Franciaország segíteni fog Ukrajnának átvészelni a telet

Csak Oroszország teljes és végleges ukrajnai győzelme garantálja a védelmet egy globális konfliktustól, amelybe a Nyugat taszítja a világot – jelentette ki kedden Telegram-csatornáján Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője.

„Nevezzük nevén a dolgokat. A nyugati országok globális háborúba taszítják a világot. Csak Oroszország teljes és végső győzelme jelenthet biztosítékot a világkonfliktus ellen”

– mondta a politikus az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ jelentése szerint. Medvegyev azt mondta: ha valaki Ukrajnától várja a győzelmet, annak tudnia kell, hogy Ukrajna célja a háborúban az összes olyan terület visszafoglalása, amely korábban az övé volt. Ez tehát ezen területek Oroszországtól való elcsatolását jelenti, ami veszélyezteti az orosz állam létét és a mai Oroszország összeomlásával fenyeget. Medvegyev szerint az ellenfél akar kiprovokálni egy nukleáris konfliktust. Az orosz állam létét fenyegető agresszív cselekményekkel olyan feltételeket akarnak teremteni, amely az orosz törvények szerint lehetővé teszik a nukleáris fegyverek bevetését.

Kijev kemény télre készül, miután Oroszország továbbra is támadja Ukrajna infrastruktúráját. Vészhelyzet esetén a kijevi polgármester, Vitalij Klitcsko kész akár ezer melegedőt nyitni a város lakói számára.

Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere népirtásnak nevezte az ország infrastruktúrája elleni orosz támadásokat, idézve az ENSZ definícióját:

„Népirtás alatt ... valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport, mint olyan, teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését érti: ... a csoportra megfontolva oly életfeltételek ráerôszakolása, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának elôidézése”.

Boris Johnson nem hiszi, hogy Vlagyimir Putyin atomfegyvert vetne be Ukrajnában, mondta a Sky Newsnak adott interjúban.

Ha ezt tenné, „Oroszország azonnal kiiratkozna a civilizált nemzetek közül” – mondta Johnson, ami „teljes katasztrófa” lenne Oroszország számára, elveszítené nem csak az eddigi hallgatólagos támogatóit, azt a néhány afrikai, latin-amerikai és dél-ázsiai országot, de búcsút mondhatna a kínaiak pártfogásának is.

„Ez a lépés a saját országában is hisztérikus reakciót váltana ki.”

– fogalmazott. A konfliktus megoldásának lehetséges módjait illetően a volt miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy amennyiben „megpróbálnának valamiféle piszkos alkut kötni Putyinnal”, és arra ösztönözni az ukránokat, hogy mondjanak le területük egy részéről, azzal csak „csak további agresszióra bátorítanák Putyint”. Ilyen megoldásba Ukrajna úgysem menne bele, Johnson szerint az ukránok végül mindenképpen megnyerik a háborút, és „a harcban továbbra is támogatni kell őket”.

Emmanuel Macron telefonon beszélt kedden az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel. A beszélgetés után a francia elnök azt mondta, hogy Franciaország segíteni fog Ukrajnának átvészelni a telet, helyreállítani az orosz csapásokban megrongált ivóvíz- és energiahálózatot. Zelenszkij szerint Oroszország az ukrán energetikai infrastruktúrának mintegy 40%-át rongálta meg súlyosan.

A két elnök megállapodott abban, hogy december 13-án Párizsban nemzetközi konferenciát tartanak arról, hogyan tudnák hatékonyan támogatni a tél folyamán az ukrán lakosságot. Előtte egy másik konferencián a francia vállalatok támogatásáról lesz majd szó. Macron ígéretet tett az ukrajnai légvédelem erősítésére is.

Pavlo Kirilenko, a Donyecki régió ukránok által ellenőrzött részének kormányzója arról számolt be a Telegramján, hogy egy ember meghalt, ketten megsérültek a Bahmutot éjszaka ért orosz rakétacsapásokban. Bahmut városa az a pont, ahol az orosz csapatok az ukránok sikeres északkeleti ellentámadása ellenére is próbálnak előrenyomulni a Donbaszban, a jelentőségéről itt írtunk korábban.

Kirilenko szerint az orosz erők két rakétával célozták Kramatorszk városát – a városban október elején készült helyszíni riportunkat itt olvashatják –, és tizennéggyel az ipari létesítményeket. Tüzérségi támadásokban pedig több faluban is megrongálódtak házak. „Veszélyes a Donyecki régióban maradni. Időben menjenek el” – figyelmeztette a lakosokat.

A frontvonalakat az Institute for the Study of War térképein lehet megnézni:

(Guardian)

A Herszoni terület Oroszország által kinevezett kormányzója múlt héten már elismerte, hogy az orosz hatóságok 70 ezer civilt telepítettek át a Dnyipro folyó jobb partjáról a bal partjára, a jobb oldalra vonatkozóan pedig utazási tilalmat vezettek be, hogy megakadályozzák a lakosság eltávozását.

Ma Vlagyimir Szaldo azt közölte, hogy nem állnak meg itt, „ideiglenesen a Herszoni régió távolabbi területeire, vagy Oroszország más régióiba” költöztetik tovább a lakosokat. A döntést azzal indokolta, hogy a Nova Kahovka-i vízerőmű gátjának sérülése esetén az árvíz a bal partot súlyosan érintené. A terület érintett adminisztrációját is költöztetik, az új helyszín az erőműtől mintegy 90 kilométerre délre fekvő Szkadovszk.

A Guardian emlékeztet: Ha egy megszálló hadsereg – bármilyen oknál fogva – civileket telepít át az általa elfoglalt területről, az a genfi egyezmények megsértésének minősül. A jelentések szerint az orosz erők több helyen is ukrán civileket – köztük gyerekeket – telepítettek át orosz területekre anélkül, hogy visszatérésük körülményeiről szó esett volna.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arról beszélt, hogy a hírszerzési információik alapján brit katonai szakértők hangolhatták össze az Északi Áramlat két vezetéke elleni robbantásokat. Azt állította, hogy bizonyítékok utalnak arra, hogy az Egyesült Királyság részese volt a létfontosságú nemzetközi energetikai infrastruktúra elleni szabotázsnak. Szerinte a nyugati országoknak gondosan elemezniük kellene az orosz információkat, amelyekről azonban semmi további részletet nem osztott meg.

Az orosz védelmi minisztérium először szombaton vádolta meg a briteket a gázvezetékek szeptemberi felrobbantásával. Nagy-Britannia óriási hazugságnak nevezte az orosz állításokat, szerintük arról akarják elterelni a figyelmet, „mennyire katasztrofális eredményeket tud felmutatni a törvénytelen ukrajnai invázióját illetően. Ez a legújabb kitalációjuk többet árul el az orosz kormányon belül zajló vitákról, mint a Nyugatról”.

Rishi Sunak brit miniszterelnök szóvivője Peszkov keddi nyilatkozatára is reagált. Szerinte Moszkva állítása, mely szerint Nagy-Britanniát is felelősség terheli az Északi Áramlat gázvezetékeken keletkezett károkért egy próbálkozás arra, hogy elterelje a figyelmet az ukrajnai helyzetről, és ez szerinte „az orosz forgatókönyvbe” illeszkedik. Az Északi Áramlat vezetékei elleni robbantásokról itt írtunk részletesebben. (AFP)

Irán azt tervezi, hogy újabb, több mint kétszáz katonai drónt küld majd november elején Oroszországnak, írta közleményében az ukrán védelmi minisztérium. Az információik szerint a drónszállítmányokat majd a Kaszpi-tengeren át szállítják, szétszerelt állapotban, az oroszok fogják újra összerakni és átfesteni őket.

A CNN-nek egy névtelenül nyilatkozó nyugati forrás közben azt mondta, hogy Irán közel ezer fegyvert küldhet Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz, ezek között a drónok mellett precíziós rakéták is lehetnek. A forrás szerint Irán legutóbb 450 drónt küldött az orosz erőknek, amelyeket aztán az elmúlt hetekben civil infrastruktúra ellen vetettek be. Az ukránok múlt héten azt mondták, hogy több mint háromszáz iráni drónt lőttek le.

Irán és Moszkva tagadja, de Ukrajna szerint az orosz erők egyértelműen iráni drónokat is bevetnek a civil infrastruktúra ellen, és erről egy orosz szakértő is elszólta magát. (Guardian, CNN)

Mintegy kétmillió rubelt, átszámítva 17 millió forintnak megfelelő összegű bírságot fizettetne a Wikipediát üzemeltető alapítvánnyal egy orosz bíróság a szabad enciklopédián szereplő két bejegyzés miatt, írja a Reuters.

A ukrán polgári lakosságnak az orosz invázió során tanúsított erőszakmentes ellenállásáról, illetve a invázió egészének értékeléséről szóló írások törlését korábban már kérte Oroszország, az oldal szerkesztői nem tettek eleget a kérésnek, és az alapítvány helyi vezetője, Sztanyiszlav Kozlovszkij szerint fellebbezni fognak a döntéssel szemben.

A The Guardian a mostani ügy kapcsán emlékeztet, hogy áprilisban egy orosz bíróság 5 millió rubel (átszámítva 32 millió forint) bírság megfizetésére kötelezte a Wikipediát, hasonló okok miatt.

Az egyik legnagyobb orosz bank alapítója, Oleg Tinkov hétfőn arról írt az Instagramján, hogy lemond az orosz állampolgárságáról a Kreml Ukrajnában folytatott háborúja miatt. „Nem tudok és nem fogok közösséget vállalni egy fasiszta országgal, amelyik háborút kezdett békés szomszédjával, és naponta gyilkol meg ártatlan embereket” – állt a döntésről dokumentumokat is mutató posztban többek között a CNN és a BBC cikke szerint. A posztot azóta eltávolították, de az orosz állami média is beszámolt róla.

Korábban Tinkovra is szankciókat vetett ki az Egyesült Királyság, de az 54 éves férfi áprilisban került a címlapokra, amikor a gazdag, befolyásos oroszok között az egyik legélesebb kritikát fogalmazta meg a háborúról. A nyilvánosan az egyik legkeményebb kritikát megfogalmazó milliárdos elítélte az orosz elnököt, de azt is mondta, szerinte Vlagyimir Putyin sokáig hatalmon marad.

Azt is mondta, a Kreml arra kényszerítette, hogy az általa alapított bankban, a Tinkoffban lévő 35 százalékos részesedését a valódi érték töredékéért eladja egy másik orosz milliárdosnak. A Tinkovról írt portrénkat itt olvashatja. (CNN)

Nagyjából 20 ezer felhasználó maradt még áram nélkül a régióban az energetikai infrastruktúrát ért hétfői rakétacsapások után, jelentette be a Telegramon Olekszij Kuleba, a Kijevi régió kormányzója. Megköszönte a lakosoknak, hogy megértik, hogy leállásokra volt és van szükség, de folyamatosan dolgoznak a hálózat helyreállításán.

Korábban Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere azt mondta, hogy az ukrán főváros lakóinak 40 százalékánál nincs víz, és hétfőn este 270 ezer háztartás volt még áram nélkül. Frissítés: A CNN szerint Klicsko kedd reggel azt mondta, hogy a víz- és az áramellátás is helyreállt Kijevben. Azonban arra is figyelmeztetett, hogy lehetnek még áramkimaradások a hálózatot ért korábbi támadások miatt. (Guardian)

Éjszaka újabb rakétacsapások érték a déli Mikolajiv városát, ahol hétfőn energiainfrastruktúrát támadtak az orosz erők, írja a Sky News. A négy rakéta félig lerombolt egy lakóépületet, amelynek romjai alatt kedden egy idős nő holttestét találták meg a mentőcsapatok. Egy iskola igazgatóhelyettese azt is mondta, hogy az iskola épülete is megrongálódott.

Dmitro Zsivjckij, az északabbra fekvő Szumi régió kormányzója azt mondta, hogy ott az éjszaka relatíve csendesen telt, de kedd reggelre megint légiriadó szólt a területen. (Sky News, Guardian)

Vlagyimir Putyin orosz elnök is megerősítette, hogy Oroszország felfüggeszti a részvételét a gabonamegállapodásban, amit más tisztviselők már napokkal korábban jeleztek. Tévébeszédében Putyin azt mondta, hogy Ukrajnának garantálnia kell, hogy nem kerülnek veszélybe polgári hajók. Putyin azt mondta, hogy az orosz fekete-tengeri flottát ért dróntámadásra válaszul függesztik fel a gabonamegállapodást és hajtanak végre újabb orosz rakétacsapásokat Ukrajna-szerte.

Az orosz védelmi minisztérium szombaton arról számolt be, hogy Ukrajna támadást hajtott végre Szevasztopolban kilenc kamikaze drónnal és hét tengeri drónnal „a Fekete-tengeri Flotta hajói és polgári hajók ellen”. Azt is hozzátette, hogy brit katonai szakértők segíthettek megszervezni a támadást, a drónokban pedig kanadai gyártású alkatrészek voltak.

Az ukránok visszautasították a vádakat, szerintük Oroszország támadta meg saját létesítményeit, hogy a „kitalált terrortámadásokra hivatkozva tovább zsarolhasson”. Az Egyesült Államok pedig azzal vádolta Oroszországot, hogy fegyverként használja az élelmiszert.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy ők be fogják tartani a gabonamegállapodást. Az ukrán infrastrukturális minisztérium szerint hétfőn is tizenkét hajó összesen 354 ezer tonna élelmiszerrel a fedélzetén hagyta el a fekete-tengeri kikötőiket. (BBC, Guardian)

• Oroszország és Ukrajna egymásra mutogat a krími dróntámadásban.
• Orosz rakétatámadások voltak Ukrajna-szerte, főként megint az energetikai infrastruktúrát lőtték. A csapások több helyen súlyos áram- és vízkimaradásokat okoztak. Kijevben mintegy 270 ezer lakás maradt áram nélkül, a fővárosi fogyasztók 40 százaléka pedig vízellátás nélkül maradt.
• Moldovába is átcsaptak a hétfői orosz rakétatámadások törmelékei.
• A brit katonai hírszerzés szerint a frontra vezényelt orosz tartalékosok fegyverei közül sok alig működőképes.
• A cseh kormányfő Kijevbe látogatott, ahol arról beszélt, hogy az ukránok nemcsak a hazájukért, hanem egész Európáért harcolnak, és továbbra is támogatnunk kell őket.
• Donald Trump korábbi amerikai elnök megosztotta azt a Szijjártó Péterrel készült amerikai interjút, amiben a magyar külügyminiszter arról beszélt, szerinte ha Trump megnyerte volna a legutóbbi amerikai választásokat, akkor az orosz-ukrán háború nem tört volna ki.

A hétfői hírfolyamunkat itt lehet megnézni.