Az ukrán védelmi miniszterhelyettes és a főügyészhelyettes is lemondott

A kelet-ukrajnai Hontarivka faluban egyetlen hely van, ahol elég stabil a mobilinternet a nagyobb adatátvitelhez: egy alacsony dombon álló víztorony árnyékában. Hogy a falu gyerekei tanulni tudjanak, összetákoltak maguknak egy kis sátrat a domb tetején, amit most ideiglenes tanteremként használnak. „Körülbelül két-három órát ülünk itt, néha csak egy órát. Amikor mostanában hideg volt, nem volt túl jó” – mondta az ötödikes ötödikes Mikola Dzjuba a Reuters riporterének. Elmondása szerint a sátorhoz szükséges anyagokat – a műanyag fóliát, faoszlopokat, téglákat és homokot – az otthonuk környékéről gyűjtötték össze.

Dzjuba iskolája az új tanév szeptemberi kezdete óta távoktatásra állt át, online tartják a kapcsolatot a tanáraikkal. A tanulók előadásokat hallgatnak és üzenetküldő alkalmazásokon keresztül küldik vissza a feladatokat a tanáruknak. „Mindenki ott ült és beszélgetett, a tanárnő mutatott nekünk dolgokat. Sok feladatot csináltunk” – mondta Djuba.

Az iskola igazgatója, Ljudmjla Mironyenko azt mondta, nem számított rá, hogy a diákjai ilyen lelkesen fognak hozzá a távoktatáshoz. „Igazán csodálkoztam a gyerekeken. Látni akartak minket, valahogy kommunikálni akartak velünk” – mondta.

Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat kormányzati utasítást kapott 24 új büntetőtelep felállítására Ukrajna Oroszországhoz csatolt régióiban. A parancsot Mihail Misusztyin orosz orosz miniszterelnök írta alá.

A parancs értelmében 12 büntetőtelepet nyitnak az úgynevezett Donyecki Népköztársaság területén, hetet Luhanszk megyében, hármat Herszon megye orosz ellenőrzés alatt álló részén, és további kettőt Zaporizzsjában. Az orosz hatóságok emellett három börtönkórház és három büntetés-végrehajtási központ létrehozását tervezik Ukrajna megszállt részein.

(Meduza)

A Leopard harckocsik Ukrajnába szállítása nem tesz majd jót az orosz-német kapcsolatoknak – írja az MTI. Ezt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője mondta kedden újságíróknak nyilatkozva.

„Az ilyen szállítások nem sok jót ígérnek a kapcsolatok jövőjét tekintve. Minden bizonnyal nyomot hagynak majd a kapcsolatok jövőjén”

– jelentette ki a Kreml szóvivője arra a kérdésre válaszolva, hogyan befolyásolja majd az Oroszország és Németország közötti viszonyt, ha Berlin jóváhagyja a Leopard tankok szállítását Kijevnek. Ez amúgy kedd este megtörtént.

Peszkov szerint a kétoldalú kapcsolatok jelenleg „már meglehetősen mélyponton vannak”.

„Nincs érdemi párbeszéd Németországgal, az Európai Unió többi országával vagy az észak-atlanti szövetséggel”

– mondta.

Eközben Vlagyimir Putyin elnök azt állítja, hogy Oroszország több mint háromszor annyi, a Patriotokkal egyenértékű légvédelmi rakétát gyárt, mint amennyit az Egyesült Államok. Putyin akkor beszélt erről, amikor a rezidenciáján fogadta Vjacseszlav Gladkovot, Belgorod megye kormányzóját.

„Az Egyesült Államokban például Patriot rakétákat gyártanak – a mi országunk háromszor több ilyen rakétát gyárt. Még többet is, mint háromszor annyit”

– mondta az államfő.

„Ami pedig általában a különböző célú légvédelmi rakétákat illeti, az orosz gyártás a világ egészének gyártásával vethető össze. Mindennek tetejébe maguk a rendszerek is modernek és megbízhatóak. Ettől függetlenül, persze, minden megtörténhet, de összességében a rendszer megfelelően működik”

– tette hozzá.

„A gyakorlati harci alkalmazás megmutatta, hogy Oroszország légvédelmi rendszere az egyik legjobb a világon” – hangoztatta az orosz elnök.

Gladkov egyebek között elmondta, hogy az Ukrajnával határos belgorodi régióban a háború kezdete óta a területet ért találatok következtében 25 ember vesztette életét és további 96 sebesült meg. Bár nem tudni, hogy ez valós szám-e, mindenképp fontos megjegyezni, mert Oroszország szinte egyáltalán nem közöl adatokat a háború orosz áldozatainak számáról.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzéseinek eredménye negatív volt, nem találtak katonai felszerelést az ukrajnai nukleáris létesítményekben – írja az MTI. Ezt Rafael Grossi, a szervezet főigazgatója jelentette be kedden az Európai Parlament külügyi bizottságának meghallgatásán.

Grossi cáfolta az orosz Külső Hírszerző Szolgálat hétfői bejelentését, miszerint Ukrajna atomerőművek területén tárol nyugati országoktól kapott rakétákat és tüzérségi lőszert. Oroszország is tagja az ügynökségnek.

Ez a második alkalom, hogy a NAÜ-nek sikerült megcáfolnia az orosz részről jövő valótlan állításokat, hogy ezekben a létesítményekben „veszélyes, illegális tevékenységek” folynak.

Orosz vezetők novemberben arra figyelmezettek, hogy Ukrajna úgynevezett „piszkos bombával” készül támadást elkövetni, vagyis olyan robbanószerkezettel, amely hagyományos töltetet tartalmaz, de radioaktív szennyezőanyagot szór szét. A NAÜ ezt követően alapos vizsgálatot folytatott, amelynek végén arra az eredményre jutott, hogy a vizsgált helyszíneken nem volt nyoma nukleáris tevékenységnek, illetve radioaktív anyagoknak.

Grossi a múlt hét elején utazott Ukrajnába, hogy a NAÜ Csernobilban, illetve három működő atomerőműben biztonsági szakértőkből álló állandó jelenlétet létesíthessen, ahogy azt december közepén a szervezet bejelentette. Az elképzelések szerint mintegy tucatnyi szakértő tartózkodna állandó jelleggel Ukrajnában. A megfigyelők jelenléte egyrészt az esetleges támadások kockázatának mérséklését szolgálja, másrészt a szakemberek állandó jelentéseket tesznek majd a létesítmények biztonságosságáról, illetve szükség esetén műszaki támogatást nyújthatnak.

Nagyjából egy tucat Leopard 2-es tankot küld Németország Ukrajnának, és más országoknak is engedélyezik, hogy így tegyenek – döntött kedden a német kormány. A döntésről bővebben ebben a cikkben olvashat.

A Los Angeles Lakers átadott két új bajnoki gyűrűt Sztaniszlav Medvegyenkónak, a csapat egykori, ukrán centerének – írja a Marca. Medvegyenko 2001-ben és 2002-ben volt tagja a bajnok csapatnak, és együtt játszott például Kobe Bryanttel és Shaquille O'Neallel.

Miután Oroszország lerohanta Ukrajnát, úgy döntött, hogy két augusztusi árverésen eladja bajnoki gyűrűit, hogy a befolyó összeggel Ukrajnát támogassa. Több mint 253 ezer dollárt sikerült így összegyűjtenie.

Jeanie Buss, a Lakers tulajdonosa úgy döntött, hogy ez így nem járja, ezért adott két új gyűrűt Medvegyenkonak, hogy pótolja, amiket eladott. Az átadón jelen volt Pau Gasol és Sasha Vujacic is.

A most 43 éves Medvegyenko 1997-ben, egy kijevi csapatban kezdte profi pályafutását, három évvel később pedig a Lakershöz került, ahol hat évet töltött cserecenterként. A 2006-2007-es idényt a Hawksnál töltötte, majd visszavonult.

Oroszország nem állítja helyre az elfoglalt mariupolban található Azovsztal-gyárkomplexumot, amit tavasszal, heves harcok árán tudott megszerezni – írja a Meduza. Ezt Julia Maximova, az orosz építési minisztérium egyik intézetének igazgatója jelentette be.

Maximova szerint az 1930-as években, a szovjet tervgazdaságban volt értelme egy ilyen komplexumnak, de ma már nem éri meg felújítani, sőt, szinte lehetetlen. Úgy látja, hogy szükség van a régió gazdaságának felülvizsgálatára. Megérti, hogy nemcsak otthonokat kell építeni a gyakorlatilag földig rombolt Mariupolban, hanem munkahelyeket is kell teremtetni. A jövőt azonban nem a nehéziparban, hanem a mezőgazdaságban látja.

Nyáron az orosz miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy az Azovsztal a jövőben ipari vagy szabadidős központként fog üzemelni.

Az oroszok nagy erőkkel, hónapokon át ostromolták Mariupolt. Márciusban szétlőtték az óvóhelyként működő színházat, a mai napig nem tudni, hány civil halt meg a támadásban. Az oroszok szerint az ukránok magukra robbantották az épületet, és decemberben elkezdték elbontani a romokat – sokak szerint azért, hogy eltüntessék a bizonyítékokat.

Az Azovsztal volt az ukrán erők utolsó erődje, hónapokig védték. Sok civil menekült a komplexumba. A védők végül megadták magukat, és sokan fogolycserék során már visszajutottak Ukrajnába.

Lukasenko belarusz államfő állítása szerint az ukránok felajánlottak nekik egy megnemtámadási paktumot – ezt a helyi állami hírügynökség közölte. Lukasenko egy kormányzati és rendvédelmi tisztségviselők részvételével megtartott ülésen azt mondta, hogy

„Azt kérik tőlünk, hogy semmilyen körülmények között ne kezdjünk háborút Ukrajnával. Azt javasolják, hogy kössünk egy megnemtámadási paktumot.”

Majd a Putyin közeli szövetségesének számító elnök hozzátette: Ukrajna területén olyan nyugati katonákat képeznek ki, akiknek az a céljuk, hogy destabilizálják Belaruszt.

Kijev részéről egyelőre nem érkezett semmilyen reakció. Ukrajnában korábban arról beszéltek, hogy Putyin felhasználhatja a szomszédos Belaruszt egy újabb, északi irányból indított támadáshoz. A Kreml nem kommentálta, hogy Lukasenko megvitatta-e Putyinnal az állítólagos ajánlatot. Minszk tavaly február 24-én engedélyezte Moszkvának, hogy belarusz területeken keresztül csapatokat küldjön Ukrajnába, saját csapatai azonban eddig nem harcoltak a háborúban.

(Reuters, MTI)

Egymás után érkeznek az újabb menesztett ukrán tisztségviselők nevei, miután Zelenszkij ukrán elnök bejelentette: korrupciós vádak miatt magasabb és alacsonyabb rangú vezetőket is felmentenek pozíciójukból.

A leváltott régiós kormányzók közt van: Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Kijev, Szumi és Herszon vezetője is – ezt az ukrán elnök kabinetfőnöke erősítette meg Telegramon. Távozott szociálpolitikai miniszterhelyettes, Vitalij Muzicsenko, de a helyi területfejlesztési minisztérium vezetéséből is menesztették két miniszterhelyettest – ezt saját saját maguk erősítették meg Facebookon.

Korábban bejelentették az ukrán védelmi miniszterhelyettes és a főügyészhelyettes távozását. Az ukrán elnök közvetlen stábjából pedig Kijlo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője kérte felmentését. Az ukrán elnök több miniszter és vezető tisztségviselő menesztéséről beszélt hétfő éjjeli videójában. Mindezt azután, hogy különböző korrupciós vádak jelentek meg az ukrán vezetésről.

(BBC)

Az orosz légügyi hatóságok lazítottak a polgári repülőgépekre vonatkozó folyamatos légialkalmasság fenntartásának feltételein. A jövőben az üzemeltetők a letárolt példányokból kiszerelt alkatrészeket beépíthetik majd a forgalomban lévőkbe – írja az Airportal.hu.

Az oroszországi légitársaságok a repülőgép alkatrészekre is vonatkozó nyugati szankciók miatt nehézségekkel küzdenek a légi összeköttetések fenntartásánál. A szankciók vonatkoznak a hajtóművekre, részegységekre és műszerekre, de olyan kopóalkatrészekre is, mint a mint a fékek vagy a gumiabroncsok.

Oroszország Szövetségi Légiközlekedési Ügynöksége (Roszaviacija) most hivatalosan is jóváhagyta a repülőgépek kannibalizációját. Azaz leegyszerűsítve ide-oda lehet majd szerelni a gépek alkatrészeit. Egyetlen feltétel, hogy a kiszerelt alkatrészt a beépítés előtt tesztelni kell, majd a másik repülőgépre való beszerelés után újra el kell végezni az előírt próbákat. Azt is engedélyezték, hogy az orosz karbantartócégek külföldi gyártmányú kereskedelmi repülőgépekhez „utángyártott” alkatrészeket készítsenek és szereljenek be. Az orosz nemzeti légitársaságnak például százat is meghaladó nyugati típusú (Airbus, Boeing) gépe van.

Az Airportal szerint ezek a rendelkezések rövid távon megkönnyítik az üzemelést az orosz légitársaságok számára. Azonban folyamatos légialkalmasság fenntartására vonatkozó eljárások módosításával az ország még távolabb kerül a nyugati repülésbiztonsági normáktól. Jelenleg az EU teljes légtere zárva van az orosz gépek előtt, azok csak külön engedély birtokában jöhetnek uniós ország fölé.

A Momentum delegációja, Gelencsér Ferenc, Cseh Katalin, Tompos Márton és Sebők Éva pénteken indultak el az adományokból vásárolt aggregátorokkal Ukrajnába. A kéthetes gyűjtés alatt hatmillió forint jött össze, amit a párt megduplázott, így végül 12 millió forintnyi eszközzel indultak el az ukrán fővárosba – írják közleményükben.

A négyfős delegáció először Beregszászra látogatott, utána indultak Kijev felé, ahol hétfőn adták át a városnak szánt adományt. Az átadáson a Momentum politikusai az ukrán főváros főpolgármester-helyettesével, Volodimir Bondarenkóval és Kijev régió adminisztrációjának vezető-helyettesével, Anna Starostenkóval beszélgettek arról, hogy milyen az élet a háborús Kijevben. A közlemény szerint szó volt arról is, hogy hogyan kell harcolni Magyarországon „az egyre terjedő putyinista propagandával”.

„A 15 generátor mellett a párt egy fontos üzenetet is átadott az ukrán kollégáknak: Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral! A magyarok kiállnak Ukrajna mellett!” – írták a közleményben.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára bízik benne, hogy a szövetség hamarosan megoldást találhat a német harckocsik Ukrajnába szállítására – ezt a német védelmi miniszterrel folytatott megbeszélése után mondta.

„A háborúnak ebben a sarkalatos pillanatában bonyolultabb és fejlettebb rendszereket kell biztosítanunk Ukrajnának, és ezt gyorsan kell megtennünk”

– mondta Stoltenberg. Hozzátette: örül a német védelmi miniszterrel folytatott tárgyalásnak, mert egyeztetni tudtak a harckocsik kérdéséről. Elmondta, hogy a szövetségesek közötti egyeztetések folytatódnak, és bízik benne, hogy hamarosan megoldást is találnak.

Boris Pistorius, néhány napja kinevezett német védelmi miniszter szerint nincs nézeteltérés a NATO-szövetségesek között a tankok Ukrajnába küldésével kapcsolatban. Kiemelte, hogy Berlin gyorsan fog cselekedni, ha olyan döntés születik. „A NATO azonban nem válhat az ukrajnai háború egyik szereplőjévé” – tette hozzá. Németország időközben megkapta Lengyelország hivatalos kérését a Leopard tankok Ukrajnába exportálásáról, ezt Mariusz Blaszczak, lengyel védelmi miniszter közölte.

Németország korábban kijelentette, hogy nem állna az útjába annak, ha Lengyelország Leopard 2 harckocsikat akarna küldeni Ukrajnának. Igaz, korábban a lengyelek jelezték, hogy akár a németek engedélye nélkül is küldenének harckocsikat. Az ukrán tisztviselők hónapok óta kérik a nyugati szövetségeseket, hogy szállítsanak nekik modern, német gyártmányú tankokat, de Németország visszatartja őket, illetve nem engedi, hogy más NATO-országok a saját készleteikből küldjenek a megszállt országba.

Oroszország észtországi nagykövete, Vlagyimir Lipajev azzal vádolta meg a nyugati országokat, hogy olyan fegyverekkel látták el a balti államot, amivel csapást mérhetnek akár Szentpétervárra is.

Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ idézte a hétfőn Észtországból kiutasított nagykövetet:

Észtország aktívan fegyverkezik, az nem világos, hogy miért, de olyan fegyvereik vannak, amelyek alkalmasak Szentpétervár támadására is. Emellett közepes hatótávolságú rakétaelhárító rendszert is telepítettek

– mondta Lipajev.

Moszkva a napokban lefokozta a diplomáciai kapcsolatait Észtországgal, és felszólította az észt nagykövetet, hogy hagyja el Oroszországot. „Az orosz fél úgy döntött, hogy a mindkét országban lévő diplomáciai képviselőt ideiglenes ügyvivővé minősíti vissza” Emellett „totális ruszofóbiával” vádolták meg az észteket. Erre rövid időn belül meg is érkezett a válasz: Észtország úgy döntött, hogy ők is kiutasítják az orosz nagykövetet.

Húsz éve óta először csökkent az emberkereskedelem regisztrált áldozatainak száma az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) kedden közzétett jelentése szerint. A 2020-as adatokban 11 százalékos csökkenés látszik (a szexuális jellegű kizsákmányolásnál 24 százalékos), amit a koronavírus-járvány hatásának tudják be a szakértők. A lezárások megnehezítették az embercsempészek dolgát, de az is igaz, hogy a hatóságoknak kevesebb kapacitásuk volt az áldozatok felkutatására.

A jelentésben arra is kitérnek, hogy az orosz-ukrán háború miatt romolhat a helyzet, mivel a menekültek kifejezetten veszélyeztetett csoportnak számítanak. A Krím félsziget 2014-es orosz annexiója után két évvel megnégyszereződött azoknak az ukránoknak a száma, akik emberkereskedelem áldozatává váltak. Az Ukrajna elleni orosz invázió hatására valószínűleg hasonló folyamatok játszódnak le.

(MTI)

Folyton érkeznek azon fontos ukrán tisztségviselők nevei, akiket vagy menesztettek, vagy maguktól távoztak posztjukról.

Ukrajna főügyész-helyettese Olekszij Szimonenkot menesztették posztjáról – ezt az ukrán főügyészség közölte. Az indokokat nem részletezték, azonban Szimonenko elvileg a saját maga kérte, hogy menesszék.

Időközben Vjacseszlav Szapalov védelmi miniszter-helyettes is lemondott, ő korrupciós vádakra hivatkozva. Az ő távozása mögött konkrét, korábban már megismert eset áll: kétszeres-háromszoros áron élelmezhették az ukrán katonákat. Az élelmiszer-ellátásért Szapalov volt a felelős, azonban a távozó miniszterhelyettes alaptalannak nevezte a vádakat.

A védelmi minisztérium honlapján közzétett közlemény szerint Szapalov lemondása „méltó tett”, ami segít megőrizni a tárcába vetett bizalmat.

Az ukrán elnök több miniszter és vezető tisztségviselő menesztésére készül, miután több korrupciós vádak is nyilvánosságra került a napokban. Legutóbbi éjszakai beszédében Zelenszkij elmondta, hogy a változtatásokat mind felsőbb, mind alsóbb szinteken végrehajtják majd. Az elbocsátásokról szóló rendeleteket pedig már alá is írta.

(Reuters, Guardian)

Mihail Teplinszkij, az ukrajnai hadművelet egyik kulcsfontosságú vezetőjét valószínűleg menesztették pozíciójából – derül ki a brit védelmi minisztérium napi jelentéséből.

Teplinszkij volt az a katonai vezető, aki 2022 novemberében Oroszország Dnyeper folyótól nyugatra való kivonulásáért felelt. Ezért országában elismerésben is részesült. Az egyelőre tisztázatlan, hogy Teplinszkij megtarthatja-e megbízatását az orosz légideszant vezetőjeként.

A britek szerint Teplinszkij elbocsátása annak lehet az eredménye, hogy az orosz hadműveletet vezetők között folyamatos megosztottság, miközben Valerij Geraszimov tábornok megpróbálja ráerőltetni vezetői tekintélyét a hadseregre.

Az ukrán elnök több miniszter és vezető tisztségviselő menesztésére készül, miután komoly korrupciós vádak ütötték fel a fejüket a napokban. Legutóbbi éjszakai beszédében Zelenszkij elmondta, hogy a változtatásokat mind felsőbb, mind alsóbb szinteken végrehajtják majd.

Már vannak személyi döntések a minisztériumok és más központi kormányzati szervek, valamint a régiók és a bűnüldözés különböző szintű tisztségviselőiről”

– mondta az ukrán elnök. De bejelentette azt is, hogy nem kormányzati célból a miniszterek és egyéb tisztségviselők nem utazhatnak külföldre.

Vasárnap az ukrán korrupcióellenes rendőrség közölte, hogy őrizetbe vették az infrastruktúráért felelős miniszterhelyettest azzal a gyanúval, hogy tavaly szeptemberben 400 ezer dolláros kenőpénzt kapott egy generátorimportért. A vádakat a miniszterhelyettes tagadja.

Hétfőn derült ki, hogy kétszeres-háromszoros áron élelmezhetik az ukrán katonákat, amiért vizsgálat indult az ukrán honvédelmi minisztériumnál. Zelenszkij már ekkor a korrupció teljes felszámolásáról beszélt.

(Reuters)

Kijlo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője kedden bejelentette: hétfőn azt kérte Volodimir Zelenszkij elnöktől, hogy mentse fel tisztségéből.

A 33 éves Timosenko 2019 óta volt az elnöki hivatal helyettes vezetője, a régiókat és a regionális politikákat felügyelte. Az egyelőre nem derült ki pontosan, hogy miért kérte lemondását Timosenko, egyelőre ennyit tett közzé:

„Köszönöm Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a bizalmat és a lehetőséget, és azt, hogy minden nap, minden percében jó cselekedeteket hajthattam végre”

– írta Telegram oldalán a lemondott helyettes. A Kyiv Independent információ szerint Kijlo Timosenkót várhatóan Olekszij Kuleba, a Kijevi terület katonai kormányzója váltja pozíciójában. Zelenszkij hétfőn azt közölte, hogy ezen a héten személyi változásokat jelentenek be a kormányban, a régiókban és a biztonsági erőkben is. Ennek hátterében korrupciós vádak állhatnak.

(Kyiv Independent, Guardian)

• Az ukránok bejelentették, hogy egy héttel ezelőtt 20 darab T-72B harckocsit kaptak Marokkótól, amik Csehországban némi modernizáláson estek át.
• Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn munkalátogatásra érkezett a Dél-afrikai Köztársaságba.
• Josep Borrell, az EU külügyi és külgazdasági főképviselője azt mondta, Németország nem akadályozná meg a Leopard 2 harckocsik exportját.
• Moszkva lefokozta a diplomáciai kapcsolatait Észtországgal, és felszólította az észt nagykövetet, hogy hagyja el Oroszországot.
• Válaszul Észtország is kiutasította az orosz nagykövetet.
• A norvég rendőrség őrizetbe vette az orosz Wagner zsoldoscsoport egykori parancsnokát, Andrej Medvegyevet.
• Bulgária felrobbantott egy partjaihoz sodródó tengeri aknát.

A hétfői hírfolyamot itt tudja elolvasni.