Oroszország átvette az ENSZ nemzetközi békéért is felelős bizottságának elnöki székét

Ukrajna újabb szankciókat léptetett életbe Oroszországgal szemben. Vállalatok százai és több mint 650 személy került fel a szankciós listára, valamint az orosz pénzügyminisztérium és az orosz parlament felsőháza, valamint az iráni Forradalmi Gárda is. Iránt azzal gyanúsítják, hogy harci drónokkal látja el Oroszországot, amelyeket Moszkva az Ukrajna elleni légicsapásokhoz használ.

A büntetőintézkedések többsége tíz évre szól, ám a listáról csak keveseknek van vagyona van Ukrajnában. Az új szankciós listán ukrán nevek is szerepelnek, többek között Vjacseszlav Bohuzlajev, a Motor Sich ukrán turbinagyár volt igazgatója. A vállalat székhelye a dél-ukrajnai Zaporizzsjában található. A cégvezető tavaly ősz óta előzetes letartóztatásban van, mert a gyanú szerint összejátszott Oroszországgal.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját követelte szombati videóüzenetében az ukrán elnök. Zelenszkij azt kifogásolta, hogy Oroszország egy nappal korábban „megölt egy öt hónapos gyermeket”, ma pedig átveszi az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöki tisztét. „Nehéz elképzelni valamit, ami jobban mutatja az efféle intézmények teljes csődjét” – mondta az ukrán vezető.

Korábban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter „a történelem legrosszabb áprilisi tréfájának” nevezte Oroszország elnökségét. A Biztonsági Tanács elnöksége havonta váltakozik, az öt állandó tag és a tíz nem állandó tag váltja egymást. Oroszország legutóbb 2022 februárjában elnökölt a testületben, akkor, amikor háborút indított Ukrajna ellen.

Alekszej Leonyidovics Pazsitnov még a Szovjetunió fennállása alatt született Moszkvában, ő az az ember, aki kitalálta a mindenki által ismert játékot, a Tetrist. Az Orosz Tudományos Akadémia munkatársaként készítette el a játékot, a Tetris volt az első olyan játékszoftver, melyet a Szovjetunióból az Amerikai Egyesült Államokba exportáltak.

Az Apple TV+-on Taron Egerton főszereplésével most bemutatott Tetris című film a játék jogaiért folytatott harcot mutatja be a hidegháború idején. A filmbemutató alkalmából Pazsitnov több interjúban is beszélt arról, miként látja a mostani oroszországi helyzetet.

„Ez a peresztrojka ideje volt, a remény és a változások ideje” – mondta. „Sajnos, most sokkal reménytelenebb időszakot élünk, és sokkal sötétebb a helyzet Oroszország számára, és ez nagyon szomorú”.

2022 márciusában Pazsitnov több nyilatkozatban is elítélte Oroszország ukrajnai invázióját. Putyint „lelketlen őrült diktátornak” és „háborús bűnösnek” nevezte. Egy évvel a háború kitörése után úgy gondolja, hogy a Tetris című film talán reményt adhat Oroszország számára.

Az akkori otthoni szabályozás szerint Pazsitnov nem kaphatott semmilyen jogdíjat a Tetris megalkotásáért, és nem is kapott, amíg meg nem alapította a The Tetris Company-t 1996-ban.

Ukrajna 100 páncélozott szállítójárművet vásárol Lengyelországtól – jelentette be a lengyel miniszterelnök. Mateusz Morawiecki szerint az EU-s és amerikai forrásokból fogják kifizetni a csúcsminőségű Rosomak harci szállítójárműveket.

Lengyelország már átadta Ukrajnának az előzetesen felajánlott Leopard harckocsikat, és négy MiG-29-es vadászrepülőgépet is ígért.

Beidézték az ukrán főváros egyik kolostorának apátját, az Ukrán Biztonsági Szolgálat által közzétett fotókon Pavel metropolita otthona előtt tartózkodnak rendőrök szombaton, írja a Guardian.

Az ukrán ortodox egyház kapcsolódó ága egészen a közelmúltig hivatalosan is az orosz ortodox egyházhoz kötődött. A BBC szerint a biztonsági szolgálatok átkutatták Pavel házát is. Pavelt hivatalosan is értesítették arról, hogy nyomozás folyik ellene azzal a váddal, hogy támogatta Oroszország ukrajnai invázióját.

Az apátot beidézték kihallgatásra is. Azzal vádolják, hogy gyűlöletet szított a vallási felekezetek között. Az apát minden jogsértést tagad. A TASZSZ orosz állami hírügynökség egy Pavel által közzétett videó alapján azt is állítja, az apát házi őrizetbe is került.

Az ukrán kormány korábban közölte, hogy március 29-én felmondja a bérleti szerződést, amely eddig lehetővé tette a szerzetesek számára a kerület egy részének ingyenes használatát. Pavel és társai figyelmen kívül hagyták a távozás határidejét, azt állították, üldözik őket. Bár tavaly a rend megszakította a kapcsolatot az orosz ortodoxiával, Kijev továbbra is úgy véli, hogy a szerzetesek Moszkvától függenek.

Miközben Ukrajnában háborút folytat Moszkva és Hága háborús bűnök miatt elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen, az ENSZ Biztonsági Tanácsában érdekes helyzet állt elő. A 15 tagú tanács elnökségének havi rotációja alapján a Biztonsági Tanács székébe április 1-től Oroszországnak kell beleülnie, írja a Guardian.

Oroszország utoljára tavaly februárban elnökölt, ennek a végén jelentette be Putyin az offenzívát Ukrajna ellen. Ezzel együtt az a helyzet áll elő, hogy Oroszországot „a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával” megbízott vezetői székbe ültetik.

A lépés sokak számára tűnik kegyetlen áprilisi tréfának, Szergij Kyslystsya, Ukrajna állandó képviselője például úgy fogalmazott, „új szintre emelték ezzel az abszurditás szintjét”. Andrij Jermak ukrán képviselő „szimbolikus csapásnak” nevezte, hogy Oroszország elnök lehet.

Az Egyesült Államok korábban felszólította Oroszországot, hogy álljon „professzionálisan” az elnöki székhez, a Kreml erre pénteken közölte, hogy Oroszország „minden jogát gyakorolni kívánja a tanácsban”. Az oroszok egyelőre három ülést szerveztek, ebből egy a „fegyverek és katonai felszerelések exportját szabályozó egyezmények megszegéséből fakadó kockázatokról” szól majd – vélhetően az Ukrajnába küldött ellátásokat kritizálandó –, a másik két nyílt vitát pedig Szergej Lavrov vezeti majd.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter ígéretett tett arra, hogy megnövelik az ellátását az Ukrajnában harcoló orosz erőknek. Sojgu a moszkvai csapatok főhadiszállására látogatott el szombaton, és itt arról beszél, hogy „Oroszország lépéseket tesz a fronton lévő csapatok hadianyag-ellátásának növelésére”, írja a Guardian.

Sojgu arról is beszélt, hogy lőszerutánpótlást fognak küldeni, „megteszik a szükséges intézkedéseket ezek növelésére”. A védelmi minisztert korábban bírálták az Ukrajna ellen indított háború keményvonalas szószólói, Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója például korábban azzal vádolta Sojgut, hogy „nem szállítottak elég hadianyagot a fronton lévőknek”.

Valerij Geraszimov idén január 11-én vette át az ukrajnai orosz offenzíva (avagy „különleges katonai művelet”) irányítását. Az orosz vezérkai főnök feladata egy általános téli offenzíva indítása lett volna, arra törekedve, hogy az oroszok kiterjedten uralkodni tudjanak a Donbászban. 80 nappal később a brit hírszerzés szerint „egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy ez a projekt kudarcot vallott”.

A brit védelmi minisztérium azt írja, a donbászi fronton több helyen is csak elhanyagolható győzelmeket arattak az oroszok „több tízezres veszteségek árán”.

Felelősségre fogják vonni az ukrajnai háborús bűnök miatt Oroszországot – erről Zelenszkij ukrán elnök beszélt a bucsai mészárlás évfordulóján. Az elnök péntek esti beszédében azt is kiemelte, “meg fogják találni a módját és eszközeit" annak, hogy a felelősöket megtalálják, írja az euronews.

“Mindent meg kell tennünk azért, hogy Bucsa az igazságosság szimbólumává váljon. Hogy minden orosz gyilkost, hóhért, terroristát felelősségre vonjanak a bűncselekményekért”

-fogalmazott. Zelenszkij szerint amit az oroszok Bucsában csináltak, “azt tennék bárhol, ahova mennek. Hozzátette, a bucsaihoz hasonló “szisztematikus népirtás jellemzi az orosz erőket bármely másik ukrán területen is”. Az ukrán becslések szerint nagyjából 1400 civil halt meg csak Bucsa környékén, több mint 600-an pedig a városban.

Aláírta Vlagyimir Putyin az új orosz külpolitikai stratégiát, amely a „nyugati dominanciát” akarná megnyirbálni. Az orosz stratégia Kínát és Indiát teszi Oroszország úgynevezett kulcsfoltosságú partereivé, írja a Guardian.

A dokumentum végképp megerősíti a Moszkva és a Nyugat közötti szakadást az ukrajnai háború elindítása után. Az aláírt szöveg szerint az oroszok „prioritásként kezelik az Egyesült Államok és a barátságtalan országok világpolitikai dominanciájának felszámolását.” A 42 oldalas dokumentum továbbá elutasítaná a „neokolonialista és hegemón célokat”.

Putyin arról beszélt, hogy a világban végbement „radikális változások” miatt kell lépni, Oroszoroszág így „az eurázsiai kontinensen található, baráti, szuverén hatalmak” felé fordul. A Kreml ismét beszélt a dokumentum mellett arról, hogy mivel indokolja a háborút: Oroszország magát a 42 oldalas szövegben „az orosz világot és kultúrát védő állami civilizációnak” nevezte.

Hanna Malyar ukrán védelmi miniszterhelyettes arról beszélt, hogy az oroszok „változó fokú sikereket értek el Bahmutban, de nem tudják elfoglalni a várost”. Ezt erősíti az ISW legújabb jelentése is, amely arról ír: az ukrán erők visszaállították csapataikat a donyecki város környékén, bár az oroszok közben értek el kisebb sikereket magán a városon belül.

Az ISW megjegyzi, hogy az oroszok folytatják a Bahmut elleni támadásokat, a város északnyugati részén a támadásaik sikertelenek. Malyar eközben arról beszélt, hogy a helyzet keleten továbbra is meglehetősen nehéz. Az ukrán védelmi minisztérium a „legdrágább hadműveletnek” nevezi a Bahmut elleni orosz támadást.

„Az agresszor egyszerre hajt végre jelentős támadásokat négy irányban, de többnyire sikertelenül”, fogalmazott Malyar. „A legnagyobb erőfeszítéseit a Bahmut feletti irányítás átvételére összpontosítják az oroszok, de nem tudják elfoglalni a várost. Heves harcok folynak azonban a városon belül és akörül is” – tette hozzá.

(Unian)

Négy évre szóló, 15,6 milliárd dolláros hitelprogramnak adott zöld utat a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa Ukrajna számára, írja a Guardian. Az aláírt összeg egy 115 milliárd dolláros globális támogatási csomag része.

A döntés megnyitja az utat mintegy 2,7 milliárd dollárnyi azonnali kifizetés előtt. Kijevnek ehhez reformokat kell végrehajtania, főként az energiaszektorban, közölte a Valutaalap. Ukrajnának az elkövetkező két évben biztosítania kell ehhez például a jegybanki függetlenség megőrzését vagy a korrupcióellenes lépések megerősítését.

• Oroszország élelmiszert adhat Észak-Koreának, fegyverekért cserébe
• Japán betilthatja az acél, a repülőgép-alkatrészek és a babakocsik exportját Oroszországba
• Oroszország nehezen tudja pótolni az ukránok által kilőtt Zoopark-1M típusú radarokat
• Ukrajna csak olyan olimpiai selejtezőn vesz részt, ahol nincsenek oroszok
• Ismerős mondatok a fehérorosz elnöktől: feltételnélküli tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség
• ENSZ: eddig 8400 civil halt meg a háborúban
• A Bukaresti Kilencek folytatják Ukrajna támogatását
• A német kancellár szerint még évekig tarthat a háború

Az előző nap háborús eseményeiről ide kattintva olvashat.