Róna: Miért nem látta közülünk senki, hogy a barátkozás a gonosszal belőlünk is gonoszt csinál?

Róna Péter megköszönte a hat ellenzéki párt jelölését, és úgy gondolta, hogy az államfői tisztség ma messze nagyobb felelősséggel jár, mint korábban. Az Alaptörvény megfogalmazza a köztársaság elnök feladatát: a nemzet egységét jeleníti meg és őrzi a demokráciát.

E feladat ellátása minden nemzet létének sarokköve

– mondta.

Arról beszélt, a kormány ebben a véres háborúban szoros barátságban van a támadó Oroszországgal. Ilyen helyzetben hol van a megjeleníthető egység?

„Most, amikor az egész világ elítéli Oroszország vérengzését, megint képtelenek vagyunk nevén nevezni a tetteket”

– fogalmazott Róna. Az ellenzéki államfőjelölt félünk és szorongunk, hiszen tudjuk, hogy közünk van a szomszédban történtekhez. Hosszasan sorolta a huszadik századi szörnyűségeket, és mindannak tanulságát, a borzalmakat, amelyek magyar emberek életét követelték, majd feltette a kérdést:

kilúgozták volna erkölcsi ítélőképességünket?

Melyik tragédia áldozatait kellene mellőznünk ahhoz, hogy létrejöjjön az a kifejezhető egység, amit az alaptörvény megkövetel a köztársasági elnöktől – tette fel az újabb kérdést. És megrendült hangon folytatta:

„Tényleg nem tudjuk megkülönböztetni a jót a gonosztól, az igazat a hazugságtól?”

róna Péter szinte hihetetlennek tartja, hogy miért nem látta közülünk olyan sokan, hogy

a barátkozás a gonosszal belőlünk is gonoszt csinál. Olyanokat, akik a hatalomért elbúcsúznak saját becsületüktől, és még korábbi önmagukkal is szembefordulnak

– fogalmazott Róna, aki eközben végig Orbán Viktorra vetette tekintetét.

„Hiszem és bízom benne, hogy nem ez a magyar út, még akkor sem, ha küzdelmeink során 1848-ban és 1956-ban elbukott a jóért és igazért folytatott harcunk”

– mondta Róna.