Novák Katalint választották meg Magyarország új köztársasági elnökének

A baloldal minden történelmileg fontos időpontban el tudta találni a Magyarországnak rossz választást. Nem volt ez másként most sem Rétvári Bence szerint.

Márki-Zay és több ellenzéki politikus elmúlt napokban tett nyilatkozatait idézve az Emmi államtitkára arról beszélt, az ellenzéki oldalon felelőtlenül beszélnek. Önök úgy őriznék meg a magyar emberek biztonságát, hogy katonákat és fegyvereket küldenének Ukrajnának? – tette fel a kérdést Tóth Bertalannak. Az lenne a magyar kormány feladata, hogy belesodorja az országot a háborúba?

Az elmúlt harminc évben ilyen felelőtlen kijelentéseket magyar politikusok nem tettek – fogalmazott Rétvári, aki szerint az a kormány feladata, hogy a magyar emberek békében élhessenek. Olyan veszélyes mondatokat tettek szerinte ellenzéki képviselők, amelyek könnyen belesodorhatták volna az országot a háborúba.

A szomszédunkban zajlik ez a háború, nem egy másik kontinensen, 150 ezer él Kárpátalján, akikért felelősséggel tartozunk – fogalmazott az államtitkár. Önök össze-vissza beszéltek és nagyon veszélyes mondatot tettek – mondta. Az a baj a magyar baloldallal szerinte, hogy még mindig jobban gyűlöli a jobboldalt, mint amennyire szereti Magyarországot.

A miniszterelnöknek lételeme a csata és a harc, Orbán Viktortól senki sem remélhet békét – jelentette ki napirend előtti felszólalásában az MSZP társelnöke. Tóth Bertalan felidézte, hogy – mint azt a HVG360 múlt héten megírta – néhány évvel azután, hogy Oroszország annektálta a Krím félszigetet, Orbán Viktor kormányfő a Belügyminisztériumban megtartott zárt körű beszélgetésen vázolta fel geopolitikai meglátásait. A titkosszolgálati és belügyi vezetők előtt a miniszterelnök arról beszélt, hogy a világban nagy átalakulások jönnek, Oroszország el fogja foglalni Ukrajnát, ami „egy nem létező ország”.

Tóth feltette a kérdést:

ha Orbán tudta, mire készül, barátja, Putyin, akkor miért nem tett semmit az elmúlt években a békéért?

Az MSZP-s politikus szerint elárulta a magyar embereket a kormányfő, amikor nem a békét, hanem az oroszokkal kötött üzleteket szolgálta, és elárulja most is, amit a jelenlegi gazdasági adatok, a szociális válság mutat. Tóth Bertalan szerint lett volna idő a béke és biztonság megteremtésére, de ehelyett Orbán 12 év alatt leépítette a jogállamot, szociális válságot idézett elő, és „putyini kormányzást” vezetett be, amellyel az agresszort szolgálta, a putyini terjeszkedést készítette elő.

A frakcióvezető szerint áprilisban ezért kell elzavarni a kormányt, és a béke, a nyugati szövetségesek, a szabadság oldalára kell állni, mert Orbán Viktor már bizonyította, hogy képtelen békét és biztonságot teremteni a magyar állampolgárok számára.

Nagy derültség közepette kezdte Rétvári Bence a válaszát, az ellenzéki padsorokból kinevették az Emmi államtitkárát. „Jó kedve van a baloldalnak, pedig túl sok oka szerintem nincs erre” – mondta Rétvári Aratónak.

„Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk” – idézte Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként mondott szavait az államtitkára. Ebből ő arra a következtetésre jutott, hogy amit az ellenzék a kampányban mond, az sem igaz.

Önök 2018-19-ben elvették a 13. havi nyugdíjat, mi februárban visszaadtuk, tizenötször emelték meg a magyar emberek rezsijét, mi először befagyasztottuk, aztán csökkentettük – kezdett percekig tartó felsorolásba Rétvári. Az elmúlt 12 évben emelték a pedagógusok, az orvosok, az ápolók, a bölcsődei és óvodai dolgozók, a rendőrök, a kulturális dolgozók bérét, amit a Gyurcsány-kormány csökkentett. A Fidesz eltörölte a tandíjat, ingyenessé tette a tankönyveket és eltörölte a kórház vizitdíjat is.

Rétvári szerint a DK képviselője fél a számoktól és Gyurcsány korábbi szavaitól. Az államtitkár azt mondta, április 3-án a szavazók eldöntik, hogy melyik kormány volt a jobb: amelyik elvett, vagy amelyik visszaadott.

Egy középszerű kormányzással is akkorát léphettek volna előre, hogy azzal bekerüljenek a történelemkönyvekbe – mondta a DK képviselője. Arató Gergely a romló gazdasági adatokat, a forint-euró árfolyam, valamint a benzinválság ügyeit sorolta fel, majd pedig felidézte, 2010 óta milyen oroszbarát politikát folytatott az Orbán-kormány, és miként rombolta ezzel az EU-s és nyugati kapcsolatokat.

„Ahol önök vannak, azt légüres térnek hívják, ahova önök tartanak, azt pedig történelmi zsákutcának. Magyarország legnagyobb problémáját ma önök jelentik”

– jelentette ki a DK-s politikus, aki szerint ma Oroszországon kívül egyetlen országban van súlyos gazdasági válság kialakulóban: Magyarországon. Szerinte ha a Fidesz komolyan gondolná, hogy számára Magyarország az első, el sem indulnának a választáson, főként miután hozzáláncolták Magyarországot a putyini Oroszországhoz.

„Szégyelljék magukat, hogy ilyen helyzetbe hozták a hazánkat és a magyarokat, szégyelljék magukat az elmúlt 12 év kormányzásáért”

– fejezte be.

Süli János szerint nem igaz, hogy Orbán Viktor mindenféle előkészítés nélkül állapodott meg Vlagyimir Putyinnal Paks II.-ről. Előtte négy párt is támogatta az engedélyezési folyamatot az Országgyűlésben.

A paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter Schmuck Erzsébet felszólalására reagálva arról beszélt, eladósodásról sincs szó Paks II. esetében, az atomerőmű profitot fog hozni. Egyetlen egy fillér adósságunk sincs az orosz állam felé, minden eddigi részletet kifizettünk – tette hozzá Süli, és részletesen beszélt a hitelszerződésekről.

„A háborút elítéljük” – mondta a miniszter, de rögtön hozzátette, hogy nem feladatunk ítélkezni, nem is tudunk, mert nincs minden információ a birtokunkban, ezt majd szerinte a történelem eldönti helyettünk. Nincs más út szerinte, mint hogy folytatják a paksi beruházást, hiszen az utóbbi hetekben megnövekedett áramfogyasztás is azt mutatta, a megújuló energiaforrások nem tudják kiváltani az atomerőművet.

„Orbán Viktor szerint a paksi bővítés az évszázad üzlete, szerintünk viszont az évszázad üzletének paródiája, az ország elárulása” – mondta az LMP társelnöke napirend előtti felszólalásában. Schmuck Erzsébet felidézte a Paks II.-ről szóló Orbán–Putyin-megállapodás körülményeit, a szerződések titkosításának folyamatát, valamint azt, hogy a kormány milyen veszélynek tette ki mindezzel Magyarországot.

Schmuck szerint miután Oroszország lerohanta Ukrajnát, világossá vált, hogy milyen veszélynek tette ki az országot Orbán Viktor, a paksi bővítés több sebből már nem is vérezhetne. A LMP-s politikus szerint az április 3-i választás tétje, hogy az emberek felismerjék:

kaptunk egy második esélyt, hogy saját kezünkbe vegyük a sorsunkat, és eldöntsük: akarunk-e egy olyan országnak kiszolgáltatva lenni, amelyik lerohanja a szomszédját.

Schmuck Erzsébet szerint erre a magyar emberek többségének válasza egyértelmű nem, ennek ellenére Orbán Viktor számára az orosz–ukrán háború kitörésének napja óta semmi más nem volt fontos, mint hogy ezt az üzletet mentegesse. Azt is mondta, ha a Fidesz április 3-án hatalmon marad, egyértelmű, hogy mindenáron erőltetni fogja ezt a beruházást.

„Onnan tudjuk, hogy önök nincsenek jó helyzetben, hogy különböző tárgyakat hoznak be a parlamentbe” – a kormány nevében Dömötör Csaba reagált Szabó felszólalására. „Ha ennyire érdekli az árszínvonal, miért nem támogatták az élelmiszerárstopot, a benzinárstopot, a hatósági árakat?” – tette fel a kérdést a Párbeszéd képviselőjének a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára.

Dömötör felsorolta, hogy milyen válságokkal kellett megküzdenie a Fidesznek az elmúlt 12 évben: gazdasági nehézségeket, járványt és háborús helyzetet kellett megoldania. 2010 óta annyiban segítette az államtitkár szerint az ellenzék a kormányt a különböző válságok kezelésében, mint amekkora támogatottsága Karácsony Gergely pártjának van.

Azt is mondta, Márki-Zayék elzárnák az orosz gázcsapokat. Megkérdezte a békásmegyerieket, mit szólnának hozzá? – kérdezte Szabót az államtitkár. A magyar kormány támogatja az uniós fellépést, de olyan szankciókat nem fognak elfogadni, amelyek a magyar embereknek rossz.

„Ha baj van, a baloldalra nem lehet számítani” – tette hozzá. Szerinte ellenzéki oldalon mindent zsigerből tagadnak, amit a kormány tesz, de arra is utalt, hogy az ellenzék külföldi érdekeknek akar megfelelni. Magyarországnak az az érdeke, hogy megőrizzük a békét és biztonságát, ez adja az alapját annak, hogy veszélyes korban is folytassuk az országépítését. Biztonság vagy egy veszélyes brigád közül lehet Dömötör szerint választani április 3-án.

A jelenlegi összetételű parlament tavaszi ülésszakának utolsó ülése reggel 8 órakor kezdődött, és először két közelmúltban elhunyt korábbi képviselőre: Schvarcz Tiborra (MSZP) és Szolnoki Andreára (SZDSZ) emlékeznek, majd napirend előtti felszólalások hangzanak el.

Az új köztársasági elnök megválasztásának folyamata várhatóan 9 óra 30 perckor kezdődik az államfőjelöltek 15-15 perces felszólalásaival. Az Országgyűlés titkos szavazással dönt az új államfő személyéről, a megválasztott köztársasági elnök ünnepélyes esküt tesz. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja meg.

A képviselők ezt követően lefolytatják az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló kormányzati törvénymódosító javaslat vitáját, amiről később szavaznak is majd, ahogyan a szocialista Tóth Csaba mentelmi ügyéről is. Az MTI azt írja, bár a parlamenti honlapon elérhető napirendi javaslatban nem szerepel, a napirend kiegészülhet a külügyi bizottság szerdán, Az orosz-ukrán háborúról címmel benyújtott politikai nyilatkozatával.

Az ülés azonnali kérdésekkel és kérdésekkel ér majd véget, ugyanakkor az ellenzéki frakciók kezdeményezésére 20 órától rendkívüli ülésbe kezd a parlament, amely

határozatképesség – azaz a kormánypárti képviselők támogatása – esetén az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió elítéléséről szóló határozati javaslatot tárgyalja meg.

Az indítványt a DK, a Jobbik, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd képviselői nyújtották be.

A tavaszi ülésszak utolsó napirend előtti felszólalásában a Párbeszéd frakcióvezető-társelnöke élesen támadta a kormányt elsősorban az orosz–ukrán háborúban tanúsított, Szabó Tímea szerint követhetetlen „hablatyolása” miatt.

„Orbán Viktornak valójában fogalma sincs, hogy mit kell mondania, mit kellene ebben a helyzetben cselekednie”

– mondta Szabó, hozzátéve, ez nem stratégiai nyugalom. Követelte, hogy Orbán ne hódoljon be Vlagyimir Putyinnak, fejezze be a „stratégiai sunnyogását”, mert Magyarország elkötelezett a nyugati szövetségesek mellett. A Párbeszéd társelnöke azt mondta, az ellenzék elkötelezett a béke és a magyar szabadság mellett, éppen ez az április 3-i országgyűlési választás tétje:

Kelet vagy Nyugat, a putyini agresszió vagy a szabadság.

Szabó Tímea szerint nemcsak háború dúl Magyarország szomszédjában, fenyegetve a magyarok szabadságát is, hanem szociális, megélhetési válság is van. Egy ponton elővette heti bevásárlását, hogy szemléltesse, a pedagógusok, ápolók, szociális dolgozók bére mire elég, vagy éppen mire nem.

A szociális, megélhetési válság bemutatására felsorakoztatott élelmiszerekből krumplis tésztát, zöldséglevest és egyebeket lehet főzni, Szabó Tímea szerint ennyit érdemelnek Orbánék szerint a magyar tanárok, egészségügyi és szociális dolgozók. A Párbeszéd társelnöke szerint ebből is elég volt, éppen ezért szerinte az áprilisi választás tétje a szociális biztonság, a magyar állampolgároknak járó normális élet is.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke az első felszólaló.

„Magyarországot képviselni, az egész magyar nemzetet szolgálni – erre az embert próbáló feladatra készülök hittel, lélekkel, szívvel. A köztársasági elnök jelölti felkérést tisztelettel vállalom. Maradok, aki vagyok” – írta Facebook-oldalán Novák Katalin, miután Orbán Viktor pár nappal karácsony előtt, egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a Fidesz őt javasolja az államfői tisztségre.

Az ellenzéki politikusok elsősorban a pártlojalitása, fideszes és Orbán Viktor-os fülbevalója miatt bírálták Novák jelölését. Márki-Zay Péter szerint a volt családügyi miniszter „még Áder Jánosnál is alkalmatlanabb arra, hogy ellent tartson Orbán Viktornak”, és a Fidesz volt alelnökeként még annak a követelménynek sem felel meg szerinte, hogy az államfő a pártok felett álló, a nemzet egységét kifejező, köztiszteletben álló személy legyen.

„Vannak, akik rutinból, reflexszerűen támadnak mindent, amit Orbán Viktor bejelent, mert azt gondolják, az nekik szükségszerűen rossz.”

„Akik azt mondják, én csak egy bábu leszek ebben a tisztségben, valójában nem engem, hanem a nőket becsülik le. Nem feltételezik, hogy egy nő önálló döntésekre képes, szuverén közéleti szereplő lehet”

– reagált pár nappal később az ellenzéki kritikákra Novák az Indexnek adott interjúban.

Mind a 132 kormánypárti képviselő támogatta Novák jelölését, a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté, és a KDNP frakcióvezetője, Simicskó István február 28-án nyújtotta be az ajánlásokat az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak.

A Fidesz frakcióvezetője már órákkal az ülés kezdete előtt tudta, mi lesz az államfőválasztás eredménye:

Csütörtök reggel fél tízre hirdették meg az államfőválasztást. Információink szerint az eredeti tervek szerint csak délután kezdődött volna az ülés, Orbán Viktornak azonban akkor már Versailles-ben lesz jelenése az EU-csúcson, és a magyar Országgyűlés programját hozzá igazították.

A parlament házbizottságában azt elfogadták, hogy mindkét jelölt felszólalhasson 15 percben a szavazás előtt, de Kövér László abba már nem volt hajlandó belemenni, hogy felolvassa a két jelölt életrajzát – mint tette öt évvel ezelőtt. Elsőként Novák Katalin mondhatja el a beszédét, és utána következik Róna Péter.

A beszédek után 80 perc szünet következik, és ebben az első 40 percben kell leadnia a szavazatát a képviselőknek. A szavazás titkos, és kétharmados többségre van szükség, hogy már az első fordulóban meglegyen az eredmény. Amennyiben ez nem lesz meg, a második fordulóban már az egyszerű többség is elég. A Hvg.hu cikke szerint azonban Orbán Viktor kötelező megjelenést rendelt el minden Fidesz–KDNP-s képviselőnek, azaz Boldog István, Simonka György és Völner Pál is részt vesz a szavazáson.

Ez azt jelenti, hogy nagyjából 11 órára már eldől, ki lesz Magyarország következő köztársasági elnöke, és fél 12 után nem sokkal leteszi az esküt Novák Katalin.