Trump szerint ideje véget vetni „ennek a nevetséges háborúnak”

Az orosz igazságügyi minisztérium felvette Borisz Grebencsikov orosz rockzenészt a külföldi ügynökök listájára, közölte honlapján a tárca. Grebencsikov azért került fel a listára, mert ellenezte a háborút, Ukrajna pénzügyi támogatására szervezett koncerteket. Ezen kívül azzal is vádolják, hogy külföldi forrásokból kapott támogatást.

Grebencsikov januárban együttesével az Akvariummal a budapesti Akváriumban is koncertezett, és akkor adott interjút is a Telexnek a 70 éves énekes, költő, festő, zenész. Arról beszélt, hogy ugyanaz most a helyzet Oroszországban, mint ötven évvel ezelőtt a Szovjetunióban, most sem adhatják elő a zenekarok fájó és éles dalaikat. Grenbencsikov három évvel ezelőtt hagyta el Oroszországot, és nem is akart visszatérni, mert betiltották őket.

(Meduza.io)

Több nyugati fegyverre, köztük vadászgépekre lenne szükségük ahhoz, hogy az ukrán ellentámadás gyorsabban haladhasson, többek között erről beszélt Valerij Zaluzsnij ukrán vezérkari főnök a Washington Postnak adott interjújában.

Zaluzsnij szerint a legfontosabb nyugati támogatóik soha nem indítanának meg egy offenzívát megfelelő légi fölény nélkül, Ukrajna nem kapott modern vadászgépeket, mégis azt várják el tőle, hogy hamar visszaszerezze az oroszok által elfoglalt területeket. „Nem 120 gépre lenne szükségem, nem az egész világot akarom fenyegetni velük. A korlátozott mennyiség elég lenne” – mondta. Emellett szerinte legalább annyi tüzérségi lőszerre lenne szükségük, mint az oroszoknak, azonban tízszeres a különbség.

A tábornokot emiatt is kiborítja, ha azt hallja, hogy az ellentámadás lassabban indult el a vártnál. Szerinte a csapataik minden egyes nap visszaszereznek területet, még ha az éppen csak ötszáz méter előrenyomulást jelent is. Azt mondta, hogy ez nem egy műsor, amit az egész világ figyel, hanem „minden nap, minden méterért vért áldozunk.”

Az interjú megjelenése után beszélt az ellentámadásról Mark Milley amerikai vezérkari főnök is. A Guardian szerint azt mondta, hogy az offenzíva lassabban megy, mint sokan jósolták, de őt ez nem lepte meg, és az ukránok stabilan haladnak.

Meghalt egy tanár és egy másik dolgozó Szerhijivka településen, Donyeck megye ukránok által ellenőrzött részén, amikor orosz tüzérségi támadás ért egy iskolát, számolt be róla az ukrán közmédia. Azt írják a Telegram-csatornájukon, hogy hat másik ember megsérült, az épület egy része teljesen megsemmisült. Az orosz támadás idején tizenketten voltak az iskolában. (Guardian)

Donald Trump szerint eljött az ideje annak, hogy az Egyesült Államok tűzszünetet kezdeményezzen, és megpróbáljon közvetíteni Oroszország és Ukrajna között. A volt amerikai elnök úgy látja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalma „némileg meggyengült” a múlt szombati Wagner-zendülés után.

„Azt szeretném elérni, hogy ne haljon meg több ember ebben a nevetséges háborúban” – mondta Trump. A volt amerikai elnök nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy a kijevi kormányzat ukrán területeket adjon át Oroszországnak. Hozzátette, hogy ha ő lenne az elnök, „minden tárgyalási alap lenne”. Ugyanakkor méltatta az ukrán erőfeszítéseket, a földjük védelméért folytatott harcot. Joe Biden és Washginton NATO-szövetségeseinek álláspontja az, hogy az orosz csapatok teljesen vonuljanak ki Kelet-Ukrajnából. (Reuters)

A Világbank 1,5 milliárd dolláros hitelt hagyott jóvá Ukrajnának az ország fejlesztési és újjáépítési politikájának támogatására – közölte a szervezet sajtószolgálata. A kölcsönt a japán kormány kezességvállalása mellett nyújtják az Ukrajnának

A Világbank közleménye szerint a hitel az orosz invázió következményeinek enyhítését célzó kormányzati reformok három kulcsfontosságú területét segíti elő.

„Először is azt, hogy az ukrán kormány támogatást nyújtson a közelmúltban elszegényedett és lakóhelyüket elhagyni kényszerült családok szükségleteinek kielégítésében. Másodszor a közpénzek felhasználásának átláthatóságára és elszámoltathatóságára fogják felhasználni. Harmadszor elősegíti a piacok jobb működését mind a háború alatt, mind azt követően” – áll a sajtóközleményben.

A június 29-én jóváhagyott kölcsönnel együtt a Világbank már összesen több mint 37,5 milliárd dollár sürgősségi finanszírozást nyújtott Ukrajnának.

(Suspilne)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken utasította az ukrán fegyveres erők parancsnokait, hogy erősítsék meg Ukrajna északi katonai szektorát, miután Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner zsoldoscsoport vezetője Belaruszba érkezett.

Az elnök azután döntött az északi határ megerősítését, hogy az ukrán hírszerzés tájékoztatta a kormányt a Belaruszban kialakult helyzetről. Csütörtökön műholdfelvételek láttak napvilágot egy katonai létesítményről a Minszktől 90 km-re fekvő Oszipovicsiben, az ukrán határtól 230 km-re északra. Elemzők szerint itt épül a Wagner zsoldosok tábora, ahol akár többezer katona is állomásozhat majd.

(Reuters)

A Wagner továbbra is dolgozni fog Afrikában, ha a regionális kormányok úgy döntenek, hogy fenntartják a szerződéseket a magánhadsereggel – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken.

Moszkva csütörtökön jelentette be, hogy a hétvégén minilázadást kirobbantó Wagner-csoport a jövőben nem vesz részt az ukrajnai hadműveletben, mert nem írták alá a szerződést az orosz védelmi minisztériummal. Ez azt jelenti, hogy mostantól állami támogatásban sem részesülhetnek.

Ezután kérdésessé vált, hogy az Ukrajnában ismertté vált, de korábban többek között Szíriában is harcoló zsoldossereg milyen forrásokból fogja folytatni a működését. Lavrov kijelentése szerint az orosz kormány nem fogja akadályozni a Wagner működését az afrikai országokban.

„Az afrikai országok és a Wagner katonai magáncég közötti megállapodások jövője mindenekelőtt az érintett országok kormányain múlik” – szögezte le a külügyminiszter.

(Guardian)

Az ukrán ügyészek pénteken háborús bűnökkel vádoltak meg egy orosz politikust és két feltételezett ukrán kollaboránst, akik a vád szerint több tucat árvát deportáltak a korábban megszállt Herszon városából Oroszországba – írja a Reuters. A deportált gyerekek közül néhányan mindössze egyévesek voltak.

Ukrajna szerint az invázió kezdete óta 19 000 gyereket szállítottak illegálisan Oroszországba vagy oroszok által ellenőrzött területre. Ez az első vádemelés az ügyben.

Az ukrán ügyészek a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) együttműködve folytattak le a nyomozást. Pénteken nyújtották be a vádiratot, amely az eljárást megelőző utolsó szakasz, amikor az ügyészek megállapítják, hogy elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésre ahhoz, hogy valakit bűncselekmény elkövetésével vádoljanak meg.

Az ügyészségi dokumentumok szerint tavaly szeptemberben és októberben 48 árvát vittek el a Herszon Regionális Gyermekotthonból, akiket Moszkvába és az oroszok által megszállt Krímbe helyeztek át.

Az árvák nagy részét 2022. október 21-én vitték el a vezető, orosz gyanúsított felügyelete alatt. Az orosz egészségügyi minisztérium fehér színű járműveire pakolták őket, és az oroszok által megszállt Krímbe vitték őket – áll a vádiratban.

Az egy és négy év közötti árvák tartózkodási helye jelenleg is ismeretlen.

Julija Usenko, az ukrán főügyészség gyermekérdekvédelmi osztályának vezetője a Reutersnek azt mondta, a gyerekeket egy egynapos akció keretében, erőszakkal hurcolták el az otthonból. „Nem tudjuk, hogy ezek a gyerekek most hol vannak, milyen körülmények között tartják őket, és mi lesz a sorsuk” – tette hozzá. Elképzelhető, hogy a gyerekeket orosz állampolgárok fogadták illegálisan örökbe, vagy orosz árvaházakba kerültek.

Az ukrán törvények szerint akár 12 év börtönt is kaphatnak a vádlottak, akiknek a nevét nem hozták nyilvánosságra.

Az ICC márciusban adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova, Oroszország gyermekjogi biztosa ellen. Az ICC vádja szerint az orosz megszállás alatt álló területekről több száz gyereket deportáltak illegálisan árvaházakból és gyermekotthonokból az orosz elnök és gyermekjogi biztos tudtával és közreműködésével. A Kreml tagadta, hogy illegálisan deportáltak volna gyerekeket, és állította, hogy csak a konfliktusövezetekből mentették ki a kiskorúakat.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) júniusi becslése szerint az orosz hadsereg költségvetése 2023-ban 6,6 ezer milliárd rubel. Ez az orosz GDP közel 4,4 százalékának felel meg. 2021-ben – az ukrajnai invázió előtt – ez az arány még csak 3,6 volt – írja a brit védelmi minisztérium a napi hírszerzési jelentésében.

Összehasonlításképp: Magyarország a tervek szerint jövőre – a NATO elvárásainak megfelelően – a GDP 2 százalékát fogja katonai kiadásokra fordítani.

Az, hogy pontosan mennyit költ el hadi kiadásokra az orosz állam továbbra sem ismert – a hadsereg költségvetése ugyanis titkosított. Becslések szerint az orosz állam a teljes éves költségvetés 22 százalékát fordítja a hadseregre – írja a jelentés.

A 6,6 ezer milliárd rubel nagyjából 29 389 milliárd forintnak felel meg. Ez valamivel kevesebb, mint a teljes 2023-as magyar államháztartási bevételterv.

Bár a védelmi kiadásoknak csak egy részét fordítja Oroszország az ukrajnai invázió finanszírozására, a növekedésük jelezheti, hogy mennyibe kerül a háború az országnak.

A CNN birtokába jutott dokumentumok szerint Szergej Szurovikin (becenevén Armageddon tábornok) nem csupán jó viszonyt ápolt Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezérrel, titokban a magánhadsereg „VIP-tagja” is volt.

A dokumentumokból (amelyeket az orosz Dossier Center oknyomozó központ szerzett meg) kiderül, hogy Szurovikin személyes regisztrációs számmal rendelkezett a Wagnernél. Rajta kívül legalább harminc magas rangú orosz katonai és hírszerzési tisztviselő szerepel a listán, akik a Dossier Center szerint szintén a Wagner VIP-tagjai.

Az nem ismert, hogy a Wagner VIP-tagsága pontosan mit jelent, és van-e anyagi vonzata. A Wagner nem reagált a CNN megkeresésére.

Szergej Szurovikin, Oroszország volt ukrajnai főparancsnoka azóta nem mutatkozott nyilvánosan, hogy Prigozsin szombat délután visszafordította a Wagner-zsoldosokat, és Belaruszba távozott.

A zsoldosvezér és az orosz tábornok még Szíriában találkozott (Szurovikinra a szíriai városok kíméletlen lebombázása miatt ragadt rá az „Armageddon tábornok” név), jó viszont ápoltak egymással, és sok mindenben egyet is értettek, korábban például Szurovikin is bírálta az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu és az orosz vezérkari főnök, Valerij Geraszimov egyes lépéseit.

A New York Times értesülései szerint Szurovikin már a szombati lázadás előtt tudott Prigozsin terveiről – ennek ellenére pénteken ő is felszólította a zsoldosokat, hogy forduljanak vissza. Orosz források szerint a tábornokot őrizetbe vették, és azt vizsgálják, valóban tudott-e Prigozsin tervéről, és ha igen, segítette-e azokat.

A Prigozsin-féle Wagner zsoldoshadsereg még mindig toboroz harcosokat Oroszország-szerte, néhány nappal azután, hogy a minilázadásuknak hirtelen vége szakadt, amikor vezetőjük, Jevgenyij Prigozsin megegyezett Alekszandr Lukasenko belarusz elnökkel, megállította a Moszkva felé menetelő harcosait, és Belaruszba távozott – írja a BBC.

A jelek szerint ez nem nagyon akasztotta meg a korábban börtönökben is toborzó zsoldossereg működését. A BBC újságírói több, nyilvánosan elérhető telefonszámot is felhívtak, amelyeken keresztül jelentkezni lehet a magánhadsereg soraiba. Egy tucat toborzóközpontot hívtak fel a brit lap újságírói arra hivatkozva, hogy a testvérük fontolgatja a csatlakozást. Mindegyik elérhetőségen azt mondták nekik, hogy

persze, lehet jelentkezni továbbra is.

A Wagner kapcsolattartóinak listája egyébként többnyire bokszklubokban, edzőtermekben és harcművészeti képzőközpontokban van kihelyezve szerte Oroszországban.

Többen, akik felvették a telefont, hangsúlyozták, hogy az új tagok magával a zsoldoscsoporttal kötnek szerződést, nem pedig az orosz védelmi minisztériummal. Ez azt jelentheti, hogy a Wagner-csoport Oroszországban maradt része sem tervezi megkötni azt a szerződést a minisztériummal, amit Prigozsin korábban megalázónak nevezett, és ami végképp elmérgesítette a viszonyt közte és az orosz katonai felsővezetés között.

„Semmi közünk a védelmi minisztériumhoz” – bizonygatta a volgográdi Szpartak sportklub egyik munkatársa a telefonban a BBC álnéven bejelentkező újságírójának. „Semmi sem állt le, még mindig toborzunk” – mondta.

„Dolgozunk. Ha valami megváltozott volna, szóltak volna nekünk. De nem szóltak semmit” – erősítette meg egy toborzó a dél-oroszországi Krasznodarból. Egy másik toborzó azt is mondta, hogy aki jelentkezik, az másnap már be is vonulhat, és most már Belaruszba is lehet menni.

Egy Wagner-harcos szerződése hat hónapra szól, a havi fizetése nagyjából 940 000 forintnak felel meg.

Prigozsin lázadása láthatóan komoly zavart okozott az orosz felsővezetésben. Bár szombaton Putyin hazaárulónak nevezte a felkelőket, és büntetőjogi felelősségre vonást is kilátásba helyezett, kedden megszűntették az eljárást a Wagner ellen – arra hivatkozva, hogy már nem lázadnak, tehát a bűncselekmény sem áll fenn. Prigozsin a hét elején a Wagner-harcosok egy részével Belaruszba távozott. Orosz források szerint a Putyinnal és Lukasenkoval kötött megállapodás értelmében a jövőben Belarszban és Oroszországban is lehet Wagner-bázis. Úgy néz ki viszont, hogy Ukrajnában már nem fognak harcolni – ezt csütörtökön hivatalosan is bejelentette az orosz parlament védelmi bizottsága, miután a Wagner nem írta alá a szerződést a minisztériummal.

Ennek ellenére a BBC újságírójának az egyik toborzó azt mondta, Ukrajnába is toboroznak. Arra kérdésre, hogy júliustól változik-e valami, azt válaszolta, nem tudja, de reméli, hogy nem.

Kérdés, hogy a jövőben miből fog működni a Wagner. A csütörtöki bejelentés értelmében ugyanis mostantól az állami források sem járnak nekik, pár napja pedig maga Putyin jelentette ki (bár lehet, hogy csak Prigozsin lekicsinylésének céljából), hogy a Wagner kizárólag orosz állami támogatásból működik. Ez szembemegy azzal a korábbi álláspontjával, miszerint az államnak semmi köze a számos háborús bűncselekmény elkövetésével vádolt magánhadsereghez.

Lengyelország kémkedés gyanújával őrizetbe vett egy orosz jégkorongozót, aki egy lengyel első osztályú csapatban játszik – közölték pénteken az ügyészek, akik szerint ő a 14. személy, akit egy kémhálózatból letartóztattak. Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter a Twitteren azt írta, hogy „elfogtak egy kémet, aki sportolónak álcázva cselekedett. Az orosz egy első ligás klub játékosa volt”.

A jégkorongozót a dél-lengyelországi Szilézia régióban vették őrizetbe – közölte az ügyészség közleményében. (Guardian)

Számos orosz dolgozót arra utasítottak, hogy 2023. július 5-ig hagyják el a zaporizzsjai atomerőmű területét – írta meg a kijevi hírszerzés igazgatósága egy Telegram-üzenetben. A moszkvai csapatok 2022 március óta tartják megszállva a létesítményt, és Ukrajna nemrégiben nukleáris katasztrófavédelmi gyakorlatokat tartott egy esetleges támadásra készülve.

Az erőmű biztonságával kapcsolatban a háború során végig aggodalmak merültek fel, és mindkét fél egymást vádolta az épület elleni támadásokért.

„A legfrissebb adatok szerint a megszálló kontingens fokozatosan elhagyja a zaporizzsjai atomerőmű területét. Az elsők között hagyta el az erőművet a Roszatom három alkalmazottja, akik az oroszok akcióit irányították. Azoknak az ukrán alkalmazottaknak, akik szerződést kötöttek a Roszatommal, szintén az evakuálást javasolták. A kapott utasítások szerint július 5-ig el kell hagyniuk az atomerőművet”.

Hangsúlyozta azt is, hogy a katonai járőrök száma fokozatosan csökken az üzem körül. (Sky News)

Ukrajna 18 órás csata után visszaverte az ellenséges támadást és új állásokat hozott létre a keleti Luhanszk régióban – közölte az ukrán belügyminisztérium a Telegramon. A kijevi erők 40 orosz katonát likvidáltak és több mint 100-at megsebesítettek, írták. Beszámolójuk szerint a harcokban légi felderítést is igénybe vettek. (Sky News)

Nukleáris katasztrófavédelmi gyakorlatot tartottak az ukrán katasztrófaelhárítási egységek az oroszok által megszállt Zaporizzsjai atomerőmű közelében – közölték regionális tisztviselők.

Jurij Malasko, az erőművet magában foglaló dél-ukrajnai régió kormányzója elmondta, hogy a Zaporizzsja városban és a körülötte lévő körzetben tartott gyakorlatok célja az volt, hogy összehangolják az összes szolgálat reagálását egy, az erőműben kialakult vészhelyzet esetére.

A csütörtöki gyakorlaton védőfelszerelésben és gázálarcban lévő mentők dózismérőkkel ellenőrizték a személygépkocsik és teherautók sugárzási szintjét, majd megtisztították a kerekeket, mielőtt a járműveket további fertőtlenítésnek vetették alá speciális, erre a célra kialakított mosóhelyeken. A mentőegységek sugárfertőzött emberek sürgősségi ellátását gyakorolták. A hatóságok arra vonatkozó tervet is kodolgoztak, hogy vészhelyzet esetén hogyan értesítsék és evakuálják az erőmű melletti települések lakosságát.

Az erőmű környékén a háború kitörése óta feszült a helyzet, ami a Nova Kahovka mellett fekvő Dnyeper-gát felrobbanása óta tovább éleződött. A Telex által megkérdezett szakértők szerint Oroszország robbantotta fel a gátat, ami többek között a zaporizzsjai atomerőmű hűtővizét is biztosítja. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júniusban meg is vádolta Oroszországot azzal, hogy terrortámadást készítenek elő az erőműben. Moszkva tagadta a vádakat.

Oroszország ENSZ-nagykövete csütörtökön levélben fordult az ENSZ Biztonsági Tanácsához, amelyben megerősítette, hogy nem tervezik felrobbantani az atomerőművet.

(Reuters)

• Megtalálhatták a Wagner-tábor helyét Belaruszban, a helyiek féltik a gyerekeiket az erőszaktevőktől, belarusz gerillák pedig szabotázsakciókat ígérnek az orosz zsoldosok állomáshelye ellen.
• Befejeződött a mentés Kramatorszkban, 12 halálos áldozatot találtak.
• A megállapodás részleteit még tárgyalják, de Prigozsin lázadásának hatásai már látszódhatnak az orosz katonai vezetésben az Institute for the Study of War amerikai agytröszt szerint.
• A Wagner nem vesz részt a jövőben az ukrajnai harcokban, és állami forrást sem kap.
• Az Európai Parlament elnöke szerint ha pozitívan bírálják el Ukrajna teljesítményét, év végén meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat.
• Az orosz védelmi minisztérium szerint az orosz hadsereg megölt két ukrán tábornokot és ötven tisztet kedden Kramatorszkban.
• Pár nappal azután, hogy Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér fellázadt az orosz katonai felsővezetés ellen és csapataival megindult Moszkva felé, Putyin Dagesztánba látogatott, ahol ünneplő tömeg fogadta. Eltört a propagandafék az orosz közmédiában.
• Kiesett az ablakon egy orosz bank 28 éves alelnöke. Az orosz-ukrán háború kitörése óta ez a sokadik rejtélyes haláleset az orosz elitben.

A háború csütörtöki híreit megtalálja tegnapi közvetítésünkben.