Észak-Koreától kapott fegyvereket a Wagner-csoport az amerikai hírszerzés szerint

Oroszországnak folytatott kémkedés gyanúja miatt letartóztatták a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) egyik munkatársát – közölte csütörtökön a szövetségi legfőbb ügyészség. A Carsten L. nevű gyanúsított az eddigi nyomozati adatok szerint államtitoknak minősülő információkat adott át egy orosz hírszerző szolgálatnak ebben az évben. Az adatokhoz a BND-nél folytatott munkája révén fért hozzá.

A hazaárulással gyanúsított férfi őrizetbe vételét december 16-án rendelték el. Szerdán fogták el, átkutatták az otthonát és az irodáját. Házkutatást tartottak egy másik személy otthonában és munkahelyén is, róla viszont nem közöltek további információt a hatóságok. Csütörtökön a nyomozási bíró elrendelte a gyanúsított előzetes letartóztatását.

Bruno Kahl, a külföldi hírszerzésért felelős nemzetbiztonsági szolgálat vezetője ismertette, hogy a feltételezett kémkedést belső vizsgálattal tárták fel, és amikor a gyanú beigazolódott, azonnal értesítették az állam elleni bűncselekmények ügyében illetékes szövetségi legfőbb ügyészt. A BND vezetője hozzátette, hogy részleteket nem közölhet. A legnagyobb visszafogottság és diszkréció szükségeltetik, hiszen Oroszország esetében a hatóságoknak olyan szereplővel van dolga, amelynek „gátlástalanságával és erőszakra hajlandóságával is számolni kell” – fogalmazott Bruno Kahl.

(MTI)

A Telegramon közzétett közlemény szerint Andrej Stepa, a Dnyeper bal partján fekvő, orosz kézen lévő Ljubimivka település vezetője meghalt, miután az „ukrán terroristák” felrobbantottak egy gépkocsit, írja az MTI.

A térségben a Dnyeper vált frontvonallá, amióta az orosz erők novemberben elhagyták a folyó jobb partját. Az oroszok kivonulása előtt a megyeszékhelyen, Herszonban ukrán ügynökök célzott támadásokat hajtottak végre az ellenséges vonalak mögött azok ellen, akik az orosz közigazgatásnak dolgoztak.

Oroszország arra törekszik, hogy a lehető leghamarabb véget vessen az ukrajnai háborúnak – mondta csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök. „Nem az a célunk, hogy tovább pörgessük ezt a katonai konfliktust, hanem éppen ellenkezőleg, az a célunk, hogy véget vessünk ennek a háborúnak, erre törekszünk és erre fogunk törekedni” – mondta Putyin újságíróknak.

Az orosz elnök arról is beszélt, hogy szem előtt tartják az amerikai Patriot légvédelmi rendszerek Ukrajnába történő szállítását. „Ami a Patriotot illeti, ez egy meglehetősen régi rendszer, nem úgy működik, mint mondjuk a mi SZ–300-asunk. De mindazonáltal azok, akik ellenünk vannak, abból indulnak ki, hogy ez egy védelmi fegyver. Nos, rendben, ezt majd szem előtt tartjuk” – mondta Putyin az Interfax orosz hírügynökség kérdésére. „És mindig lesz ellenszer” – tette hozzá az orosz elnök, aki szerint az amerikaiak által ígért föld-levegő rakéták szállítása csak meghosszabbítja a konfliktust. „Azok, akik ezt csinálják, a semmiért teszik. Ez csak a konfliktus meghosszabbítása – ennyi az egész” – mondta.

Putyin azt is állította, hogy Oroszország nem utasította el a tárgyalásokat Ukrajnával. „Minden fegyveres konfliktus így vagy úgy, de valamilyen diplomáciai úton folytatott tárgyalásokkal véget ér. És mi soha nem utasítottuk vissza. Ukrajna vezetése az, amely elutasította a tárgyalásokat” – mondta az orosz elnök. „Előbb vagy utóbb minden konfliktusban álló fél leül tárgyalni. Minél hamarabb tudatosul ez azokban, akik ellenünk vannak, annál jobb. Erről soha nem mondtunk le” – jelentette ki Putyin.

(Interfax)

Észak-Koreától kapott fegyvereket az Ukrajnában harcoló orosz zsoldossereg, a Wagner-csoport – mondta csütörtökön egy magas rangú amerikai tisztviselő a Reuters hírügynökségnek. „Megerősíthetjük, hogy Észak-Korea befejezte az első fegyverszállítást a Wagner-csoport számára, amely már ki is fizette a felszerelést. A múlt hónapban Észak-Korea vállról indítható rakétákat szállított Oroszországba, amelyeket a Wagner használt” – mondta a névtelenséget kérve nyilatkozó tisztviselő.

A hírszerzési adatokon alapuló amerikai értékelés szerint az Észak-Korea által szállított fegyver mennyisége nem fogja döntő mértékben megváltoztatni a harctéri dinamikát Ukrajnában, „de aggódunk amiatt, hogy Észak-Korea további haditechnikai eszközök szállítását tervezi a Wagner-csoport számára” – mondta a tisztviselő.

Hozzátette, hogy Jevgenyij Prigozsin, Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségese, a Wagner-csoport alapítója havonta több mint 100 millió dollárt költ a zsoldoscsapat ukrajnai műveleteinek finanszírozására, de gondot okoz neki a toborzás. Az Egyesült Államok becslései szerint a Wagner 50 ezer fős személyzetet állomásoztat Ukrajnában, beleértve 10 ezer zsoldost és 40 ezer elítéltet, akiket orosz börtönökből toboroztak – mondta a tisztviselő.

Az orosz fegyveres erők veteránjaiból álló Wagner-csoport többek között Líbiában, Szíriában, a Közép-afrikai Köztársaságban és Maliban is harcolt az elmúlt években. Az amerikai hírszerzés szerint a Wagner-csoport jelentős szerepet játszott a Bahmut városáért folytatott harcban, és ott súlyos veszteségeket szenvedtek el. Az elmúlt hetekben mintegy ezer Wagner-harcos halt meg, többségük elítélt – mondta az amerikai tisztviselő.

Állítása szerint Prigozsin befolyása növekszik Oroszországban, így a Wagner egyre inkább függetlenül működik az orosz védelmi minisztériumtól. „Az orosz hadsereg hónapok óta a Wagnerre támaszkodik a Donbassz egyes részein folyó harci műveletek vezetésében. Bizonyos esetekben az orosz katonai tisztviselők valójában a Wagner parancsnokságának vannak alárendelve. Nyilvánvaló, hogy Wagner rivalizál az orosz hadsereggel és más minisztériumokkal” – mondta a tisztviselő.

Andrzej Duda lengyel elnökkel találkozott a délkelet-lengyelországi Rzeszów város repülőterén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, washingtoni látogatásáról hazafelé tartva – írja az MTI.

A találkozóról a lengyel államfői hivatal számolt be a Twitteren. Zelenszkij beszámolt Dudának amerikai látogatásának részleteiről, és a két államfő a kétoldalú kapcsolatok alakulását is megvitatta – áll a lengyel elnöki hivatal bejegyzésében.

Az Egyesült Államok után Lengyelország a második állam, ahová Zelenszkij az országa ellen februárban indított orosz háború óta személyesen ellátogatott.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csúcstalálkozóra hívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. A meghívást az ukrán fél elfogadta, a csúcsértekezletet február 3-án tartják – közölte egy uniós tisztségviselő brüsszeli újságírókkal csütörtökön.

„Megerősíthetem, hogy az EU-Ukrajna csúcstalálkozóra február 3-án kerül sor, Zelenszkij elnök is meghívást kap rá” – mondta Barend Leyts, az Európai Tanács elnökének szóvivője. Azt egyelőre nem közölték, hol tartják meg a csúcstalálkozót. A találkozón a tagállamok vezetői nem lesznek jelen, az ukrán elnök mellett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Charles Michel vesz rajta részt.

EU-s tisztviselők szerint a csúcstalálkozó témája valószínűleg az lesz, hogy az EU hogyan tudja továbbra is támogatni Ukrajnát Oroszországgal szemben. Ezen kívül az Európai Unió vezetői azt is értékelnék, hogy Ukrajna milyen úton halad az unióhoz való csatlakozás terén.

Az EU évente tart csúcstalálkozót Ukrajnával, rendszerint Brüsszelben. Volodimir Zelenszkij február 24. óta először szerdán hagyta el Ukrajnát, első külföldi útja Washingtonba vezetett.

(MTI, Reuters)

Az ukrán ombudsman szerint több százezerre tehető azoknak a gyerekeknek a száma, akiket „erőszakkal deportáltak” Oroszországba a háború kezdete óta.

Egy ukrán tévécsatornának nyilatkozva elmondta: a hatóságok több mint 13 ezer Oroszországba deportált gyermek személyazonosságát állapították meg eddig, de az adataik alapján feltételezhető, hogy több százezer ukrán gyereket deportáltak erőszakkal az oroszok.

Az ombudsman arról is beszélt, hogy a nemrég felszabadított Herszonban egy kínzókamra belsejében egy olyan cellára bukkantak, ahol feltételezhetően gyerekeket tartottak fogva és bántalmaztak.

„Személyesen is ellátogattam Herszonba, és láttam a kínzókamrát, ahol az ott fogva tartott emberek tanúvallomása szerint külön cella volt fenntartva a gyerekek számára. Ezt úgy hívták: gyerekszoba. Semmiben sem különbözött a többi cellától, egy nagyon hideg és nyirkos pincében volt” – mondta.

A Guardian más, független forrásból nem tudta ellenőrizni az ombudsman állításait.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője, Rafael Grossi Oroszországba utazott, hogy a dél-ukrajnai Zaporizzsjai atomerőmű körüli biztonsági övezet létrehozásáról egyeztessen az atomerőmű területét ellenőrző orosz hadsereggel.

Grossi a hadsereg és az orosz állami energiavállalat, a Roszatom képviselőivel találkozott. A megbeszélés után a Twitteren azt írta: kulcsfontosságú, hogy a zóna kizárólag a nukleáris baleset megelőzésére összpontosítson. „Folytatom az erre irányuló erőfeszítéseimet, annak tudatában, hogy ez most a lehető legsürgetőbb teendőm” – tette hozzá.

A Roszatom „érdeminek, hasznosnak és őszintének” nevezte a megbeszélést.

Grossi december elején azt nyilatkozta, közel lehet egy megállapodás, hogy megvédjék Európa legnagyobb atomerőművét, olyan javaslat állt ugyanis elő, ami véget vethet az erőmű körüli támadásoknak. A NAÜ régóta sürgeti egy biztonsági övezet kialakítását az erőmű körül, hogy biztosan elkerülhető legyen egy nukleáris baleset.

Az oroszok márciusban vették át az irányítást az erőmű felett. A könyékén azóta is dúlnak a harcok, a tüzérségi támadásokért egymást teszik felelőssé az ukránok és az oroszok. A helyzet rengeteg biztonsági kérdést felvet, erről itt olvashatja Komplexünket.

(Guardian)

Európának nagyobb szerepre kell törekednie a NATO-n belül, és saját védelmi képességeinek fejlesztésével csökkentenie kell az Egyesült Államoktól való katonai függőségét

– fejtegette jordániai látogatásáról hazatérőben Emmanuel Macron a francia elnöki különgépen vele együtt utazó újságíróknak (köztük a Wall Street Journal munkatársainak). Macron azonban leszögezte, hogy Európa megerősítését nem a NATO ellenében képzeli el, hanem a „NATO-n belül, a NATO-val, de nem a NATO-tól függésben”.

Macron megismételte azt a nagy felzúdulást kiváltott elképzelését, miszerint az orosz–ukrán konfliktus rendezéséhez figyelembe kell venni Oroszország stratégiai félelmeit és igényeit (melyeket nagyjából úgy lehetne összefoglalni, hogy Moszkva nem akarja, hogy stratégiai fegyverekkel felszerelt NATO-tagországok vegyék körül). Ezt a francia elnök nem a NATO visszavágásán keresztül biztosítaná, hanem Ukrajna győzelme (a győzelem fontosságát külön hangsúlyozta) után egy átfogó szerződéssel, mely garantálná Ukrajna, Oroszország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova és Örményország biztonságát és politikai stabilitását. Ebből következik, és Macron külön el is mondta, „nem valószínű” az, hogy Ukrajna csatlakozni fog a NATO-hoz, de az országnak mindenképpen erős biztonsági garanciákat kell biztosítani.

Az orosz TASSZ hírügynökség jelentése szerint ukrán tüzérségi tűzben megsérült Dmitrij Rogozin orosz politikus. A korábban miniszterelnök-helyettesként, NATO-hoz kirendelt nagykövetként, majd idén júliusig a Roszkoszmosz űrügynökség igazgatójaként tevékenykedő Rogozin jelenleg a luhanszki és donyecki bábállamoknak tanácsot adó (azaz az orosz vezérkarral való koordinációt biztosító) „A Cár Farkasai” fantázianevű tiszti különítményt vezeti. A tiszteket Doneck városában, egy hotelben szállásolták el, azonban az ukrán hadsereg egy Franciaországtól kapott Caesar löveggel megszórta az épületet. Áldozatokról nem érkezett hír, azonban Rogozin megsérült a hátán, és sérüléseket szenvedett az Oroszország által annektált Donyecki „Népköztársaság” vezetője, Vitalij Kocsenko is.

„Zelenszij útja, és az elhangzott beszédek jelzik, hogy sem az amerikai kormányzat, sem Zelenszkij nem állnak készen a békére” – idézte a Ria Novosztyi a washingtoni orosz nagykövetet. Anatolij Antonov szerint Kijev és az Egyesült Államok a további katonák életét követelő konfliktus kiélezésén dolgozik, hogy „az ukrán rezsimet mindinkább alárendelje amerikai érdekeknek.”

Hazugsággal vádolta a nemzetközi sajtót is, amiért azt állítják, hogy Oroszország nem ajánlott békét.

Oroszország azonban érdemben megfontolható javaslattal nem állt elő:

• A Kreml Ukrajna nácitlanításáról beszél – erre és a népirtásnak kitett oroszajkú ukrajnaiak védelmére hivatkozva indította el az inváziót is;
• Jogellenes, átláthatatlan népszavazásokkal formálisan magához csatolta a 2014 óta szeparatistákkal irányított Krím félszigetet, Donyeck és Luhanszk megye bizonyos részeit, valamint az idei invázió elején részben megszállt Herszon és Zaporizzsja megyéket.
• Biztonsági garanciaként azt követelte a NATO-tól, hogy katonai infrastruktúráját vonja vissza az 1997-es állapotoknak megfelelően. Ez a NATO keleti bővítése előtti időt jelenti, azaz az orosz követelések többek között Közép-Európa, így Magyarország NATO-tagságának a kiüresítését is célozzák.

„Pontosan látjuk, hogyan erősítjük meg a védelmi képességeinket a következő hónapokban. Erről most részletesen nem beszélhetek, nyilván érti, miért. Mindenesetre nagyon hálás vagyok Joe Bidennek” – idézte az Unian Volodimir Zelenszkijt, aki Washingtonban járt. Az ukrán elnök előbb a kongresszus előtt mondott beszédet, majd az Egyesült Államok elnökével tárgyalt és tartott vele közös sajtótájékoztatót.

Zelenszkij beszédének kulcseleme az volt, hogy Ukrajna képes megvédeni magát az orosz agresszióval szemben, ha ehhez további fegyvereket kap az Egyesült Államoktól. Az Oroszország által február 24-én indított invázió eddigi állása bebizonyította, hogy erre Ukrajna valóban képes, hiszen az orosz tervek Ukrajna kapitulációjáról hamar kudarcot vallottak.

Biden a sajtótájékoztatón biztosította Zelenszkijt, hogy további fegyverszállítmányokra számíthat Ukrajna, ennek bizonyítéka a Patriot rakétarendszerek leszállítása is.

Zelenszkij először hagyta el Ukrajnát az orosz invázió kezdete óta.

Az Egyesült Államok kiemelten kezeli Ukrajna védelmi erejének növelését, különösen a légvédelem területén – biztosította a CBS News szerint Joe Biden az ukrán elnököt washingtoni látogatásán. Az amerikai elnök közölte, hogy ezért juttatnak Ukrajnába Patriot rakétarendszereket és képezik ki azok kezeléséhez az ukrán katonákat.

Biden szerint mindenkinek tisztában kell lennie azzal, mit művel Oroszország Ukrajnában, amelyet az orosz hadsereg február 24-én megtámadott.

Nem sokkal Zelenszkij szerdai érkezése előtt az Egyesült Államok újabb, 1,85 milliárd dolláros katonai segítséget szavazott meg, ezzel már 22 milliárd dollárt tesz ki az amerikai katonai segítség értéke. Az összes eddig Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás, a humanitárius segítséggel együtt eléri a 45 milliárd dollárt.

Mielőtt belekezdenénk, ajánljuk a szerdai hírfolyamot, melyben a háborúval kapcsolatos összes hírünket megtalálja.

• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború kitörése óta először hagyta el Ukrajnát, mégpedig azért, hogy Joe Biden amerikai elnökkel találkozzon. Biden bejelentette, hogy Ukrajna 374 millió dolláros gyorssegélyt kap az Egyesült Államoktól, és Patriot légvédelmi rendszereket is küldenek, de ez csak egy része az 1,85 milliárd dolláros katonai csomagnak.
• Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Zelenszkij amerikai látogatása, és az amerikai fegyverek elfogadása csak mélyíteni fogja a konfliktust, és lehetetlenné teszi, hogy Oroszország és Ukrajna a békéről tárgyaljon.
• Vlagyimir Putyin az orosz védelmi miniszterek tanácskozásán arról beszélt, mindent megad fegyveres erőinek, amit csak kérnek, és azt is biztosítani fogja, hogy Oroszország nukleáris erői harcképesek legyenek.
• A Mol Csoporthoz tartozó Slovnaft is mentesült az Európai Unió szankciója alól, így továbbra is exportálhat orosz nyersanyagból készült finomított olajtermékeket. Az egyik piaca éppen Ukrajna, ahol mindennapossá vált az energiahiány a kritikus infrastruktúra támadása miatt.

Első külföldi útjára indult Volodimir Zelenszkij azóta, hogy Oroszország február 24-én megtámadta által Ukrajnát. Az ukrán elnök Washingtonban a Kongresszus előtt tartott beszédet és találkozott Joe Bidennel.

„Ha az önök Patriot rakétarendszerei véget vetnek a városaink ellen indított orosz terrornak, akkor megvédjük a szabadságunkat” – mondta az Egyesült Államok törvényhozásában Zelenszkij, aki közvetlenül a washingtoni út előtt a háború jelenleg legforróbb pontján, Bahmutban járt. Az egykor 70 ezres várost, amelyet „most csak néhányan laknak” az oroszok május óta akarják elfoglalni, de az ukrán erők tartják az állásaikat. A város környékének „minden méterét vér itatja át”, mondta Zelenszkij. Az ott folyó harcok jelentőségéről itt olvashat bővebben.

„Az orosz taktika primitív. Felgyújtanak mindent, amit csak látnak. Amikor Oroszország azzal szembesül, hogy nem tudja elfoglalni városainkat, igyekszik megsemmisíteni azokat” – jelentette ki az elnök az Egyesült Államok törvényhozása előtt.

Zelenszkij népirtásnak nevezte az Ukrajna elleni háborút, amelyet a terrorista Oroszország indított és ehhez szerinte az Oroszországot méreggel átitató Kreml szövetségest is talált: Iránt, amely harci drónokat szállít Moszkvának. A beszédben így külön hangsúlyt kapott az orosz-iráni szövetség, amelyet meg kell állítani, mielőtt Ukrajna után másokra is rátámad – ezért is van szüksége Ukrajnának minél több nyugati fegyverszállítmányta.

„Van tüzérségünk? Igen, köszönet érte. Elegendő? Igazából nem.” „Nem kérjük, hogy amerikai katonák harcoljanak helyettünk. Biztosíthatom önöket, hogy az ukrán katonák is tökéletesen el tudják vezetni az amerikai tankokat és repülőket” – mondta Zelenszkij. Szerinte így az Egyesült Államok segíthet rövidre zárni a háborút, amely eleve ki sem tört volna, ha Oroszország nem dönt úgy. A háborút ugyanis senki sem provokálta ki.

Az elnök arról is beszélt, hogy az emberek gondolatiaiért vívott harcot Oroszország elveszítette, ám ezzel a háború még nem ért véget.

Zelenszkij szerint azonban ideje arról is beszélni, hogy a háború után felelősségre kell vonni az Oroszországban lévő felelősöket és megfizettetni Moszkvával mindazt a kárt, amit okozott a háború elindításával.