés nyomán évek, évtizedek óta, de a fegyveres konfliktust minél gyorsabban vissza kell terelni a tárgyalóasztalhoz.

A KDNP frakcióvezetője idézte Teréz anyát, azaz, hogy „a béke egy mosollyal kezdődik”, és üdvözölte, hogy az orosz és az ukrán külügyminiszterek egy asztalhoz ülnek csütörtökön.

Kicsit meglep a Kelet-Nyugatról tett állítása – reagált Dömötör Csaba Jakab Péternek. Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő korábbi szavait idézte, aki évekkel ezelőtt Oroszország fellépését dicsérte.

„Van egy párt, amelynek a képviselője a gyanú szerint Oroszországnak kémkedett. Ez a párt a Jobbik” – folytatta Dömötör. Kovács Bélát két év börtönre ítélték itthon, most pedig Moszkvában van. „Ennyit arról, hogy ki képviseli Oroszország érdekeit.” Azt is mondta az államtitkár, hogy annak idején egyedül a Jobbik kampányolt az uniós csatlakozás ellen.

Mit keres a baloldalon? – kérdezte a Jobbik elnökét Dömötör. „Ugyanazt a lyukas portékát árulják, ami egyszer már majdnem csődbe vitte az országot.” Jakab Péter hozzákötötte a Jobbik sorsát a megszorítás párti baloldalhoz Dömötör szerint. „Önnek személyesen annyi mozgástere maradt, hogy kérheti magát a Gyurcsány-listára valahova Klára és Ferenc közé” – fogalmazott. Ennél már csak a választási eredmény lesz csúnyább, viselje a következményeit – tette hozzá. Semmit nem felejtettek, semmit nem tanultak, ugyanazok az emberek jönnének és ugyanazt csinálnák – mondta az április 3-i választásról.

A Jobbik elnöke felrótta Orbán Viktornak, hogy Ákos-koncerten bulizott a háború kitörésének előestéjén. De küldött neki egy dalt, amelyet majd április 4-én lejátszhat: „Valami véget ér, valami fáj” – idézte, hozzátéve, hogy de ez csak Orbán Viktornak fog fájni.

Jakab Péter szerint felsorolni is nehéz azt a sok bűnt, amit a fideszesek elkövettek Magyarországgal, a magyar emberekkel szemben. Jakab ennek ellenére hosszan sorolta, hogy miként választotta a Keletet a Nyugat helyett, hogyan építették le a „rubelből” a jogállamot, és miként szolgálták az orosz agressziót a magyar érdekekkel szemben, fordultak orosz és kínai hitelért, miután az Európai Unió bizalmát megrengették.

Jakab Péter szerint a magyarok mérhetetlen adóztatása és a fideszesek végtelen mohósága az árak, az infláció elszabadulásához, a megélhetési válság elburjánzásához vezetett, és konkrétumokat is mondott: egészségügyi hozzájárulásként 18 százalékot vonnak le a magyar munkavállalóktól, ehhez képest a dolgozók kénytelenek fizetni a magánellátásáért,

„mert még az egészségügyet is ellopták, tisztelt képviselőtársaim”

– mondta, és további példákat sorolt arra, amit szerinte a kormány, illetve a Fidesz ellopott. Jakab felrótta azt is, hogy 12 év alatt a kormányfő családja megtizenkétszerezte a vagyonát, a miniszterelnök gázszerelő barátja pedig az ország leggazdagabb embere lett a semmiből. Jakab szerint véget kell vetni, április 3-a tétje az, hogy a magyarok visszaszerezzék az önrendelkezésüket, és véget vessenek a fideszes mohóságnak.

„Köszönjük szépen az elmúlt 12 évet, nem kérünk többet belőle. (…) Fizessenek meg a tolvajok, jólétet és békét minden magyarnak!”

– zárta felszólalását.