Oroszország a „totális ruszofóbia” miatt kiutasította az észt nagykövetet

Bulgária felrobbantott egy sodródó tengeri aknát a fekete-tengeri partvidéke előtt. A bolgár védelmi minisztérium szerint hétfő reggel kaptak bejelentést egy aknának kinéző tárgyról, körülbelül 200 méterre az ország északkeleti részén fekvő Tyulenovo település partjától. Kiderült, hogy a YaM típusú tengeri aknáról van szó, amit egy búvárcsapat fel is robbantott.

A tengeri aknák az orosz-ukrán háború kitörése óta kezdtek felbukkanni a Fekete-tengeren, román, bolgár és török különleges búváregységek azóta dolgoznak azon, hogy a területi vizeikre vetődő, elsodródott harceszközöket ártalmatlanítsák. Eddig nagyjából 40 darabot semmisítettek meg a Fekete-tenger nyugati medencéjében. (MTI)

Németország „nem akadályozza meg a Leopard 2 harckocsik exportját”, legalábbis „úgy tűnik, Németország nem fogja megtiltani ezeknek a fegyvereknek az exportját, ha néhány EU-tagállam, amely rendelkezik ezekkel, el akarja küldeni őket” – mondta Josep Borrell, az EU külügyi és külgazdasági főképviselője hétfőn.

Bár Németország hivatalosan továbbra sem hagyta jóvá, hogy a szövetségesei német gyártmányú tankokat szállítsanak Ukrajnába, a német külügyminiszter vasárnap hasonlóan fogalmazott, amikor azt mondta, „Németország nem állna az útjába annak, ha Lengyelország Leopard 2 harckocsikat akarna küldeni Ukrajnának”. Ezzel a kijelentéssel gyakorlatilag zöld utat adtak többek között Lengyelországnak, amely már korábban jelezte, hogy akár a németek engedélye nélkül is küld harckocsikat az ukránoknak.

Az ukrán tisztviselők hónapok óta kérik a nyugati szövetségeseket, hogy szállítsanak nekik modern, német gyártmányú harckocsikat, de Németország visszatartja őket, illetve nem engedi, hogy más NATO-országok a saját készleteikből küldjenek a megszállt országba.

Németország a hidegháború ideje alatt ezerszámra gyártotta a Leopárd tankokat, amiket szétosztott európai szövetségesei között – ezek tehát olyan harckocsik, amik több európai országban viszonylag nagy mennyiségben állnak rendelkezésre, Németország engedélye nélkül viszont nem transzportálhatók Ukrajnába.

Borrell emellett azt is bejelentette, a miniszterek politikai megegyezésre jutottak, hogy újabb 500 millió eurót fizetnek ki az Európai Békekeretből Ukrajnának adott fegyverekre. A tagállamok a mindegyikük – így többek között Magyarország – által összeadott 7,7 milliárd eurós alapból EU-n kívülre szállított katonai eszközök után igényelhetnek vissza pénzt, de ezt minden esetben jóvá kell hagynia az összes külügyminiszternek.

Arról, hogy pontosan milyen fegyvereket kap, és ezeket hogyan vetheti be a frontokon Ukrajna, ebben a cikkben írtunk részletesen. (Guardian)

Andrej Babiš cseh elnökjelölt nem küldene cseh katonákat a balti államok vagy Lengyelország megsegítésére, amennyiben támadás érné őket – ezt válaszolta a volt kormányfő a cseh közszolgálati televízió vasárnap esti vitaműsorában a műsorvezető kérdésre. Babiš később a Twitteren volt kénytelen módosítani az álláspontját, és elismerni, hogy a Csehország által is aláírt NATO-szerződést ő is betartaná, az esetről ebben a cikkben olvashatnak részletesebben.

A norvég rendőrség őrizetbe vette az orosz Wagner zsoldoscsoport egykori parancsnokát, aki nemrég Norvégiába menekült, de ügyvédje elutasította azokat a feltételezéseket, hogy esetleg kitoloncolnák Oroszországba – írja a Reuters.

A 26 éves orosz férfi január 13-án szökött át a zöldhatáron Oroszországból Norvégiába. Andrej Medvegyev állítása szerint a négyhónapos szerződése lejárta után, 2022. november 6-án ott akarta hagyni a Wagnert, de a parancsnokai nem engedték, egyoldalúan meghosszabbították a megbízását. Ezután Oroszországban kezdett el bujkálni, majd a disszidálás mellett döntött. A férfi azt nyilatkozta, el fogja mondani a norvég rendőrségnek és ha kell, nemzetközi bíróságnak is mindazt, amit tapasztalt. Történetéről ebben a cikkben írtunk részletesen.

A Medvegyevet segítő emberi jogi szervezet, a Gulagu.net-nek Medvegyev azt mondta, vasárnap őrizetbe vették és megbilincselték a szállodában, ahol megszállt, majd egy fogdába vitték. A Gulagu.net szerint a férfinak azt mondták, hogy kitoloncolás fenyegeti, ezt viszont az ügyvédje cáfolta.

Brynjulf Risnes, Medvegyev norvég jogi képviselője a Reutersnek azt mondta:

„A kitoloncolás kockázata? Nulla.”

Az ügyvéd szerint a rendőrség azért vette őrizete Medvegyevet, mert „nem értettek egyet” a biztonsága érdekében hozott intézkedésekkel. „Nagyon szigorú biztonsági intézkedések hatálya alatt áll, és nem értünk egyet abban, hogy ezeket hogyan alkalmazzák. Ezek okoztak súrlódásokat” – mondta Risnes.

A norvég hatóságok nem kommentálták az ügyet.

Válaszul arra, hogy Moszkva felszólította az oroszországi észt nagykövetet, hogy február 7-ig hagyja el az országot, Észtország is kiutasítja az orosz nagykövetét – írja a NEXTA hírügynökség.

Az orosz külügyminisztérium bejelentése után Lettország is közölte, hogy csökkenti diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal.

Az észt nagykövet kiutasítására azt követően került sor, hogy Észtország drasztikusan csökkentette Oroszország tallinni nagykövetségének létszámát, ezért Moszkva „totális ruszofóbiával” vádolta meg a balti országot. Ez az első alkalom, hogy Oroszország kiutasította egy uniós ország nagykövetét az ukrajnai invázió kezdete óta.

A brit védelmi minisztérium (MoD) közzétette napi jelentését a Twitteren. Ebben azt írják, az orosz erők továbbra is holtponton vannak és súlyos veszteségeket szenvednek.

Emellett a jelentés azt tárgyalja, a nemrég kinevezett ukrajnai főparancsnok, Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök által bevezetett új fegyelmi intézkedéseket „szkeptikusan” fogadták az orosz katonák. Geraszimov a kinevezése óta „a nem szabályos egyenruha, a civil járművekkel való utazás, a mobiltelefon-használat és a nem szabványos hajviselet visszaszorítására” tett erőfeszítéseket.

A „legnagyobb gúnyt” az a döntése váltotta ki, amely megtiltotta a katonáknak a szakáll viselését. A brit hírszerzés jelentése szerint ezt a szabályt az illegálisan kikiáltott Donyecki Népköztársaság tisztviselői is „bohózatnak” nevezték.

A jelentés szerint Geraszimovra és Szergej Sojgu védelmi miniszterre is „egyre inkább úgy tekintenek, mint akik nem értenek a dolgokhoz, ezért a lényeg helyett a megjelenésre fókuszálnak”.

Moszkva lefokozta a diplomáciai kapcsolatait Észtországgal, és felszólította az észt nagykövetet, hogy hagyja el Oroszországot.

„Az orosz fél úgy döntött, hogy a mindkét országban lévő diplomáciai képviselőt ideiglenes ügyvivővé minősíti vissza” – áll a külügyminisztérium közleményében.

„Az Észt Köztársaság nagykövetének február 7-én el kell hagynia az Oroszországi Föderációt” – közölte a minisztérium.

Ez az első alkalom, hogy Oroszország kiutasította egy uniós ország nagykövetét az ukrajnai invázió kezdete óta.

Az intézkedésekre azt követően került sor, hogy Észtország drasztikusan csökkentette Oroszország tallinni nagykövetségének létszámát, ezért Moszkva „totális ruszofóbiával” vádolta meg a balti országot. Az orosz külügyminisztérium szerint Észtország „szándékosan rombolja” a Moszkvával való kapcsolatokat.

„A totális ruszofóbiát, az országunkkal szembeni ellenségesség ápolását Tallinn az állami politika szintjére emelte” – közölték.

Észtország szombaton Litvániával és Lettországgal közösen szólította fel Németországot, hogy engedélyezze a Leoprad 2 tankok szállítását Ukrajnába.

(AFP/Barron's)

Az ukrán honvédelmi minisztérium a reálishoz képest kétszeres-háromszoros áron vásárol élelmiszereket a fegyveres erők számára – állítja az ukrán ZN.ua hírportál.

A lap birtokába jutottak a 2022. december 23-án megkötött, összességében 13,16 milliárd hrivnyás (358 millió dolláros) keretszerződések, amelyekben rögzítették a Poltava, Szumi, Kijev, Zsitomir, Csernyihiv és Cserkaszi megyékben állomásoztatott egységekhez eljuttatandó alapvető élelmiszerek árát.

A megállapodásban egyebek mellett egy tojás 17, egy kiló burgonya 22, egy kiló csirkecomb 120 hrivnyába kerül. Összehasonlításként: a kijevi Szilpo-diszkontokban a tojásért 7, a krumpliért 8-9, a csirkecombért 80 hrivnyát kérnek.

A szerződést az ukrán honvédelmi minisztérium nevében az állami beszerzési igazgatóság vezetője, Bohdan Hmelnickij írta alá. Hmelnickijt tavaly nyáron már meggyanúsították azzal, hogy 580 millió dollárt sikkasztott el a katonai felszerelések beszerzésekor.

A cikk megjelenése után Marjana Bezuhla, az ukrán parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke bejelentette, hogy állami számvevőszéki ellenőrzés kezdődhet a honvédelmi minisztériumnál.

(ZN.ua, 444)

„Németország nem állna az útjába annak, ha Lengyelország Leopard 2 harckocsikat akarna küldeni Ukrajnának” – mondta Annalena Baerbock német külügyminiszter egy francia tévécsatornának adott interjúban vasárnap.

Bár az ország hivatalosan továbbra sem hagyta jóvá, hogy a szövetségesei német gyártmányú tankokat szállítsanak Ukrajnába, a kijelentéssel gyakorlatilag zöld utat adtak többek között Lengyelországnak, amely már korábban jelezte, hogy akár a németek engedélye nélkül is küld harckocsikat az ukránoknak.

Az ukrán tisztviselők hónapok óta kérik a nyugati szövetségeseket, hogy szállítsanak nekik modern, német gyártmányú harckocsikat, de Németország visszatartja őket, illetve nem engedi, hogy más NATO-országok a saját készleteikből küldjenek a megszállt országba.

Németország a hidegháború ideje alatt ezerszámra gyártotta a Leopárd tankokat, amiket szétosztott európai szövetségesei között – ezek tehát olyan harckocsik, amik több európai országban viszonylag nagy mennyiségben állnak rendelkezésre, Németország engedélye nélkül viszont nem transzportálhatók Ukrajnába.

A nyugati szövetségesek a múlt héten több milliárd dollár értékben ígértek fegyvereket Ukrajnának, de nem sikerült meggyőzniük Németországot, hogy oldja fel a tankok biztosításával kapcsolatos vétóját. Annalena Baerbock külügyminiszter azonban kijelentette, hogy kormánya nem fogja megakadályozni Lengyelországot abban, hogy német jóváhagyás nélkül küldjön Leopard 2 harckocsikat. Ez Németország álláspontjának megváltozásaként is értelmezhető.

Arról, hogy pontosan milyen fegyvereket kap, és ezeket hogyan vetheti be a frontokon Ukrajna, ebben a cikkben írtunk részletesen.

Az új német védelmi miniszter, Boris Pistorius pénteken azt nyilatkozta, „téves” azt állítani, hogy Németország blokkolja a Leopard harckocsik szállítását, és hogy jó okok szólnak az Ukrajnába való szállításuk mellett és ellen is. „Németország kész gyorsan lépni a Leopard 2 harckocsik ügyében, ha megállapodás születik a szövetségesekkel” – tette hozzá.

(Reuters)

Oroszország értesítette Japánt, hogy idén nem tudja megtartani a japán halászhajók biztonságának garantálásáról szóló éves megbeszéléseket – értesült a japán közszolgálati tévé. Az éves megbeszélések a két ország kormánya által 1998-ban kötött megállapodáson alapulnak, ez védi a Kuril-szigetek közelében lévő vizeken tevékenykedő halászokat attól, hogy az orosz hatóságok őrizetbe vegyék őket.

Bővebb cikkünk a témában itt olvasható >>>

A két ország között azért is lehet feszült a hangulat, mert Japán már többször biztosította Ukrajnát a támogatásáról, Kisida Fumio japán miniszterelnök februárban Ukrajnába is ellátogathat.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn munkalátogatásra érkezett a Dél-afrikai Köztársaságba – jelentette az orosz állami hírügynökség, a Taszsz.

Lavrov Pretoriában találkozik a dél-afrikai külügyminiszterrel, Naledi Pandorral, a találkozó témája lehet a február 17. és 27. között a dél-afrikai Durban kikötőváros mellett tartandó hadgyakorlat. A közös gyakorlaton dél-afrikai, orosz és kínai csapatok vesznek majd részt. Ez lesz a második gyakorlat a három ország részvételével Dél-Afrikában, egy 2019-es után.

A februári gyakorlaton egy új generációs hiperszonikus cirkálófegyverekkel felfegyverzett orosz hadihajó is részt vehet majd.

A Dél-afrikai Nemzeti Védelmi Erők közölte, hogy a gyakorlatok célja „a Dél-Afrika, Oroszország és Kína között már most is virágzó kapcsolatok erősítése”.

Lavrov látogatásán előkészíthetik az Oroszország-Afrika gazdasági fórumot is, amelyet július 26. és 29. között tartanak majd Szentpéterváron. Lavrov utoljára szeptemberben találkozott Pandorral, az ENSZ közgyűlésén. „Ezután a felek megerősítették kölcsönös érdeklődésüket a politikai párbeszéd elmélyítése és a stratégiai partnerségi kapcsolatok teljes körének további kiépítése iránt” – írja a Taszsz.

„Azt akarom, hogy világos legyen: nem térünk vissza a múlthoz (…)” – mondta vasárnap esti beszédében Volidimir Zelenszkij, amikor arról beszélt, hogy Ukrajnában nem fogják tolerálni a korrupciót a jövőben, és ezzel kapcsolatosan kulcsfontosságú döntéseket is ígért a hétre.

Zelenszkij arról is beszámolt, hogy kormánya nemrég elbocsátott egy miniszterhelyettest, miután ellene vizsgálat indult kenőpénz elfogadásának vádja miatt. Az ukrán elnök ezt figyelmeztetésnek is szánja mindazoknak, akik érintettek hasonló ügyekben. Ukrajnában komoly problémát okoz a korrupció, a Transparency International korrupció indexe szerint a vizsgált 180 országból Ukrajna a 122. helyen van (Magyarország a 73.), ami nem sokkal jobb, mint Oroszországé volt 2021-ben (most Oroszország a 136. helyen van).

A korrupcióellenes intézkedések azért ennyire sürgetőek a háború alatt is, mert a reformokat az EU feltételként szabta meg Ukrajna számára a csatlakozáshoz azután, hogy megadta a tagjelölti státuszt az országnak. (Guardian)

Az ukrán fegyveres erők tájékoztatása szerint az ország egy héttel ezelőtt 20 darab T-72B harckocsit kapott Marokkótól, amik Csehországban némi modernizáláson estek át. Marokkó eredetileg Belarusztól vette a tankokat, de állítólag a tavalyi csúcstalálkozón meggyőzték arról, hogy adjon azokból Ukrajnának, írja a Guardian.

A T-72 harckocsikat 1967-ben kezdték tervezni az akkori Szovjetunióban, és különféle típusait végül egészen 2005-ig Oroszországban is gyártották. A T-72B már egy továbbfejlesztett változat, amit jelentősen átterveztek az elődjéhez képest: a korábbiaktól szerkezetileg is különbözik. Páncélzata reaktív elven működik, új tűzvető rendszerrel szerelték fel és fokozott védelmet is kapott.

• Macron nem zárja ki, hogy Franciaország harckocsikat küldjön Ukrajnának
• Scholz kijelentette, hogy Németország addig támogatja Ukrajnát, ameddig szükséges
• Az orosz törvényhozás elnöke szerint globális katasztrófához vezethet, ha a nyugati szövetségesek továbbra is fegyvereket küldenek Ukrajnának
• A brit védelmi minisztérium szerint létszámbővítésre készül az orosz haderő
• Februárban Ukrajnába látogathat a Japán miniszterelnök

A vasárnapi hírfolyamot itt tudja elolvasni.