A német kancellár szerint még évekig elhúzódhat a háború

Több évig tarthat még Oroszország Ukrajna elleni háborúja Olaf Scholz német kancellár szerint – írja az MTI. Scholztól pénteken azt kérdezték a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lap olvasói fórumán, hogy hogyan érti azt a többször megismételt kijelentését, hogy Oroszország nem győzhet, Ukrajna pedig nem veszíthet a háborúban.

Azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és országa „identitárius” elképzelések alapján területi követeléseket támaszt és „imperialista agressziót” követ el egy szomszédos ország ellen, amivel veszélyezteti a határok erőszakos megváltoztatásának lehetetlenségéről kialakult egyetértésre épülő európai békét.

Ezért meg kell akadályozni a „békediktátumot”, vagy azt, hogy „befagyasszák” a konfliktust, aminek révén Oroszország ugyan nem hivatalosan, a nemzetközi közösség elismerésével, de gyakorlatilag mégiscsak „imperialista módon bekebelezi Ukrajna egy részét”. Ezért gondolja úgy, hogy

„Ukrajna nem veszíthet, és nem lehet orosz békediktátum, és természetesen azt is jelenti, hogy elkerülhetetlen az orosz csapatok visszavonása”

– mondta Scholz.

Arra a kérdésre, hogy az orosz csapatokat a 2014-ben a nemzetközi jog megsértésével Oroszországhoz csatolt ukrajnai Krím félszigetről is ki kell-e vonni, azt válaszolta, hogy Németországnak nem az a feladata, hogy Ukrajna helyett tárgyaljon, és mérlegelje, hogy milyen megoldás lehet elfogadható, hanem az, hogy kiálljon Ukrajna mellett, és támogatást biztosítson az önvédelemhez.

Mint mondta, nem is örül az arról szóló tanácsoknak, hogy milyen engedményeket kellene tennie Ukrajnának a békéért. Szerinte nagy visszafogottságra van szükség ebben az ügyben, és inkább világossá kell tenni, hogy „mindent megteszünk azért, hogy fenntarthassuk támogatásunkat, amíg csak szükséges”. Ez fontos vállalás, hiszen

„előfordulhat, hogy kettő, három vagy akár négy évig is eltart még a háború, és nagyon megterhel mindannyiunkat”

– tette hozzá.

Beszélt még többek között kormányának azon a törekvéseiről is, hogy az „irreguláris migrációt” úgynevezett migrációs partnerségi megállapodásokra alapozva szorítsák vissza. Itt hangot adott annak a véleményének, hogy tehetnek a menekültekről „borzalmas” kijelentéseket egyes politikusok, mint Donald Trump volt amerikai elnök, Orbán Viktor magyar miniszterelnök vagy mások, a maradásra nem jogosult menedékkérőkkel ők sem tudnak mit kezdeni, ha az adott ország nem fogadja vissza ezeket az embereket.

A megoldás „egyetlen reális esélye” szerinte a migrációs partnerségi megállapodás a származási országokkal és a tranzitországokkal. Ezekben a megállapodásokban Németország megnyitja a munkavállalási célú szabályozott, legális bevándorlás lehetőségét a Németországban tartózkodásra nem jogosult emberek visszafogadásáért cserébe – fejtette ki a kancellár.

A javasolt tűzszünet most azt jelentené, hogy Oroszországnak joga van maradni az általa megszállt ukrajnai területeken – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója pénteken. Az ukrán tisztségviselő ezt Alekszandr Lukasenko belarusz elnök minszki felhívására válaszul írta. Lukasenko azonnali, feltétel nélküli tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetett az ukrajnai háború lezárása érdekében. Podoljak szerint Ukrajnának joga van csapatokat és haditechnikai eszközöket mozgatni a saját területén úgy, ahogy szükségesnek látja. (MTI)

A Bukaresti Kilencek országai folytatni fogják Ukrajna támogatását katonai és egyéb területeken – jelentette ki Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter pénteken a közép-lengyelországi Lódzban a Bukaresti Kilencek (B9) kétnapos külügyminiszteri találkozóját záró sajtótájékoztatón. Rau elmondta: a résztvevők beszéltek a NATO és az Európai Unió közötti együttműködés fontosságáról, különösen a „jelenlegi válságra adandó hatékonyabb válasz” érdekében.

A B9 „katonai és más területeken továbbra is támogatni fogja Ukrajnát” – jelentette ki. Lengyelország és „sok más szövetséges állam számára különösen az utóbbi szempont óriási jelentőséggel bír”. Rámutatott, hogy a B9 országai élen járnak e téren, olyan, „bátrabb akciókban” való részvételre buzdítják szövetségeseiket, mint a MiG-29-es vadászgépek vagy a (Leopard) harckocsik átadása Ukrajnának.

Bogdan Aurescu román külügyminiszter azt mondta: az Ukrajna elleni orosz háború „Európa és Amerika biztonságát veszélyeztető művelet”, amely „komoly fenyegetést jelent a globális békére” nézve is. A béke érdekében „segíteni kell Ukrajnát, hogy megnyerje ezt a háborút”. (MTI)

Orbán Viktor a szokásos pénteki rádiós beszédében megemlítette, hogy úgy látja, hogy EU-s vezetők lassan azon vitáznak majd, hogy küldjenek-e békefenntartókat Ukrajnába. Dmirtrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint ez egy nagyon veszélyes ötlet, mert ehhez az eddigi akciók során minden háborús fel beleegyezésére szükség volt. Erről bővebben ebben a cikkben olvashat.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint több mint 8400 civil halt meg az orosz-ukrán háború 2022. február 24-i kitörése óta. „Foglyokat kínoztak meg, kivégzéseket hajtottak végre, és gyerekeket deportáltak erőszakkal. Ez a háború minden észérvnek ellentmond. Véget kell vetni ennek az őrületnek, és békét kell teremteni” – mondta Volker Türk az Emberi Jogi Tanács előtt.

„Sokak nevében beszélek, amikor azt mondom, hogy soha nem fogom elfelejteni azokat a fényképeket, amelyeken 2022 márciusában egy terhes nőt hordágyon vittek ki a mariupoli szülészeti kórház szétbombázott romjai közül” – mondta.

Volker Türk szerint az orosz katonai erők számos ítélet nélküli kivégzést és célzott támadást hajtottak végre ukrán civilek ellen. Az ENSZ több mint 14 ezer civil sebesültet regisztrált, nagy részük az oroszok által használt robbanóanyagok miatt sebesült meg.

Az ENSZ Emberi Jogi Irodája azt is dokumentálta, hogy az ukrán erők 91 személyt raboltak el és tartottak fogva önkényesen, 53 százalékukat nem sokkal az elfogásuk után megkínozták. Az ukrán személyzet által elkövetett szexuális erőszak 24 esetét jegyezték fel.

(Sky News)

Azonnali, feltétel nélküli tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség az orosz–ukrán háborúban – jelentette ki Aleakszandr Lukasenko belarusz elnök pénteken. „Az Egyesült Államok és szatellitállamainak erőfeszítése révén teljes körű háborút indítottak egy olyan országban, amely rokon országunk. Egy háborút az utolsó ukránig” – mondta Lukasenko a belarusz nemzethez intézett pénteki beszédében. Szerinte a nukleáris csapásokkal fenyegető harmadik világháborút csak tárgyalások útján lehet elkerülni.

A belarusz elnök azt mondta, meg kell oldani a konfliktust, mielőtt tovább romlik a helyzet. „Ha az orosz vezetés az ország összeomlásának kockázatát látja, a legszörnyűbb fegyvereit fogja bevetni” – figyelmeztetett Lukasenko, aki ezzel együtt óva intette Ukrajnát az ellenoffenzíva megindításától, mert az szerinte ellehetetlenítené a tárgyalásokat Moszkva és Kijev között.

Hasonló dolgokról beszélt Orbán Viktor is a pénteki reggeli rádióinterjújában, azt mondta, a világháború szerinte is reális veszély. „Nem a béketárgyalásokról kell most beszélni, hanem a tűzszünetről. Ha megvan a tűzszünet, utána bármi megtörténhet” – fogalmazott Orbán.

(BelTA, MTI)

Az ukrán sportolók nem vehetnek részt a 2024-es párizsi olimpia selejtezőin, ha oroszokkal kell versenyezniük – közölte Oleh Nyemcsinov, az ukrán miniszteri kabinet titkára.

A döntést Vadim Huttsait sportminiszter javaslatára fogadta el a kormány. A döntést figyelmen kívül hagyó nemzeti szövetségeket szankciókkal sújthatják – közölte Nyemcsinov. Huttait egyébként az ukrán olimpiai bizottság elnöke is.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) március 28-án jelentette be, hogy támogatja az orosz és belarusz sportolók visszatérését az olimpiára. A jelenlegi döntés szerint a tavaly márciusban a világversenyekről száműzött sportolók újra indulhatnak, de három feltételnek meg kell felelniük. Az egyik ilyen a szigorú semlegesség, a másik a doppingszabályok betartása, a harmadik pedig az, hogy nem támogathatják aktívan a háborút.

Az ukrán sportminisztérium szerdán elítélte a NOB legújabb iránymutatását, míg az orosz olimpiai bizottság vezetője elfogadhatatlannak nevezte a NOB kritériumait.

„A kormány ülésén protokolláris döntés született arról, hogy csak olyan kvalifikációs versenyeken veszünk részt, ahol nincsenek oroszok” – idézte Nyemcsinovot a Suspilne ukrán közszolgálati televízió.

A NOB már korábban jelezte, hogy nem szeretnének visszatérni a hidegháborús bojkottok gyakorlatához, ezért szeretnék megtalálni a módját, hogy semleges színekben, de az orosz és belarusz versenyzők is részt vehessenek az olimpián. A NOB javaslata szerint két ország versenyzői az ázsiai kvalifikációs versenyeken vennének részt, így nem találkoznának az ukrán verenyzőkkel.

(Reuters)

A brit katonai hírszerzés legfrissebb jelentése szerint a szankciók aláássák Oroszország azon képességét, hogy az ukrán erők által megsemmisített, kulcsfontosságú Zoopark-1M radarrendszereket pótolja.

Március 23-án az ukrán különleges erők videót tettek közzé arról, hogy Donyeck térségében megsemmisítettek egy ilyen orosz légvédelmi radart. A brit védelmi minisztérium most azt közölte, hogy bár a radar pótlása kulcsfontosságú lenne Oroszország számára, de az olyan nyugati elektronikára épül, amit a szankciók miatt nem tudnak beszerezni.

A brit hírszerzés szerint Oroszország már legalább hatot elvesztett a Zoopark-1M típusú radarokból, és valószínűleg csak nagyon kevés ilyen radarjuk maradt Ukrajnában. „Ezek a rendszerek jelentős erőtöbbletet jelentenek. Lehetővé teszik a parancsnokok számára az ellenséges tüzérség gyors lokalizálását, és így csapást mérhetnek rájuk” – áll a jelentésben.

Japán betiltja az Oroszországba irányuló acél, alumínium és repülőgépek, köztük drónok exportját – közölte a japán kereskedelmi minisztérium pénteken.

Az április 7-én életbe lépő intézkedés az ukrajnai háború miatt Oroszországra kivetett szankciók újabb lépése.

A japán cégek áprilistól ipari terméket, például építőipari gépeket, hajómotorokat, tesztberendezéseket és optikai eszközöket sem exportálhatnak Oroszországba.

Ezeken kívül azonban sokminden más is szerepe a listán: tilos lesz például kerekes játékokat szállítani Oroszországba (például játékautót), íránytűt, teleszkópot, valamint babakocsit, golfkocsit és motoros szánt sem.

(Guardian, Taszsz)

Az Egyesült Államok hírszerzése szerint az orosz küldöttség élelmiszer-szállítmányokat ajánlhat fel Észak-Koreának fegyverekért cserébe – írja a BBC.

John Kirby amerikai nemzetbiztonsági szóvivő csütörtökön arról beszélt, bármilyen fegyverüzlet Észak-Korea és Oroszország között az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataiba ütközne.

Az Egyesült Államok már korábban azzal vádolta Észak-Koreát, hogy fegyvereket szállít az ukrajnai orosz hadseregnek és a Wagner-csoport zsoldosainak, de Phenjan tagadta a vádakat.

Az amerikai hírszerzés értesülései szerint Oroszország delegációt akar küldeni Észak-Koreába, és élelmiszert kínálnának a lőszerekért cserébe.

Észak-Korea a világ egyik legszegényebb országa, és évtizedek óta krónikus élelmiszerhiánnyal küzd. A kedvezőtlen időjárás, a szigorú határellenőrzés és a nemzetközi szankciók hatására jelenleg is súlyos élelmezési válsággal kénytelen szembenézni. A dél-koreai hatóságok műholdfelvételei azt mutatják, hogy Észak-Korea 2022-ben 180 000 tonnával kevesebb élelmiszert termelt, mint 2021-ben.

A nyugati szankciók miatt Oroszország egyre nehezebben pótolja az Ukrajna elleni háborúban elhasznált vagy megsemmisült fegyvereket, ezért más országokhoz fordult a fegyverek beszerzése céljából. Tavaly decemberben az USA állítása szerint Irán lett Oroszország legfőbb katonai támogatója.

Az előző nap híreit ide kattintva tudja elolvasni.

• Civilek evakuálását végző ukrán önkéntesek szerint pincékbenrejtegetik gyerekeiket az elhurcolás elől az ukrán szülők Bahmutban;
• Minszkben fogták el a házi őrizetből megszökött orosz férfit, akinek a lánya füzetében oroszellenes rajzokat találtak;
• A férfinek, akit valószínűleg azért kapták el, mert bekapcsolta a telefonját, a lánya megindító üzenetet írt, melyben hősnek nevezte, és azt írta, hisz abban, hogy minden rendben lesz;
• A brit védelmi minisztérium az orosz médiára hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz hadsereg négyszázezer katonát toborozna;
• Kémkedés miatt letartóztatták a Wall Street Journal riporterét Oroszországban – a lap tagadja a vádakat, a Fehér Ház elfogadhatatlannak tartja a dolgot;
• Vlagyimir Putyin aláírta a tavaszi kötelező sorozásról szóló rendeletet.