Bomba robbant egy szentpétervári kávézóban, meghalt egy orosz háborúpárti influenszer

2023. április 2. – 09:08

frissítve

Bomba robbant egy szentpétervári kávézóban, meghalt egy orosz háborúpárti influenszer
Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva


A Rheinmetall Romániában fogja végezni az ukrán harcjárművek és önjáró lövegek karbantartását és javítását – közölte vasárnap a német fegyvergyártó vállalatcsoport. Ehhez felhúznak egy katonai karbantartó és logisztikai központot Romániában, az ukrán határ közelében található Szatmárnémeti térségében már el is kezdődtek az építkezési munkálatok, sőt a központ már áprilisban megkezdheti munkáját.

A létesítményben önjáró lövegek, német Leopard, brit Challenger páncélosok, Marder, Fuchs gyalogsági harcjárművek és katonai teherautók szervizelését végzik majd. A Rheinmetall tavaly a litvániai Jonavában hozott létre egy hasonló központot a litván hadsereg, illetve a balti államokban állomásoztatott NATO-erők támogatására.

Egy videófelvételen látható az a robbanószerrel megtöltött bábu, amit a háborúpárti blogger kapott a szentpétervári kávézóban, és ami később felrobbanva a halálát okozta vasárnap.

Az orosz hatóságok szerint eredetileg egy nő hozta ajándékba a sisakot viselő figurát ábrázoló mellszobrot, később Tatarszkij azt a színpad mellé tette. Nem hivatalos források szerint a robbantásban a nő is megsérült, kórházban ápolják. A robbantásról eddig ennyit lehet tudni.


Vasárnap Ungváron hat darab, jó állapotban lévő autóbuszt adott át Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. A Veszprém városa által humanitárius segélyként felajánlott 14 városi autóbusz első hat járműből álló tétele közül öt Ukrajna olyan városaiba kerül, ahol a háború következtében részben megsemmisült a buszpark.

Az ukrajnai önkormányzatok buszparkjuk jelentős részét felajánlották a hadsereg igényeinek kielégítésére, így sok esetben az alapvető szolgáltatásokat sem képesek biztosítani, így például a gyerekek iskolába szállítását sem. Magyar Levente megkért minden magyarországi érintettet, akinek lehetősége van rá, ajánljon fel jó állapotban lévő, odahaza nélkülözhető gépjárműveket, amelyek átadását a Külgazdasági és Külügyminisztérium koordinálja majd.

Fotó: Nemes János / MTVA
Fotó: Nemes János / MTVA

A látogatáskor szóba kerültek a magyar–ukrán kapcsolatok is, Magyar szerint a két ország baráti kapcsolatát az utóbbi években megzavarták azok „az itteni magyar kisebbség körüli szabályozási kérdések, amelyekben nem tudtunk egyetérteni”. Magyar abban bízik, hogy az ukrán partnerek részéről „van annyi belátás és jó szándék, ha nem is egy teljes értékű, de megnyugtató megoldáshoz előbb-utóbb el tudunk jutni”.

A Kijev mellett fekvő, a háború első napjaiban az orosz hadsereg által megszállt és lerombolt Bucsában és Borogyankában magyar állami finanszírozás révén infrastrukturális fejlesztések zajlanak, illetve fejeződtek be, amelyeket az államtitkár személyesen is felkeres.

56 évesen meghalt Csalló Kázmér őrmester, ezzel tizenhatra emelkedett a magyar halottak száma az orosz–ukrán háborúban. Csalló haláláról Rácz András Oroszország-szakértő írt a Facebookon. Csalló a beregszászi körzethez tartozó Barkaszóról származott.

Rácz megjegyzi, hogy

„Csalló Kázmér hősi halála egyben azt is mutatja, hogy mivel ő a tizenhatodik ismert, magyar nemzetiségű halott, ezért nyilvánvalóan nem igazak azok a ”hírek„, amelyek szerint a kárpátaljai magyarság több százas harci veszteséget szenvedett volna. Bárki állít ilyesmit, akkor sem igaz”

Utólag az is kiderült, hogy Csalló korábban részt vett az afganisztáni háborúban szovjet katonaként, és valószínűleg éppen a veterán tapasztalata miatt hívták be újra. Családja kérlelte, hogy ne lépjen be újra a seregbe, de eleget tett a behívójának.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter súlyos aggodalmát fejezte ki az orosz külügyminiszternek az amerikai újságíró őrizetbe vétele miatt. Szergej Lavrov közölte Blinkennel, hogy Washington nem befolyásolhatja politikai alapon a nyomozást – jelentette az orosz külügyminisztérium.

A külügyminiszterek azután beszéltek egymással, hogy három nappal ezelőtt Oroszország kémkedés gyanújával letartóztatta a Wall Street Journal riporterét, Evan Gershkovichot – az újság tagadja a vádakat.

Gershkovichot Jekatyerinburgban fogták el, kémkedéssel vádolják, ezért akár húsz év börtönt is kaphat. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, ez ugyan az FSZB ügye, de ő úgy tudja, hogy az újságírót „tetten érték”.

Bomba robbant vasárnap Szentpétervár központjában a Street Food Bar No. 1 kávézóban, a robbantásban meghalt Vladlen Tatarszkij, erősítette meg az orosz belügyminisztérium. A legutolsó információk szerint 25-en megsérültek, 19-en kerültek kórházba. Hat áldozat állapota súlyos – jelentette az orosz egészségügyi minisztérium. A detonáció következtében a kávézó terasza feletti üvegtető beomlott, mint ezen a felvételen is látszik:

A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a színpad közelében lépett működésbe a robbanószerkezet. Szemtanúk meg nem erősített beszámolói szerint Tatarszkij rajongóival találkozott volna, az előadása előtt egy kis szobrot kapott egy nőtől, amit a színpad mellé tett, ez robbanhatott fel később. Az orosz belügyminisztérium átvette át az eset kivizsgálásának irányítását. A kávézó összes vendégét ellenőrizték, van-e közük a cselekményhez.

Vladlen Tatarszkij Maxim Fomin álneve. Tatarsky a háború kezdete után tett szert széleskörű ismertségre naponta jelentkező videóival, amelyekben elemzéseket tett közzé, valamint tanáccsal látta el a besorozottakat. Az influenszer a Kremlből is jelentkezett egy riporttal, amikor Putyin bejelentette az ukrán területek Oroszországhoz csatolását. Több mint 560 000 követője volt Telegramon.

Forrás: Twitter
Forrás: Twitter

Kilencven napra felfüggesztette egy orosz fővárosi bíróság a moszkvai angol-amerikai iskola tevékenységét – írja az MTI.

Az intézkedés oka, hogy az ügyészség ellenőrzés során közigazgatási szabálysértés állapított meg az Anglo-American School of Moscow (AAS) működésében. A kifogások között szerepelt, hogy az iskola a vonatkozó rendeletet megsértve nem dolgozott ki a nemzetközi baccalaureátusi és a Common Core State Standard programon alapuló kiegészítő általános oktatási kurzusokat, és a tanintézményben képesítés nélküli tanárok is oktattak.

Az 1949-ben alapított iskola nemzetközi oktatási programot kínál az óvodás kortól a 12. osztályig. A tanintézménynek 1200 diák tanulója van, köztük amerikai, kanadai és brit diplomaták gyerekei.

Olekszij Danilov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára arról posztolt, hogy szerinte milyen lépéseket tehetnének, ha az ukrán kormány egyszer visszaszerezné az ellenőrzést a Krím félsziget felett. A Krímet még 2014-ben annektálta Oroszország, de a világ nagy része nem ismeri el az elcsatolást.

Danilov szerint fel kellene számolni a Krímet Oroszországgal összekötő, 19 km hosszú hidat, amit októberben megrongált egy robbantás. Oroszország szerint ezért az ukránok voltak felelősek, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, a hidat nem az ukrán titkosszolgálat megrendelésére robbantották fel. Korábban azonban ukrán vezetők többször is legitim célpontnak nevezték az utánpótlási vonalként is fontos hidat.

A felrobbantott hídon végzett munkálatokról kiadott kép 2023. január 31-én – Fotó: Handout / Russian federal road agency Rosavtodor / AFP
A felrobbantott hídon végzett munkálatokról kiadott kép 2023. január 31-én – Fotó: Handout / Russian federal road agency Rosavtodor / AFP

Danilov arra is utalt, hogy a krími orosz vezetésnek dolgozó ukránok közül egyesek ellen büntetőeljárás indulhat, másoknak megvonnák a nyugdíját vagy eltiltanák őket a közhivataltól. A 2014 után a Krímre érkezett orosz állampolgárokat Danilov szerint ki kellene utasítani, és az azóta eltelt időszakban történt ingatlanügyeket semmisnek tekinteni. A Facebookra kirakott posztjában arról is írt, hogy az orosz fekete-tengeri flotta fő bázisának számító Szevasztopolt át kellene nevezni.

Szevasztopol oroszok által kijelölt vezetője, Mihail Razvozsajev „betegnek” nevezte a Danilov által kirakott tervet. (AP)

Az Európai Unió fel fog lépni az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) orosz elnöksége alatti bármilyen visszaéléssel szemben, írta ki a Twitterére Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Borrell szerint pont április 1-jéhez illik, hogy Oroszország szombaton átvette az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnökségét. Szerinte annak ellenére, hogy a BT állandó tagja, Oroszország folyamatosan megsérti az ENSZ jogi kereteinek alapjait.

Josep Borrell 2023. március 23-án Brüsszelben – Fotó: Nicolas Maeterlinck / AFP
Josep Borrell 2023. március 23-án Brüsszelben – Fotó: Nicolas Maeterlinck / AFP

A Biztonsági Tanács elnöksége havonta váltakozik, az öt állandó tag és a tíz nem állandó tag ábécésorrendben váltja egymást. Oroszország legutóbb 2022 februárjában elnökölt a testületben, akkor, amikor háborút indított Ukrajna ellen.

A BT első ülését az orosz elnökség alatt hétfő reggel tartják, a vezetők zárt ajtók mögötti tárgyalásokon döntenek havi munkaprogramjukról. Az orosz küldöttséget Szergej Lavrov külügyminiszter vezeti.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati videóüzenetében a BT reformját követelte. Zelenszkij azt kifogásolta, hogy Oroszország egy nappal korábban „megölt egy öt hónapos gyermeket”, most pedig átveszi az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöki tisztét. „Nehéz elképzelni valamit, ami jobban mutatja az efféle intézmények teljes csődjét” – mondta. (AFP, MTI)

Hat ember meghalt, nyolcan megsérültek a kelet-ukrajnai Kosztantyinivkát ért orosz tüzérségi támadásban, számoltak be róla az ukrán hatóságok. Az elnöki hivatal szerint huszonnégy lakóépület, egy iskola és egy közigazgatási épület is megrongálódott.

A háború előtt 70 ezer lakosú település csak 20 km-re van a leghevesebb harcok színhelyétől, Bahmuttól, amit több mint nyolc hónapja próbálnak elfoglalni az orosz erők.

A Telex tudósítóinak helyszíni riportját itt olvashatják a szintén Bahmut közelében lévő Csasziv Jarból, a frontvonalakat pedig itt lehet megnézni az Institute for the Study of War amerikai agytröszt térképein:

(Reuters)

Világszerte ismert híroldalak és lapok harmincnyolc szerkesztője írt alá egy levelet, amelyben elítélik a Wall Street Journal riporterének, Evan Gershkovichnak az őrizetbe vételét Oroszországban, amit a sajtó elleni lépések súlyos eszkalációjának neveznek. A levél aláírói között vannak a New York Times, a BBC, a Washington Post és a Guardian munkatársai is.

Gershkovichot Jekatyerinburgban fogták el, kémkedéssel vádolják, ezért akár 20 év börtönt is kaphat. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, ez ugyan az FSZB ügye, de ő úgy tudja, hogy az újságírót „tetten érték”.

Evan Gershkovich 2021 júliusában – Fotó: Dimitar Dilkoff / AFP
Evan Gershkovich 2021 júliusában – Fotó: Dimitar Dilkoff / AFP

A Wall Street Journal határozottan tagadta ezt a vádat. Vasárnap is munkatársuk azonnali szabadon engedését követelték, és az esetet a szabad sajtó elleni súlyos támadásnak minősítették.

Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője tájékoztatóján csütörtökön kijelentette, hogy az Egyesült Államok a lehető leghatározottabban elítéli a letartóztatást, és elfogadhatatlannak tartja amerikai állampolgárok célbavételét az orosz kormány részéről. Mint mondta, kapcsolatban vannak a férfi családjával és a Wall Street Journallel is. A Guardian szerint Joe Biden elnök is felszólította Moszkvát Gershkovich elengedése érdekében.

Az ügyben az Instagramon rakott ki üzenetet Brittney Griner és felesége is. Ebben arra kérték a Biden-kormányt, hogy továbbra is vessen be minden lehetséges eszközt „Evan és minden jogtalanul őrizetbe vett amerikai hazajuttatása érdekében”.

A WNBA kosárlabdázóját tavaly év elején vették őrizetbe egy moszkvai reptéren, miután hasisolajat találtak nála. Kilenc év börtönre ítélték, de aztán hosszas háttértárgyalások után decemberben egy fogolycsere keretében hazatérhetett. Az Egyesült Államok Viktor But fegyverkereskedőt adta át cserébe Oroszországnak.

A brit védelmi minisztérium az orosz veszteségekről beszámoló napi jelentésében azt írja, hogy különböző incidensek, bűncselekmények és halálesetek jelentős része köthető az alkoholfogyasztáshoz az Ukrajnába vezényelt orosz katonák között.

A nem harctéri sérülések és veszteségek fő okai közé tartozik ezen kívül a kihűlés, a nem megfelelő fegyveres kiképzés és a közúti balesetek is.

A brit védelmi minisztérium szerint noha az orosz parancsnokok feltehetően különösen károsnak tartják az alkoholfogyasztást a csapatok hatékonyságára nézve, sokáig jótékonyan szemet húnytak a katonai szolgálat egyfajta velejárójának tekintett jelenség felett.

Arról itt írtunk bővebben, hogy az orosz és az ukrán oldal veszteségeire csak következtetni lehet, egészen különböző adatokról érkeznek hírek különböző forrásokból, és ezek egy részét lehetetlen ellenőrizni.

Az orosz invázió kezdete óta 262 urkán sportoló halt meg, és 363 sportlétesítményt romboltak le, mondta Vadim Huttsait ukrán sportminiszter. Huttsait az Ukrajnába látogató Vatanabe Morinarival, a Nemzetközi Torna Szövetség elnökével találkozott, írja a Guardian.

Huttsait megismételte azt a korábbi álláspontot, hogy nem szabadna engedni az orosz sportolók részvételét az olimpián vagy más nemzetközi sporteseményeken. Korábban a Deutsche Welle videójában egy ukrán edző azt a kérdést tette fel: „Hogyan állhatnánk a gyilkosaink mellett a dobogón?”

Lengyelország, Nagy-Britannia és a Balti-államok is azon az állásponton vannak, hogy az orosz és belarusz sportolókat ki kellene tiltani a 2024-es párizsi olimpiáról. A súlyos kritikák ellenére a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) támogatja az orosz és belarusz sportolók visszatérését, írta a Spiegel.

A március végi állapot szerint a száműzött sportolók újra indulhatnak, de három feltételnek meg kell felelniük. Az egyik ilyen a szigorú semlegesség, a másik a doppingszabályok betartása, a harmadik pedig az, hogy nem támogathatják aktívan a háborút. A két ország azon versenyzőit, akiknek bármilyen katonai kötődésük van, továbbra is kizárják.

Több neves orosz sportoló ott volt azon a színpadon, ahol Vlagyimir Putyin a beavatkozás szükségességéről beszélt. Arról egyelőre nincs döntés, hogy az esetükben lesznek-e szankciók.

  • 15,6 milliárd dolláros hitelprogramot írt alá Ukrajnának a Nemzetközi Valutaalap
  • Mérsékelt orosz sikerek Bahmutban, az ukrán erők visszaállították csapataikat
  • Putyin új stratégiát írt alá a „nyugati dominancia” felszámolásáról
  • Zelenszkij: Oroszország fizetni fog a Bucsában elkövetett bűnökért
  • Geraszimov téli offenzívája kudarcot vallott a britek szerint
  • Az orosz védelmi miniszter lőszerutánpótlást ígért a fronton lévő oroszoknak
  • Oroszország elnököl a békéért is felelős ENSZ Bizottságban
  • Ukrajna őrizetbe vett egy korábban Moszkvához kötődő ortodox apátot
  • 100 páncélozott szállítójárművet vásárolnak Lengyelországtól az ukránok
  • Az oroszországi helyzet sötét és reménytelen a Tetris kitalálója szerint
  • Zelenszkij az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját követeli
  • Ukrajna újabb szankciókat léptetett életbe Oroszországgal szemben

A szombati háborús eseményekről ide kattintva olvashat.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!