Vilmos herceg titokban meglátogatta az ukrán határ közelében lévő lengyel és brit csapatokat

Vlagyimir Putyin nem tervez azonnali békét Ukrajnában, ezért a Nyugatnak arra kell felkészülnie, hogy még hosszú ideig segítséget nyújtson Kijevnek – figyelmeztetett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Guardiannek adott interjújában.

A főtitkár szerint Putyin a „kimerülés háborúját” vívja, a Bahmut körüli harcok azt mutatják, hogy Oroszország hajlandó több ezer és ezer katonát bevetni, a minimális nyereségért pedig készek sok áldozatot vállalni. „Putyin nem békét, hanem még több háborút tervez” – folytatta Stoltenberg, hozzátéve, hogy Oroszország növeli a hadiipari termelést, és olyan rezsimek felé fordul, mint Irán vagy Észak-Korea, hogy még több fegyverhez jusson. Emiatt az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának, Franciaországnak, Németországnak és szövetségeseiknek fel kell készülniük arra, hogy hosszú időn keresztül fegyverekkel és lőszerrel támogassák Ukrajnát. „Erre továbbra is szükség lesz, mert ez egy kimerítő háború” – mondta a NATO-főtitkár.

Stoltenberg azt szeretné, ha a NATO-tagok a szövetség következő csúcstalálkozóján, Vilniusban megállapodnának abban, hogy a GDP-jük legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítják. A NATO vezetője szerint ugyanilyen fontos lenne, hogy Kínát lebeszéljék arról, hogy fegyvereket szállítsanak Oroszországnak.

Stoltenberg úgy vélte, a Nyugat elegendő katonai felszerelést, köztük harckocsikat, harcjárműveket és rakétákat biztosított ahhoz, hogy az ukránok felszabadíthassák a megszállt területeiket. Bár elmondta, hogy a NATO nem részese a konfliktusnak, a szövetség tagjai maguk döntenek a fegyverek biztosításáról, és a harctéri számításokat az ukrán parancsnokokra bízzák. Stoltenberg nem zárta ki, hogy a tagállamok tovább mennek, és akár F-16-osokat vagy más nyugati repülőgépeket is küldenek Ukrajnába. Ebben a hónapban például Lengyelország és Szlovákia beleegyezett 17 darab MiG-29-es átadásába.

Vilmos herceg titokban Lengyelországba utazott, hogy személyesen mondjon köszönetet az Ukrajnát támogató lengyel és brit csapatoknak. A walesi herceg katonai bázisokat látogatott meg Rzeszówban, 100 kilométerre az ukrán határtól. Biztonsági okokból a látogatást titokban tartották, amíg a herceg el nem hagyta a bázist – írja a Sky News.

Vilmos herceg találkozott a lengyel védelmi miniszterrel és a Lengyel Területi Védelmi Erők katonáival. A herceg találkozott a térségben állomásozó brit katonákkal is, akiket a lengyelországi küldetésükről és Ukrajna támogatásáról kérdezett.

Rzeszów Ukrajna logisztikai központjává vált, ide érkezik a legtöbb nyugati fegyver, mielőtt Ukrajnába szállítanák azokat. Az orosz invázió kezdete óta több milliárd euróni fegyver és lőszer haladt át az Egyesült Államok vezette központon.

Vilmos herceg ezután Varsóba is ellátogatott, ahol felkesett egy ukrán menekülteket befogadó szállásközpontot. Programja részeként találkozik még Andrzej Duda lengyel elnökkel is. Vilmos herceg lengyelországi útja határozott üzenetet küld Oroszországnak azon a héten, amikor a kínai elnök a Kremlbe látogatott.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint a nukleáris konfliktus valószínűsége az elmúlt évtizedek legmagasabb szintjén van. „Nem szeretnék belemerülni abba a vitába, hogy ma nagy-e a valószínűsége egy nukleáris konfliktusnak, de nagyobb, mint bármikor, az elmúlt évtizedekben volt, mondjuk így” – idézte őt az Interfax hírügynökség.

Rjabkov arról is beszélt, nem lehet szó titkos vagy nyílt tárgyalásokról az Egyesült Államokkal az Új START nukleáris fegyverzetcsökkentési szerződés visszaállításáról, amelyből Oroszország februárban lépett ki. Hozzátette: Oroszország „de facto” nyílt konfliktusban áll az Egyesült Államokkal az ukrajnai háború miatt.

(Reuters)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán meglátogatta a Bahmut közelében harcoló ukrán csapatokat, és kitüntetéseket adott át azoknak a katonáknak, akik szerinte hősiesen védik országuk szuverenitását. „Megtiszteltetés számomra, hogy ma itt lehetek országunk keleti részén, a Donbaszban, és kitüntethetem hőseinket, kezet rázhatok veletek” – mondta az ukrán elnök a katonáknak.

Az ukrán erők mintegy nyolc hónapja tartják magukat Bahmutban, annak ellenére, hogy súlyos veszteségeket szenvedtek el. A város az elmúlt hónapokban a háború középpontja lett. A brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentése szerint az ukrán erők nemrég ellentámadást indítottak Bahmuttól nyugatra, ami valószínűleg enyhíti a városba vezető fő utánpótlási útvonalra nehezedő nyomást.

(BBC, Reuters)

Újabb egy ember meghalt, így négyre emelkedett a halálos áldozatok száma abban a dróntámadásban, ami a Kijev régióban történt az éjszaka folyamán. A BBC szerint egy két lakóházat és egy kollégiumot ért támadás a Rzsicsiv folyó menti városban, egy 11 éves fiú is a sérültek között van, többen a romok alatt rekedtek, a mentőalakulatok keresik őket. Hivatalos ukrán közlés szerint az éjszaka kilőtt 21 drónból 16-ot lőttek le.

(BBC)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kiposztolt egy videót a Twitterre, amin szerinte egy orosz rakéta csapódik be egy lakóházba a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában. „Lakóövezeteket lőnek, ahol hétköznapi emberek és gyerekek élnek, lőnek” – írta Zelenszkij a videóhoz, hozzátéve, hogy szerinte ez a helyzet nem válhat „mindennapossá” Ukrajnában vagy bárhol a világon. A videón az látszik, ahogy mennek az autók egy város utcáján, aztán hirtelen becsapódik egy rakéta.

Az ukrán elnöki hivatal közlése szerint Zelenszkij szerdán Bahmutba is elment, katonákkal, tisztviselőkkel találkozott, és egyperces némacsendet tartott a harcokban elesett áldozatok emlékére.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Telegramon fejtette ki gondolatait arról, hogy a nemzetközi büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Putyin és Marija Alekszejevna Lvova ellen, írja a Guardian.

Zaharova szerint a helyzet olyan volt, mint az Egyesült Államok Babyliftje, azaz amikor Amerika tömegesen evakuált gyermekeket a vietnámi háború alatt Dél-Vietnámból az Egyesült Államokba és más nyugati országokba. Zaharova a háború elől mentett vietnámi gyerekekhez hasonlította azt is, ahogy az oroszok illegálisan deportáltak ukránokat, köztük gyermekeket Oroszországba. „Nemcsak az a szörnyű, hogy Washington 1975-ben ezt meglépte, gyermekek ezreit megfosztva szülőföldjüktől és kultúrájuktól, hanem az is, mindez hogyan történt” – fejtette ki.

„Nagyon várom, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adjon ki az Egyesült Államok vezetése, a Pentagon és a műveletben részt vevő összes humanitárius alap ellen” – tette még hozzá Zaharova: bár az nem világos, hogy ezt a vietnámi háborús evakuációt vezénylő – és már nem élő – Gerald Fordra vagy Amerika mostani vezetésére értette például.

Hárman meghaltak egy éjszakai dróntámadásban, további heten pedig megsebesültek a Kijev térségét ért éjszakai orosz dróntámadásokban, közölték szerdán az ukrán tisztviselők. Egy „polgári objektum” megsérült, mentők dolgoznak a helyszínen.

A Reuters információi szerint két kollégiumot és egy oktatási intézményt ért találat, négy ember a romok alatt rekedt. A lap úgy tudja, egy gyerek is megsérült a támadásban.

A Szuszpilne, Ukrajna állami műsorszolgáltatója arról számolt be, hogy kedden négyszer indítottak támadást az oroszok a donyecki Kurahove ellen, nyolc lakás sérült meg. Zaporizzsjában húsz település infrastruktúráját támadták meg az oroszok, Zsitomirban szintén polgári infrastruktúrát támadtak.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint a Bahmut elleni orosz támadás veszíthetett lendületéből. A hírszerzés szerdai posztja alapján azért történhetett ez meg, mert „egyes orosz hadügyminisztériumi egységeket átcsoportosítottak más szektorokhoz”.

Az oroszok kedden megpróbáltak betörni a keleti Bahmut város központjába, ezt azonban az ukrán erők visszaverték. A védelmi minisztérium szerint az ukránok ellentámadást indítottak a városért, a harcok folytatódnak a városközpont körül.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes arról beszélt, hogy Oroszország „sürgeti az Egyesült Államokat, hogy ne lépjen jobban bele az ukrajnai eszkalációba”, írja a Guardian az Interfax alapján.

Múlt hét kedd reggel egy orosz Szu–27-es vadászrepülőgép összeütközött egy amerikai MQ–9-es megfigyelő drónnal a Fekete-tenger felett, nemzetközi légtérben. Az orosz védelmi minisztérium először tagadta az esetet, utána kitüntette a részt vevő pilótát. Peszkov, a Kreml szóvivője ezután arról beszélt, hogy „teljesen nyilvánvaló” szerinte, hogy a drónokkal Amerika be akar avatkozni a háborúba.

A keddi híreket itt tudja visszolvasni.

• Ukrajnában járt a japán miniszterelnök
• Több ezer Wagner-zsoldos kap elnöki kegyelmet Putyintól a britek szerint
• Hszi Csin-ping meghívta Kínába Vlagyimir Putyint
• A Wagner-csoport vezetője szerint az ukránok néhány hét múlva nagyszabású támadást indítanak
• Az oroszok bekérették a kanadai nagykövetség ügyvivőjét
• Hivatalos orosz-kínai csúcs volt a Kremlben
• Putyin szerint a történelem során még soha nem volt ilyen jó az orosz-kínai viszony
• Nobel-békedíjas emberjogi szervezet vezetőinél razziáztak orosz rendőrök
• 15,6 milliárd dolláros IMF-hitelt kap Ukrajna