Az EU-tagok vezetői, köztük Orbán elkötelezettek a „korlátozó intézkedések”, azaz a szankciók mellett is

A Politico szerint Szlovákia sikertelenül próbálta az uniós tagállami vezetőkkel elfogadtatni a politikai megállapodást, hogy növeljék az EU fegyverszállításokat térítő alapját. Az Európai Békekeretből főleg Ukrajnába vitt katonai eszközöket társfinanszíroztak utólag tagállamoknak, de ahogy arról korábban írtunk, ezzel hamar leapasztották a 2027-ig, békeidőre méretezetett alapot.

Tavaly év végén 5,5 milliárd euróval emelték volna az összeget, de a tagállamok végül abban maradtak, hogy csak kétmilliárd eurót tesznek be, az ezen felüli 3,5 milliárdot pedig akkor, ha kell. Az állam- és kormányfők csütörtökön arról állapodtak meg, hogy épp kétmilliárd eurót költenek Ukrajnának szánt lőszerre, azaz gyakorlatilag le is nullázták az eddigi emelést.

A Politico birtokába jutott javaslat szerint a szlovákok megpróbálták a 3,5 milliárdos bővítést is elfogadtatni a csúcstalálkozón. Ezt a 27-ből nagyjából húsz ország vezetője támogatta, írja a lap egy magas rangú tisztviselőre hivatkozva, a végkövetkeztetések elfogadásához ugyanakkor – magához az emeléshez hasonlóan – egyhangú döntés kell. Az Ukrajnáról szóló, már nyilvánosságra hozott részből hiányzik bármiféle utalás a 3,5 milliárdos emelésre és már más témával foglalkoznak. Ahogy arról a találkozó beharangozójában is írtunk, különböző értesülések keringtek arról, hogy vajon megállapodnak-e a plusz pénzről a csúcson.

„Garanciákra és kiszámíthatóságra van szükség”, valamint „meg kell mutatnunk, hogy elkötelezettek vagyunk” a segítségnyújtás mellett – nyilatkozta a javaslatról a Politicónak Eduard Heger szlovák miniszterelnök.

Az Európai Tanács elfogadta a végkövetkeztetései Ukrajnáról szóló részét – tette közzé az uniós állam- és kormányfőkből álló testület szóvivője, Barend Leyts. Az Európai Tanács ugyan hivatalosan nem döntéshozó, de itt tudnak a tagállamok a legfelső szinten politikai egyezségeket kötni, a végkövetkeztetéseiket egyhangúlag fogadják el.

Orbán Viktorék többek között abban egyeztek meg mindenki jóváhagyásával, hogy

• „az Európai Unió továbbra is elkötelezett, hogy fenntartsa és növelje a közös nyomást Oroszországon, beleértve a lehetséges további korlátozó intézkedéseket és folytassák a munkát az olajársapkán a partnerekkel közösen”. A „korlátozó intézkedések” többek között szankciókat jelentenek. Az Európai Tanács szerint sürgősen fel kell lépni, hogy hatékonyan tartassák be ezeket és megakadályozzák a kijátszásukat.
• „Az Európai Unió fokozni fogja a munkát a partnereivel”, hogy fellépjen a „háborúról szóló hamis orosz narratívák és dezinformáció ellen”.
• A tagállami vezetők elítélik Oroszország agresszióját és követelik, hogy fejezze be. „Azonnal, teljesen és feltétel nélkül” vonuljon ki Ukrajna nemzetközileg elismert határain kívülre, azaz még a 2014-ben megszállt és annektált Krímet is hagyja el, valamint haladéktalanul hagyjon abba mindent, ami veszélyezteti az ukrán atomerőművek biztonságát.
• Az EU „határozottan és teljesen Ukrajna mellett áll, és továbbra is erős politikai, gazdasági, katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának”. Fokozza az erőfeszítéseit, hogy segítsen Ukrajna „sürgős katonai és védelmi igényeinek” teljesítésében, töretlenül támogatja Ukrajna területi egységét, önvédelmi jogát és függetlenségét a nemzetközi határain belül.

A fentiek nagyjából ismétlik, amit korábbi csúcstalálkozók végén is kimondtak. Ami új, hogy üdvözlik a hétfői megállapodást, amivel egymillió tüzérségi lőszert szeretnének Ukrajnának biztosítani, „figyelembe véve bizonyos tagállamok biztonság- és védelempolitikájának különleges karakterét”. A hasonló fordulatok általában a semleges országokra, itt vélhetően a „konstruktív tartózkodással” jogilag kimaradókra vonatkoznak, mint Magyarország. (A lőszerprogramról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.)

A Nemzetközi Büntetőbíróság Vlagyimir Putyin elleni, múlt héten kiadott elfogatóparancsáról is bekerült egy mondat a szövegbe.

„Tudomásul veszik” a döntést, amely „ukrán gyerekek Ukrajna megszállt részéről jogtalanul Oroszországba deportálásának és átszállításának háborús bűncselekménye” miatt született.

Annyit még hozzátesznek, hogy az ilyen átszállításokat azonnal be kellene fejezni és visszavinni a már elhurcolt gyerekeket, valamint az EU elkötelezett az orosz agresszióval kapcsolatos bűncselekmények számonkérése mellett.

Korábban saját nevében az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Magyarországot kivéve a többi EU-tag igazságügyi minisztere is kiadott nyilatkozatot erősebb szöveggel, de a Külgazdasági és Külügyminisztérium kedden tagadta, hogy azokban az esetekben vétózott volna.

„Magyarország tudomásul veszi a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, és azt semmilyen módon nem kívánja kommentálni”

– közölte Paczolay Máté külügyi szóvivő, ugyanazt a fordulatot használva, mint amire csütörtökön az állam- és kormányfők rábólintottak.

Arról, hogy még milyen döntések várhatóak a csúcstalálkozón, ebben a cikkünkben írtunk.

Volodimir Zelenszkij az EU-s vezetők előtt tartott videós bejelentkezésében megismételte korábbi, nagy hatótávolságú fegyverekre vonatkozó kérését. Az ukrán elnök korábban már kérte nyugati szövetségeseitől, hogy küldjenek minél több nagy hatótávolságú fegyvert Ukrajnának.

Az ukrán elnök online jelentkezett be a Brüsszelben tartott csúcstalálkozóra. Zelenszkij egy ismeretlen helyen tartózkodó vonaton ült, ami állítólag közel volt a frontvonalhoz. Beszédében megemlítette, hogy „pusztító” jeleneteknek volt a szemtanúja. Beszámolók szerint az ukrán elnök kifejezetten szenvedélyes beszédet tartott, ami „nagy hatással volt” a 27 EU-s vezetőre. Több forrás szerint olyan tényezőkre figyelmeztette az EU állam- és kormányfőit, amik szerinte meghosszabbíthatják a háborút.

Zelenszkij ide sorolta többek közt a nagy hatótávolságú rakéták szállításának késését, a modern repülőgépek hiányát és a nyugati szankciók gyengeségeit.

Az EU vezetői mostani csúcstalálkozón többek közt az orosz invázióról és Ukrajna helyzetéről is tárgyalnak. Az ukránok lőszereket, elsősorban nagy kaliberű, 155 milliméteres tüzérségi lövedékeket kértek az EU-tól. Válaszul egy háromlépcsős csomag született, amelyről hétfőn a külügyminiszterek már meg is kötötték az elvi egyezséget, így a csúcson egyszerű jóváhagyás várható.

(Guardian)

A Világbank legfrissebb becslése szerint Ukrajna háború utáni újjáépítéséhez körülbelül 149 ezer milliárd forintra, azaz közel 411 milliárd dollárra lesz majd szükség.

Ez az összeg Ukrajna becsült tavalyi bruttó hazai terméke (GDP) 2,6-szorosának felel meg.

A Világbank szerint ez 135 milliárd dollárnyi közvetlen kárt tartalmaz, ide tartoznak a lakóházakban, közlekedési infrastruktúrában, energia-, kereskedelmi és ipari szektorban keletkezett károk. Ezek többsége a keleti régiókban összpontosul, ideértve Donyecket, Harkivot és Luhanszkot. Tavaly júniusban ezt az összeget a bank még csak 349 milliárd dollárra becsülte.

Az ukrán miniszterelnök arról beszélt, hogy ez az összeg nem tartalmazza a megszállt területen keletkezett károkat. Az újjáépítés költségeit Ukrajna, a Világbank, az Európai Bizottság és az ENSZ közösen értékelte.

(AP News)

Szlovákia átadta négy MiG-29-es vadászgépét Ukrajnának – közölte Jaro Naď szlovák védelmi miniszter Facebook-oldalán.

Szlovákia alig egy hete tett arra ígéretet, hogy 13 MiG-29-es vadászgépet ad Ukrajnának. Moszkva a szlovákok ajánlatára viszonylag gyorsan reagált: megígérték, hogy megsemmisítik az ukránoknak ajánlott vadászgépeket. Hozzátették, hogy szerintük nem változtat a háború kimenetelén, hogy szovjet kori gépeket adományoznak Ukrajnának.

Ahogy a CNN írja a MiG-29-esek régebbi technológiákkal vannak felszerelve, rövidebb harci küldetésekre lehet csak bevetni őket. Zelenszkij korábban korszerűbb, F-16-os vadászgépeket kért az Egyesült Államoktól, de ezek szállításáról egyelőre nincs szó, sőt Biden korábban azt mondta, hogy nem fognak F-16-osokat biztosítani az ukránoknak.

Antti Kaikkonen finn védelmi miniszter szerint országának az ukránok kérése ellenére sem kellene Hornet típusú vadászgépeket adományoznia. A miniszter beszámolója szerint Ukrajna megkereste Finnországot, hogy adjon át Horneteket, de szerinte Finnországnak saját biztonsága érdekében szüksége van ezekre.

Finnország több F/A–18 Hornet típusú harci repülővel rendelkezik, de modernizálja flottáját, és 2021 decemberében bejelentette, hogy megrendeltek 64 darab F–35A típusú gépet az amerikai Lockheed Martintól, ezeket azonban csak két-három éven belül vehetik majd át.

A Hornet vadászgépek felajánlásáról Sanna Marin finn miniszterelnök beszélt nemrég, és március elején már Kijevben is felvetette annak lehetőségét, hogy Helsinki leselejtezett vadászgépekkel támogathatná a jövőben Ukrajnát. Bár konkrét ígéretet nem tett erre, így is bírálatokat váltott ki odahaza, amiért az ajánlatról előzetesen nem egyeztetett az államfővel és a védelmi miniszterrel.

„Ellenzem azt az elképzelést, hogy ezeket a vadászgépeket a következő években Ukrajnának adományozzuk. Véleményem szerint ezek a repülőgépek már kezdenek elhasználódni, és csekély lesz a használati értékük” – mondta most Antti Kaikkonen.

Finnország februárban bejelentette, hogy Helsinki is csatlakozik azokhoz az országokhoz, amelyek Leopard 2 harckocsikat küldenek Ukrajnának. A finnek a katonai segélycsomag részeként így három darab Leopard 2-essel járulnak hozzá ahhoz az együttműködéshez, amelyet a harcjárműveket gyártó Németország koordinál. (Frissítés: csütörtök este Finnország újabb három Leopard 2-est ajánlott fel Ukrajnának.)

(MTI)

Az ukrán elnök a frontvonal déli részén fekvő Herszon régióba látogatott csütörtökön. A régió egy része hónapokkal ezelőtt szabadult fel az orosz megszállás alól, ekkor az elnök már meglátogatta Herszon városát.

„Munkaút Herszon régióba. Poszad-Pokrovszke falu, ahol több ház és szociális intézmény megrongálódott Oroszország agressziója miatt” – írta Zelenszkij csütörtöki Telegram-bejegyzésében. Az ukrán elnök arról is beszámolt, hogy jelenleg az áram- és vízszolgáltatás helyreállításán dolgoznak, de újjáépítenek egy orvosi rendelőt is. Céljuk az, hogy az emberek visszatérhessenek a településre.

„Beszéltem a helyiekkel az aktuális problémáikról, igényeikről. Mindent helyreállítunk és újjáépítünk”

– ígérte meg Zelenszkij. Az orosz csapatok tavalyi kivonulásukkor lerombolták a környék infrastruktúrájának jelentős részét. Kivonulásuk óta az oroszok többször is csapást mértek a környék településeire, ami jelentősen lassítja a helyreállítási munkálatokat, továbbá még mindig gyakoriak az áramkimaradások.

(CNN)

Autóba rejtett bomba robbant csütörtökön az oroszok által megszállt délkelet-ukrajnai Melitopolban. A robbanásban megsérült egy, az orosz hatóságoknak dolgozó rendőrtiszt. A helyszínen készült felvételeken a mentőszolgálat munkatársai egy kiégett autót oltanak. A város ukrán polgármestere szerint a rendőr „együttműködött az ellenséggel”.

„Egyébként, barátaim, észrevettétek, hogy az árulók egyre gyakrabban kerülnek kórházba? Talán itt az ideje, hogy külön kórtermet hozzanak létre számukra” – írta Ivan Fedorov.

Az orosz fél terrorcselekménynek nevezte a robbanást, amelynek segítségével az ukrán fél megpróbálja megfélemlíteni a helyi lakosokat és destabilizálni a helyzetet. Az orosz hírügynökség tudósítója szerint a robbanás következtében az utcában a házak ablakai betörtek. A robbanásban megsérült rendőrt lábsérüléssel szállították kórházba, ellátták, állapota stabil.

Medvegyev is megosztotta véleményét arról, hogy az ICC, a Nemzetközi Büntetőbíróság múlt hét pénteken elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen, háborús bűnökkel vádolva az orosz elnököt. Az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese arról beszélt, hogy Putyin letartóztatásának kísérlete hadüzenetet jelentene Oroszország ellen, illetve azzal fenyegetőzött, hogy „megtámadná bármely kormány székhelyét, amely ezt [az elfogatóparancs teljesítését] lehetővé teszi”.

Medvegyev azt is hozzátette, hogy az ICC-t az Egyesült Államok, Kína és Oroszország „sem ismeri el, mert nem tett soha semmi jelentőset”. Ezután arról beszélt, hogy a Putyin őrizetbe vételére való kísérlet szerinte „háborút jelentene”, bár hozzátette, ez a helyzet „nyilvánvalóan soha nem fog megvalósulni”.

„És mindezek az Ursulák, Scholzok, Sunakok – általában, számtalan új vezető van, akiket hála istennek nem ismerek – csak azért teszik, amit tesznek, hogy feltöltsék az Amerikai Egyesült Államok zsebeit. És meg is teszik. Még csak nem is ideológiai okokból, hanem butaságból és gyávaságból” – zárta Medvegyev, hozzátéve: „Az Amerikai Egyesült Államok a mi ellenségünk.”

(Guardian, TASZSZ)

A Szuszpilne ukrajnai állami műsorszolgáltató szerint a szerdai, kijevi régiót ért orosz támadásban a legfrissebb adatok alapján kilencen haltak meg, írja a Guardian.

A mentési műveleteket mostanra fejezték be a hatóságok, jelentette az ukrán katasztrófavédelem. Az éjszaka közepén az oroszok Kramatorszkot támadták, lakóépületeket találtak el, ketten meghaltak. Szintén éjszaka indított támadást az orosz hadsereg Herszonban is.

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, azt írják:

• Március eleje óta folytatódnak a heves harcok az északi Luhanszki területen, a Szvatove-Kreminna vonal egyes részein.
• Oroszország részben visszaszerezte az ellenőrzést a Kremina felé vezető közvetlen útvonal felett, amelyet az év elején az ukránok próbáltak visszafoglalni.
• Oroszország helyenként több kilométeres területi előnyre is szert tett, most valószínűleg igyekeznek visszafoglalni a logisztikai csomópontnak számító Kupjanszkot.
• Oroszország északkeleten továbbra is védekezésre rendezkedhet be, mivel a parancsnokok attól tartanak, hogy ez az egyik terület, ahol Ukrajna nagyobb szabású támadó hadműveletet kísérel meg.

Az ENSZ nukleáris ügynökségének vezetője szerdán azt mondta, hogy az ukrajnai zaporizzsjai atomerőműben továbbra is veszélyes a helyzet, mivel egy orosz rakétacsapás március elején leválasztotta a hálózatról.

Európa legnagyobb atomerőművének megbízható áramellátásra van szüksége a reaktorok és a nukleáris üzemanyagot tároló medencék hűtésére szolgáló vízforgató szivattyúk működtetéséhez. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője szerint a március 9-i orosz támadás óta az erőmű egyetlen tartalék áramellátásra támaszkodik, amely „ki van kapcsolva és javítás alatt áll”.

„Az erőmű biztonsága továbbra is bizonytalan” – mondta egy szerdai nyilatkozatában Grossi, aki szerint az erőmű nem fér hozzá a hálózathoz, és a javítási munkálatok teljes áramkimaradáshoz vezethetnek. Emiatt már hetedik alkalommal szorulnak dízelgenerátorok használatára.

• Oroszország sürgeti az USA-t, hogy „ne eszkalálja tovább” a háborút
• Brit hírszerzés: Veszített lendületéből a Bahmut elleni orosz támadás
• Négyen meghaltak Kijev térségében egy éjszakai dróntámadásban
• Bahmutba látogatott Volodimir Zelenszkij
• Orosz külügyminiszter-helyettes: Évtizedek óta nem volt olyan magas a nukleáris konfliktus valószínűsége, mint most
• Vilmos herceg titokban meglátogatta az ukrán határ közelében lévő lengyel és brit csapatokat

A szerdai nap legfontosabb történéseit itt tudja visszaolvasni.