Az amerikaiak szerint nincsenek arra utaló jelek, hogy Oroszország nukleáris eszközöket vitt volna Belaruszba

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök köszönetet mondott mindenkinek, aki különböző országokban, különböző helyeken, más szavakkal, de őszintén és határozottan emlékezteti a világot, hogy az orosz agresszió sokkal hamarabb érhet véget, mint azt néha gondolják – mondta az elnök a kedd esti beszédében.

Zelenszkij beszélt arról is, hogy meglátogatta ma a Szumi régió háborús övezeteit, illetve hogy Franciaországban a parlament elismerte a holodomort, azaz a több millió ukrán halálát okozó, szándékosan előidézett 1932–33-as éhínséget, amiért a Szovjetunió volt a felelős.

Egyre élesednek a harcok a zaporizzsjai atomerőmű közelében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője.

Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója arra figyelmeztetett, hogy az élesedő harcok növelik egy esetleges nukleáris baleset kockázatát. A főigazgató kedden találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Zelenszkij a találkozót követő beszédében az orosz csapatokat azzal vádolta, hogy „túszul ejtették” Európa legnagyobb atomerőművét.

„A helyszínen tartózkodó csapataink naponta beszámolnak támadásokról, ezek gyakorlatilag állandóvá váltak”

– mondta a NAÜ főigazgatója. Grossi arról is beszélt, hogy esélyesnek tartja, hogy megállapodás szülessen az orosz és az ukrán fél között az atomerőmű védelméről. Hozzátette: jelenleg azt látja, hogy újra egyre veszélyesebbé válik a helyzet, ezért is lenne fontos a megállapodás.

(Sky News)

Volodimir Zelenszkij folytatta útját Ukrajna fronthoz közeli városaiban: most az északkeleti Szumi régióban található Ohtirka települést látogatta meg.

Zelenszkijt először a településen maradt civilek üdvözölték, utána ukrán katonákkal készített közös fotót. Zelenszkij az összegyűlteknek megígérte, hogy a harcok lezárultával újjáépítik majd a várost. „Nem hagyjuk, hogy sebek maradjanak államunk testén” – mondta az elnök.

Az ukrán elnök múlt hét csütörtökön a frontvonal déli részén fekvő Herszon régióba látogatott. A terület egy része hónapokkal ezelőtt szabadult fel az orosz megszállás alól, akkor az elnök már meglátogatta Herszon városát.

(AP News)

Ukrajna miniszterelnök-helyettese, Irina Verescsuk szerint közel 4400 ukrán árvát és gyermeket tartanak „szülői gondoskodásától megfosztva” Oroszországban és Ukrajna orosz megszállás alatt álló területein.

Verescsuk azzal vádolta Oroszországot, hogy eltitkolja a gyerekekkel kapcsolatos információkat. Elmondta, hogy Kijev alapos kutatómunkával számos bizonyítékot szolgáltatott a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC), amely elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és gyermekjogi biztosa, Marija Alekszejevna Lvova-Belova ellen az ukrán gyerekek jogellenes deportálása miatt.

„Van már elég bizonyíték. Reméljük, hogy erőfeszítéseink és a nemzetközi közösség nyomása felgyorsítja a gyermekeink hazatérésének folyamatát” – mondta Verescsuk.

(Guardian)

Két év büntetőtáborra ítélték azt az orosz apát, akinek a 12 éves kislánya háborúellenes rajzot készített az iskolában még 2022 áprilisában – írja a Reuters az OVD-Info nevű ororsz jogvédő csoport közleménye alapján.

Alekszej Moszkaljovot – aki egyedülálló szülőként nevelte Mása nevű kislányát a Moszkvától 240 kilométerre délre fekvő Jefremovban – kedden ítélték el a fegyveres erők lejáratásáért. A 12 éves Mása március elseje óta egy árvaházban van.

A férfi nem volt ott az ítélethirdetésen, hétfő éjszaka ugyanis megszökött a házi őrizetből. A tartózkodási helye ismeretlen.

Az ügyről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn leszavazta az Oroszország által az Északi Áramlat gázvezeték elleni támadások kivizsgálására benyújtott határozattervét.

A javasolt határozat mellett mindössze három ország szavazott, 12 ország tartózkodott. A határozati javaslat elfogadásához legalább kilenc támogató szavazatra lett volna szükség.

Oroszország már korábban arról beszélt, a határozatot a nyugati országok ellenzik. „Ennek ellenére továbbra is ragaszkodni kívánunk egy átfogó és nyílt nemzetközi vizsgálathoz, amelyben orosz képviselők kötelező részvétele is szerepel” – mondta Dmitrij Biricsevszkij, az orosz külügyminisztérium gazdasági együttműködésért felelős osztályának vezetője az orosz RIA Novosztyi hírügynökségnek hétfőn. Jelenleg az oroszokat nem engedik betekinteni a vizsgálat részleteibe.

Vaszilij Nebenzia, Oroszország ENSZ-nagykövete a szavazás után azt nyilatkozta, Oroszország „továbbra is követelni fogja az Északi Áramlat vizsgálatát”.

Kedden a Kreml is megerősítette, hogy továbbra is nemzetközi vizsgálatot fog követelni a tavaly szeptemberében észlelt szivárgások ügyében.

Dmitrij Peszkov szóvivő szerint mindenkinek érdekeltnek kell lennie egy pártatlan vizsgálatban. Oroszország többször is a Nyugatot vádolta a balti-tengeri robbantásokért, de nem szolgált bizonyítékokkal. Az Egyesült Államok és Ukrajna is tagadta korábban, hogy közük lett volna az akcióhoz.

Az Oroszországot és Németországot a Balti-tenger alatt összekötő vezeték négy csővezetékéből hármat tavaly szeptember 27-én robbantottak fel, nehezen – és a sós víz korróziója miatt az idő előrehaladtával egyre nehezebben – helyrehozható károkat okozva a vezetékben. Március elején amerikai és német nyomozások is arra jutottak, hogy Ukrajnához köthető a szabotázsakció, erről részletesen ebben a cikkben írtunk.

(CNN, SkyNews)

Az ukrán erők célja, hogy kimerítsék és súlyos veszteségeket okozzanak az orosz túlerőnek Bahmutban – mondta az szárazföldi erők parancsnoka, Olekszandr Szirszkij egy kedden közzétett videóban.

Szirszkij egy nagy, ipari raktárnak tűnő épületben beszél a katonákhoz. A parancsnok a felvételen arról beszél, az oroszok többhónapos küzdelem után sem mondtak le a város bekerítésétől és elfoglalásáról, ezért a legjobb eszközük ellenük a kimerítés.

„A mai naptól kezdve az a fő feladatunk, hogy kimerítsük az ellenség túlerőit és súlyos veszteségeket okozzunk nekik. Ez megteremti a szükséges feltételeket ahhoz, hogy segítsük az ukrán föld felszabadítását és felgyorsítsuk a győzelmünket” – mondta.

Bahmut a háború előtt hetvenezres kisváros volt, de a nyolc hónapja tartó intenzív ostromban gyakorlatilag megsemmisült.

(Reuters)

Az Egyesült Királyság és Lengyelország vállalta, hogy két ideiglenes falut épít Nyugat- és Közép-Ukrajnában, hogy segítsen elhelyezni azokat, akiknek el kellett hagyniuk az otthonukat.

A brit kormány szerint a két falu – Lvivben és Poltavában – mintegy 700 embernek ad majd otthont. Az Egyesült Királyság 10 millió fontot ígért az ideiglenes falvak finanszírozására.

„Ez az új brit-lengyel partnerség segíteni fog abban, hogy fényt, hőt és otthont biztosítsunk a leginkább rászorulóknak” – áll a közleményben.

Az Oroszországgal vívott háború kitörése óta emberek milliói hagyták el az országot, és számtalan ember kényszerült lakóhelye elhagyására Ukrajnán belül.

(SkyNews)

Orosz rakétatámadásban megrongálódott egy óvoda és egy iskola a kelet-ukrajnai Donyeck régióban található Kramatorszk városban hétfő éjjel – közölték az ukrán hatóságok.

A kramatorszki városi tanács a Telegramon közölte, hogy nem jelentettek áldozatokat. Hat ház és egy nem lakóépület is megrongálódott a támadásban.

Az ukrán állami hírügynökség, a Suspilne a Telegramon azt írta, az éjszaka folyamán egy kórházra mértek csapást az orosz erők Herszonban.

A helyi közigazgatás tisztviselőire hivatkozva írja, a kórházat hajnali négy óra körül lőtték az orosz csapatok. Legalább öt robbanás volt, az egyik lövedék az épület ötödik emeletét találta el. A hatóságok szerint a támadásban nem sérültek meg civilek.

(Guardian, CNN)

A belarusz külügyminisztérium keddi közleményében azt írja, „az Egyesült Államok és szövetségesei által gyakorolt, az ország politikai és geopolitikai irányvonalának megváltoztatására irányuló többéves nyomásgyakorlás után úgy döntött, hogy befogadja az orosz taktikai nukleáris fegyvereket” – írja a Reuters.

Vlagyimir Putyin orosz elnök március 25-én jelentette be, hogy Oroszország megállapodást kötött Belarusszal, hogy taktikai atomfegyvereket telepítenek Belarusz területére.

„Alapvetően ugyanazt tesszük, amit ők (az USA) már évtizedek óta. Bizonyos országokban rendelkeznek taktikai atomfegyverekkel, és hordozókat készítenek elő, és kiképzik a saját személyzetüket” – mondta az orosz elnök.

Minszk szerint a megállapodással nem sértik meg az atomsorompó-egyezményt, mert Belarusz nem rendelkezne az atomfegyverek felett, csupán tárolná azokat.

A belarusz külügyminisztérium indoklása szerint azért egyeztek meg Oroszországgal, hogy „megvédjék magukat a Nyugattól”.

„Tekintettel ezekre a körülményekre, valamint az ezekből eredő jogos aggodalmakra és kockázatokra a nemzetbiztonság területén, Belarusz kénytelen saját biztonsági és védelmi képességeinek megerősítésével reagálni” – írják.

A hadászati (stratégiai) és harcászati (taktikai) atomfegyverek közötti különbségről ebben a cikkben írtunk részletesen. Röviden összefoglalva: a nagy hatóerejű stratégiai atombombákat a hátországban található stratégiai célpontok – például katonai támaszpontok, főhadiszállások – ellen vetik be, hogy harcképtelenné tegyék, vagy megadásra kényszerítsék az ellenfelet. A kisebb hatóerejű harcászati atombombákat ezzel szemben a hagyományos rakétákhoz és bombákhoz hasonlóan harctéri használatra tervezték.

A Wagner zsoldosai „elviselhetetlen körülményeket teremtettek az ellenség számára” – nyilatkozta Donyeck tartomány orosz ellenőrzése alatt álló részeinek (a szakadár Donyecki Népköztársaságnak) a vezetője, Denis Pusilin az orosz Szolojov tévécsatornának kedden.

A Taszsz orosz állami hírügynökség szerint Pusilin arról beszélt, az ukrán csapatok utánpótlás útvonalait gyakorlatilag folyamatosan lövik, ezért az ukránok sem fegyvert sem egyéb tartalékokat nem tudnak bevinni a városba, és a sebesültjeiket sem tudják kivinni.

„A Wagner harcosai elég keményen, magabiztosan dolgoznak” – mondta a tévécsatornának Pusilin.

Pusilin szerint az is kijelenthető már, hogy „megtisztították” az AZOM kohászati üzem körüli ipari területet.

Bahmut körül hónapok óta tart az ádáz küzdelem. A Wagner-csoport irtózatos veszteségek árán próbálja körülzárni a várost az orosz reguláris erők támogatásával, az ukránok pedig kitartóan védekeznek, és csak nagyon lassan vonulnak vissza, egy-egy területen pedig átmeneti győzelmek, és veszteségek miatt mozog előre-hátra a front.

(TASZSZ)

Az orosz erők továbbra is ostromolják a Donyeck régióban található Avdijivka városát – olvasható a brit védelmi minisztérium napi jelentésében. A város elfoglalása azonban lassan és rosszul halad, a minisztérium szerint ennek az az oka, hogy az orosz katonák hasonlóan hibás támadási stratégiát követnek, mint ahogy azt Vuhledar városánál is tették.

A jelentésben azt is írják, hogy 10. orosz harckocsiezred elvesztette a páncélos harcjárműveinek nagy részét, mikor megpróbálta délről bekeríteni Avdijivkát. Az ezred a 3. hadtest része, ez az első nagyobb katonai alakulatok egyike, amit Oroszország kifejezetten azért hozott létre, hogy elfoglalhassa Ukrajnát. Számos beszámoló szerint a 3. hadtest katonái különösen fegyelmezetlenek és erkölcstelenek is.

Legalább 12 darab orosz, pilóta nélküli repülőgépet lőttek le az ukrán főváros, Kijev közelében hétfőn késő este – írja a Sky News a helyi hatóságok jelentései alapján.

Szerhij Popko, a város katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon közölte, hogy előzetes adatok szerint nincsenek áldozatok. Egy üzlet gyulladt ki, amikor drónok roncsai földet értek egy nyugat-kijevi kerületben, később Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere megerősítette, hogy a tüzet eloltották.

Friss információk szerint az éjszaka folyamán Oroszország összesen 15 darab iráni gyártmányú Sahed drónt lőtt ki Ukrajnára, ebből 14-et az ukrán erőknek sikerült megsemmisíteniük.

A hétfői híreket itt tudja visszaolvasni.

Az orosz-ukrán háború külső szemmel nézve néha maga a gyilkos káosz, de közben egy bonyolult logisztikai rendszer is, aminek szigorú számszerű törvényszerűségei is vannak. Ezek a számok emberek életét, területek hovatartozását képesek eldönteni. Mennyibe kerül egy katona ruhája, fegyvere és élelmezése? Mennyibe kerül egy gépkarabélyból és egy önjáró lövegből leadott lövés, és van-e ezekhez elég utánpótlás? Hány lövést képes leadni az orosz és az ukrán tüzérség? Hány óra a túlélési esélye egy védekezésben és egy támadásban lévő katonának? A számok erdejében Resperger István ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára segített a Telexnek.

Az Egyesült Államok szerint nincsenek arra utaló jelek, hogy Oroszországból taktikai nukleáris katonai eszközöket szállítottak volna Fehéroroszországba, közölte a washingtoni Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának kommunikációs vezetője.

John Kirby szerint annak sem látták jelét, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a taktikai nukleáris eszközök fehéroroszországi telepítéséről tett bejelentése olyan döntéssel is járt volna, hogy Oroszország taktikai atomfegyvert szeretne bevetni Ukrajnában. A fehér házi illetékes közölte, hogy Washington nagyon szorosan nyomon követi az eseményeket, de jelenleg semmi nem indokolja, hogy változtasson „stratégiai elrettentő” pozícióján.

John Kirby aggasztónak nevezte az orosz-iráni közeledésről szóló jelentéseket a kiberegyüttműködést tekintve, de megjegyezte, hogy látni kell ennek pontos tartalmát, azt, hogy miként valósulhat meg a gyakorlatban. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa saját nemzetbiztonsági érdekeinek védelmét és érvényre juttatását a Közel-Keleten. (MTI)

• Orlando Bloom Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkijjel
• Oroszország kártérítést követelhet az Északi Áramlaton okozott károk miatt
• Felszólították az avdijivkai lakosokat, hogy hagyják el a várost
• Sikertelen támadást indítottak az ukránok a szevasztopoli orosz haditengerészeti támaszpont ellen
• Felrobbantották az orosz megszállás alatt álló Mariupol rendőrfőnökének autóját
• Sötét képet fest az orosz közhangulatról egy befolyásos producer és egy azeri üzletember kiszivárgott telefonbeszélgetése
• Letartóztattak egy kémkedéssel vádolt külföldi állampolgárt Lengyelországban
• Zelenszkij videót posztolt a keleti Szlovjanszk városáról, amit orosz rakétatámadás ért
• 18 darab Leopard 2-es tank érkezett Ukrajnába
• Sándor Fegyir lehet Ukrajna következő budapesti nagykövete