Ukrán fegyverek kifizetéséről és iráni szankciókról egyeztek meg az EU miniszterei

Új szankciókat fogadtak el Irán ellen az Európai Unió külügyminiszterei. Az EU Tanácsa egyhangúlag 18 személlyel és 19 szervezettel vagy céggel szemben vezetett be korlátozásokat, mert az iráni vezetés aránytalanul durva módszerekkel igyekezett elnyomni békés tüntetéseket. A listán lévők uniós vagyonát befagyasztják és kitiltják őket az EU-ból.

Újabb 500 millió eurót fizetnek Ukrajnába küldött fegyverekre

Az ülés végén Josep Borrell, az EU külügyi és külgazdasági főképviselője bejelentette: a miniszterek politikai megegyezésre jutottak, hogy újabb 500 millió eurót fizetnek ki az Európai Békekeretből Ukrajnának adott fegyverekre. A tagállamok a mindegyikük – így többek között Magyarország – által összeadott alapból EU-n kívülre szállított katonai eszközök után igényelhetnek vissza pénzt, de ezt minden esetben jóvá kell hagynia az összes külügyminiszternek. Az eredetileg 5,7 milliárd eurós keretet tavaly decemberben toldották meg az uniós kormányok kétmilliárddal, mert a békeidőre tervezett összeg rohamosan apadt Ukrajna támogatása miatt.

Josep Borrell közölte, hogy a mostani, hetedik kifizetéssel összesen már 3,6 milliárd euró megy az alapból Ukrajnába küldött fegyverekre. Az EU és az uniós országok különböző módokon összesen 49 milliárd euróval támogatják a tagjelöltet.

Ahogy arról korábban írtunk, Szijjártó Péter az ülés közben jelentette be, hogy „nem akadályozzuk” az újabb kifizetést a békekeretből, bár hosszan ecsetelte, hogy szerinte miért nem jó ötlet a fegyverszállítás. (Korábban a Politico szerint egy politikai szinttel lejjebb, a nagyköveteknél Magyarország arra hivatkozva blokkolta a kérést, hogy a kormány utasítására vár.)

Borrell: a világpiaci ár felét éri az orosz olaj, 70 százalék kellene az egyensúlyhoz

A magyar külgazdasági és külügyminiszter azt is kifejtette, hogy „alapvetően vitatjuk a szankciók eredményességét”, mert egy év alatt nem állították meg a háborút. Szerinte „nem politikai állítás, hanem tény”, hogy az uniós büntetőintézkedések többet ártanak az EU-nak, mint Oroszországnak.

Josep Borrell az ülés után tartott sajtótájékoztatón egy diagrammal szemléltette, hogy az orosz (Ural) olajért feleannyit fizetnek, mint a világpiaci (Brent) ár, holott a háború előtt mindkettő szinte teljesen ugyanannyiba került. Szerinte nagyjából 70 százalék kellene ahhoz, hogy Oroszország egyensúlyban tudja tartani a költségvetését, és a mostani helyzet „nagy csapás az orosz pénzügyi stabilitásra”.

Az Európai Unió decemberben embargót hirdetett az orosz olaj tengeri importjára, és néhány EU-n kívüli fejlett országgal közösen hordónkénti 60 dolláros ársapkát léptettek életbe az orosz olajkereskedelemre. (Az uniós kvázi-külügyminiszter diagramján az is látszott, hogy az árak közti olló jóval december előtt kinyílt, bár több tagállam már korábban leállt az orosz olajjal.) Az EU intézkedéseinek hatásairól az orosz olajkivitelre bővebben itt írtunk.

A miniszterek kiálltak Ukrajna önvédelmi joga mellett

Az ülésről kiadott közlemény szerint a miniszterek támogatták Ukrajna kezdeményezését az igazságos békére, az ország függetlenségét, szuverenitását, területi sértetlenségét a nemzetközileg elfogadott határain belül (azaz az Oroszország által 2014-ben elfogadott, majd annektált Krímmel együtt) és önvédelmi jogát.

Palesztináról, Afrikáról és az örmény-azeri konfliktusról is tárgyaltak

A miniszterek videón keresztül egyeztettek ukrán kollégájukkal, Dmitro Kulebával, élőben pedig Mohamed Stajje palesztin kormányfővel. Josep Borrell szerint minden tagállam elkötelezett a kétállami megoldás mellett, azaz hogy jöjjön létre önálló palesztin állam.

Emellett a tagállamok egyeztettek a dél-szaharai Száhel-övezet országairól és Nyugat-Afrikáról. Josep Borrell arra figyelmeztett, hogy az itteni erőszakspirálhoz hozzájárul az – Ukrajnában is tevékenykedő – orosz Wagner-csoport jelenléte is. Több térségbeli államnak kidolgoznak egy programot, hogy segítsenek, katonai tanácsadókat is küldenének a térségbe.

Az EU Örményország kérésére megfigyelő küldetést indít a kaukázusi országba, amely legutóbb tavaly keveredett fegyveres konfliktusba Azerbajdzsánnal. Az uniós polgári misszió többek között járőrözni és jelenteni fog a helyzetről, és az azeriek is ígéretet tettek rá, hogy együttműködnek vele. (Az EU már októberben küldött megfigyelőket egy korábbi küldetésből, de csak decemberig, nem sokkal utána jött az örmény meghívó.)